Világgazdaság, 2000. október (32. évfolyam, 191/7955-211/7975. szám)

2000-10-19 / 204. (7968.) szám

8 Tapogató robot Egy amerikai tudósnő szerint a robotok tapintásérzékének kifejlesztése legalább akkora jelentőséggel bír, mint “látásuk” kialakítása. Allison Okamura, a Johns Hopkins University mérnöke olyan robotok kifejlesztésén dolgozik, amelyeknek az emberi ujjakhoz hasonló érzékelőrendszerük lenne. A US Navy a tenger alatti objektumok “kitapogatására”, a NASA a bolygó­felfedezéseknél használná az új találmányt, amely akár orvosi műtétek szimulációjára is alkalmas lehet. Olyan feladatokat is elláthatnának a robotok, amelyek emberek számára veszélye­sek, és amelyekre eddig nem voltak alkalmas “segítőink”. Okamura új intézete, a Haptic Exploration Lab hasonló elvek alapján kezd bele joystickok és a virtuális valóság megteremté­sére alkalmas eszközök fejlesztésébe. (UniSci) Tömegpánik a számítógépen Magyar és német kutatók olyan komputeres modellt alkottak, mellyel hatékonyan szimulálhatók és elemezhetők a nagyobb tömegben eluralkodott pánik révén kialakuló mozgások. A pszichológiai, fizikai és szociális aspektusok­­Lai­kát is figyelembe vevő modellel mód van a­z I*, nagyobb embertömeget befogadó épületek ^ ^ belső elrendezésének, illetve a menekülési útvonalak optimális kialakítására is, amellyel pánik kitörése nem vezet tömegszerencsét­lenséghez. A Drezdai Műszaki Egyetem és a Kollégium Buda­pest kutatói remélik, hogy az általuk kifejlesztett, az egyén, nem pedig az emberek egy tömegként való mozgását szimuláló modell segít majd a pánik szempontjából a maiaknál sokkal biztonságosabb épületek, közlekedési komplexumok tervezé­sében. (BBC News) Internetes autórádió A közeljövőben olyan autórádiók kerülnek forgalomba, amelyekkel az internet is elérhető. A Motorola rádiója mobilkommunikációra képes, segítségével szörfölhetünk a vi­lághálón, megnézhetjük e-mailjeinket, hallgathatunk híreket, kiválaszthatjuk a hallgatni kívánt zeneszámot. A Clarion cég AutoPC-je ezenfelül értesít autónk esetleges meghibásodásai­ról, és azt is megmondja, hogy mi a probléma. A Cadillac Night Vision nevű modellje még többet tud: a katonai technológiát felhasználva segíti a sötétben való tájékozódást az autó elejére felszerelt infravörös tartományú érzékelőivel. A Palm vezeté­sével alakult vegyes vállalat olyan, egyszerű felhasználók által is könnyen beépíthető internetes rendszert szeretne forgalomba hozni, amely szóbeli utasításokkal vezérelhető és szóbeli vissza­jelzésekkel is képes kommunikálni. A cég szerint az autós internetkészülék mintegy 500 dollárért lesz beszerezhető, míg a működéséhez szükséges telekommunikációs szolgáltatá­sért hozzávetőleg 10—50 dollárt kell majd fizetni. Egy hasonló technológia, a General Motors OnStar szolgáltatása révén ha­marosan szintén igénybe lehet majd venni a hangutasításokkal működtethető internetes alkalmazásokat. (ABCNews, MSNBC) Főút, tornaterem és kéntelenítő Kiosztották a Tierney Clark-díjakat Átadták az elmúlt év legjobb építőmérnöki alkotásait jutal­mazó Tierney Clark-díjakat. Mint arról már beszámoltunk, a Magyar Mérnöki Kamara és az Angol Építőmérnökök Tár­sasága (ICE) díjait két kategóriában ítélték oda, de különdí­­jakat is osztottak. TÓTH VERONIKA A Tierney Clark-díj 300 mil­lió forint beruházási költség fe­letti kategóriájában a 2. számú főút, III. ütem című projektet ju­talmazták. Az értékelőbizottság szempontjai között szerepelt a folyamatos fejlesztés figyelem­­bevétele, mivel