Világgazdaság, 2021. december (53. évfolyam, 232-253. szám)

2021-12-03 / 234. szám

MAGYAR GAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Tovább emelte a betéti kamatot az MNB FERENCZI ANDRÁS­­ Továbbra is jól fogadják a Ma­gyar Nemzeti Bank betétikamat-emelését, amely a jelen helyzetben a leghatékonyabb fegyver a fo­rint erősítésére. A vártnál némileg kisebb mértékben emelte az egyhetes betét kamatát tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank a délelőtt ki­írt forinttenderen a múlt heti 40 bázispontos emelés után ezúttal 20 bázisponttal emelt az irány­adó rátán, 3,1 százalékra növelve az egyhetes betét kamatát. Ko­rábban az elemzők még legalább 30 bázispontos vagy akár még en­nél is magasabb emelést vártak. Délután az MNB kihirdette a tender eredményét, összesen 8236 milliárd forintnyi aján­lat érkezett a pénzintézetektől, amelyet teljes egészében befoga­dott a jegybank. Korábban még soha nem fogadott be ilyen ma­gas összegben ajánlatot, az eddi­gi csúcstartó a múlt heti, 7723,3 milliárd forintos tender volt, ezt is sikerült több mint 500 milliárd forinttal túlszárnyalni. „Az előző hetekhez képest ta­lán most kisebb volt a nyomás a jegybankon, a várakozások sem voltak annyira túlfűtöttek, így nem is volt várható akkora eme­lés. Némiképp a felfelé mutató inflációs kockázatok is mérsék­lődtek, hiszen az olaj ára az új ví­ AZ EGYHETES BETÉT risvariáns hatásaként csökkenni kezdett” - mondta a VG-nek Re­gős Gábor, a Századvég Gazdaság­­kutató makrogazdasági üzletág­­vezetője. Az egyhetes betét kamata és az alapkamat ezzel pontosan 100 bázisponttal tér el egymástól. Az elemző szerint, miután az alap­kamat havi változásának inkább csak kommunikációs értéke van, az effektív reálgazdasági hatást az egyhetes betét kamatának heti változása váltja ki elsősor­ban, így a jövőben még jobban kinyílhat az olló a két érték kö­zött. Regős Gábor szerint inkább a kamatfolyosó teteje a kérdéses, ennek az értéke befolyásolja az egyhetes betéti kamat szintjé­nek maximumát. Mint ismert, a kamatfolyosót kedden szélesítet­te ki a jegybank monetáris taná­csa, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamatát is 4,1 szá­zalékra emelve. E körüli értékre, nagyjából 4 százalékra emelkedhet majd az egyhetes betéti kamat értéke is 2022 első negyedévében Németh Dávid, a K&H Bank vezető elem­zője szerint. „A kínálati sokkal és a globális hatásokkal nem tud mit kezdeni a jegybank, így a belső ke­resletből eredő inflációs nyomást próbálja enyhíteni, ezért vannak a kamatemelések. Jövőre várhatóan még magas lesz az infláció, csak az év második felére csökkenhet 5 százalék alá, azután kezdheti el a monetáris tanács visszakorri­gálni az egyhetes betéti kamatot. Addigra az alapkamat is 3-3,5 szá­zalék körülire nőhet” - mondta a VG-nek Németh Dávid. A forint ugyan a tegnap reggeli kamatemelés hírére jól reagált, a nyitó 363 feletti szintről leugrott 361 körülire az euróval szembeni jegyzés, de a határvonalat nem sikerült átlépnie, majd az Euró­pai Unió Bíróságáról érkező hí­rek után (amelyekről részleteket a 3. oldalon közlünk) vissza is tért 362 fölé. A késő délutáni órákban pedig ismét közelített a 363-as szint felé az árfolyam. „Valamekkora erősödés látha­tó, de a 360-as szint alá nem si­került bejutnia a forintnak, te­hát továbbra is gyenge. Nagyobb erősödésre egyelőre nem is számí­tunk, ahhoz a globális piaci han­gulat kedvezőbbé válására van szükség, amihez például a jár­ványhelyzet javulása járulhat­na hozzá. Ekkor lehetne a forint a 360-as szintnél erősebb, segítve a kkv-kat, és mérsékelve az inflá­ciót” - összegezte Regős Gábor. A K&H vezető elemzője sze­rint az egyhetes betéti kamat emelésével és a befogadott ös­­­szegek növelésével a jegybank sikeresen tudta erősíteni a fo­rintot, de feltehetően még en­nél is erősebb magyar devizát szeretne, nagyjából 350 körüli euróárfolyam lenne a cél. Kér­déses persze, hogy ezt sikerül-e elérni a koronavírus-járvány újabb variánsai és hullámai, va­lamint a nemzetközi hatások, például a Fed várható szigorí­tása közepette. FIX KAMATÚ TENDERE Időpont Kamat (százalék) Befogadott mennyiség (Mrd forint) 2021.11.04. 1,8 7020 2021.11.11. 1,8 7433,5 2021.11.18. 2,5 7703,6 2021.11.25. 2,9 7723,3 2021.12.02. 