Világgazdaság, 2021. március (53. évfolyam, 41-62. szám)
2021-03-01 / 41. szám
magyar gazdaság ■ Külön díjazás a hét végén oltó orvosoknak Külön díjazást kapnak azok a háziorvosi szolgáltatók, akik szabad- vagy munkaszüneti napon is oltási napokat szerveznek meg. Ennek díját egy teljes napra nyolcvanezer forintban, fél napra pedig negyvenezer forintban állapították meg. Ha az adott időszakra a beoltandók kevesebb mint fele jelenik meg a rendelőben, akkor a háziorvos a támogatás összegének felére jogosult. Az összeget a háziorvosi szolgáltatók kapják, és kötelesek azt az ellátást végző orvos és szakdolgozó díjazására fordítani. VG * ■ Utazási szigorításokról döntött a kormány Kiegészítette a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló augusztusi rendeletét a kormány. A szombati Magyar Közlönyben megjelent új szabályozás szerint a magyar állampolgárok üzleti célú kiutazást követően akkor térhetnek vissza korlátozás nélkül, ha az Európai Unió valamely tag- vagy tagjelölt államából, az Egyesült Királyságából vagy egyéb, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban szereplő vagy ezzel azonos jogállású államból térnek vissza. Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken beszélt arról, hogy lehet utazni üzleti céllal, ám a kormányfő utalt arra, hogy ezt vélhetően többen kijátsszák, és felvetette, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében szükséges lesz korlátozni az Európán kívüli utazásokat. | VG ■ Támogatás elektromos kerékpárok vásárlására Újra elérhető az innovációs tárca elektromobilitási pályázata, amely eddig több mint 2200 elektromos kerékpár kedvezményes vételét segítette. A kiírás negyedik szakaszában március 1. és 5. között lehet pályázni. VG Az állami segítség az eladási ár százalékát is elérheti üzleti napilap | www.vg.hu ■ Harmadik sztráda épülhet Románia felé Akár már jövőre építhetik a harmadik sztrádát Erdély felé, ugyanis hamarosan megkezdődik a területszerzés, a nyáron pedig meg is jelenhet az M49-es autóút Mátészalka és Ököritőfülpös közötti szakaszára vonatkozó közbeszerzési pályázat - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Szatmárnémetiben. Míg korábban egyetlen gyorsforgalmi összeköttetés sem létezett Magyarország és Románia között, 2010 óta már két négysávos út épült meg Erdély felé. Az M43- as az M5-ösből leágazva vezet Szeged érintésével Arad irányába. Az M35-M4-es tavaly elkészült, a Debrecen utáni szakaszai pedig Nagyvárad felé teszik lehetővé a gyors és biztonságos eljutást. A harmadik összeköttetés az M3-as autópályától induló, autópályává fejleszthető M49-es autóút lesz, amely két ütemben épül ki. | VG JÁRVÁNYHATÁS I Egyre nehezebben tartják magukat a válság sújtotta ágazatok Év eleji megingás a hazai munkaerőpiacon JÁRÓI ROLAND A szezonális hatások mellett a járvány második hulláma nyomán bevezetett korlátozások is szerepet játszhattak a munkanélküliség növekedésében. A KSH és az NFSZ adataiból ellentétes kép bontakozik ki. Tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, januárban viszont már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság, és értelemszerűen ilyen hosszú távon sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás" nem tudják fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet - jelentette ki Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A KSH a közleményében mindezt részben a koronavírus-járvány gazdasági következményének, részben szezonális hatásoknak tudja be. A munkanélküliek száma ezzel párhuzamosan 238 ezerre emelkedett, arányuk ismét elérte az 5 százalékot. A Takarékbank elemzője azt is hozzátette, hogy a teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatív hatást gyakorolhat az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre is. Jelentősen árnyalja azonban a képet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) év eleji gyorsjelentése, amely a statisztikai hivatallal ellentétes megállapításra jutott. Mint írták, az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás volt érzékelhető, ezért egyértelmű, a válság következményeként értékelhető tendencia nem volt kimutatható. A szolgálat regiszterében januárban 298,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ez a decemberihez képest mindössze 2,8 százalékos növekedés. Ahogyan arra az NFSZ közleményében is felhívták a figyelmet, az álláskeresők száma a tavaly júniusi 376,3 ezres csúcshoz képest tartósan 300 ezer