Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)
1950-02-12 / 37. szám
A VIBORGI VÁROSRÉSZ KULTÚRPALOTÁJA rádión átadta tapasztalatait a magyar hv Nemrégiben magyar dolgozók arra kérték a moszkvai rádiót, hogy ismertesse a Szovjetunióban folyó kulturális építés terén szerzett tapasztalatokat. A kérésnek a moszkvai rádió eleget tett és a leningrádi viborgi városrész kultúrpalotájának igazgatója ismertette a kultúrpalota munkáját. Az intézet igazgatója bevezetésében megemlékezett arról, hogy a budapesti XIII. kerületi Rákosi Mátyás kultúrház megnyitása alkalmával Pongrácz Kálmán polgármester helyesen mutatott rá a kultúrházak feladataira. A Magyar Népköztársaság kulturális intézményei sikerrel használják fel a szovjet kultúrpaloták tapasztalatait — mondotta. — Kultúrpalotánk — folytatta ismertetését az igazgató— gyönyörű színházhelyiséggel, hangversenyteremmel és elsőrangú vetítővel rendelkezik. A színházteremben gyakran tartanak előadásokat neves szovjet színművészek közreműködésével. A hangversenyteremben koncerteket és művészestélyeket rendeznek. A moziteremben a Szovjetunió és a népi demokráciák országainak legjobb filmjei kerülnek bemutatásra. A kultúrpalotában kényelmes társalgó, pihenőszoba és kávéház áll a látogatók rendelkezésére. Nyolcvantagú műkedvelő zenekar tart sűrűn hangversenyeket. Nagy segítséget nyújt a sztahanovista munkásoknak és mérnököknek a kultúrpalota könyvtára, amely 110.000 kötettel rendelkezik. Egyes könyvek megbeszélésére vitaesteket rendeznek. A viborgi kerület lakosai szeretik kultúrpalotájukat és szívesen vesznek részt munkájában. Bikov, a híres sztahanovista esztergályos, is rámutatott arra, hogy technikai tudásának fejlesztésében nagy szerepe volt a kultúrpalotának. Sok értékes előadást hallott ott és alkalma volt tudósokkal, újítókkal összejönnie. A kultúrpalota igazgatója előadásának végeztével sok sikert kívánt a budapesti Rákosi Mátyás Kultúrház működéséhez. P IRÁNTÓL IRAKIG fj | Dr. Kalizin szovjet orvos útijegyzetei |É * (7. folytatás) jj|| -4 jogfosztottak Sarzubek szegény negyedében a felnőtt férfiak és a gyermekek is rémülten, . “gyors menekülésbe kezdtek, amikor megláttak bennünket. — Azt hiszem — mondta Orlov —, itt gyakran járhatnak az angolok és ..jjjke i® az arabok, ha európait látnak, pánikszerűen menekülnek. Sí ’ Sirazi perzsául szólította meg az embereket. „Szerjozsa“, az indus, ' EB gyengéden nyújtotta kezét a gyermekek felé. Barátságos fellépésünk hamarosan eloszlatta a bizalmatlanságot. . . Beléptünk az egyik udvarba. A kerítés mellett mezítlábas öregember ült .AfekiaBK és késével kutyabőrt tisztított a deszkán. Egy fiú a földbe ásott gödörből " is szamárbőrt emelt ki. Ilyen gödrök foglalták el az udvar nagyobbik felét és elviselhetetlen bűzt árasztottak. Valóságos áradatban keringtek felettük A lakásban minden szegényes és nyomorult volt. Ipjj is: Az ágyat a fal agyagkiugrásán letemett rongyok helyettesítették. A c HS ■gj mennyezetről száraz pálmalevelek és nádszárak függtek. Csorba, fületlen SS korsók és üres horpadt konzervdobozok az edények helyén. “ 1. Ka!h — Ilyen rosszul éltek? — kérdeztem. 7'.vJ Isk — Igen, uram, nagyon rosszul — felette tört angolsággal a lakás gaz- OÁ'.yl GR H dája és hízelgőn hajlongott, apj II — Reggel nem tudjuk, hogy mit eszünk nappal. A vásárban kell baksist mg kérni, vagy" a szemétégető mellett csontért könyörögni az angoloknak. Gyerekeink a moslékban, csatornákban és szemetesládákban ételmaradék után i-ÉV-t- Ijgjjl kutatnak. Munka nincs, pénz nincs. Az embereit megbetegednek, nyomorog ./ V.fflnak. Ma a kikötőben voltam,, panaszkodtam egy amerikainak, hogy még V. J v j Ma semmit, sem ettem. Az amerikai rágógumit adott és elkergetett. k V" 1 *S arab ..