Világgazdaság, 2020. szeptember (52. évfolyam, 168-189. szám)

2020-09-11 / 176. szám

magyar gazdaság ■ Előtérbe kerülhet a hazai sertéshús A sertéshús hazai beszerzésének fenntartására hívja fel a kereskedel­mi láncokat a magyar agrárminisz­ter, miután a németországi vaddisz­nóállományban megjelent a ser­téspestis. Nagy István szerint a kö­vetkező hónapokban a kereskedel­mi szektornak partnerséget kell vál­lalnia a magyar sertéságazattal és húsiparral. A kereskedelmi lánco­kat az agrárminiszter arra kéri, hogy - emlékezve a tavaszi időszak meg­próbáltatásaira - őrizzék meg ma­gyar beszállítói kapcsolataikat. I­VG <r­r - ■ High-tech beruházások az Irinyi-programban Az idén 51 pályázóból 19 cég nyert 2,5 milliárd forint vis­­­sza nem térítendő támogatást az Irinyi terv iparstraté­giai programban, a forrás felhasználásával 7 milliárd fo­rint értékű beruházás valósul meg - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gaz­daságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitká­ra. Az iparfejlesztési program 2016 óta működik, ezút­tal a megítélt támogatásokat a vállalkozások kapaci­tás- és termékkínálat-bővítésre, a termékek piacra vite­lére, kutatási és fejlesztési tevékenységre, energiahaté­konyság-növelésre használhatják. Az idei nyertesek közül kiemelkednek a 3D-s nyomtatáshoz, a repülőgépiparhoz, a fémmegmunkáláshoz, az acélgépgyártáshoz és a zöld­gazdasághoz kapcsolódó támogatási igények. I­VG ■ Száztízezer diploma A nyelvvizsgamentesség révén idén 110 ezren vehettek át diplomát a felsőoktatási intézményekben. A kormány tavasszal döntött arról, hogy akik augusztus 31-ig záróvizs­gát tesznek, azok nyelvvizsga nélkül is megkaphatják diplomájukat. I­VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Varga Mihály: történelmi mértékűre, 6,6 százalékra csökkent az adóelkerülés Eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedé­sei: míg 2013-ban a magyar adóelkerülési ráta 21 szá­zalék volt, 2019-re - számos nyugat-európai országot is megelőzve - már 6,6 százalékra javult - reagált Var­ga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság (EB) áfarésről szóló tanulmányára. A tárcavezető szerint az EB is­ elismeri a gazdaságfehérítés magyarországi ered­ményeit. Az online korszak bevezetése előtt még az unió azon államai között szerepeltünk, ahol a legnagyobb az adóelkerülés mértéke. Az elmúlt hat évben azonban az online pénztárgép, az ekáer és az online számlázás be­vezetésével szűkült a csalárd adózók mozgástere. Varga Mihály szerint ezek az intézkedések megteremtették az adócsökkentés költségvetési lehetőségét is. I­VG HONVÉDELEM • A szakértő szerint most a legstabilabb Magyarország megítélése a NATO-ban Jóval többről van szó fegyverbeszerzésnél HECKER FLÓRIÁN ! A kétmil­liárd eurós Hiúz-ügylet példátlan projekt a hazai haderőfejlesztésben. Az igazi jelentősége azon­ban az, hogy a régiós or­szágokhoz hasonlóan itt­hon is végre lábra áll a hadiipar. M­ integy 60 milliárd forintból Zalaegerszegen épül meg a Lynx gyalogsági harcjár­műveket gyártó üzem - jelentette be tegnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Benkő Ti­bor honvédelmi miniszterrel közö­sen. A gyártóegységen túl 20 hek­táron tesztpályát is kialakítanak a járműveknek. A termelés 2023-ban indul el a német Rheinmetall-lal partnerségben. A világ egyik legmo­dernebb hadiüzeme a beszállítók­kal együtt 500 embert foglalkoztat majd. A védelmi fejlesztésekért fe­lelős kormánybiztos, Maróth Gás­pár titkársága korábban azt közöl­te, hogy a Rheinmetall Lynx KF41 harcjárművek beszerzése több mint kétmilliárd euró értékű. Összesen 218 járműről van szó, ebből 172-t készít a német vállalat és a magyar állam zalaegerszegi vegyesvállala­ta. Az első 46-ot Németországban gyártják le. A beszerzés és a beruházás jelen­tősége jócskán túlmutat a szimpla haderőfejlesztésen - mondta a Vi­lággazdaságnak Szenes Zoltán, a Magyar Hadtudományi Társaság el­nöke. Kifejtette: Magyarországon most teremtődik meg a klasszikus hadiipar, ami deklarált kormányza­ti szándékként jelent meg a hazai ipar modernizációs programjában. A cseh hátterű kiskunfélegyházi ké­zifegyvergyárhoz, illetve a gyulai helikopteralkatrész-egységhez ha­sonlóan a zalaegerszegi üzem sem rövid távú célt szolgál. A mögöttes multinacionális cégek globális piac­ban gondolkodnak, az üzemek előtt exportlehetőségek állnak, Magyar­­országon hadiipari bázis jöhet létre. Az állam és a nyugati cégek koope­­rálása e téren nem új keletű, Len­gyelországban, Csehországban és Szlovákiában is bevált. A Lynx - magyarul Hiúz - jármű­vek érkezése egy korábbi NATO- vállalás teljesítése. Konkrét hábo­rús fenyegetettség nincs, de tény, hogy a magyar szárazföldi erők fel­szereltsége súlyosan elavult, ezért halaszthatatlan a modernizálása. A mozgatórugó a 