Világgazdaság, 1997. június (29. évfolyam, 104/7114-124/7134. szám)
1997-06-02 / 104. (7114.) szám
RÖVIDEN Havel nyugalomra int Václav Havel cseh államfő tegnap arra kérte honfitársait, ne engedjenek a pánikhangulatnak, mivel nincs okuk félteni megtakarított és bankbetétbe helyezett pénzüket. Kijelentette, támogatja Václav Klaus kormányfő elhatározását, hogy bizalmi szavazást kérjen a parlamenttől átalakított kormánya iránt. Szombaton az üzletek országszerte mintegy 150-200 százalékkal több árut adtak el, mint egyébként ebben az időszakban. A felvásárlási hullámot az sem állította meg, hogy pénteken már nem romlott tovább a cseh korona, és hogy a kereskedők gyorsan tíz-húsz százalékkal emelték áraikat. (MTI) Elégedetlen a német ellenzék Az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke szombaton előre hozott parlamenti választások mellett szállt síkra a keresztény-liberális kormány elhibázott gazdaság- és pénzügypolitikája miatt. Helmut Kohl kancellár kabinetje az elmúlt napokban a támadások kereszttüzébe került, mert a költségvetés rendkívüli mértékű deficitjét az aranytartalék újraértékelésével kívánja csökkenteni. A tervet a szövetségi jegybank vezetése is eluta H K .sította és a bank függetlensége elleni támadásként értékelte. Hans Tietmeyer, a Bundesbank elnöke ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a közös európai valutarendszer 1999-re tervezett bevezetésének elhalasztását sürgette volna. (MTI, Reuter) Varsó panaszkodik az EU-nak A lengyel külügyminisztérium panaszlevelet intézett az Európai Unió bizottságához, azt állítva, hogy az EU nem tartja be a lengyel gyümölcsexport megkönnyítésére vonatkozó ígéreteit, amelyeket az egy hónappal ezelőtt vállalt. Varsó szerint az unió nem csökkenti az importra vonatkozó minimumárakat és a vámokat, valamint ígérete ellenére nem növeli a kedvezményes kvótákat. Ezzel várhatóan tovább nő Lengyelország agrár-külkereskedelmének hiánya, amely az EU-val szemben tavaly egymilliárd dollár volt. (Reuter) Vége a szlovéniai vasutassztrájknak Szombatra virradóra felvette a munkát tízezer szlovén vasutas, akik már 11 napja sztrájkoltak. Az új bérszerződésre vonatkozó elképzelések között ugyan még szakadék tátong, ám a felek megegyeztek a tárgyalások felújításában. A szlovén vasutasok alapbérük 12 százalékos emelését követelik. (MTI) Helmut Kohl Ciller veszi át a kormányrudat Előre hozott választások Törökországban Necmettin Erhakatt török kormányfő és helyettese, Tansu Ciller tegnap előre hozott választások megtartásáról állapodott meg a hosszú ideje húzódó kormányválság lezárására. A koalíciót alkotó két párt vezetői megegyezésre jutottak arról is, hogy június végétől a választásokig Ciller veszi át a kormányfői posztot. HLEEBOUmiE A kormányhoz közel álló források szerint legkorábban októberben kerülhet sor a választások megtartására. Az eredeti tervek szerint csak 2000-ben kellett volna ismét urnákhoz járulniuk a választóknak. Az Erbakan vezette iszlamista Refah (Jólét Pártja) és az inkább Nyugat-orientációjú Igaz Út Pártja (DYP) 11 hónapja tartó koalíciós kormányzását végig heves viták kísérték — emlékeztet a Reuter. Az eredeti megállapodás szerint a DYP-vezér Ciller jövőre válthatta volna fel Erbakant a kormányfői székben, viszont az előre hozott választások kiírása miatt erre már június végén sor kerül. A koalíció helyzete különösen pénteken fordult válságosra, amikor Ciller pártjának egyik képviselője bejelentette lemondását, s ezzel a kormány elvesztette többségét a parlamentben. Mivel a fejlemények némileg előre láthatóak voltak, a bejelentés nem okozott különösebb megrendülést a török piacokon, sőt a tőzsdei