Világgazdaság, 2017. augusztus (49. évfolyam, 147-169. szám)

2017-08-01 / 147. szám

magyar gazdaság ■ A munkaerőhiány demográfiai gyökerű Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint a munkarőhiány demográ­fiai okokra is visszavezethető: fo­lyamatosan csökken a munkaké­pes korú népesség. I­gő H­úsz év múlva 1 millióval kevesebben dolgozhatnak hazánkban r . GMQ-MENTESSEG I A fogyasztók pontosabb tájékoztatását szeretnék elérni a szójadeklaráció aláírói Új uniós fehérjepolitikára van szükség KELEMEN ZOLTÁN | Hazai for­rásokból kell ellensú­lyoznia Európának az élelmiszerekben és álla­ti takarmányban felhasz­nált, genetikailag mó­dosított szervezeteket tartalmazó szójabab ten­gerentúli importjától való függést. A magyar kormány már szá­mos intézkedést bevezetett élelmiszer-önrendelkezé­sünk erősítése és helyi élelmiszer­­piacaink védelme érdekében, ame­lyek egyben az alaptörvényben is rögzített cél, a genetikailag módo­sított növényektől (GMO) mentes mezőgazdaság megvalósítását se­gítik - mondta a Világgazdaságnak Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti ál­lamtitkára. A cél elérése érdeké­ben a genetikailag módosított nö­vények termesztési tilalmán túl Magyarország a GMO-mentessé­­get a takarmány- és az élelmiszer­szektorban is meg kívánja valósíta­ni. Az államtitkár szerint utóbbi cél elérésének egyik fontos eszköze a 2016-ban elfogadott, GMO-mentes jelölésről szóló FM-rendelet, amely megteremti a jogszabályi hátterét a GMO-mentes termelésből szár­mazó termékek egyértelmű meg­különböztetésének. Utóbbi az ál­lati eredetű termékek esetében különösen fontos. A GMO-mentes fehérje arányá­nak növelésére az FM 2013-ban hirdette meg a Nemzeti fehérje­programot, amelyen belül kiemelt terület a hazai GMO-mentes szó­ja előállításának és felhasználá­sának növelése. A globalizált vi­lágkereskedelem és az áruk unión belüli szabad mozgásának kere­tei között fontos, hogy a nemzeti programokon túl más uniós tagál­lamok is hasonlóan gondolkozza­nak a GMO-kérdésről. Ezért Ma­gyarország élére állt az EU-ban a GMO-mentes fehérjével kapcsola­tos önrendelkezést célzó kezdemé­nyezéseknek és programoknak. Az államtitkár ezek közül kiemelte a Duna menti szójónyilatkozat alá­írását, a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, vala­mint a szójadeklaráció néven em­legetett Európai szójanyilatkoza­­tot. Utóbbit közös magyar-német kezdeményezésre június közepén jelentették be a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Nagy Ist­ván értékelése szerint az, hogy a nyilatkozatot a tanács ülésén 14 uniós ország agrárminisztere írta alá, történelmi jelentőségű diplo­máciai siker. A magyar-német kezdeménye­zéshez Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Franciaor­szág, Románia, Görögország, Bel­gium, Luxemburg, Horvátország és Finnország csatlakozott. Ezek az államok osztják azt a nézetet, amely szerint Európának új, átfo­gó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmi­szergyártásban. Ennek lényege, hogy a hazai forrásokat jobban ki kell használni, amivel ellensúlyoz­ni lehet az élelmiszerekben és az állati takarmányban felhasznált GMO-s szójabab tengerentúli im­porttól való függését. Megvalósu­lása munkahelyeket teremt, és ja­vítja az élelmiszer-biztonságot is. Lényeges szempont, hogy az euró­pai fogyasztók egyre növekvő mér­tékben keresik a genetikailag nem módosított szójából és szójafehér­jéből készült élelmiszereket - tette hozzá az államtitkár. A szójadeklaráció elfogadott szövegébe sikerült a Magyaror­szág számára fontos területeket is beépíteni, mint például a szó­ja kiváltása alternatív fehérjenö­vényekkel, ezen fehérjeforrások felhasználása új takarmányrecep­­túrákban, amelyek a hazai fehérje­­stratégiában kiemelt szerepet kap­nak. Az alternatív fehérjenövények termesztése a GMO-s szója kivál­tásán túl a fenntartható mezőgaz­dasági termesztéshez is hozzájárul a szén-dioxid-mérleg javításával, a termesztés változatosabbá tételé­vel, illetve a műtrágyamennyiség csökkentésével. A magyar-német kezdeményezéshez számos ország csatlakozott . FEHÉRJENÖVÉNYEK TERMELÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁSA | Igényekt Várható Keret terület támogatás (M Ft) (ha) (Ft/ha) Szemes fehérje- 67 469 61 732 4165,01 takarmány Szálas fehérje- 145 597 28 606 4165,01 takarmány Forrás: FM ­ Hétfőtől véleményezhető az új adóeljárási törvény tervezete Hétfőtől véleményezhető az új adóeljárási törvény ter­vezete, amely jelentős egyszerűsítés mellett több új szolgáltatást biztosít az adózóknak - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NAV). A tárca felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozóvá válást segíti a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kezdő vállalkozások tá­mogatásával. Az új szolgáltatás lényege a mentorálás, a szakmai segítségnyújtás, amelyet minden kezdő vál­lalkozásnak érdemes lesz kihasználnia. Az adóhivatal szóban vagy írásban tájékoztatja a kezdő vállalkozást adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő infor­mációk elérhetőségéről, a kapcsolatfelvételt követő­en pedig fél éven keresztül személyre szabott segítsé­get nyújt. I­NG AZ IPAR TERMELŐI ÁRINDEXEI! 