Világgazdaság, 1998. március (30. évfolyam, 41/7301-62/7322. szám)
1998-03-26 / 59. (7319.) szám
Sok minden egyéb mellett egyelőre az sem tisztázott a magyar politikában, miként is kell majd lejátszódnia a kormányváltásnak. Nyolc évvell ezelőtt volt olyan miniszter, aki képtelen volt megbarátkozni a gondolattal, hogy — a rendszerrel együtt — neki is távoznia kell. Négy öd évvel később, a Horn—Kuncze kabinet hivatalba lépésekor voltak olyan tárcavezetők, akik nem álltak szóba egymással. Für Lajos leköszönő és Keleti György hivatalba lépő honvédelmi miniszter még egy kézfogás erejéig sem találkozott. Talán, mert utóbbi jó ideig a Für-féle minisztérium sajtószóvivője volt, és “árulását” a konzervatív politikus sohasem bocsátotta meg. A honvédelmi tárca átadását-átvételét akkor az államtitkárok intézték. Mint ahogy most is főként a közigazgatási államtitkárokra vár a feladat, hogy a kormányváltást levezényeljék. Hogy a közigazgatás irányítóinak szerepe sem egyértelmű, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a politikai terepre tévedő szakértők nagy száma. Gondoljunk csak a közigazgatási államtitkárból miniszterré avanzsát Dunai Imrére vagy Fazakas Szabolcsra. WT Az elnökváltás három-négyezer embert érint A győztes párt tisztogat Az Amerikai Egyesült Államokban a választásokon győztes párt földcsuszamlásszerű személyi változtatásokat hajt végre az adminisztráció felső szintjén, ám az apparátus szakértői gárdája marad—derül ki a lapunknak nyilatkozó washingtoni szakértő szavaiból. MUNKATÁRSUNKTÓL Amerikai informátorunk szerint 1992-ben is teljes adminisztrációcsere zajlott le Washingtonban, amikor három parlamenti ciklus után a demokrata elnökjelölt Bill Clinton győzelmet aratott republikánus ellenfelével, George Bushsal szemben. A váltás során a politikai kinevezés alapján felső posztokat betöltők — az egyes minisztériumokban a helyettes államtitkárokig bezárólag — értelemszerűen felajánlották lemondásukat. Esetükben a szenátus által jóváhagyott kinevezettekről volt szó. Az adminisztrációban a váltás szövetségi szinten becslések szerint 3- 4 ezer embert érinthetett. Ugyanez történt a washingtoni Fehér Házban működő — az elnököt segítő—nemzetbiztonsági tanácsadókkal, illetve az egyéb bizalmi posztot betöltő személyekkel. Sőt, a nagykövetek egy részével is, akik a választási kampányban a győztes elnököt támogatták, s ezért kapták kinevezésüket. Maradtak viszont posztjukon a karrierdiplomaták, illetve azok a minisztériumi, főhivatali dolgozók, szakemberek, akik nem pártpolitikai okokból kapták beosztásukat. Informátorunk felhívta a figyelmet arra is, hogy ilyen esetben az adminisztrációból kikerülő emberek jó része korábban gazdasági társaságoktól, kutatóintézetektől, jogi irodáktól került bizalmi, vezető állásba. Ezért politikai váltáskor vagy oda kerülnek vissza, ahonnan jöttek, vagy a magán-, illetve üzleti életben helyezkednek el, általában jól fizető állásokban. Az adminisztrációból távozó emberek a rangjukkal együtt járó juttatáson kívül egyéb, nagy összegű végkielégítésben nem részesülnek. A gazdasági kabinet 90 milliót javasol MUNKATÁRSUNKTÓL Az MTI Rt. kampányprogramjának finanszírozására 90 millió forintot javasolt tegnapi ülésén a gazdasági kabinet. Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke a lapunknak elmondta, a hírügynökség a választási kampány eseményeinek levezénylésére 178 milliót kért. Az MTI Rt.