árfolyamok még emelkedtek is. A koalíciót végig megosztotta az iszlám fundamentalizmus körüli vita, mely főként az után mérgesedett el, hogy Erbakan nem mutatkozott hajlandónak a fundamentalisták visszaszorítását célzó intézkedések gyors bevezetésére. Erbakant hevesen támadta a világi beállítottságú katonaság is, melynek vezetői szombaton több mint öt órán át tárgyaltak a kormány kulcstagjaival. Az ülésről kiadott közlemény nem árult el részleteket, az NTV magántévé értesülése szerint azonban a katonai vezetők kifejezésre juttatták elégedetlenségüket azzal a tempóval szemben, amellyel a kormány érvényesíti a szigorú tilalmakat. A főtisztek állítólag kérték Erbakan kormányfőt, hogy gyorsítsa fel az antifundamentalista intézkedéscsomag életbe léptetését — írja az MTI. A hadsereg vezetői értésre adták azt is: az előre hozott választások terve nem lehet ürügy arra, hogy elodázzák az intézkedések valóra váltását. aS 0230/1 . Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Bánki András Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Illsz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vígh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara, Majoros György, B. Sebestyén Stella ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára, Mester Nándor ♦Tudósítók, Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapesti., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel : 175-6722/1145. ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. m n hww^I msamsum KÜLFÖLD 1997. JÚNIUS 2. Prodi hároméves gazdasági programja Római áldozatok az eurotagságért A Prodi-kormány elkészítette a 1998—2000 közötti időszakra vonatkozó gazdasági tervét, amelynek — római várakozások szerint — szavatolnia kellene, hogy Olaszország ott lehessen a pénzügyi unióba belépő és a közös valutát alkalmazó államok első körében. A hároméves program további megszorításokat irányoz elő a makrogazdasági egyensúlyi pozíciók javítására és megőrzésére. az immmt Olaszország látványos erőfeszítésekkel — és látványos eredmények felmutatásával — szeretné alkalmasságát bizonyítani az euro bevezetésére. A költségvetési hiányt — részben bevételnövelő, részben kiadáscsökkentő intézkedésekkel — lefaragták, így sikerült megközelíteni a legfontosabb maastrichti konvergenciakritériumnak tartott háromszázalékos deficit/GDP mutatót. A többi EU-fővárosban nem maradtak észrevétlenek az olasz törekvések és eredmények, több helyen azonban rámutatnak, hogy a javulás inkább csak az egyszeri vagy eseti intézkedéseknek (például az Európa-adónak vagy a privatizációs bevételeknek) köszönhető. A kritikák szerint emiatt Rómának a következő években ismét szembe kell néznie a stabilitási ismérvektől való elmaradással. Tartós gyógyírként mélyreható szerkezeti reformokat ajánlanak, beleértve a sokat bírált, páratlanul bőkezű nyugdíjrendszer átalakítását. A korábbi kritikák után Róma kötelezettséget vállalt, hogy még az amszterdami EU-csúcs előtt kidolgozza a rövid távú stabilizációs intézkedések tartóssá tételének tervét. Az 1998—2000 közötti hároméves időszakra szóló, most bejelentett programban a következő évre nem kisebb cél szerepel, mint a deficit/GDP mutató 2,8 százalékra való csökkentése. Ennek az az ára, hogy — az utóbbi időben végrehajtott hasonló intézkedések után — 1998-ban újabb 25 ezer milliárd lírás egyensúlyjavító rendelkezést kell hozni. Enélkül ugyanis elérné a 4,1 százalékot a hiány/GDP mutató. Az idei háromszázalékos hiány/GDP mutatót úgy sikerült elérni, hogy keresztülerőltettek a parlamenten egy 15 ezer milliárd lírás, megszorításokkal tűzdelt pótköltségvetést. A hároméves program utolsó két évére, azaz 1999-re