újra meghajolt. Sg % — Ne hajlongj előttem — mondtam. — Én orosz »vagyok J awj — Moszkva? — kiáltott fel az arab.' --T«v1 Égj Felegyenesedett, egy percig némán nézett rám, majd kisietett a lakásból ‘fHp’- jfifSQ! Utána mentem. Az arab magához intette az utcán ácsorgókat, beszélt •••'- 'R«§ hozzájuk. Figyelmesen hallgatták. * stfS |. A szó, melyet, kimondtam, mágikus hatásúnak bizonyult. Az arabok fel-i , indultan tárgyalták. Szemükből eltűnt a félelem. Jöttek a nyomunkban és ismételgették: /■ KT. — Oroszok, oroszok, Moszkva! .. VJi'TjJsSE?T A szomszéd udvarból magas férfi sietett elém. A hirről már ő is értegyesült. Arcán különös ünnepélyesség ült, mintha rendkívül fontos közölni-. .? — Sztálin! — mondta azután és kezét homlokához érintette. Orlov, Sirázi és „Szerjozsa", akik utánam jöttek, megértették, milyen ■ ÁV&pJpS iSf' JT sokat jelent mindannyioknak ez a név. A'Á''’., Az ar^ felért bennünket, menjünk be lakásába. Ez nem különbözött az • ‘ '11 ...... ‘ ;• — 14 — m - előzőtől. De az ágy feje alól szövetbe burkolt arckép került elő — Sztálinnak '...AVij egy újságból kivágott, gondosan megőrzött fényképe. * -T gfii? Velünk együtt néhány gyerek is bejött a szobába. Csaknem meztelenek gfet voltak, soványan, nagy, angolkóros hasukkal a falhoz simultak, ésp' A nyomor képe megrázott bennünket. I 5?,‘_ A szovjet emberek számára, akik gyermekkoruktól fogva az igazság és az állam gondoskodásának légkörében élnek, ez elviselhetetlenül nehéz volt. ! Felébredt bennünk a heves tiltakozás a jogfosztottság ellen, amelyet Irak f SSFU uralkodó osztályai és angol „védőik“ honosítottak meg. f * A gyermekek és a felnőtt arabok tömege kísért el bennünket az autóig. f : jfíiv. Gyöngyhalászok | Tíaszában a félhold hetének alkalmából szamárversenyt rendeztek. A versenypálya körül angolok, iraki földbirtokosok és kereskedők gyülefkeztek. A starthelytől nem messze fontoskodóan terpeszkedett Basra kormánytiszjr , zója, katonák és állami tisztviselők gyűrűjében. Az iraki katonák díszegyen- fs, pl. ruhájukban operettszereplőkre emlékeztettek. Feszesen tisztelegtek az arra ie haladó angol tiszteknek. Mind több személygépkocsi érkezett angolokkal az ünnepségre. Közben az indítóhelyen már felsorakoztak a futó szamarak. Angolok ültek Kijev a nyeregben. Eldördült az indító lövés. A lovasok azonnal sarkantyúzni kezd- Itt jeÁyték a szamarakat, de a „vicc’ abban rejlett, hogy a szamarak egyáltalában nem szándékoztak futni és még kevésbé egymást túlszárnyalni. Az oldalukra ie mért ütések éppen ellentétes hatást váltottak ki belőlük. Lelassították a futást f. SsÁ.-' és ügetésről lépegetésre tértek át. Némelyikük meggondolta magát, hirtelen Keíy megfordult és visszafelé kezdett vágtatni, magával cipelve lovasát és a lovast.'? ■ kilátásait a díj elnyerésére. ('Szó.: Végre az egyik szamár hirtelen az élre ugrott. A nézők szenvedélye a La I V. végletekig fokozódott. Az angolok szócsöveikbe kiabáltak és forgatták ma ír párgukkal hozott kereplőiket. A győztes szétszakította a célszalagot. S Minthogy szabadidőhöz jutottunk, elhatároztuk, hogy kiutazunk a [ Perzsa-öböl partjára. P.ájf rj%: A Perzsa-öböl sárga, homokos partja pusztához hasonlít. Helyenként ma,fogányos halászkunyhókat és szürke kőből épült raktárakat látni. Piros szőt- F.Mitesbe öltözött nők tettek-vettek a kunyhóban. A férfiak hajnaltól éjszakáig a félsítt tengert járták, halásznak, vagy gyöngy után kutatnak. A levegő forrósága és párateltsége itt különösen érezhető. A Perzsa-öböl fjet vize a világon a legmelegebb: kb 35 fok. Sok hal él benne. Korall-telepek és f 4-D. gyöngykagylók tárháza. J f-T &?'