Világgazdaság, 2018. május (50. évfolyam, 81-101. szám)
2018-05-23 / 95. szám
magyar gazdaság A büdzsével kezdett a gazdasági kabinet A 2019-es költségvetés és a következő időszak gazdaságpolitikai kérdéseinek áttekintésével kezdte munkáját az új kormány gazdasági kabinetje - tájékoztatott a testületet vezető Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint az, hogy a költségvetés tervezése a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az idén is tavasszal történik, a kiszámíthatóságot erősíti. A büdzsé a kormányzati egyeztetések után június első felében kerülhet az Országgyűlés elé. IVG it ■ Az áprilisi hiány 209,4 milliárd forint Az államháztartás központi alrendszere 209,4 milliárd forint hiánnyal zárta az áprilist, a deficit az év első négy hónapjában elérte az 1081,4 milliárd forintot - erősítette meg az előzetes adatokat tegnap a Pénzügyminisztérium. A január-áprilisi deficit az 1360,7 milliárd forintos egész évi előirányzat 79,5 százaléka. A központi költségvetés hiánya ebben az időszakban 119,5 milliárd, az elkülönített állami pénzalapoké 7 milliárd forintot tett ki, miközben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,1 milliárd forintos többletet értek el. A kormány változatlanul 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol (4 százalék feletti gazdasági növekedés mellett). Az első négy havi egyenleget főleg az uniós kifizetések és az egyes költségvetési programok kiadásai határozták meg. IVG A kiadások között szerepelt a Modern városok és az Egészséges Budapest program, közúti projektek és az Erzsébet-táborok Kicsit romlott a Gazdaságkutató konjunktúraindexe májusban Májusban fél ponttal 8,3 pontra romlott a GKI konjunktúraindexe, mert a fogyasztói várakozások április óta pesszimistábbá váltak, az üzletiek pedig szerényen javultak a GKI Gazdaságkutató most közzétett elemzése szerint. Az index értéke nem sokkal marad el februári történelmi csúcsától. Az üzleti bizalmi index 13,8-re javult az előző havi 13,3 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 7,5 pontra romlott az áprilisi mínusz 3,9-ről. Az ipari bizalmi index májusban ledolgozta előző két havi visszaesését, az építőipari pedig számottevően emelkedett. A kereskedelmi bizalmi index februári történelmi csúcsa után immár harmadik hónapja folyamatosan csökken, de ezzel is bennmaradt az elmúlt négy évet jellemző, viszonylag keskeny sávban. IVG EURÓBEVEZETÉS : A közeljövőben nem lépünk be az ERM II.-be A maastrichti feltételek teljesítéséről lecsúszhatunk az idén RÁSKI PÉTER Több feltételen is fennakadhat Magyarország, ezért szinte biztos, hogy a következő években nem vezetjük be a közös fizetőeszközt. Szerdán jelenik meg az Európai Központi Bank konvergenciajelentése, amelyben az európai hatóság azt vizsgálja, hogy mennyire felel meg Magyarország az euróbevezetés feltételeinek. Ha megfelel, akkor beléphetünk az ERM II. rendszerbe, amely az euró „előszobája", és tulajdonképpen rögzített árfolyamot jelent, két évvel a belépés után lehet bevezetni az eurót. Az első feltétel, hogy a jegybanknak kordában kell tartania az inflációt, vagyis az érték legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legalacsonyabb mutatójú ország fogyasztói árindexének átlagát. (E feltételt a 2008-ban kirobbant válság alatt sok támadás érte, mivel több tagállamban is deflációs volt a környezet, ami hosszú távon kifejezetten káros a gazdaságra.) Egy másik probléma a felzárkózó országok magasabb bérdinamikája által keltett magasabb inflációs mutató, ami megnehezítheti a keleti uniós államok euróbevezetését. A 2017-es adatok alapján a három legalacsonyabb árindex átlaga 0,6 százalék volt, ez azt jelenti, hogy Magyarország a 2,4 százalékos mutatójával valamelyest kilóg a feltétel teljesülése alól. A második feltétel a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása. Bár a tavalyi pénzforgalmi egyenleg ezt számottevően meghaladta, az uniós módszertan szerint az elmúlt években maradéktalanul teljesítettük e feltételt. Az adósságrátának alapvetően 60 százalék alatt kell lennie, ennél viszont messze magasabb, 73,6 százalék volt a maastrichti adósság az Államadósság Kezelő Központ A KAMATSZINTEK ALAKULÁSA | 2016. január ► 2018. május (százalék) ■ A jegybank szerint többre van szükség A Magyar Nemzeti Bank a maastrichti feltételeken felül további kritériumok teljesítését tartja kívánatosnak ahhoz, hogy hazánk valóban profitálni tudjon a közös fizetőeszköz bevezetéséből. A jegybank szerint a béreknek, a termelékenységnek és az egy főre eső GDP-nek is meg kellene közelítenie az uniós átlagot. Ezek közül a legkiemelkedőbb öszszetett mutató a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP, itt az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai szerint az EU átlagának 67 százalékán állunk, IVG adatai szerint. A feltétel azonban kiegészül azzal, hogy ha csökken az adósságráta, nem kell elérni a 60 százalékot. Az adósság csökkentése csak egyszer nem sikerült az elmúlt években, így kérdéses, hogy ez mennyire elegendő a feltétel teljesüléséhez, hisz az Eximbank elszámolása miatt visszamenőleg változott a ráta, s az eredetileg számolt államadósság teljesítette a folyamatos csökkenés feltételét. 