2010. év havi átlaga : 100% 2012. jan. ► 2017. jún. Belföldi villamosenergia-, gáz-, gőzellátás-, légkondicionálásár-index 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: KSH VG-grafika Jelentősen emelkedtek a belföl­di értékesítés árai, ugyanakkor az energiaipar továbbra is ala­csonyan tartja az ipari termelői árindexet . ■ is«, üzleti napilap www.vg.hu ­ Emelkedtek az ipari termelői árak Az ipari termelői árak 1,5 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest júniusban - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. Eszerint a belföldi értékesítési árak átlagosan 3,2 százalékkal nőt­tek, ezen belül a feldolgozóipar árai 4,5, az energiaipar árai 0,2 százalékkal növekedtek. Az ipar exportértékesítési árai 0,8 százalékkal nőttek az előző év júniusához képest. Bel­földön az árak az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és a továbbfelhasználásra termelő ága­zatokban 2,6, a beruházási javakat gyártó ágazatokban 2, a fogyasztási cikkeket gyártókban 5,6 százalékkal emel­kedtek. Az ipari exportértékesítés árai 0,8 százalékkal nőt­tek. A belföldi értékesítés árai 5,5, az exportértékesítéséi 2,1 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összes­ségében 3,2 százalékkal magasabbak voltak. I L. B. ÁLLATÁLLOMÁNY !Az egyéni gazdák könnyebb szívvel váltak meg sertéseiktől. Egyre inkább bealkonyul a háztájinak K. B. Z.­­ Az egyéni gazdaságok nagyobb mér­tékben csökkentették sertésállományukat, mint a gazdasági szervezetek - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. A június 1-jei állatlétszám részleteit bemutató jelentésből kiderül, hogy az 1990-es évek ele­jén még többségben lévő háztáji tartás egyre inkább háttérbe szorul. Jelenleg a sertésállo­mány 77 százalékát tartják gazdasági szerve­zetek, az egyéni gazdaságokban pedig a ser­tések 23 százalékát hizlalják. Idén június 1-jén az egy ével korábbi lét­számnál 219 ezerrel kevesebb, 2,8 millió ser­tést jelentett a KSH, ami 7,2 százalékos csök­kenés. A 176 ezres anyakoca-állomány pedig 7 ezerrel, 3,9 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly júniusinál. Lényeges különbség mutatkozik az állo­mánycsökkenésen belül a gazdasági szerve­zetek és az egyéni gazdaságok között: előbbi­eknél a sertéslétszám egy év alatt 89 ezerrel, vagyis 4 százalékkal mérséklődött, míg az egyéni gazdaságokban a 130 ezres visszaesés 17 százalékos csökkenés. Az anyakocalétszám csökkenéséből is jobban kivették a részüket az egyéni gazdaságok, hiszen a gazdasági szer­vezeteknél 2 ezerrel volt kevesebb anyakoca, ami 1,4 százalékos visszaesés, míg a magán­gazdáknál az 5 ezres kocalétszám-csökkenés 12 százalékos visszaesést jelent. A SERTÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA GAZDÁLKODÁSI FORMÁK SZERINT­­ június 1-jei adatok, ezer darab Az évek óta - egy év alatt 22 ezerrel, 864 ezerre - növekvő szarvasmarha-állomány 60 százalékát a gazdasági szervezetek, 40 száza­lékát egyéni gazdaságok tartják. Az állomány a gazdasági szervezeteknél az elmúlt egy év­ben nem változott, a teljes létszámnövekedést az egyéni gazdaságok adták. A tehéntartásban is nagy a különbség a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok között: az előbbiek ál­tal tartott tehenek száma 2 ezerrel csökkent, miközben az egyéni gazdaságoknál 16 ezer­rel bővült. A juhállomány változásában a csökkenés el­lenére is biztató, hogy az anyajuhok száma 812 ezer volt, ami 22 ezres, 2,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz ké­pest. Az összlétszám ennél némileg nagyobb arányban csökkent: a 36 ezer darabos mínusz 3 százalékos visszaesés a tavaly júniusihoz vi­szonyítva, a juhállomány így 1,2 millió dara­bos. A juhállomány 87 százalékát egyéni gaz­daságok, 13 százalékát gazdasági szervezetek tartják, ez az arány az utóbbi tíz évben nem változott. Itt a gazdasági szervezetek csök­kentették inkább az állományukat, a náluk megfigyelt 10 ezer darabos visszaesés 5,8 százalékkal kisebb állományt, míg az egyé­ni gazdaságok állatszámot tekintve nagyobb, 27 ezer darabos juhállomány-csökkenése 2,5 százalékos visszaesést jelent.­ ­ Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Forrás: KSH VG-grafika

Next