Világgazdaság, 2022. április (54. évfolyam, 63-81. szám)
2022-04-08 / 68. szám
A 2 MAGYAR GAZDASÁG 'O’ Egyre nagyobb a bizonytalanság a vállalkozók körében Május után is maradhatnak az ársapkák JÁRDI ROLAND : Az érdekképviseletek üdvözlik, hogy a kormány fenn akarja tartani a hatósági árakat május után is, ugyanakkor több változtatást is szeretnének elérni. A következő hetekben elkezdődhetnek az egyeztetések a szaktárca és a munkáltatói oldal között. rra számítunk, hogy változni fognak a támogatási rendszerek május után, és természetesen nyitottak vagyunk a tárgyalásokra - mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mindezt azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypártok választási győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, a májusi határidők után is szeretné fenn- A HATÓSÁGI ÁRAS TERMÉKEK FI —J finomított napraforgó-étolaj, 1 * 720 benzin, 1 • 480 gázolaj, liter * 480 csirkefarhát • 293 i 2,8%zsírtart UHT-tehéntej, 1» 268 kristálycukor, kg • 261 búzafinomliszt, kg • 2031 Nov. 15. és február elseje óta alkalmazott hatósági árak (élelmiszereknél átlagár) Forrás: KSH, VG-gyűjtés, VG-grafika tartani az ársapkákat, erről pedig egyeztetéseket kezdenek a Mollal, illetve több érdekképviselettel. A kormányfő jelzése azért is fontos, mivel a határidő egyre közeledik, május 1-jén a hat alapvető élelmiszer árának rögzítése, május 15-én pedig az üzemanyag árának maximálása jár le. Ráadásul idáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán maradnak-e a hatósági árak, mivel a korábbi döntéseket még a háború előtt hozta meg a kormány, azóta pedig tovább emelkedtek a világpiacon az energiaárak. Perlusz László úgy értelmezte a miniszterelnök szavait, hogy ezeknek az árkorlátozásoknak nem egy megrázkódtatásszerű kivezetését tervezi a kormány, hanem fokozatosan csökkentené őket. Szerinte a gazdasági növekedést is figyelembe véve kellene meghatároznia, hogy miképp avatkozik be a piaci árak alakulásába. „Arra számítunk, hogy be kell avatkozni a jövőben is. Annyira hektikus a piac, hogy nem lehet egyik napról a másikra rászabadítani a teljesen szabálytalan, rendkívül változékony piaci mozgásokat a lakosságra vagy a vállalatokra. De koncentrálni kell az erőket és a tartalékokat oda, ahol a legnagyobb a baj” - hangsúlyozta Perlusz László, aki bízik abban, hogy a tárgyalások nyomán valamiképp módosulnak az árkorlátozások, és a jövőben máshova kerülhetnek a hangsúlyok. „Nagyon messze vagyunk már az októberi áraktól. A mi problémánk, hogy a beszállítókra nem vonatkozik semmilyen árkorlátozás, ezért azt szeretnénk elérni, hogy az ő általuk alkalmazott árat is valamelyik naptári naphoz kösse a kormány” - árulta el a VG-nek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZCOOP Szövetség elnöke. A Coop csoporthoz tartozó több mint ezer kiskereskedelmi vállalkozást különösen érzékenyen érintette a február elsejével bevezetett élelmiszerárstop. A szövetség vezetője szerint egyre nehezebben viselik ezt a terhet, van olyan termék, amelynél egy kiló eladásából akár 300-400 forint veszteségük keletkezik. Ezzel együtt is úgy látja, hogy értelmes gondolat az árak államilag történő rögzítése, csak ezeknek a környezetét kell új ragondolnia a kabinetnek. Ja vaslataikat már a választások előtt eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM), ahol azt a választ kapták, hogy majd a választások után egyeztetnek. Ahogyan azt a miniszterelnök be is jelentette - emelte ki Zs. Szőke Zoltán. A minisztériumtól egyelőre még egyik érdekképviseletet sem keresték meg, de Perlusz László szerint erre a következő egy-két hétben sor fog kerülni, aminek egyik fóruma lehet az ITM-ben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott felső vezetői értekezlet. A VOSZ főtitkára arról is beszélt, hogy a gyakorlatban még nem érződnek a gazdasági nehézségek, és mivel továbbra is munkaerőhiány van Magyarországon, a munkaerőpiac fel tudja szívni az Ukrajnából érkező menekülteket. Ugyanakkor azért a három-ötszörös áron megkötött áram- vagy gázárszerződések, a visszaszoruló piacok vagy az ismét akadozó ellátási láncok miatt ha nem is pánikban vannak, de nagy a félelem és a bizonytalanságérzet a vállalkozók körében. „Ha az első fél évben elkezdődnek a béketárgyalások, és sikerül legalább egy fegyverszünetet kötni, akkor néhány százalékos gazdasági növekedéssel az idei évet meg lehet úszni, a tömeges csődöket pedig el lehet kerülni. Ha viszont az év második felére is áthúzódik a háború, annak beláthatatlan következményei lehetnek” - figyelmeztetett Perlusz László. csirkemell, kg »iÉjÉlL házi sertéscomb, kg ® HEE23 FOTÓ: MW KNAP ZOLTÁN Nem zárható ki egy újabb spekulációs hullám sem