Világgazdaság, 2020. június (52. évfolyam, 105-125. szám)

2020-06-30 / 125. szám

magyar gazdaság • Segíti az Exim a hazai cégek olasz exportját Az Eximbanknál nyitott, 450 millió eurós hitelkeret segíti majd magyar vállalatok olaszországi kivitelét annak érdekében, hogy ne okozzon nekik ne­hézséget az olasz gazdaság lassulá­sa - közölte Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter az MTI-vel, mi­után olasz hivatali partnerével, Luigi Di Maióval tárgyalt. Elmondta, hogy Olaszország Magyarország ötödik leg­fontosabb kereskedelmi partnere és harmadik legfontosabb exportpiaca. A kereskedelmi forgalom tavaly meg­haladta a tízmilliárd eurót.­­ VG W jr #• ■ Hamarosan igényelhető a támogatás az állatbetegségek felszámolására Július 15-től 30-ig igényelhető hozzájárulás az első két ne­gyedévre az egyes állatbetegségek felszámolására és az el­lenük való védekezésre - derül ki az agrárminiszter rende­letéből. A támogatás forrása az idei költségvetés Agrármi­nisztérium fejezetében erre a célra elkülönített 800 millió forint. A rendeletben az szerepel, hogy a tenyész-, a tojó- és a brojlercsirke-állományokban, valamint a pulykaállomá­nyokban előforduló szalmonetrózis, a klasszikus sertéspes­tis, az afrikai sertéspestis, a baromfiban és a vadon élő ma­darakban előforduló madárinfluenza, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő­­bántalma és a súrlókór, a veszettség és kéknyelv-betegség felszámolása, illetve az ellenük való védekezés során fel­merülő költségek után jár támogatás. I VG ■ Indul a bankholding Az MKB Bank Nyrt. részvételé­vel létrejött a Magyar Bankholding Zrt. Az új társaságot a Fővárosi Tör­vényszék Cégbírósága bejegyezte a cégnyilvántartásba. I VG A Bankholding Zrt.-ben az MKB-nak 33,33 százalékos közvetlen részesedése van üzleti napilap | www.vg.hu ■ Kisebb az áramigény, mint egy éve A magyar gazdaság aktivitásának csökkenése a kijárá­si korlátozások feloldásával mérséklődött - ezt mutatja az áramkereslet alakulása -, de a villamos energia irán­ti igény még mindig alacsonyabb 8 százalékkal az egy évvel korábbinál - tette közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Hőmérséklet- és munka­naphatástól szűrten a fogyasztás heti bontásban már­cius közepéig nőtt, míg éves összevetésben 2 százalék körül ingadozott. A trend a 12. héten, a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése után fordult meg, a kereslet áp­rilis második hetében mutatta a legnagyobb, az előző év azonos időszakához képest 11 százalékos visszaesést. A korrekció április közepén kezdődött el. A hazai áram­piacon az elmúlt hónapokban a kereslet csökkenésén túl nem volt rendkívüli kereskedelmi esemény. I­VG MÓDOSÍTÁS • A Magyar falu program kerete a tervezettnek több mint a duplája, 192 milliárd forint lehet Felhizlalták a 2021-es költségvetést RÁSKI PÉTER : Mintegy 92 milliárd forinttal nő­het a jövő évi költségve­tés kiadási és bevételi fő­összege a tegnap elfo­gadott módosítások nyo­mán. M­agyarország 2021-es költ­ségvetésének bevételi és kiadási főösszege is 92 mil­liárd forinttal nő, a deficit továbbra is 1491 milliárd forint lehet - derült ki az Országgyűlésben tegnap elfo­gadott, jövő évi költségvetési tör­vényjavaslat bizottsági összegző mó­dosításából. Az összegzést 122 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el, az előirányzat tervezetének zárószavazása pénte­ken lehet. A főösszegek emelkedé­se nagyjából harmadrészben érinti a működési költségvetést, kétharmad részben a felhalmozási előirányza­tot, többségében a beruházásokkal kapcsolatosak a többletkiadások és a többletbevételek is. Két intézkedés is érinti a gazdaságvédelmi alapot (GVA), amelynek felhasználásáról teljes mértékben a kormány dönthet jövőre. A GVA alá sorolják az állami magasépítési beruházásokat. A gazdaságvédelem és a családok, nyugdíjasok támogatása kiemelt szerepet kap a 2021-es büdzsében - mondta Szűcs Lajos, a költségveté­si bizottság alelnöke az összegző mó­dosító indítvány vitájánál. A bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékkal emelkedhet, az államadósság ismét csökkenő pályára állhat, de az inflá­ció nem haladhatja meg a 3 százalé­kot. Mintegy 1500 milliárd forint for­dítható az energiaellátás zöldítésére. Varju László, a költségvetési bizott­ság elnöke a vitán figyelmeztetett: az önkormányzati rendszer tartalé­kai kevés helyen összpontosulnak, a helyhatóságok számlatartozása 1200 milliárd forintra nőtt a szek­tor konszolidációja óta. Bősz Anett, a költségvetési bizottság tagja felhív­ta a figyelmet: 26 ezren hiányoznak az egészségügyből, amit béremelé­sekkel lehetne orvosolni, ez a hála­pénz rendszerén is javítana. Mester­­házy Attila országgyűlési képviselő az álláskeresési járadék kibővítését javasolta képviselőtársainak, ami a turizmus-vendéglátásból élő csalá­dok helyzetét javítaná 2021-ben, ezt azonban az Országgyűlés leszavazta. