Világgazdaság, 2021. december (53. évfolyam, 232-253. szám)
2021-12-03 / 234. szám
MAGYAR GAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Tovább emelte a betéti kamatot az MNB FERENCZI ANDRÁS Továbbra is jól fogadják a Magyar Nemzeti Bank betétikamat-emelését, amely a jelen helyzetben a leghatékonyabb fegyver a forint erősítésére. A vártnál némileg kisebb mértékben emelte az egyhetes betét kamatát tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank a délelőtt kiírt forinttenderen a múlt heti 40 bázispontos emelés után ezúttal 20 bázisponttal emelt az irányadó rátán, 3,1 százalékra növelve az egyhetes betét kamatát. Korábban az elemzők még legalább 30 bázispontos vagy akár még ennél is magasabb emelést vártak. Délután az MNB kihirdette a tender eredményét, összesen 8236 milliárd forintnyi ajánlat érkezett a pénzintézetektől, amelyet teljes egészében befogadott a jegybank. Korábban még soha nem fogadott be ilyen magas összegben ajánlatot, az eddigi csúcstartó a múlt heti, 7723,3 milliárd forintos tender volt, ezt is sikerült több mint 500 milliárd forinttal túlszárnyalni. „Az előző hetekhez képest talán most kisebb volt a nyomás a jegybankon, a várakozások sem voltak annyira túlfűtöttek, így nem is volt várható akkora emelés. Némiképp a felfelé mutató inflációs kockázatok is mérséklődtek, hiszen az olaj ára az új ví AZ EGYHETES BETÉT risvariáns hatásaként csökkenni kezdett” - mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. Az egyhetes betét kamata és az alapkamat ezzel pontosan 100 bázisponttal tér el egymástól. Az elemző szerint, miután az alapkamat havi változásának inkább csak kommunikációs értéke van, az effektív reálgazdasági hatást az egyhetes betét kamatának heti változása váltja ki elsősorban, így a jövőben még jobban kinyílhat az olló a két érték között. Regős Gábor szerint inkább a kamatfolyosó teteje a kérdéses, ennek az értéke befolyásolja az egyhetes betéti kamat szintjének maximumát. Mint ismert, a kamatfolyosót kedden szélesítette ki a jegybank monetáris tanácsa, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamatát is 4,1 százalékra emelve. E körüli értékre, nagyjából 4 százalékra emelkedhet majd az egyhetes betéti kamat értéke is 2022 első negyedévében Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint. „A kínálati sokkal és a globális hatásokkal nem tud mit kezdeni a jegybank, így a belső keresletből eredő inflációs nyomást próbálja enyhíteni, ezért vannak a kamatemelések. Jövőre várhatóan még magas lesz az infláció, csak az év második felére csökkenhet 5 százalék alá, azután kezdheti el a monetáris tanács visszakorrigálni az egyhetes betéti kamatot. Addigra az alapkamat is 3-3,5 százalék körülire nőhet” - mondta a VG-nek Németh Dávid. A forint ugyan a tegnap reggeli kamatemelés hírére jól reagált, a nyitó 363 feletti szintről leugrott 361 körülire az euróval szembeni jegyzés, de a határvonalat nem sikerült átlépnie, majd az Európai Unió Bíróságáról érkező hírek után (amelyekről részleteket a 3. oldalon közlünk) vissza is tért 362 fölé. A késő délutáni órákban pedig ismét közelített a 363-as szint felé az árfolyam. „Valamekkora erősödés látható, de a 360-as szint alá nem sikerült bejutnia a forintnak, tehát továbbra is gyenge. Nagyobb erősödésre egyelőre nem is számítunk, ahhoz a globális piaci hangulat kedvezőbbé válására van szükség, amihez például a járványhelyzet javulása járulhatna hozzá. Ekkor lehetne a forint a 360-as szintnél erősebb, segítve a kkv-kat, és mérsékelve az inflációt” - összegezte Regős Gábor. A K&H vezető elemzője szerint az egyhetes betéti kamat emelésével és a befogadott összegek növelésével a jegybank sikeresen tudta erősíteni a forintot, de feltehetően még ennél is erősebb magyar devizát szeretne, nagyjából 350 körüli euróárfolyam lenne a cél. Kérdéses persze, hogy ezt sikerül-e elérni a koronavírus-járvány újabb variánsai és hullámai, valamint a nemzetközi hatások, például a Fed várható szigorítása közepette. FIX KAMATÚ TENDERE Időpont Kamat (százalék) Befogadott mennyiség (Mrd forint) 2021.11.04. 1,8 7020 2021.11.11. 1,8 7433,5 2021.11.18. 2,5 7703,6 2021.11.25. 2,9 7723,3 2021.12.02. 