Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)

F - FFC - fiaba - Fialho de Almeida, José Valentin - Fiallo, Fabio - fianaciklus - Fianaigheacht - Fiawoo, Ferdinand Kwasi - Fichte, Hubert

143 FICHT kézre (vígj., Molnár F., Vígszínház, 1905. ápr. 6.); Kutya van a kertben (vígj., Góth L., Vígszínház, 1908. szept. 5.); Toto (vígj., Heltai J., Vígszínház, 1912. jún. 14.). O­­rod.: Molnár G. P.: Feydeau: Egy hölgy a Maximból (Népszabadság, 1967. máj. 27.); Nagy P.: Dédanyáink képe (Él, 1967, 22.)fLux A.: A vaude­ville-ről Feydeau ürügyén (Nagyv, 1972, 10.). Tótfalusi István FFC: Folklore Fellows Communications [folklór felóz kamjonikésönt] (angol 'A folkloristák társaságának közleményei'), könyvsorozat, a nemzetközi folklorisztika legfontosabb orgánuma. 1907-ben a finn K. Krohn, valamint a dán A. Olrik és a svéd C. W. von Sydd­v folkloristák megalapították a folkloristák nemzetközi szövetségét, amelynek 1910 óta meg­jelenő kiadványsorozata (1975-ig 215 kö­tet) az FFC. Módszertanilag leginkább a­­*­földrajz-történeti irányzat elgondolá­sait követik a kötetek. Itt jelentek meg az első mese- és monda-katalógusok, a nemzetközi népmese-katalógus és motí­vumindex első kiadásai.­­ A magyar folkloristák már megalakulásukkor csat­lakoztak a nemzetközi folklorista szö­vetséghez, és Bán A., Sebestyén Gy. és mások révén korán jó kapcsolatokat épí­tettek ki. A könyvsorozatban eddig 5 kötet jelent meg magyar szerzőktől (Bán A., Honti J., Katona I.). O Irod.: FF Communications — An Index (1963). J. Hautala: Finnish Folklore Research 1828 — 1918 (1969). Voigt Vilmos fiaba ('tündérmese'): olasz mesejáték, tündérjáték. Commedia del Varte-szerű elő­adásai után kialakult irodalmi formájá­nak megalkotója és legtehetségesebb mes­tere C. Gozzi volt. A 18. sz.-ban Goldoni reformtörekvéseivel szembefordulva újra színpadra állította a­­commedia del Varte akkorra már megfáradt maszkjait, de elegáns, kecses irodalmi formákban. Ki­zárta játékaiból a rutinná silányult rög­tönzéseket, de megmentette az irodalom számára a humort és a fantasztikumot. Játékai az egész kontinensen elterjed­tek, különösen erős hatást keltettek Németo.-ban. (­­—olasz irodalmi for­mák, mesejáték, tündérjáték) Muzslay László Fialho de Almeida, Jósé Valentin: —Almeida, Jósé Valentin Fialho de Fiallo [fialjo], Fabio (Santo Domingo, 1865. febr. 3. —La Habana, 1942. aug. 28.): dominikai költő, író. Folyóirato­kat alapított és szerkesztett. USA-ellenes politikai tevékenysége miatt ül­dözték, börtönbüntetést szenvedett. Németo.-ban, az USA-ban és Kubá­ban diplomataként működött. O­n­Dario közeli barátja. Részt vett a mo­dernismo győzelemre vitelében, de köl­tészete romantikus keretek között ma­radt, Heinét és Bécquert utánozza. Prózá­jára a modernismo jellemző. O Gyűjt. kiad.: La canción de una vida ('Egy élet éneke', költ.-ek, 1926); Antologia poética ('Költői antológia', 1931). O írad.: F. Prats Ramírez: Despedida a Fabio Fiallo (1942). Inotai András fianaciklus: —Finn-mon­dakör Fianaigheacht: — Finn-mondakör Fiawoo [fiavu], Ferdinánd Kwasi (Wu­ta, Keta tart., 1891. dec. 26. —)n­eve és angol nyelven alkotó ghánai író. Közép­fokú tanulmányait 1903-tól Kpong, majd 1905-től Akuse városkában végezte. 1928-tól az USA-ban tanult. 1933-ban angol­ból, görögből, pszichológiából és filozó­fiából (etikából) oklevelet szerzett, ugyan­ekkor pappá szentelték. 1934 és 1936 között hazájában iskolákat irányított. 1937-ben Anlogában kollégiumot szerve­zett. Az 1950-es évek elejétől a törvény­hozó testület tagja, ebben a tisztségében többször megerősítik. Különböző iskolai szervezetekben játszott vezető szerepet.­­ Legjelentősebb alkotása az első eve nyelvű mű: Toko atok­a ('Az ötödik laguna', dráma, 1937, németül: R. Schober: Die fünfte Lagune, 1937). Ké­sőbb angolra is lefordították, s több szín­padon került előadásra. Több műve ki­adatlan: Páricsy Pál Fichte [fichte], Hubert (Perleberg, 1935. márc. 21. — ): német (NSZK) író. Volt színész, mezőgazdasági munkás, majd hazája északi vidékén, a Provánszban és Svédok-ban élt. 1963 óta Hamburgban szabad foglalkozású író. Első verseit az Arizente közölte 1962-ben. 1963-tól vesz részt a Gruppe 47 ülésein.­­ Első el­beszéléseinek és regényeinek jellemző vo­nása a konkrét környezetábrázolás és a pszichológiai érdeklődés, tárgyuk a gyer­mekkori élményekre épülő ábrázolása a fasizmusnak és a 2. világháborúnak. Die Palette ('A paletta', 1968) c. má­sodik regényének figurái a társadalmon kívül élő fiatalok, akik különcködő életmóddal, polgárijesztő viselkedéssel és akciókkal fejezik ki megvetésüket a fennálló renddel szemben. A regény formai jellemzője a rétegnyelv mellett a modern elbeszélő előadásmód és kom­pozíció számos elemének alkalmazá­sa.­­ Egyéb főbb művei: Der Aufbruch nach Turku ('Indulás Turkuba', elb.-ek, 1963); Das Waisenhaus ('Az árvaház'.

Next