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisz­térium (PM) államtitkára rámutatott: a jövő évi költségvetés a munkahely­­teremtést a beruházásokon keresztül szolgálja, így a foglalkoztatottak szá­ma és a keresetek gyorsan emelked­hetnek. Ennek köszönhetően nincs szükség az álláskeresési járadék bő­vítésére. Az államtitkár szerint az államháztartás hiánya 3 százalék alatt maradhat, az adósságráta pe­dig csökkenő pályára állhat. Számos módosítás érinti az önkor­mányzati alrendszert: a szociális el­látórendszer működtetésére kétmil­liárd forinttal (176 milliárd forint) JELENTŐS MÓDOSÍTÁSOK A 2021-ES több juthat a központi alrendszer­ből, a beruházások is 18-ról 23 mil­liárd forintra emelkednek, de a szo­lidaritási hozzájárulásból ötmilliárd forinttal nagyobb bevételt vár a kor­mány. A módosításokkal egyértelmű­vé tették, hogy a gépjárműadó ad­minisztrációja továbbra is a helyi önkormányzatok feladata, és az adó­nemmel kapcsolatos bírságok, pót­lékok és a végrehajtásból származó bevétel a helyi hatóságokat illeti. A 2021-es előirányzat eredeti ter­vezete szerint az önkormányzatok legfeljebb 200 millió forint hitelt ve­hettek volna fel, a módosítás azon­ban ezt a korlátot eltörli. Banai Péter Benő az önkormányzati módosítá­sokról elmondta: az elmúlt években az önkormányzatok voltak a gyors gazdasági növekedés kedvezménye­zettjei az iparűzési adó ütemes emel­kedése révén, jövőre szintén a helyi hatóságok profitálhatnak a 4,8 szá­zalékos GDP-bővülésből. KÖLTSÉGVETÉSBEN 1 milliárd forint Eredeti* Módosított* Közmédia működtetése 77 97 Magyar falu program kiadásai 90 192 Csecsemőgondozási díj kiadásai 78 92 E-alap támogatása 232 241 Egyéb kiadások 478 Céltartalékok 195 185 Központi tartalék 120 68 Katabevétel 197 237 Áfabevétel 4982 5015 Forrás: Parlament.hu * javaslat FOGLALKOZTATÁS • Májusban az egy évvel korábbinál ötvenötezerrel több munkanélküli volt Ezrek veszítették el az állásukat a járvány miatt VG­­ A március-májusi időszakban 97 ezerrel dolgoztak kevesebben az országban, mint egy évvel ko­rábban - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében. A ko­­ronavírus-járvány gazdasági hatá­sai már a vizsgált időszak egészét érintették, így megjelentek a fog­lalkoztatási adatokban is. A foglal­koztatottak átlagos száma e három hónapban 4 millió 403 ezer volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátá­ja pedig 68,6 százalék. A foglalkoz­tatottak átlagos száma az előző év azonos időszakáétól 2,2 százalékkal maradt el: az elsődleges munkaerő­­piacon dolgozók száma 48 ezerrel, a közfoglalkoztatottaké pedig 26 ezerrel csökkent. A magyarorszá­gi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 23 ezerrel lett ke­vesebb a külföldi munkák elveszté­se miatt. Az idén májusban a fog­lalkoztatottak átlagos havi száma 4 millió 399 ezer volt. Az előző hó­naphoz képest az összes dolgozói létszám 34 ezerrel nőtt, ezen be­lül 21 ezerrel az elsődleges munka­erőpiacon dolgozóké és 13 ezerrel a közfoglalkoztatottaké, míg a külföl­dön munkát vállalóké háromezerrel tovább csökkent. Tavaly májushoz képest 134 ezer fővel kevesebben dolgoztak. A március-májusi időszakban a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék, a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer volt. A munkanélküliség át­lagos időtartama nyolc és fél hónap volt, a munkanélküliek 21,8 százalé­ka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. Májusban átlagosan 215 ezren voltak munka nélkül, a mun­kanélküliségi ráta 4,7 százalékot tett ki. Áprilisról májusra 28 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, a tavalyi év azonos hónapjához képest pedig 55 ezerrel, vagyis egy év alatt 1,2 százalékkal. Az inaktívak száma je­lentősen, 59 ezerrel csökkent, a ko­rábban munkahelyüket elvesztők nagy része ugyanis aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 31 ezren el is tudtak helyezkedni, de további 28 ezren nem. A Nemzeti Foglalkozta­tási Szolgálat május végén 363 ezer álláskeresőt tartott nyilván, a szá­muk 43,4 százalékkal emelkedett. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős ál­lamtitkára szerint a regisztrált ál­láskeresők számának növekedése júniusra megállt, és belátható időn belül megindul az érdemi csökkenés is. Regős Gábor, a Századvég Gazda­ságkutató makrogazdasági üzletág­­vezetője szerint a következő hóna­pokban a foglalkoztatás tovább nő, de a vírus előtti szintjét nem éri el, hiszen csak lassan indul újra a nem­zetközi turizmus, és még a jármű­­gyártás sem állt vissza a vírushely­zet előtti szintjére. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA­­ a 15-74 éves népességben, háromhavi mozgóátlag (%) 2019.01- 03. 02- 04. 03- 05. 04- 06. 05- 07. 06- 08. 07- 09. 08- 10. 09- 11. 10- 12. 2019.11.­­2020.01. 2019.12.­­2020.02. 2020.01- 03. 02- 04. 03- 05. Fonás: KSH FOTÓ: MTI - SZIGETVÁRY ZSOLT

Next