a díjazott út a budapesti körgyűrű része — értesült a Világgazdaság. Ezenkívül maga az alkotás és a csomóponti struktúra jól meg­­szerkesztettnek találtatott, ami a kimagasló minőségű mér­nöki munkát igazolj­a. A 300 millió forint beruházá­si költség alatti csoportból Tierney Clark-díjat kapott a Nagykovácsi Amerikai Nem­zetközi Iskola tornaterme elne­vezésű projekt. A bírálóbizott­ság szerint az épület jól illesz­kedik környezetébe, a célnak megfelel és számos sportágnak ad lehetőséget és teret. Ezenkí­vül az acélváz szerkezetét új technológia felhasználásával készítették. Különdíj­at és elismerő okle­velet kapott Gyöngyösvisontán a Mátrai Erőmű füstgáz-kénte­lenítő, gipszkezelő épülete. Az odaítélés indokai többek között a következők voltak: az acél­szerkezet jól átgondolt kivite­lezése, a technológiai folyamat zárt környezetben zajlása, ami kedvező a környezetre a por, zaj és egyéb szennyezések csök­kentése miatt. Az oldal megjelenését és az alkalmazott kutatásokat a NOKIA támogatja Az oldalt szerkeszti: B. Horváth Lilla VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP 00 kÉp KUTATÁS-FEJLESZTÉS Élénkül az európai szívbillentyűpiac Sertésszerv az alapanyag Az amerikai CryoLife gyógyszergyár saját fejlesztésű tüdő-szív billentyűinek forgalma­zásához megkapta az EU engedélyét — adta hírül a Reuters —, bár az amerikai jóvá­hagyás még várat magára. A bejelentés nyomán a vállalat részvényeinek árfolyama 7,3 szá­zalékkal nőtt. VG-ÖSSZEFOGLÓ Az atlantai székhelyű Cryo­Life részvényeinek árfolyama több mint 7 százalékkal kúszott feljebb, miután a cég bejelen­tette, hogy megkapta az euró­pai tanúsítványt saját fejleszté­sű szívbillentyűire. A Syner- Graft néven forgalmazott tüdő­szív billentyűket sertésszív­billentyű felhasználásával ké­szítik úgy, hogy azokat a sertés­szív sejtjeinek nagy részétől megfosztják, és ily módon al­kalmassá teszik emberi pácien­sekbe való beültetésre. A Cryo­Life az európai CE terméktanú­sítványt kapta meg, ami lehe­tővé teszi, hogy a cég termé­kével az Európai Unió orszá­gainak piacára lépjen. A CryoLife még egyéb, spe­ciális billentyűket, továbbá se­bészeti ragasztóanyagokat és élő emberi szövetekből elő­állított termékeket is készít, amelyeket a szív- és ér-, vala­mint az ortopéd sebészetben használnak. A gyár jelenleg az amerikai Food and Drug Administration (FDA), az élelmiszerek és gyógyszerek forgalomba hoza­talát engedélyező hatóság be­leegyezését szeretné megnyer­ni, hogy 2001-ben megkezd­hesse a SynerGraft klinikai ki­próbálását, ami előfeltétele a későbbi amerikai értékesítés­nek. A terméket jelenleg a tüdőar­tériás kezeléseknél használják, de a gyártó a további kutatások­tól azt reméli, hogy az alkalma­zási területet ki lehet majd ter­jeszteni a tüdő- és aortabillen­tyűkre is. Amint azt a CryoLife egy saj­­­tóközleményben tudatta, Euró­pában a teljes szívbillentyűpiac évente 176 millió dollárt tesz ki. A cég tervei között szerepel egy új, a SynerGraft és egy másik termék előállításához szüksé­ges gyártóegység létrehozása. Azt is elmondták, hogy Auszt­ráliában már hat páciensbe ül­tettek be ilyen billentyűket, és az illetők “köszönik, nagyon jól vannak”. A SynerGraft kiváltképp a gyermekgyógyászati piacot célozza meg. A tüdőbillentyű­ket ugyanis rendszerint glu­­taraldehidben — a formalde­hidhez hasonló anyagban — tárolják, ami gyermekekre ká­ros lehet, mivel meszesedé­­si reakciókat válthat ki. A SynerGraftot azonban nem glutaraldehidben tartják. A CryoLife viszonylag