• Sok apró vitorláshajó úszik az öböl síma tükrén. Ezek gyöngyhalászattal J-',a fe'ig foglalkozó vállalkozók tulajdonát képezik. RÁ: A korallszirtekre tapadó gyöngykagylókat rendszerint a tenger fenekén, íjti 1'T 5—7 ki-es mélységben találják A gyöngyhalászok csontcsipesszel, összeszo- ££3-rított orral és viasszal betömött füllel, lábukra akasztott kődarab segítségé- 'iS vel ereszkednek le a víz mélyébe. A tenger medrében az övükhöz kötött hálóba gyűjtik a kagylókat. LFw Munkájuk rendkívül nehéz Nyitott szemekkel egy percnél hosszabb időt Ég töltenek a vízben. Az erejüket meghaladó munka hamar aláássa szervezetüket. Előfordul az is, hogy fűrészhal vagy cápa elől kell menekülniök. Ag De a gyöngyhalászoknak és a hajók legénységének a zsákmány egészen kis része jut; a zsákmány nagy része a kereskedők zsebébe kerül. Rabszolgafif-.yi'Vj sorban tartják a tenger dolgozóit, látástól-vakulásig tartó munkát követelve tölük. (Folytatjuk) L' Jäe . m. , ■ ’[• KIÁLLÍTÁSOK: BARNA MIKLÓS festőművész gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Szalonban. Megtekinteéte 10—5-ig. — KIÁLLÍTÁS A CSEPELI PAPÍRGYÁRBAN, a gyárnak a hároméves tervben elért fejlődését és eredményeit, az ötéves terv távlatait mutatja be. — A FŐVÁROSI KÉPTÁR a XXII. kerületben (Budafok) mutatja be a moszkvai Tretyakov-galéria színes másolatait a budafoki elöljáróság közgyűlési termében. — A „MAGYAR GRAFIKA 100 ÉVE’‘-KIÁLLÍTÁS. Rákosi Mátyás Kultúrház (XIII., József Attilatér 4). Megtekinthető d. u. 4—10-ig. — SZURIKOV, a nagy orosz realista festő reprodukciós kiállítása a Fővárosi Népművelési Központ Rákóczi-út 30. szám alatti helyiségében. Megtekinthető hétköznap 10—5-ig, vasárnap 9-től 2-ig. — A GYAKORLÓ GIMNÁZIUM „Ságvári ifjúsága” kiállítása (Trefort-utca 8. II. em. 5). Megtekinthető hétköznap délután 4—6-ig. A MOSZKVAI TRETYAKOV-KÉPTÁR képeiről készült színes másolatok kiállítása Cinkotán. Deli B. Rózsi és Szuly Angela festőművészek és Petri J.Lajos szobrászművész kiállítása a Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezete csoportkiállításán. Meg tekinthető naponként 10—4-ig, vasárnap 11—2-ig Sztálin út 69. szám alatt. — „BÜROKRÁCIA ELLENI HARC”, kiállítás a pénzügyminisztérium kultúrtermében. — A SZOVJET REALISTA KÉPZŐMŰVÉSZET kiállítása Soroksáron. Állandó kiállítások: MUNKÁSMOZGALMI INTÉZET: új dokumentációs anyag (Fő utca 1). Nyitva: 10—8-ig, vasárnap 9—6-ig. Kedden zárva. — HONVÉDLEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM („ Tóth Árpád-sétány 40). Nyitva hétfő kivételével naponként 8—16-ig. — NÉPRAJZI MÚZEUM (Könyves Kálmán út 40). Természeti népek élete, az eke története, csehszlovák iparművészeti kiállítás, magyar bútor és kerámia. Nyitva: hétfő kivételével 11-től 7-ig, vasárnap d. e. 9-től 4 óráig. — PETŐFI- És JÓZSEF ATTILA-KIÁLLÍTÁS (Bajza u. 39). Nyitva: délután 4—8-ig, vasárnap 9—2-ig. — HOPP FERENC KELETÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (Sztálin-út 103). Nyitva: hétfő kivételével 10—6-ig. — EGYIPTOMI GYŰJTEMÉNY és a MODERN KÉPTÁR külföldi része (Országos Szépművészeti Múzeum). Nyitva: hétfő kivételével 10-től 6-ig. — „A MAGYAR FÖLD NÉPEINEK ŐSTÖRTÉNETE” c. régészeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Jött szaujet tudás eredményei CllllltlIllllflIIHIIIIIllllllllllltlIIHmilIrtlIllllllllllllintlhlllllllilllllllllllltlllllllllllUlltlllUllimtlimHIIIHIIMIHIIIIHIItimiHIHHIHIIIIIHMItlHllllllHIHtlltHllltllltllHmiW4H(tim azeregedhalmi küzdelemben iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiifiniiiiiitiiiiiitiim Mi okozza az öregedést? Hogyan lehet az emberi életkort meghosszabbítani? E kérdésre mind a mai napig nem tud pontosan felelni az orvostudomány. Időnként közöltek ugyan szenzációs értesüléseket, erról, hogy sikerült megtalálni az öregedés „kórokozóját" és most már „gyógyítani" tudják, de ezek a hírek legfeljebb