Világgazdaság, 2017. március (49. évfolyam, 43-64. szám)

2017-03-01 / 43. szám

2 MAGYAR GAZDASÁG Stratégia Orbán Viktor: Cél az öt százalék feletti növekedés Ezen a pályán kell maradni El kell érni az öt szá­zalék feletti GDP-nö­­vekedést 2020 után Orbán Viktor minisz­terelnök szerint. Úgy véli­­ a jegybankel­nökkel egyetértésben versenyképességi fordulatra van szük­ség. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A gazdasági növekedést a 3-5 szá­zalékos sávban kell tartani a kö­vetkező években, 2020 után pedig el kell érni az 5 százalék feletti nö­vekedési tartományt - jelentette ki kedden Orbán Viktor miniszterel­nök a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) gazdasági évadnyi­tóján. A kormányfő szerint ehhez „azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”, de közben végre kell haj­tani egy versenyképességi fordula­tot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy idén és jövőre 13-14 éve nem látott mérték­ben, várhatóan 4 százalék felett nő a magyar gazdaság, ez pedig már benne van a kívánatos, 3-5 százalé­kos felzárkózási tartományban. Orbán Viktor értékelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megálla­podás tíz vállalását. Az államadós­ság-kezelésről szólva hangsúlyozta: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF­­EU-kölcsönt, megnőtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírarány. Jelezte, hogy vitá­ban áll Varga Mihállyal a devizában kibocsátandó állampapírok ügyé­ben. A miniszter a Bloomberg hír­­ügynökségnek hétfőn adott inter­jújában azt mondta: Magyarország június végéig dönt egy eurókötvény kibocsátásáról. Ha van egyáltalán értelme az idén eurókötvényt kibo­csátani, arra az év első felében kell sort keríteni, mert a Federal Reserve és az Európai Központi Bank politi­kájában változás történt, ennek tük­rében az év második felében már nem feltétlenül lenne értelme a ki­bocsátásnak. Orbán Viktor viszont azon az állásponton van, hogy ha nem muszáj, ne bocsássanak ki de­vizában és külföldön állampapírt. Ezt gondolják egyébként a Matol­csy György vezette Magyar Nemze­ti Banknál (MNB) is, ahol az elmúlt hetekben a devizakötvények kibo­csátása ellen érveltek. Ha csak annyit fogunk tenni, amennyit az elmúlt hat évben tet­tünk, az nem lesz elég - utalt a miniszterelnök Matolcsy György 99 Növelni kell a terme­lékenységet, mert az elmarad az uniós átlagtól és a régiós versenytársakétól is előadására, aki arról beszélt, hogy versenyképességi fordulatra van szükség. Az MNB elnöke szerint az elmúlt 150 évben nagyon ritkán volt olyan, hogy egyensúly és nö­vekedés együtt volt jelen a magyar gazdaságban. Matolcsy szerint az egyensúly és a növekedés fenntart­hatóvá vált, de a felzárkózás nem, az szerinte a versenyképesség javí­tása nélkül nem is lesz fenntartha­tó. A jegybankelnök szerint ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jel­lemző növekedési csapdából, szük­ség van erre a fordulatra. Ehhez nö­velni kell a termelékenységet, mert az elmarad az uniós átlagtól, de még a régiós versenytársakétól is. Szükség van a személyi jövedelem­­adó további csökkentésére is, mert az elmúlt évek csökkentései is be­váltak. A tudástőke felhalmozására ösztönöz az alacsonyabb szja - tette hozzá. Orbán Viktor egy, a munkaerő­­hiányt érintő kérdésre azt vála­szolta, hogy óvna egy vendégmun­kásprogramtól. A miniszterelnök szerint külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalás támogatható. „Az ország működtetéséhez szük­séges munkát - a vécépucolástól az atomtudósokig - nekünk kell elvé­geznünk" - fogalmazott, hozzátéve: ennek az is része, hogy a vécépuco­­lót is meg kell becsülni. Az SZJA további csökkentése indokolt az adóék versenyképesebbé tételéhez A margináli *­oék KUS GAZDASÁGOT E­GYSÉGES NEMZETI KAMARÁT Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Matolcsy György jegybankelnök prezentációja. Versenyképességi fordulat szükséges FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN Hírsáv Brüsszel dönt a TAO-rendszerről Változatlan formában tartaná fenn a kormány a látványcsapatsportok kedvezményét, ezért a hat év után, idén június 30-án lejáró engedély meghosszabbítását kérte az Európai Bizottságtól - közölte a Nemzetgazda­sági Minisztérium. A társaságiadó­rendszeren keresztül több mint 13 ezer cég 107 milliárd forinttal támo­gatta a sportot 2015-ben. Ha egy idehaza működő vállalkozásnak nye­resége van, abból a tavalyi