ol­csón jut hozzá a sertésszívek­hez az e célra engedélyezett vá­góhidakról. Egy SynerGraft billentyű előállításához körül­belül három sertés szíve szük­séges . A billentyűket ezután— 196 századfokos hőmérsékletre lehűtve tárolják, majd folyé­kony nitrogénnel töltött tartá­lyokban, repülővel szállítják rendeltetési helyükre. A SynerGraft európai tanú­sítványának kiadásával egy na­pon egy másik, hasonló profi­lú cég, az ATS Medical is be­jelentette, hogy megkapta az FDA jóváhagyását az általa for­galmazott mechanikus szív­­billentyűre, amellyel eredmé­nyesen kezelhető a szívbillen­tyű-elégtelenség. A SynerGraft abban különbözik az ATS ter­mékétől, hogy a beültetést kö­vetően nem teszi szükségessé vérhígító szer alkalmazását, ami mechanikus billentyűk esetében gyakran elkerülhe­tetlen. Az oktatási tárca 125 millióval támogatta Flextronics-ügyközpont Zalaegerszegen Stratégiai döntés nyomán telepítettük Zalaegerszegre ezt a bázist — mondta az avatóün­nepségen Peter Baumgartner, az FI kelet-közép-európai ügyvezető igazgatója. A szingapúri székhelyű FI ma az elektronikai gyártási szolgáltatások (EMS) egyik piacvezetője, minde­nekelőtt a távközlés, a számítógépek, az orvosi elektronika területén. wmnmrmn A szingapúri FI négy konti­nens 25 országában van jelen. Ezek közül Magyarország most kivételes helyzetbe került: a szalag mellett dolgozók sere­gén kívül magasan képzett szakembereknek is nyílik lehe­tőség a cégnél dolgozni abban a oktató-fejlesztő központban, amelynek létrehozásáról az FI 1998-as zalaegerszegi meg­telepedése óta szó van. Ennek létesítését a város — amelynek önkormányzata igyekszik mi­nél vonzóbb feltételeket terem­teni — főleg azért szorgal­mazta, hogy ipari parkjában a termelés mellett fejlesztés is történjen. Ekkor ugyanis talán hosszú távon is számíthat az FI inten­zív jelenlétére. Elképzelhető, hogy az új köz­pontban fejlesztik majd a cég által Magyarországon (a zala­egerszegi és a nyíregyházi ipari parkban) gyártott termékek egy részét is. Zalaegerszegen vár­hatóan főképp az úgynevezett fogyasztási elektronikai termé­kek fejlesztésére, továbbfej­lesztésére koncentrálnak, mint­hogy ez a termékcsoport adj­a az ipari park termelésének na­gyobbik hányadát. A központ másik profilja a képzés. A 2—15 napos trénin­geken havonta legalább 40-en vesznek részt. A szellemi bázis az FI egész kelet-közép-euró­pai “agytrösztje” is lesz, sőt akár európai fejlesztési centrum is válhat belőle. A leendő tech­nikus- és mérnökgárda minden­esetre bekerülhet az FI nemzet­közi szellemi elitjébe, ahol a vállalati szamárlétrán is feljebb kapaszkodhat, mintsem egy za­laegerszegi mérnök egyébként remélhetné. Ezen karrierépítést a kor­mány is támogatja, amelynek szándéka, hogy Magyarország ne csak az olcsó betanított mun­kaerő miatt legyen vonzó a mul­­tik szemében, hanem például mert világszínvonalú teljesít­ményre képes kutató- és fejlesz­tőmérnökei vannak, akiknek munkája értéknövelő tényező. Nyilván ezen meggondolásból támogatta a bázis létrehozását 125 millió forinttal az Oktatá­si Minisztérium. BEFUTOTT HAZAI TALÁLMÁNYOK • A FOLYADÉKKROMATOGRAF Lebuktatja a mézhamisítókat Az elmúlt években bevált az a műszer, amelyet a mézhamisítás kimutatására fejlesztettek ki hazai kutatók a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tu­dományi Karán. Az eljárást alkalmazó óvári laboratóriumot egy hivatalos német szervezet is akkreditálta. MUNKATÁRSUNKTÓL Évekkel ezelőtt a Magyaror­szágon forgalmazott mézek je­lentős része