1,5 MNB ! Az alapkamat szintje akár 2020-ig is változatlan maradhat Még egy évig laza lehet a monetáris politika RÁSKI PÉTER | Nem változtatott kamatpolitikáján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, a három hónapos betéti kamat 0,9 százalék, az egynapos betét pedig0,15 százalékos kamatozású maradt. A jegybank már jelezte, hogy tartósan alacsony kamatkörnyezetet tartana fenn, így az irányadó ráta nulla közeli maradhat, s nem konvencionális eszközöket is bevet az MNB. Az év eleje óta jelzálogleveleket vásárolnak, illetve öt- és tízéves futamidőre kamatcsereügyleteket tendereztetnek a bankok között, amivel a hozamgörbe hosszú végére is hatnak. A monetáris tanács ülésének jegyzőkönyve szerint az áprilisi inflációs mutató megfelelt a jegybanki várakozásoknak, és a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó részében mozog, az inflációs cél 2019 közepén érhető el fenntarthatóan. A szervezet előrejelzése ebben az évben 4 százalék feletti GDP-növekedést mutat, s 2019-től fokozatosan lecsengő dinamika várható. A közlemény kitér a jelzáloglevél-vásárlási programra, ennek keretein belül május közepéig 150 milliárd forintot meghaladó értékű jelzáloglevelet vásárolt az MNB. A beszámoló a gazdaság általános helyzetét is röviden elemzi, miszerint a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége továbbra is magas. A fiskális folyamatok fenntarthatók, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság zsugorodik a devizaadósság arányának számottevő csökkenése mellett. A forint gyengülése és az olajárak emelkedése támogathatja az inflációs cél elérését - véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakértő prognózisa szerint a kamatpolitika jövő év közepén kezdhet szigorodni, ám először a nem konvencionális eszközöket vonhatják vissza. A KAMATSZINTEK ALAKULÁSA 2016. január ► 2018. május (százalék) 1,5...........................................................ia üzleti napilap | www.vg.hu ÁLLAMTITKÁROK ! Létrejött az új pénzügyi tárca . N.. ! Kismértékben alakította át az NGM-ből újra Pénzügyminisztériummá avanzsált tárcája vezetését Varga Mihály. A tárca új feladatként kapta a foglalkoztatáspolitikát, e területet Bodó Sándor fideszes képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés korábbi elnöke irányítja majd. Vele kapcsolatban Varga Mihály azt hangsúlyozta, hogy a kihívás a munkanélküliség 4 százalék alá csökkentése után az lesz, hogyan lehet még több embert visszasegíteni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve hogy a meglévő munkaerő-tartalék felhasználása - a nők és a szépkorúak visszavezetése a munka piacára - hatékonyabb legyen. Tállai András a negyedik ciklusát kezdi államtitkárként, ezúttal miniszterhelyettesként a parlamenti és kormányzati ügyeket viszi. Varga Mihály köszönetet mondott neki a NAV ügyfélbaráttá való átalakításáért. Az adóügyekért Izer Norbert eddigi helyettes államtitkár felel majd a Pénzügyminisztériumban, ő lesz az adóhatóság legfőbb irányítója is. A cél a további adócsökkentés, elsősorban az élőmunkát terhelő adók mérséklése és a közterhek fegyelmezettebb beszedése - hangsúlyozta a miniszter. Az államtitkár további lépéseket ígért az adóadminisztráció csökkenté A stabilitásért felelős területeken nem változtatott Varga Mihály, így az új felállásban a helyén maradt Hornung Ágnes és Banai Péter Benő államtitkár is lében: a NAV mind több feladatot vesz majd át az adózóktól. Emellett Izer Norbert hatékonyabb együttműködést ígért az adószakma képviselőivel. A kiszámíthatóságot jelenti, hogy Hornung Ágnes, a pénzügyekért és Banai Péter Benő, az államháztartási területért felelős államtitkár a helyén maradt. A szintén ismétlő Rákossy Balázs, az EU-források felhasználásáért felelős államtitkár a 4500 milliárd forintnyi EU-forrásból a korábbi kormányzati ciklus alatt megítélt 4400 milliárd forint pályázati pénz előírásszerű felhasználását ellenőrizheti majd, s persze részese lesz a következő támogatási ciklus feltételei kialakításának is. A minisztérium szervezetét továbbra is Gondos Judit irányítja.