Világgazdaság, 2011. július (43. évfolyam, 126/10641-146/10661. szám)

2011-07-01 / 126. (10641.) szám

2­I VILÁGGAZDASÁG Kórházi átalakítás, óriási kár jutnak a pénzük után az orvostechnikai beszállítók, büntetőpereket is kilátásba helyeztek . Mától újra költségvetési intéz­ményként működik az egymil­liárdos adósságot görgető du­naújvárosi kórház,­felülvizs­gálják a korábbi beszállítói szerződéseket. Nem vált be a gazdasági társasági forma máshol sem. Az Orvostechni­kai Szövetség tagvállalatainak 100 milliárddal tartoznak a kórházak, a fedezet nélküli szerződéskötések miatt nem kizárt büntetőeljárások kezde­ményezése. Nógrádi Tóth Erzsébet Mától ismét költségvetési intéz­mény a több mint öt évig társasá­gi formában működő és ezalatt egymilliárd forint adósságot fel­halmozó dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház - mondta la­punknak Mészáros Lajos főigaz­gató. A város önkormányzata a betegellátás biztonsága érdeké­ben határozott a visszaalakulás­­ról - erősítette meg a képviselő­­testület döntését Kukorelli Sán­dor, a tulajdonos önkormányzat jegyzője. Múlt év végére ugyanis már a bankok sem hiteleztek az 1,5 milliárdos adósságot görgető intézménynek, a beszállítók „tar­tották fenn” a kórházat. Sikertelen próbálkozásnak bi­zonyult ugyanis a 2006-os gazda­sági társasággá alakulás, nem jött be a korábbi önkormányzat magántőke-bevonási terve, az uniós pályázatoknál pedig kifeje­zetten hátránynak bizonyult az új forma. Nagyjából ez mondható el va­lamennyi társasággá alakult in­tézményről - tudtuk meg a Ma­gyar Kórházszövetség elnökétől. Rácz Jenő tovább sorolta a koráb­ban átalakult kórházak hátránya­it: a néhány éve még járó 13. ha­vi bér fedezetét csak a költségve­tési intézményként működő kór­házaknak biztosította a büdzsé; egy 8-10 milliárdos költségvetésű társaság évi iparűzési adója 100 millió körüli összegre rúg, ilyen az államiaknál nincs, s nem kap­ták meg az év eleji adóváltozás miatti kompenzációt. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) százmilliárdra taksálja tag­vállalatai kórházaknál lévő kinn­levőségét, amelynek fele lehet a határidőn túli tartozás - állítja Csató András, a szövetség társel­nöke. Erről annak ellenére nem kaptak hivatalos adatot a hatóság­tól, hogy a múlt évi adósságkon­szolidációt a kormányzat a kórhá­zi kinnlevőségek alakulásának kötelező jelentéséhez kötötte. Az OEP évi 430 milliárd forin­tos kórházi kasszájának a 65-70 százaléka személyi jellegű jutta­tás, a fennmaradó 140 milliárd körüli összegből kellene az ösz­­szes dologi (energia, gyógyszer, élelmiszer stb.) kiadást fedezni, így kilátás sincs az ŐSZ tagválla­latai 100 milliárdos kinnlevőségé­nek kiegyenlítésére. A szövetség büntetőjogi fele­lősség megállapítása végett jogi csapattal vizsgáltatja meg, kik felelnek a kórházaknál a fedezet nélküli beszerzésekért. Akik bűncselekményt követtek el, va­gyonukkal feleljenek - tette hoz­zá Csató András. A cégek kórhá­zakba kihelyezett úgynevezett konszignációs raktáraiban tárolt készleteiről folyamatosan jelen­teni kellene, és ki kellene fizetni az abból történő felhasználást, de nem teszik meg, ez szintén jogellenes. S arra is választ ke­resnek: mi az oka, hogy a kórhá­zak egyes beszállítóknak napo­kon belül kifizetik a számlákat, míg másoknak 90-120 napon túl sem. Pedig napokon belül dönt a parlament az EU-kompa­­tibilis közbeszerzési törvényről, amely előírja a közintézmények vásárlásainak 30 napos határ­idővel történő kifizetését. Érzi a bajt a Magyar Kórház­­szövetség is, ezért jövő keddre konzultációra hívja az ŐSZ na­gyobb tagvállalatait a helyzet ér­tékelésére. Ugyanis a beszállítók - nem ismerve a társaságból visszaalakuló kórházak jogutód­jainak kötelezettségeit - attól tar­tanak, hogy kinnlevőségeik bennragadnak - mondta Rácz Je­nő elnök. A dunaújvárosi kórházban a korábbi beszállítói szerződések egy része az intézmény számá­ra kedvezőtlen az árakat és a szerződési feltételeket tekintve is. A lejárt számlákat - vélhető­en nem teljes