és 2000-re további megszorító intézkedéseket irányoz elő a program, hogy — az akkorra esetleg csökkenő privatizációs bevételek dacára — tartani lehessen az egyensúlyjavításban elért pozíciókat. Az AP—DJ hírügynökség hiányolja a tervezetből az egészségbiztosítás és a nyugellátás rendjének reformjáról szóló elképzeléseket. A kabinet azzal védekezik, hogy a nagy elosztórendszerek reformja a többi EU-tagállamban is nehézségekbe ütközik. A Prodi-kormány hároméves programjának bejelentésével egy időben közölte a Moody ’s hitelminősítő intézet, hogy nem tervezi Olaszország Aa3 besorolásának leszállítását — jelenti a Reuter. CL. Occd . oír Ma választ Kanada Visszaszorulnak a szeparatisták? A Québec elszakadását támogató jelöltek gyenge szereplésére számítanak megfigyelők a mai parlamenti választásokon Kanadában. Ennek oka elsősorban az, hogy a tartomány gazdasága megszenvedte az évek óta tartó bizonytalanságot. A kanadai dollár és a kötvényárfolyamok szintén gyengélkednek, mert a befektetők attól tartanak, kisebbségi kormány jöhet majd csak létre. Előzetes felmérések szerint a jelenleg kormányzó liberálisok, a progresszív konzervatívok és a francia többségű Québec önállóságáért küzdő Bloc Québecois (BQ) fej fej mellett halad a tartomány lakosainak preferenciáit tekintve. Mivel azonban a BQ Québecen kívül egyáltalán nem indul, aligha számíthat arra, hogy megismétli 1995-ös szereplését, amely országosan az első számú ellenzéki erővé emelte. Elemzők szerint a szeparatista hangulat visszaszorulása mögött a már közel két évtizede bizonytalansággal áthatott québeci gazdaság áll — írja a Financial Times. A munkanélküliség 12 százalékos, ami jóval meghaladja a kanadai átlagot, az ingatlanpiac pang, a külföldi befektetők pedig felettébb óvatosak. A választók többségének elege van ebből — mutatnak rá. Az utóbbi hetekben a bizonytalanság némileg az egész ország gazdaságára rányomta bélyegét. A dollár árfolyama folyamatosan csökkent amerikai társával szemben, a kötvényárfolyamok szintén süllyedtek, mivel senki sem biztos abban, hogy a liberálisoknak többségi kormányt sikerül majd létrehozniuk. A legutóbbi felmérések szerint a választók 41 százaléka adná rájuk a voksát. A progresszív konzervatívok 21, a Reform Párt 17, a szociáldemokrata Új Demokraták 11, a Bloc Québecois pedig közel 10 százalékot kapna. Szkeptikusabb megfigyelők viszont attól tartanak, hogy a választások után eluralkodó antiszeparatista hangulat ismét a Québec függetlenedéséért küzdők hangját erősíti majd fel. Élesen kritizálják a jobboldali Reform Pártot, amely egy tévéreklámjában azt is kétségbe vonta, hogy a québeci születésű vezetőknek — köztük Jean Chrétien kormányfőnek —joga lenne egész Kanada nevében felszólalni. A lengyel Szolidaritás gazdasági programja Csökkenő adók, igazságosabb elosztás Intézményi reformokat, a kommunista múlttal való végleges leszámolást ígér a Szolidaritás vezette jobboldali pártszövetség választási programja, és részesedést mindenkinek a lengyel gazdaság eredményeiből. A szeptemberben esedékes lengyelországi választásokra készülve a Szolidaritás szakszervezet mintegy 12 jobboldali pártot kíván tömöríteni “Szolidaritás Választási Akció” (AWS) néven. Lech Walesa volt köztársasági elnök teljes támogatásáról biztosította az AWS-t, amelynek kampányában aktívan részt óhajt venni, habár erkölcsileg támogatja a régi Szolidaritás két másik utódszervezetét is — írja a Reuter. Marian Krzaklewski, az AWS és a Szolidaritás elnöke a választási programot ismertetve (amelynek részleteit csak néhány hét múlva hozzák nyilvánosságra) elmondta: nagyobb hatalmat akarnak biztosítani a helyi önkormányzatoknak, felülvizsgálják