3,1 8236 Forrás: MNB FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON Több fiatalt vonzanak az önkéntes pénztárak BARÁT MIHÁLY TAMÁS! Bár a nyugdíjpénztári tagság több mint fele 46 és 64 év közötti, az elmúlt öt évben fokozatosan csökkent a belépők átlagéletkora - derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból. Az egészségpénztárnál a 21-30 éves belépők aránya 20-ról 25 százalékra, míg a nyugdíjpénztárban még nagyobb mértékben, 10-ről 20 százalékra emelkedett. A Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok 80 százalékának van valamilyen megtakarítása, azonban a félretenni képes háztartások kicsit több, mint fele nem tud minden hónapban egy meghatározott összeget megspórolni. „Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Az időskori megélhetésre az 50-64 évesek közül viszont már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével láthatóan egyre többen ismerik fel: az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszírozásához” - mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. A kutatásból jól látszik, hogy a fiatal korosztály tagjai egyre tudatosabbak, messze a 35 év alattiaknál a legmagasabb azoknak az aránya, akik az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is számítanának ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak időskorukra. Szintén kedvező a pénztári vezető szerint, hogy az egészség- és nyugdíjkasszákba belépni tervezők között számottevő arányban képviseltetik magukat a fiatalok: 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíjvagy egészségpénztári tag lesz. Pataki Tímea szerint, bár a kormány által meghirdetett egyszeri, a gyermeket nevelőknek szánt adó-visszatérítésnek lehet ugyan negatív hatása az ez évi pénztári befizetésekre (a piac 10 százalékos csökkenéssel számol az utolsó negyedévre az előző évhez viszonyítva), sokkal fontosabb ennél, hogy ráirányítja a figyelmet más, a személyi jövedelemadót érintő kedvezményekre: jelenleg ugyanis csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár. Bő negyvenszázalékos gyarapodás a lakáscélú kölcsönöknél Némi lassulás a lakossági hitelpiacon BARÁT MIHÁLY TAMÁS Kissé csökkent a lendület októberben a lakossági hitelpiacon, de még így is meggyőzően alakultak a számok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból. A jegybank statisztikái szerint októberben 108,2 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami ugyan csaknem 14 százalékkal elmarad az egy hónappal korábbitól, ám a 2020. októberi, 81,8 milliárdos volumennél jóval magasabb. Egyhavi összevetésben a fogyasztási hiteleknél is csökkent októberben a megkötött szerződések volumene, de még így is meghaladta a 103 milliárd forintot. A fogyasztási hiteleken belül a személyi kölcsönök új szerződéseinek értéke 40,6 milliárd forintot tett ki a tizedik hónapban - ez 5,7 milliárdos visszaesés szeptemberhez mérten -, miközben az állami támogatás mellett nyújtott babaváró hitelből az egy hónappal korábbi 47,6 milliárd után 44,5 milliárd forintnyit vettek fel a jogosultak. Ami az első tíz hónap új szerződéseit illeti, a lakáscélú hiteleknél több mint 40 százalékos éves emelkedést regisztrált az MNB, 1082,7 milliárd forintos szerződéses összeg mellett: ennek alapján biztosra vehető, hogy az idén csúcsot dönt majd a lakáshitelek piaca. A fogyasztási hitelek szerződéseinél jóval szerényebb, 6,5 százalékos emelkedést hozott az első tíz hónap, ám a kimutatott volumen itt is meghaladta az 1046 milliárd forintot. A növekedésben egyértelműen a személyi kölcsönöké volt a főszerep, amelyeknél 396,2 milliárd forint nál tartott a piac október végén, miközben egy évvel korábban még csak 291,4 milliárdnál. A kölcsönök iránti erős kereslet nyomán október végén már meghaladta a 9211 milliárd forintot a lakossági hitelek állománya, ami 15,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz mérten. Ezen belül a fogyasztási hiteleknél 18,1, a lakáscélú kölcsönöknél pedig 15 százalékkal duzzadt egy év alatt az állomány. Ami pedig a lakossági hitelportfolió összetételét illeti, a lakáshitelek részesedése minimális csökkenés után 49 százalékot ért el a tizedik hónapban, miközben a babaváró kölcsönök súlya az egy évvel korábbi 12,2 százalékról 16,3-re nőtt, a személyi kölcsönöké pedig gyakorlatilag szinten maradt, és 12,4 százalékot ért el. A HITELSZERZŐDÉSEK ÖSSZEGE háztartásoknál, IX. hó (milliárd Ft) T: Fogyasztási hitelek ■ Lakáshitelek 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: MNB, VG-grafika MEGY A SZEKÉR A BIZTOSÍTÓKNÁL A hazai biztosítók díjbevétele 1001,3 milliárd forintot tett ki az első három negyedévben, ez 11,6 százalékos növekedés 2020 azonos időszakához viszonyítva - derül ki az MNB friss adataiból. A jegybanki statisztikák szerint az életbiztosítási üzletág húzta a növekedést: itt csaknem 17 százalékkal, 445,1 milliárd forintra emelkedett a díjbevétel. A nem életbiztosítási üzletágban jóval szerényebb, 7,6 százalékos ütemben emelkedett a díjbevétel, és szeptember végére 556,2 milliárd forintot tett ki. VILÁGGAZDASÁG A GAZDASÁGI ROVAT MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA A STRABAG