-nek ennyi pénz kellene ahhoz, hogy a tavaly nyáron elkészült kampányprogramot teljesíteni tudja. A hírügynökség elnöke utoljára februárban egyeztetett a kampányfőnökökkel, a tárgyalások 134,2 millióra módosították a tervet. Az MTI Rt. gazdálkodásában költségnövelőnek számít a kampány időszaka, hiszen minden választási eseményre kiküldött fotóst és tudósítót a társaság fizet. A gazdasági kabinet tegnapi ülésén 90 millió forintot javasolt az MTI kampánycélú kiadásaira. Ha a kormány mai ülésén a kabinet által javasolt összeget szavazza meg a hírügynökségnek, úgy költségarányosan átalakítják az MTI kampányprogramját. Az oldalt szerkesztette: Mucsányi Marianna ÜZLETI NAPILAP Nem miniszterjelölteket, témafelelősöket választottak Láthatatlan kabinetek a pártok körül A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) két államtitkára, Kiss Elemér és Tóth András is számíthat arra, hogy miniszteri pozícióba kerül a választások után — értesült a Világgazdaság. Egyelőre csak a Fidesz nevezte meg az egyes ágazatokat irányító szakértőit. Sem az FKGP, sem az MDF nem állít árnyékkormányt—nyilatkozták a pártok vezetői lapunknak. inTwimi. Egy kormányzó pártnak nem árnyékkormány felállításával kell foglalkoznia, hanem a kabinetstruktúrájával—jelentette ki lapunknak Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke. Értesüléseink szerint a kormányzat szerkezeti átalakítása több szocialista pártvezetői fórumon napirendre került. Ennek egyik legfontosabb eleme a létrehozandó gazdasági csúcsminisztérium, illetve a jelenlegi koalíció megújítása esetén a miniszteri posztok cseréje. Persze nemcsak strukturális kérdések foglalkoztatják az MSZP-t. Kérdéses, hogy a miniszterek munkáját hogyan értékeli majd az esetleges koalíciós tárgyalásokat folytató bizottság. Sok minden függ a leendő miniszterelnöktől is, ahogy egyik szocialista politikus fogalmazott: “azt csak Horn Gyula tudja, kiből mi lesz a választások után”. A MeH két államtitkára, Kiss Elemér és Tóth András is miniszteri posztok várományosa lehet az MSZP esetleges választási győzelme után — értesült több forrásból a Világgazdaság. A közigazgatási államtitkár, Kiss Elemér mint belügy-, Tóth András mint a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter került szóba több informális megbeszélésen. Információink szerint változás képzelhető el az igazságügyi és a népjóléti tárca élén is. Medgyessy Péter és Nagy Frigyes távozása miatt megüresedik a pénzügyi, illetve a földművelésügyi miniszteri poszt. A Világgazdaság úgy tudja, az MSZP szívesen elcserélné koalíciós partnerével az ipari és a honvédelmi tárcát. Igényt tart viszont a szocialista párt a művelődési minisztériumra —jelentette be hivatalosan is néhány napja Jánosi György, az MSZP alelnöke. A szabaddemokraták nyilatkozatai szerint a kultusztárca hovatartozásán könnyen megbukhat egy koalíciós tárgyalás. Bonyolítja az esetleges MSZP—SZDSZ tárgyalásokat, hogy míg Kuncze Gábor belügyminiszter tevékenységét több szocialista politikus, köztük a miniszterelnök is bírálta, a művelődési miniszter, Magyar Bálint megszerezte az MSZP elismerését. Nem sok szó esik a koalíciós partnerek között a közlekedési és vízügyi miniszteri posztról, pedig az EU-csatlakozás időszakában felértékelődhet a tárca szerepe. Magyarországon a kialaku latlan politikai struktúra miatt egyelőre nem időszerű árnyékkormányokról beszélni —jelentette ki nemrégiben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A politikai váltógazdálkodásokban bevett gyakorlat, hogy az ellenzékben lévő párt vagy pártszövetség a miniszteriális rendszer alapján, szakértői részvételével árnyékkormányt alakít. A májusi választásokra