év végéig 500 millió forintig 10 százalékot, afö­lött 19 százalékot kellett adóznia, és ennek az összegnek a 70 százalékát fordíthatta az öt kiválasztott csapat­sport támogatására. Az idei évtől azonban egységesen 9 százalékos a TAO kulcsa. (GY.B.) Nőttek januárban a termelői árak Az ipari termelői árak átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek januárban - közölte a Központi Statisztikai Hiva­tal. A belföldi értékesítési árak átlago­san 4,3, ezen belül a feldolgozóipari árak 7,4 százalékkal magasabbak voltak, míg a szintén jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás, légkondicionálás nemzetgaz­dasági ág árai 1,9 százalékkal elmarad­tak az egy évvel korábbitól. Az ipar exportértékesítési árai 1,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz ké­pest. (VG) VILÁGGAZDASÁG 2017. március 1., szerda MNB Célzott eszközökkel lazíthatnak a monetáris kondíciókon Kőbe vésték az alacsony alapkamatot Nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton a Magyar Nemze­ti Bank (MNB) monetáris tanácsa kedden, összhangban az elemzői várakozásokkal. A Matolcsy György vezette jegybank nem nyúlt az egy­napos és az egyhetes fedezeti hitel, valamint az egynapos betét kama­tához sem. A monetáris tanács köz­leménye szerint az alapkamatot tartósan alacsony szinten kíván­ják tartani, és ha a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, akkor készen állnak a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök al­kalmazásával. Ez azt jelenti, hogy a 3 hónapos jegybanki eszközből (amelyre meghatározzák az alapka­matot) még inkább kiszoríthatják a bankokat, így az alapkamat tovább veszíthet irányadó jellegéből, a fel­szabaduló likviditás pedig helyet találhat magának az állampapír­­piacon, továbbá tartósan alacsony szinten maradhatnak a bankközi kamatok. A monetáris tanács tavaly de­cemberben úgy döntött, hogy 2017. március végére 750 milliárd forint­ban határozza meg a 3 hónapos be­tétállomány maximális mértékét. Ez a tanács szerint további mini­mum 100-200 milliárd forint kiszo­rítását jelenti a betéti eszközből. Az Equilonnál úgy vélik, márciusban az irányadó 3 hónapos betéti eszköz felső limitjét további 100-150 mil­liárd forinttal (600-650 milliárdra) csökkenti a jegybank a második ne­gyedév végére vonatkozóan. Az MNB vezetőinek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a jegybank a hitelezési oldalra való átállásra készül, ehhez pedig a beté­ti állomány fokozatos kiszorítására, illetve a lakossági és vállalati hitele­zés további, jelentős élénkülésére van szükség - vélik az Equilonnál. Ennek érdekében a jegybank to­vábbi intézkedéseket hozhat: ter­vezik a lakáshitelek összehasonlít­hatóvá tételét, illetve a bankváltás könnyítését, ami végső soron a hi­telkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet. Az MNB kamatdöntés után ki­adott közleménye szerint az infláció 2018 első felében eléri a jegyban­ki 3 százalékos célt. Az Erste Bank elemzői mindezek alapján úgy vé­lik, hogy a monetáris tanács 2018 végéig változatlanul, 0,9 százalékon hagyhatja az alapkamatot, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lazíta­na tovább a magyar gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókon. A három hónapos bankközi kamat, a Bubor jelenleg 0,23 százalékos, ami a bank szakértői szerint még tovább csökkenhet. A határidős kamatmegállapodások által tükrö­zött piaci kamatvárakozások szerint a 3 hónapos bankközi kamat egy éven belül 0,7 százalék körüli szint­re emelkedhet, ezért a monetáris ta­nács az Erste szerint változtatni fog a kommunikációján, hogy egyértel­művé tegye: hosszú ideig változatla­nul kívánja hagyni a kamatokat. A nominális kamatok csökkené­sével párhuzamosan az infláció fo­kozatosan gyorsulni fog - hívják fel a figyelmet. Becslésük szerint idén 2,5 százalék lesz az átlagos inflációs ráta, így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van a monetáris tanács akaratával. A legtöbb elemző szerint az MNB politikája akadályozhatja meg a fo­rint árfolyamának felértékelődését a következő hónapokban, ugyan­is a javuló növekedési kilátások, a csökkenő államadósság, a tovább­ra is magas külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többlete erősí­tené a devizát. A jegybank laza mo­netáris politikája azonban ellenté­tes hatású. H. J. További intézkedések jöhetnek fotó:Móricz sabjánsimon A jegybanki alapkamat alakulása (százalék)

Next