hamisított volt, azaz a termékbe fizikailag hoz­zá hasonló anyagot kevertek a feldolgozók. Ezzel a méznél hatszor-hétszer olcsóbb áruval nyerészkedtek. A “hozzáadott értéket” akkor a kukoricakemé­nyítőből nyert izocukor jelen­tette, ami tulajdonképpen szin­tén táplálószer. Színe, állaga hasonlít a mézéhez, viszonylag sűrű folyadék. A három éve kezdődött na­gyobb mézhamisításkor már csaknem teljesen kidolgozták a mosonmagyaróvári egyetemi karon azt a gyors és igen pon­tos folyadékkromatográfos el­járást, amelyet be tudtak vetni a “mézkommandó” által vett minták vizsgálatakor. A mód­szert — a Méhészeti Termék­­tanács felkérésére — azóta is sikerrel alkalmazzák. Herpai Zoltán egyetemi ad­junktus — aki Szigeti Jenő dé­kánhelyettes egyetemi tanszék­­vezetővel közösen alakította ki az eljárást — elmondta: a mű­szeres elemző módszer (HPCL) előnye, hogy ennél nem szük­séges a mézben lévő egyéb cuk­rok eltávolítása. A mézhamisítók korábban azért buktak le könnyen, mert nem tudták utánozni az áru sa­játos cukorösszetételét, viszont az enzimkémia ipari méretek­ben való elterjedésével lehető­vé vált a mézével szinte azonos összetételű édesítőszerek elő­állítása. Ezt már a mézben nem tud­ták kimutatni a mosonmagyar­óvári módszer megjelenése előtt. A vizsgálatokkal egy időben az egyetem az egyéb ide­gen anyagok, növényvédő- és gyógyszermaradványok esetle­­ges jelenlétét is ellenőrzik. Minthogy az Európai Unióban az exportra menő mézeknél ez kötelező is, a laboratórium ezen tevékenységét külföldön is el­ismerik, így a német Deutscher Akkreditierungsrat is. F.I. 2000. OKTÓBER 19. A magyar Mindmaker Szingapúrban A magyar Mindmaker Kft. és a Lycos Asia között létrehozott stratégiai együttműködésről, valamint a magyar fejlesztésű NETI bevezetéséről is szó esett a Szingapúrban tartott sajtóér­tekezleten — tájékoztatta la­punkat Gyöngyösi Imre szinga­púri ideiglenes ügyvivő. A NETI a maga nemében egye­­dülálló, internetalapú intelli­gens portálasszisztens Szinga­púrban és Malajziában, de rö­videsen további öt nagy ázsiai országban kerül fel a Lycos Asia portálkínálati palettájára. A budapesti és szegedi kuta­tási bázisú Mindmaker Kft. piacvezető a mesterséges intel­ligencia technológia­ fejleszté­sében, amit a tavaly elnyert Las Vegas-i Comdex nagydíj bizo­nyított. A szingapúri Mindma­ker Pte. Ltd. a holding marke­ting- és pénzügyi feladatait látja el. B.Gy. Algaüzemű szuper-energiaforrás? Amerikai kutatók hidrogén­termelésre ösztönöztek egyes algaféléket. Az algák, mint minden fotoszintetizáló élő­lény, fény hatására mellékter­mékként oxigént boc­sátanak ki. Éj­szaka viszont, mikor nem éri őket fény, kis mennyiségben hidrogént fejlesztenek — idé­zi a Jövőnéző a San Francisco Chronicle-ot. A hidrogenáz enzim oxigén jelenlétében le­állítja az algák hidrogénterme­lését, ezért Tasios Melis (Uni­versity of California) és kollé­gái táplálkozási stressznek tet­ték ki a Chlamydomonas rein­­hardtii nevű algafaj egy szapo­rulatát. Hagyták normál körül­mények között gyarapodni az algákat, majd megvonták tőlük a ként, amely kulcsfontosságú a fotoszintézisükben. Mivel ezután az algák nem képesek fotoszintetizálni, alternatív energianyerő folyamat indul be szervezetükben, és ennek ered­ményeképpen nagy mennyisé­gű hidrogéngázt bocsátanak ki a napfény hatására. A technika finomítása még várat magára, a cél pedig az, hogy olcsó üzem­anyagot állítsanak elő a jövő hidrogéncellái, illetve azok na­gyobb testvérei, a hidrogénerő­művek számára.

Next