készülve egyelőre csak a Fidesz nevezte meg a miniszteriális ágazatokat irányító szakértőit. Bár a fiatal demokraták — a közvélemény-kutatók előrejelzése alapján az egyik, győzelemre is esélyesnek tartott párt — sem kívánnak árnyékkormányról beszélni, felosztotta a területeket. A Fidesz egy-egy terület független szakértőjét is meghívta “láthatatlan” kabinetjébe. A szakértők többsége programalkotóként a választásokig dolgozik a Fidesz mellett, néhányuk azonban a párt esetleges kormányra kerülése után miniszteri posztokra is számíthat. A Fidesz frakciójából konkrét feladatot kapott Kövér László (nemzetbiztonság), Áder János (közbiztonság), Pokorni Zoltán (oktatás), Szájer József (igazságügy), Gyuricza Béla (honvédség), Balsay István (területfejlesztés, önkormányzatok), Glattfelder Béla (mezőgazdaság). A környezetvédelem felelőse Illés Zoltán, az iparpolitikáé a kereszténydemokrata Latorcai János, az egészségügyé a Magyar Orvosi Kamara a napokban lemondott elnöke, Gógl Árpád, a külpolitikáé Martonyi János, a Baker and McKenzie vezetője, a gazdaságpolitikáé Matolcsy György, a Privatizációs Kutatóintézet igazgatója, a foglalkoztatáspolitikáé pedig Őry Csaba. Bár a Fidesz szövetséget kötött az MDF-fel, és többször hangsúlyozta, hogy együtt kíván kormányozni a fórummal, utóbbi mégis megnevezte saját területfelelőseit, így Boross Péternek jutott a bel-, Kádár Bélának a kül-, Kis Gyulának az egészségügy, Dávid Ibolyának a családvédelem, Dobos Krisztinának az oktatás és tudomány, Csapody Miklósnak a művelődés, Gyarmati Dezsőnek a sportügy, Kelemen Andrásnak a kisebbségvédelem, Sepsey Tamásnak a munka, Balsai Istvánnak az igazságyügy, Demeter Ervinnek a nemzetbiztonság, Manninger Jenőnek a területfejlesztés és lakásügyek, Medgyasszay Lászlónak a földművelésügy, Póda Jenőnek a honvédelem, Varga Istvánnak a privatizációs ügyek és Pongrácz Tibornak a pénzügyek. A kisgazdák “láthatatlan kabinetjéről” egyelőre nem sokat tudni. A párt szakértői úgy nyilatkoztak a Világgazdaságnak, hogy nem állítanak árnyékkormányt, nem foglalkoznak a kérdéssel. Minisztercserék a Horn-kormányban* (1994. VII.—1998. III.) Minisztériumok Miniszterek Pénzügyminisztérium Békesi László Bokros Lajos Medgyessy Péter (1994. VII.— 95. Ili.) (1995. Ili—'96. Ili.) (1996.111.—) Népjóléti Minisztérium Kovács Pál Szabó György Kökény Mihály (1994. VII.—'95.111.) (1995. IV.— 96. XI.) (1996. XII.—) Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Pál László Dunai Imre Suchman Tamás Fazakas Szabolcs (1994. VII.—’95. VII.) (1995. VII.—’96. IX.) (1996. IX.—'96. X.) (1996. X.—) Munkaügyi Minisztérium Kósáné Kovács Magda Kiss Péter (1994. VII.—'95. XII.) ('95. 12—) Művelődési és Közoktatási Minisztérium Fodor Gábor Magyar Bálint (1994. VII.—'95. XII.) (1996.I.—) Földművelésügyi Minisztérium Lakos László Nagy Frigyes (1994. VII.—'96. XII.) (1996. XII.—) -----------------------------------------------------------Titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter Katona Béla Nikolits István * Nem történt változás a honvédelmi, a bel(1994. vi.—'95. IV.) (1995. IV.—) ügyi, az igazságügyi, a környezetvédelmi, a Privatizációt felügyelő közlekedési és a külügyi tárca élén. tárca nélküli miniszter Suchman Tamás Csiha Judit (1995. II.