alatt maradt. A foglalkoztatottsági adatok továbbra is kedvező képet mutatnak: januárban 21 ezer új álláshely jött létre, a közfoglalkoztatottak száma 10 ezerrel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig 36 ezerrel lett kevesebb, így november-január átlagában a teljes létszám 4 millió 601 millió volt, 26 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Fontos azonban hozzáfűzni, hogy a kedvezőbb adatok mögött egy nemzetközi módszertanváltozás húzódik, amely a hazai munkaerőpiaci statisztikákat is érdemben módosítja: a korábban inaktívnak számító gyermekgondozási ellátások mellett otthon maradó, de a munkahelyükre később visszatérő nők mostantól gazdaságilag aktívnak számítanak, ami mindenképpen magasabb foglalkoztatottságot fog eredményezni a jövőben. Horváth András kiemelte, hogy a megszokott módon üzemelő ágazatokban továbbra is érezhető munkaerő-kereslet van, így az állásukat elvesztők eddig láthatóan találtak másik munkahelyet, még ha nem is feltétlenül az eredeti iparágukban. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéshez, ennek hatására a mostani munkaerőpiaci válság jóval kisebb kilengésű, mint az egy évtizeddel korábbi - hangsúlyozta az elemző. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség, a korlátozások további elhúzódása azonban erőteljesebb hatást gyakorolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az adatokat - figyelmeztetett Horváth András. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA | 2009. január ► 2021. január (ezer fő) 5000—.............................---....... 2009 20*11 20*13 20*15 20*17 20*19 20*21 Forrás: KSH, VG-grafika PROGNÓZIS : A magyar beszerzésimenedzser-index volt a legellenállóbb a régióban Nyáron kerülhet idei csúcsára a GDP növekedése R. P. A bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékkal nőhet idén, amit jövőre 4,7 százalékos bővülés követhet Magyarországon - derült ki a Commerzbank Világgazdasághoz eljuttatott elemzéséből. A hitelintézet kedvezőbb képet fest a magyar gazdaság helyzetéről 2021-ben, mint a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági jelentése, 3,5 százalékos növekedést prognosztizál. A 2022-es évre viszont a pénzügyi tárca optimistább 5,4 százalékos előrejelzésével. Lényeges megemlíteni, hogy mind a Commerzbank, mind a PM előrejelzése a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat publikálása előtti állapotot veszi figyelembe, amely a várakozásokhoz képest jelentősen jobban alakult. (A Commerzbank 6 százalékos visszaeséssel számolt október-decemberre.) A 3,7 százalékos - szezonálisan és naptárhatással igazítottan 4,3 százalékos - zsugorodás áthúzódó hatása lökést adhat a 2021-es növekedésnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-re széles, 3,5-6 százalékos sávban határozta meg a GDP várható alakulását, a múlt hét keddi kamatdöntő ülés után kiadott közleményben jelezték, hogy várhatóan a sáv tetejéhez lehet közelebb a bővülés. A magyar beszerzési menedzserindex (BMI) mutatta a legnagyobb ellenállást a kelet-közép-európai országok BMI-jei közül - hangsúlyozta a Commerzbank elemzése. Az persze figyelmet igényel, hogy a BMI-t a készletek magas szintje hajtotta, ami a válság miatt inkább negatívumnak számít. A gazdaság visszapattanása 2021 második negyedévében kezdődik, és július-szeptemberben tetőzhet a negyedéves alapon mért növekedés. Jövőre fokozatosan mérséklődhet a gazdaság dinamikája, a bázishatás következtében azonban 2022-ben borítékolhatóan magasabb bővülés jöhet, mint idén. A hitelintézeti szakértők szerint 2021 első felében a lakossági fogyasztás és a készletek feltöltése hajthatja a gazdaságot, a beruházások leginkább az év második felében lehetnek a GDP motorjai. A gyors felpattanás után, a járvány okozta strukturális változások nyomán a negyedéves alapú növekedési ütem 0,5 százalék körül stabilizálódhat 2022 második felétől. Az elemzés rámutatott: a kormányzati előrejelzésben szereplő szigorú fiskális konszolidációnak köszönhetően 2024-ben 3 százalék alá süllyedhet az államháztartás hiánya, ami a hitelminősítés javulását eredményezheti. A jegybankmérleg gyors növelése ugyanakkor a forintárfolyam gyengüléséhez vezethet a Commerzbank szakértői szerint. A GDP VÁRHATÓ ALAKULÁSA 1 százalék Commerzbank PM MNB 2021 3,8 3,5 3,5-6 2022 4,7 5,4 5-5,5 Forrás: KSH, Világgazdaság-gyűjtés az előrejelzések alapján A beruházások az év második felében fűthetik a gazdaságot V