2017-ben elfo­gadott Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amely tíz év alatt 3500 milliárd forint for­rást biztosít. Ez fedezi a nehéz dan­dár rendezését, ami 2028-ra érhet a végére. Erre Magyarország 2014-ben tett ígéretet, amikor az ukrán válság paradigmaváltáshoz vezetett a NATO stratégiájában. A szövetség a korábbi aszimmetrikus hadvise­lés helyett a lánctalpas profil erősí­tését kérte a tagállamoktól. Ennek keretében vásárolt a magyar állam szintén német Leopard harckocsi­kat, tüzérségi lövegeket és most a Hiúzokat. A nehézdandár-fejlesz­­tés része a néhány hete ismertetett amerikai légvédelmi rakéták egymil­­liárd dolláros ügylete is. Ha a hordo­zóeszközök kérdése is eldől, a tatai nehézdandár-képesség már megfelel a NATO-szabványoknak. A debreceni közepes és a szolnoki könnyű dandár helyzete azonban további megoldás­ra vár, ahogy nyitott kérdés a har­ci helikopterek sorsa, és az, hogy mi lesz a 2026-ban kifutó Gripen-szerző­­déssel. A svéd vadászgépek lízinge­lése évente 30 milliárd forintos tétel, újakat vásárolni még drágább. Azt nem tudni, a 3500 milliárdos forrás elköltése hol tart, de Maróth Gáspár erős pozíciót kapott, nem csak a honvédelmi fejlesztési pén­zek állnak a rendelkezésére. A kor­szerűsítést mindenesetre a kormány komolyan veszi, a jövő évi költség­­vetésben 778 milliárd forintot biz­tosít a tárcának, ami 161 milliárdos plusz az ideihez képest. Magyaror­szág 2021-re 1,66 százalékos GDP- arányos védelmi költségvetést ter­vez, 2024-re pedig elérné a NATO által megszabott 2 százalékos szin­tet. Szenes Zoltán úgy kalkulál, hogy a NATO ezen belül csak 20 százalé­kos részt vár el a hadi fejlesztésekre, Magyarország már második éve 30 százalékot ad, miközben korábban ez csak 8-12 százalék körül mozgott. „Az ország megítélése a NATO-n be­lül még sosem volt ennyire stabil a csatlakozás óta" - hangsúlyozta.­ ­ Armin Papperger, a Rheinmetall igazgatótanácsának elnöke MAGYARORSZÁG GDP-ARÁNYOS VÉDELMI KÖLTSÉGVETÉSEI százalék 1,66* ® » 8> » 9 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: NATO, VG-grafika * terv VALSAG­I Augusztus végén 94 ezer közfoglalkoztatott dolgozott országosan Nőtt a közmunkások száma JÁRDI ROLAND : Bár tömegesen ed­dig nem jelentkezett pluszigény a közfoglalkoztatásra, lassú emelke­dés kezdődött, a belépők száma jú­niusban és júliusban is meghaladta az előző évit - közölte a Világgazda­sággal a Belügyminisztérium (BM). A szaktárca tájékoztatása szerint a márciusi mélypont óta folyamatosan mind több a résztvevő a közfoglal­koztatásban, júliusban 93 ezren vol­tak. A regisztrált munkanélküliek száma drasztikusan megemelkedett a járvány kitörése óta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium számí­tása szerint júliusban 365,8 ezer ál­láskereső volt, ami 118 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A közmunkaprogramok létszám­adataiban is visszatükröződik a meg­változott munkaerőpiac. A korábbi években a nyári hónapok során ál­talában lassú csökkenés kezdődött, idén megfordult a trend: júniusban és júliusban is 2800-zal nőtt a lét­szám. Az idei évre betervezett 140 milliárd forint július végére gyakor­latilag száz százalékban ki lett oszt­va a különböző programok támo­gatására, ezért a BM keretemelést kezdeményezett. A július 31-i kor­mányhatározat értelmében a kor­mány engedélyezte is az előirányzat 5 milliárd forintos túllépését. A szak­tárca tájékoztatása szerint a közfog­lalkoztatás keretében 2020. augusz­tus 31-ig megkötött 8714 támogatási szerződés 107,5 ezer közmunkás al­kalmazását teszi lehetővé. Ezekben a programokban augusztus végén az előzetes adatok szerint 93,6 ezren dolgoztak. A kormányhivatalok vis­­­szajelzései alapján mintegy 102 ez­res közfoglalkoztatotti létszám lát­szik indokoltnak országosan. Lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke amellett érvelt, hogy nem várható a köz­munkaprogramok újbóli felfutta­tása, hiszen a járvány idején törté­nő alkalmazhatóság meglehetősen korlátozott, bizonyos ágazatokban pedig továbbra is munkaerőhiány van. Miután az elmúlt években egy­re kevesebb költségvetési forrás ju­tott a közfoglalkoztatásra, az idén is jelentősen csökkent a létszám. A kormányzat egyértelmű célja, hogy minden potenciális munkavállaló az elsődleges munkaerőpiacon találja meg a számításait. A szakszerveze­ti vezető szavait erősíti, hogy a jö­vő évi büdzsé 165 milliárd forintot irányzott elő közfoglalkoztatásra, míg négy évvel korábban ez az ös­­­szeg elérte a 340 milliárd forintot, ez akkor 200 ezer fő bevonását tet­te lehetővé. A KÖZFOGLALKOZTATÁSBAN RÉSZT VEVŐK HAVI ÁTLAGOS LÉTSZÁMA 12016. jan. ► 2020. júl. 20*16 2017 20*18 20*19 20*20 Forrás: Belügyminisztérium. VG-grafika FOTÓ: NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP - TEKNŐS DOMINIK

Next