—'96. X.) (1996. X.) Forrás: MTI—VG Adminisztrációcsere a választások után Felmondott „politikai okokból” (Folytatás az 1- oldalról) A következő ciklus lesz az első, amikor a miniszterek közül dolgozó szakértők már nem köztisztviselőként, hanem politikai tanácsosként végzik majd munkájukat. A köztisztviselői karból való kiemelésük több millió forintos megtakarítást jelent, hiszen távozásukkor nem illeti meg őket a köztisztviselői végkielégítés. A rendszerváltás utáni harmadik kormányváltás lesz az első, amely után a hatalomra kerülők már nem hivatkozhatnak információhiányra, tájékozatlanságra. Emlékezetes, az Antall-kabinet száznapos türelmi időt kért a választások után, a Horn-kormány pedig elismeri, nyolc hónapot késlekedett a stabilizációs intézkedésekkel. Átadás-átvételi jegyzőkönyvet írnak alá a leköszönő és a leendő miniszterek 1998 májusában — nyilatkozta a Világgazdaságnak Verebélyi Imre, a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa. Bár sokak szerint ez a dokumentum sem pótolja a kabinetváltás törvényi szabályozását, mégis, az eddigieknél jóval biztosabb támpontot ad a hivatalba lépő kormánynak. Míg 1990-ben a Németh Miklós vezette kabinet az előkészületben lévő törvénytervezeteket és az aktuális feladatok listáját adta át Antall József kormányának, addig az 1994-es adminisztrációcsere már bővült a tárcák négyéves munkájának értékelésével. A 1998-as májusi választások után nemcsak az elmúlt évek munkájának értékelését, hanem a fent említett jegyzőkönyvet és egy 16 pontból álló “leltárt” is örökölnek a leendő kormány minisztériumai. Utóbbinak tartalmaznia kell — a májusi állapot szerint—a tárca költségvetési helyzetét, a ciklusban az általa készített előterjesztések listáját, a kidolgozott javaslatokat, a kötelezettségvállalásokat (például nemzetközi szerződések, törvények, ÁSZ-, KEI-jelentések következményei), a minisztérium szervezeti-személyzeti adatait és a kormányzati tevékenység folyamatosságát biztosító adatokat— fejtette ki Verebélyi. Egyelőre nem tisztázott pontosan, miként kellene lezárnia egy kormánynak a hivatali idejét — fogalmazott lapunknak a miniszterelnök kabinetfőnöke, Tóth András. A szocialista politikus szerint törvényben kellene szabályozni, hogy mi mindenre terjedjen ki a kormányváltások adminisztrációja. Intézményesíteni kellene a cserét—szögezte le Gyekiczki András. A politikának már a kormány megalakulása előtt valamiképp meg kellene méretnie programját az apparátussal — tette hozzá. Gyekiczki szerint ugyanis gyakran előfordul, hogy a közigazgatás a maga elképzeléseit erőlteti a politikusokra. A belügyminiszter kabinetfőnöke úgy véli, a következő kormánynak szakítani kellene az antalli hagyománnyal, vagyis a közigazgatási államtitkárok döntés-előkészítő szerepével. A politikai államtitkárok segítségével kellene feloldani a választott tisztségviselők és a szakemberek közötti ellentétet — mondta. Mindez a parlamentben is nagyobb támogatást jelentene, hiszen nem fordulna elő oly gyakran, hogy a kormány— minisztériumi szakértők által készített — előterjesztéseit a kormánypárti frakciók leszavazzák — tette hozzá Gyekiczki. Verebélyi Imre szerint a közigazgatás biztosítja a folyamatos, zavartalan kormányváltást, és “helyzetbe hozza” az új politikai hatalmat. M.M.—T.E. Elkészült a Belügyminisztériumban az a vitaanyag, amely felméri, mennyibe kerülne az egységes közszolgálati rendszer megteremtése — értesült a Világgazdaság. A közigazgatás reformjának többek között az a célja, hogy pártpolitikailag semleges, a mindenkori politikai hatalomhoz lojális hivatali apparátust hozzon létre. Gátolhatja az egységesítést a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek közötti különbség, melynek kiegyenlítése évi 200-240 milliárd forintba kerülne. Vezetési tanfolyam politikusoknak 199