a közszolgálati szektort, igazságosabb társadalmat hoznak létre, egyben megteremtik a tartós gazdasági növekedés felételeit. Megreformálnák a nyugdíjbiztosítás és az egészségügyi ellátás rendszerét, folytatnák a privatizációt, átvilágítanák a köztisztviselőket, családi adórendszert vezetnének be. “A társadalmi célok elérésének feltétele a tartós növekedés és a piaci elveken, magántulajdonon alapuló egészséges gazdaság.” Krzaklewski új munkahelyek teremtését is ígérte. A kérdésre, hogyan akarja az AWS összeegyeztetni a közszolgáltatások javítását az adó, a költségvetési hiány és az infláció csökkentésének ígéreteivel, az elnök így válaszolt: “Úgy akarunk megtakarítani, hogy csökkentjük a költségvetési kiadásokat, és nagyobb pénzügyi önállóságot adunk a helyi önkormányzatoknak.” Az AWS is állást foglal a NATO és az Európai Unió mellett, de olyan EU-belépési feltételeket akar Lengyelország számára elérni, amelyek mellett megőrizheti nemzeti identitását. A múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint az AWS 22,6 százalékos támogatottságot élvez, a nagyobbik kormánypárt, az SDL 22,3, koalíciós partnere, a Parasztpárt pedig 4,5 százalékost; 23 százalék a bizonytalanok aránya, 7,5 százalék támogatja a liberális Szabadság Uniót. Az AWS ez utóbbit tekinti lehetséges szövetségesének, “ha nem sikerül megszerezni az abszolút többséget” — írja az AP—DJ. A Szabadság Unió vezetője, Leszek Balcerowicz azonban úgy nyilatkozott az AWS programjáról, hogy az “ugyanolyan szedett-vedett, mint a csoportosulás, amely összeállította”. A lengyel gazdasági reform atyjával ellentétben Andrzej Olechowski volt kül- és pénzügyminiszter viszont kellemes meglepetésnek nevezte a programot, mint amely “mérsékelt és sok kompromisszum előtt nyitja meg az utat”. Világbankjelentés A tőkemozgások veszélyei MUNKATÁRSUNKTÓL A feltörekvő gazdaságok számára kockázatosak a nagy tömegű tőkemozgások — figyelmeztet legfrissebb jelentésében a Világbank. Adatai szerint 1996-ban 243,8 milliárd dollár magántőke áramlott az előretörő országokba — jelenti az AP—DJ. Ezekbe a gazdaságokba irányul a világ tőkekihelyezéseinek 10 százaléka, és ez az arány a jövőben tovább növekszik — állítják a szakértők. Az elemzők szerint sok feltörekvő országban hiányoznak azok az előfeltételek, amelyek biztosíthatnák a magántőke tartós felhasználását és kiküszöbölnék a nagy tőkekivonás veszélyét. A jelentés e jelenség klasszikus példájaként említi a két évvel ezelőtti mexikói válságot, amikor a hirtelen bekövetkezett nagyvolumenű tőkekiáramlás alapjaiban rengette meg a mexikói gazdaságot. A tanulmány Malajzia és Thaiföld mellett külön szól Magyarországról, ahova eddig a GDP 40 százalékát meghaladó tőke áramlott be az évek során. A jelentés készítői úgy vélik, azokban az országokban, ahol — a reálárfolyam felértékelődését elkerülendő — szigorú költségvetési politikát folytattak, a külföldi tőke beáramlása és a gyorsabb gazdasági növekedés révén átlagosan kisebb lett a folyó fizetési mérleg hiánya. A befektetői bizalom elvesztésével azokban az országokban kell számolni, ahol az adósságállomány rendkívül nagy, a valutaárfolyam nem reális, a költségvetést politikailag vagy adminisztratív okok miatt nem lehet kiigazítani, vagy az ország növekedési kilátásai nem túl biztatóak. A Világbank a tőkekorlátozással szemben a jó makrogazdasági politikát pártolja. Fontos eszköz lehet a rugalmas árfolyam-politika — írják a szerzők. A világbanki jelentés szerint a befektetők becsalogatása érdekében kulcsfontosságú az egészséges bankrendszer megléte csakúgy, mint a piaci infrastruktúra, a tulajdonjogok védelme és a szabályozórendszerek.