körűen - egy fel­­számolási eljáráson keresztül egyenlítik majd ki. Ha a beszál­lítók a piacon maradnak, köl­csönös előnyök alapján megta­lálják a számításaikat, de nem kizárt a peres eljárások kezde­ményezése sem - mondta Mé­száros Lajos. Dunaújváros jegyzője arról tá­jékoztatott, hogy a ma megszűnő nonprofit kft. menedzsmentje ve­zényli le a felszámolási eljárást. Az ismeretek birtokában lévő ko­rábbi orvosigazgató viszi az ügyeket, s vizsgálja felül a koráb­bi szerződéseket, ezek némelyike miatt évi 50-100 millió forintos kár érte a kórházat. Amúgy a ma átalakuló intéz­mény dolgozói közül csak néhá­­nyan nem írták alá új közalkal­mazotti szerződésüket, ők meg­kapják a végkielégítést, de öt évig nem kerülhetnek vissza a kórházba. A szerződéssel foglal­koztatott orvosgárdával is megál­lapodtak, így minden feltételnek eleget tettek ahhoz, hogy az ÁNTSZ megadja a működési en­gedélyt a visszaalakult kórház­nak. Egyelőre az önkormányzat nem gondolkodik az intézmény államosításán, de csatlakozik a Semmelweis-terv alapján szerve­ződő térségi egészségügyi rend­szerek központosított közbeszer­zési rendszeréhez. VISSZATÉRÉS. Mától ismét költségvetési intézmény a dunaújvárosi Szent Panteleon Kórház, ahol vizsgálják a tetemes eladósodás okait is Egy számjegyű lett az exportbővülés KILÁBALÁS. Az év elejére az export elérte a válság előtti szin­tet, de lassult a bővülése. Az első négy hónapban 26 milliárd eurónyi áru hagyta el az orszá­got, miközben 24 milliárdnyi volt az import - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A külkeres­kedelmi mérleg egyenlege meg­haladta a 2,5 milliárd eurót. Az import tavaly október után ismét valamivel gyorsabban nőtt, mint az export, utóbbi 9,3 százalékos emelkedése 2009 novembere óta a leggyengébb adat, de a behoza­tal is csak 10 százalékkal nőtt az előző év áprilisához képest. Az utóbbi hónapokban erőtel­jes csökkenő tendencia rajzoló­dik ki az exportbővülésben, amelyet a legfőbb exportpartner Németország külkereskedelmi számai nem magyaráznak meg. A nyugat-európai konjunktúra - hála a Kínába irányuló export­nak - ugyanis egyelőre jó erő­ben van, igaz, a felmérések alap­ján a kilátások már néhány hó­napja romlanak. A gépipari kivitel továbbra is átlag felett növekszik, de ezen a területen is hónapról hónapra megfigyelhető a lassulás. Ezen belül elsősorban a mobiltelefo­nok és alkatrészeik fogynak jól, miközben a híradás-technikai cikkek kereslete stagnált, jó év­kezdetet mutatott viszont a gyógyszeripar, amelynek ex­portja harmadával nőtt az első négy hónapban. Az energiaim­portban fordulat történt április­ban: míg az első negyedben fő­ként a tározókból elégítették ki a szolgáltatók a gázigényt, ad­dig a fűtési szezont követően már némi importemelkedés volt az előző évhez képest. Megugrott az élelmiszer-beho­zatal is, 15 százalékos volt éves alapon a bővülés, miközben a termékkör kivitele csak 7 szá­zalékkal nőtt. ■ B. D. A külkereskedelem volumene (éves változás, százalék) VízGRAFIKA Forrás: KSH BELFÖLD A TÁRCA MEGSZÜNTETI A KÉNYSZERPRIVMATIZÁCIÓT Támogatja a kórházak költségvetési intézménnyé va­ló visszaalakulását (ez az intéz­mények harmadát takarja) az Egészségügyért Felelős Ál­lamtitkárság, mert a gazdasági társasági működés nem váltot­ta be a hozzá fűzött reménye­ket - közölték lapunkkal. Ez abban az esetben lehetséges, ha az egészségügyi szolgálta­tó alakult át korábban gazda­sági társággá (dunaújvárosi kórház), s akkor nem, ha a működtetést kiszervezték (Hospinvest). Az államtitkárság az el­lenőrizetlen és szabályozatlan körülmények között zajló folya­matok megállítása mellett felül­vizsgálja a működtetési szer­ződéseket is azokban az ese­tekben, ahol a funkcionális privatizáció korábban lezajlott. Meg kívánja szüntetni azokat a tényezőket, amelyek az egészségügyi szolgáltatók fenntartóit kényszerprivatizáci­ós helyzetbe hozták. A vissza­­alakulás jogutódlással jön lét­re, a jogutód intézmény a jo­gokat és a kötelezettségeket is átveszi. Az átalakult