kísérleteket fújtak fel eredménnyé, többnyire üzleti célból. De az öregedés folyamatának megismerése továbbra is erősen foglalkoztatja az orvosokat. Ezen a téren az utóbbi időben két kimagasló eredmény ismeretes, mindkettő szovjet orvosok nevéhez fűződik. Az egyik Bogomolec szovjet orvos kutatásainak eredménye, a másik Szurikov moszkvai orvosprofesszor kísérletei. A kutatás a „fáradtsági anyag“ után Bogomolec rendkívül érdekes kísérletei fényt vetettek a vér természetére. A szovjet tudós versenylovakon végzett kísérleteket annak megállapítására, fokozható-e a lovak teljesítménye a táplálkozás megfelelő módosításával. Célja az volt, hogy olyan étrendet találjon a versenyparipák számára, melynél az izommunka következtében keletkező bomlási termékek kevésbbé mérgező hatásúak, azaz kevesebb úgynevezett „fáradtság” anyagot tartalmaznak. A „fáradtsági” anyagot még nem sikerült külön kimutatni és tanulmányozni, de ennek az anyagnak létezését már számos kísérlettel igazolták. Megállapították például, hogy a fokozott izommunka következtében a tejsav mennyisége növekedik a szervezetben és mérgező hatása kimutatható. Bogomolec célszerű táplálkozással próbálta csökkenteni a „fáradtsági anyag“ keletkezését. Elsősorban olyan lovakat vizsgált, amelyek bár kitűnő versenylovaknak bizonyultak, de sohasem futottak elsőknek a célba, mert a táv végén kifulladtak. Bogomolec megállapította, hogy e lovak vérének lúgtartalma általában kevés a savas öszszetételű „fáradtsági anyag" hatástalanításához. Tehát olyan táplálékra kell fogni a lovakat, amely vérük lúgtartalmát kellő mértékre emeli. A professzornak ez sikerült is, úgy, hogy az általa táplált lovak teljesítménye nagymértékben fokozódott. A szovjet kutatónak a lovakon végzett kísérleteivel persze távolabbi célja volt: az ember helyes táplálkozási rendjét megállapítani. Kísérletei nagyban hozzájárultak anak a felderítéséhez, hogy milyen kapcsolat van a táplálkozás és az elöregedési folyamat között. cszurikov megtalálta és izolálta az öregkori pigmentet Bogomolec vizsgálatai során az öregedési folyamat vérélettani tényezőit behatóan kutatta, de ebben a vonatkozásban Szurikov moszkvai professzor még nála is jelentősebb eredményeket ért el. Az öregedés kétségtelenül vérélettani tényezőktől is függ — állapította meg Szurikov. Sikerült felfedeznie és izolálnia az elöregedés egyik ilyen tényezőjét, az öregkori pigmentet. A pigment, amely gyermekek szervezetében még nyomokban sem mutatható ki, főleg az idegsejtekre gyakorol roncsoló hatást. Erről az idős emberek agyszövetébe felgyülemlő anyagról megállapította, hogy úgynevezett transzport-anyag, amely a véráram útján kerül a szervezet különböző részeiből az agyba. Itt az idegpályák sejtjeire és az idegközpontra is gátló hatást fejt ki. Mleddig élhetünk ? Szurikovnak ezzel a megállapításával minden bizonnyal jelentős lépéssel közelebb jutottunk a hosszú életkor nyitjához. A szovjet professzor megállapította azt is, hogy az öregkori pigment olyan arányban gyorsítja meg az elöregedés folyamatát, amilyen mértékben a szervezetben és főként az agyban felhalmozódik. Véleménye szerint a pigment kiküszöbölésével, illetve keletkezésének késleltetésével az emberi életkor százhúsz évig is meghosszabbítható, de kedvező egészségügyi körülmények között százhetvenöt évig is élhet az ember. Természetesen ehhez az szükséges, hogy a szervezet egészségesen működjék. Szurikov professzor most annak megállapítására folytatja kísérleteit, hogy a pigment-anyag milyen mértékben különbözik az élő sejtekben található pigmenttől és csak ezután kerülhet sor olyan módszerek kidolgozására, amelyek esetleg gátolják az öregedési pigment felhalmozódását és meghoszszabbíthatják az emberi életkort. Cs. Gy.