a forint ellen Lassítást jelez a kamatemelés elmaradása FERENTZI ANDRÁS Második hete változatlan az irányadó ráta Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap ismét nem emelt az egyhetes betét kamatán, így annak mértéke továbbra is maradt a még március 24-én meghatározott 6,15 százalékos mértéken. Legutóbb, két héttel ezelőtt 30 bázisponttal nőtt az effektív kamat mértéke, ezt pedig két nappal megelőzte az alapkamat emelése: március 22- én a jegybank monetáris tanácsa 100 bázisponttal vitte fel az alapkamatot és a kamatfolyosó felső határát is. Előbbi így 4,4, utóbbi pedig 7,4 százalékra bővült, tehát lett volna hely egy újabb kamatemelésnek. Amelyre egyébként lehetett is számítani, hiszen a forint néhány nap alatt jelentős gyengülésnek indult. Múlt hét csütörtökön, amikor először hagyta helyben a 6,15 százalékot a jegybank, még a 370-es szint alatt mozgott a forint jegyzése az euróval szemben. Tegnap reggelre viszont már a 379-et is meghaladta és tesztelte a 380-as szintet. A kamatemelés elmaradására rögtön át is törte azt, az euró-forint árfolyam villámgyorsan 381 fölé ugrott, kevéssel 382 alatt tetőzött, onnan pedig erősödni kezdett a forint. Délután már ismét 379 alatt járt a jegyzés. (A forint további mozgásáról lásd cikkünket a 11. oldalon.) Az emelésre tehát az árfolyam miatt és a ma megjelenő, várhatóan magasabban alakuló márciusi inflációs adat miatt is számíthattak a piacok. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint is a szigorítást a forint elmúlt napokban tapasztalt érdemi gyengülése indokolhatta volna. „Az elmúlt időszakban a jegybank mintha óvatosabbá vált volna, kevésbé reagálna a forint gyengülésére, és már lassítana a szigorítás ütemén. A jövőbeni folyamatokat azonban ennek ellenére is nehéz lesz megítélni, hiszen az elmúlt hetekben elmaradó szigorítás inkább azt jelzi, hogy a jegybank visszatér a havi gyakoriságú lépésekhez” - húzta alá a VG-nek Regős Gábor. Ennek megfelelően a következő kamatdöntő ülésig nem számítanak szigorításra az egyhetes betéti kamat tekintetében sem, így negatív események esetében a forint további gyengülése várható, és nem zárható ki újabb spekulációs hullám sem. „Meghatározó lehet az Európai Unióval való kapcsolatrendszer alakulása, a háborúval kapcsolatos fejlemények, illetve a hazánk szempontjából kiemelkedően kedvezőtlen szankciók sorsa” - összegezte az elemző. A jegybank tegnap a 6,15 százalékos kamaton írta ki az egyhetes betéti tendert, amelyen ezúttal a pénzintézetek március 3. óta a legnagyobb összeget, 10 ezer 45 milliárd forintot ajánlottak fel, amelyet az MNB teljes egészében el is fogadott. AZ EGYHETES BETÉT KAMATÁNAK ALAKULÁSA 2021.jún.24. ► 2022. ápr. 7. (százalék) 7 65 VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. I. IV. V. *a kamatemelési ciklus kezdete óta Forrás: MNB, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu A háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat K. R. O. Februárban az export euróban számított értéke 18, az importé 29 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakáénál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 876 millió euróval romlott, az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 9,5, az importoldalon 7,9 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok alapján az év második hónapjában a kivitel értéke 11 milliárd 403 millió eurót (4069 milliárd forintot), a behozatalé 11 milliárd 494 millió eurót (4101 milliárd forintot) tett ki, tehát a termék-külkereskedelmi hiány 91 millió euró (32 milliárd forint) volt. A kivitel 76, a behozatal 69 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le. „Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árának drasztikus emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló kivitel, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban, ami jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget” - értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette, a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számít az idei év első felében is, ám az ellátási problémák, a csiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második fél évben már ismét javulhat az egyenleg. A szakember úgy véli, a háború miatt idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után. Az országgyűlési választást követően a VG-nek nyilatkozó elemzők azt mondták, az új ciklus és a közeljövő egyik legnagyobb kihívása a külső egyensúly megtartása, a külkereskedelmi egyenleg javítása lesz. 2018. január ► 2022. február (millió euró) A KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM EGYENLEGE 1500 -1000 500 ■ 500 -1000 2020 2021 2022 2018 2019 Forrás: KSH, VG-grafika