kórház­nak a működési engedélye­ket újra be kell kérni az ÁNTSZ-től, a jogelőd által kö­tött szerződéseket pedig át kell ruháznia a jogutód szer­vezetre. Ha a dolgozó nem akar közalkalmazott státust vállalni, megilleti őt a törvény szerinti végkielégítés. Javuló külső egyensúly Négymilliárd euróval csökkent a gazdaság kinnlevősége FIZETÉSI MÉRLEG. Meg­nyugtatóan alakul a magyar gaz­daság finanszírozási helyzete, tovább fogy a külső adósság. A fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege, azaz a magyar gazda­ság pénzügyi egyenlege az idei első három hónapban tovább ja­vult, 1272 millió euróra - jelen­tette a Magyar Nemzeti Bank. Ez újabb csúcsot jelent, 216 millió euróval magasabb érték, mint az eddigi legmagasabb, 2010. el­ső negyedévi adat. A szezonáli­san kiigazított mutatók szerint is folytatódott a javuló tenden­cia. Igaz, az előző három hónap adatát enyhén lefelé kellett kor­rigálni az időközben érkező in­formációk alapján. Az elmúlt négy negyedév át­lagában így is majdnem négy­milliárd euróra rúgott a gazda­ság külső többlete, vagyis ennyi­vel csökkent a külső adósságál­lomány. Elemzői prognózisok azzal kalkulálnak, hogy a több­let fennmarad, bár az idei máso­dik fél évtől - a belső kereslet várható élénkülése miatt - meg­állhat a gazdaság erősödése. Míg 2009-ben egyértelműen a finanszírozási problémák ha­tározták meg az egyenlegjavu­lást, tavaly óta a reálgazdasági folyamatok hatása tükröződik a fizetési mérlegben. Az idei első három hónapban a külkereske­delem (szolgáltatásokkal együtt vett) egyenlege meghaladta a 2,2 milliárd eurót, közel 400 millióval volt több, mint egy év­vel korábban. A jövedelemmér­leg eközben romló tendenciát mutat, de közel sem ekkora mér­tékben: 1447 millió euróra nőtt a hiány (a transzferekkel együtt számolva), kevesebb mint 200 millióval 2010 eleje óta. A válla­lati jövedelmezőség visszafogott emelkedését látva azonban nem túl meglepő, hogy ilyen lassú az egyenlegromlás. A gazdaság­szolgáltatás-kül­kereskedelmi pozíciója is rom­lott, mivel az első negyedévben elmaradtak a korábbiaktól az idegenforgalmi bevételek. Mivel azonban nem a turisztikai csúcsszezonról van szó, ezért még javulhat a fizetési mérleg­nek ez a sora az év végéig. Az Európai Unióból érkező források lassulása is rontotta a külső egyenleget, igaz, csak kismér­tékben. Itt elsősorban arról lehet szó, hogy a válságkezelés érde­kében felgyorsított projektek egy része kifutott, ezzel együtt az első negyedév 483 millió eurós pozitív szaldója a korábbi évekhez képest kedvező. ■ B. D. A folyó fizetési és tőkemérleg (egyenleg, millió euró) 2004.1. név-2011.1. név VG-GRAFIKA Forrás: MNB LENGYEL REVÍZIÓ Megtörtént a korábban befektetői kételyeket keltő lengyel fizetésimérleg-ada­­tok felülvizsgálata. Úgy tű­nik, kisebb volt a baj, mint amekkorától a szakértők tar­tottak, a GDP 3,4 százalé­káról 4,5-re emelte a len­gyel jegybank a 2010-es fi­­zetésimérleg-hiányt. Közel kétszáz kilométer pálya épül 2016-ig FEJLESZTÉS. Négy időszakra osztotta a kormány a fő- és gyorsforgalmi úthálózat fejlesz­tését - derül ki a Magyar Köz­lönyben megjelent határozatból. Az első időszak az idén indul és 2016-ig tart, míg az­ utolsó a 2025-27 közötti éveket fedi le. A 2016-ig tartó első szakasz­ban kerül sor az M2-es autóút megépítésére, amely az M0-st kötné össze Váccal. Elkészül az M4-es autópálya Üllőtől Török­­szentmiklósig, illetve Berettyó­újfalutól az országhatárig, ösz­­szesen 121 kilométer hosszan. Az M8-as autóútnak is két, összesen 64 kilométernyi szaka­sza épül meg. A 2017-20 közötti időszak­ban bezárul a főváros körül az M0-s autóút. Az M4-es folytató­dik, Törökszentmiklóstól Kisúj­szállásig, míg az M8-asból to­vábbi 84 kilométer épül meg. Az M9-es autóútnak is több etapja készül el, így a Kaposvártól Bonyhádig és a Vasvártól Zala­egerszegen át Pacsáig tartó. El­kezdődik az M49-es főút építése, amely az M3-ast köti össze Vajá­tól az országhatárral, de ebben az időszakban csak Győrtelekig épül meg. ■ VG

Next