3,1 8236 Forrás: MNB FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON Több fiatalt vonzanak az önkéntes pénztárak BARÁT MIHÁLY TAMÁS! Bár a nyug­díjpénztári tagság több mint fele 46 és 64 év közötti, az elmúlt öt évben fokoza­tosan csökkent a belépők átlagéletkora - derül ki a Prémium Önkéntes Pénztá­rak adataiból. Az egészségpénztárnál a 21-30 éves belépők aránya 20-ról 25 szá­zalékra, míg a nyugdíjpénztárban még nagyobb mértékben, 10-ről 20 százalék­ra emelkedett. A Prémium Önkéntes Pénztárak rep­rezentatív felméréséből kiderült, hogy a pénztári tagsággal nem rendelkező, dol­gozó magyarok 80 százalékának van va­lamilyen megtakarítása, azonban a fél­retenni képes háztartások kicsit több, mint fele nem tud minden hónapban egy meghatározott összeget megspó­rolni. „Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Az idős­kori megélhetésre az 50-64 évesek kö­zül viszont már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével látható­an egyre többen ismerik fel: az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszíro­zásához” - mondta Pataki Tímea, a Pré­mium Önkéntes Nyugdíjpénztár igazga­tótanácsának elnöke. A kutatásból jól látszik, hogy a fiatal korosztály tagjai egyre tudatosabbak, messze a 35 év alattiaknál a legmaga­sabb azoknak az aránya, akik az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarí­tásaikra is számítanának ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak időskorukra. Szintén ked­vező a pénztári vezető szerint, hogy az egészség- és nyugdíjkasszákba belépni tervezők között számottevő arányban képviseltetik magukat a fiatalok: 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj­vagy egészségpénztári tag lesz. Pataki Tímea szerint, bár a kormány által meghirdetett egyszeri, a gyerme­ket nevelőknek szánt adó-visszatérí­tésnek lehet ugyan negatív hatása az ez évi pénztári befizetésekre (a piac 10 százalékos csökkenéssel számol az utol­só negyedévre az előző évhez viszonyít­va), sokkal fontosabb ennél, hogy rá­irányítja a figyelmet más, a személyi jövedelemadót érintő kedvezményekre: jelenleg ugyanis csak minden harma­dik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár. Bő negyvenszázalékos gyarapodás a lakáscélú kölcsönöknél Némi lassulás a lakossági hitelpiacon BARÁT MIHÁLY TAMÁS­­ Kissé csök­kent a lendület októberben a lakossági hitelpiacon, de még így is meggyőzően alakultak a számok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból. A jegybank statisztikái sze­rint októberben 108,2 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a háztar­tások, ami ugyan csaknem 14 százalék­kal elmarad az egy hónappal korábbitól, ám a 2020. októberi, 81,8 milliárdos vo­lumennél jóval magasabb. Egyhavi ös­­­szevetésben a fogyasztási hiteleknél is csökkent októberben a megkötött szer­ződések volumene, de még így is megha­ladta a 103 milliárd forintot. A fogyasz­tási hiteleken belül a személyi kölcsönök új szerződéseinek értéke 40,6 milliárd forintot tett ki a tizedik hónapban - ez 5,7 milliárdos visszaesés szeptemberhez mérten -, miközben az állami támogatás mel­lett nyújtott babaváró hitelből az egy hónap­pal korábbi 47,6 milli­árd után 44,5 milliárd forintnyit vettek fel a jogosultak. Ami az első tíz hó­nap új szerződéseit il­leti, a lakáscélú hite­leknél több mint 40 százalékos éves emel­kedést regisztrált az MNB, 1082,7 milli­árd forintos szerződéses összeg mellett: ennek alapján biztosra vehető, hogy az idén csúcsot dönt majd a lakáshitelek piaca. A fogyasztási hitelek szerződé­seinél jóval szerényebb, 6,5 százalékos emelkedést hozott az első tíz hónap, ám a kimutatott volumen itt is meghaladta az 1046 milliárd forin­tot. A növekedésben egyértelműen a sze­mélyi kölcsönöké volt a főszerep, amelyeknél 396,2 milliárd forint­ nál tartott a piac ok­tóber végén, miközben egy évvel korábban még csak 291,4 milli­­árdnál. A kölcsönök iránti erős kereslet nyomán október végén már meghaladta a 9211 milliárd forintot a lakossági hitelek állománya, ami 15,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz mérten. Ezen belül a fogyasztási hiteleknél 18,1, a lakáscélú kölcsönöknél pedig 15 százalékkal duz­zadt egy év alatt az állomány. Ami pe­dig a lakossági hitelportfolió összeté­telét illeti, a lakáshitelek részesedése minimális csökkenés után 49 százalé­kot ért el a tizedik hónapban, miköz­ben a babaváró kölcsönök súlya az egy évvel korábbi 12,2 százalékról 16,3-re nőtt, a személyi kölcsönöké pedig gya­korlatilag szinten maradt, és 12,4 szá­zalékot ért el. A HITELSZERZŐDÉSEK ÖSSZEGE háztartásoknál, I­X. hó (milliárd Ft) T: Fogyasztási hitelek ■ Lakáshitelek 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: MNB, VG-grafika MEGY A SZEKÉR A BIZTOSÍTÓKNÁL A hazai biztosítók díjbevétele 1001,3 milliárd forintot tett ki az első három negyed­évben, ez 11,6 százalékos növekedés 2020 azonos időszakához viszonyítva - derül ki az MNB friss adataiból. A jegybanki statisztikák szerint az életbiztosítási üzletág húzta a növekedést: itt csaknem 17 százalékkal, 445,1 milliárd forintra emelkedett a díjbevétel. A nem életbiztosítási üzletágban jóval szerényebb, 7,6 százalékos ütem­ben emelkedett a díjbevétel, és szeptember végére 556,2 milliárd forintot tett ki. VILÁGGAZDASÁG A GAZDASÁGI ROVAT MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA A STRABAG

Next