Világosság, 1951. január-március (7. évfolyam, 1-76. szám)
1951-03-06 / 55. szám
4 Szabad életűit?? hősi eseményeiben dráma, eposz és regénytémák százai rejlenek, íróink örvendetesen mindinkább ezekhez a témákhoz fordulnak. Egy-egy kiemelkedő történelmi eseményről azonban csak kevés mű szólt, színdarab egy sem. Háy Gyula „Az élet hídja” című színműve az első, amely a történelmi valóságot örökítette meg, munkásosztályunk hősi erőfeszítését, a felszabadulás után az első Duna-híd építését. Erről az eseményről szól „Az élet hídja”. Hősei: az élet hősei, konfliktusait a valóság teremtette. A színműben megelevenednek 1045 emlékezetes napjai, a munkásoknak, az értelmiség legjobbjainak emberfeletti küzdelme a hídért, a jövőért. A mű hőse Bódog Mihály vasmunkás. Kommunista. A Párt állította a hídmunkások élére. Ezért diadalmaskodik Bódog Mihály az acsarkodó „méltóságosok” és a jobboldali szociáldemokraták felett, ezért képes legyőzni az éhség, a hideg, a természet pusztító erejét. Az ő alakja jelképezi a Párt, a munkásosztály harcát az újért, a maradiság, a régi környezet, a reakció ellen. Az író kendőzetlenül mutatja be ezt a küzdelmet, amely diadalmaskodik a nehézségek felett. A drámai cselekmény magva a teljes valóság: a híd építése. A díszletek és a színen járó emberek eszünkbe juttatják a hídcsata epizódjait, szeretnénk felkiáltani „Igen, így volt, jól emlékszünk mindenre. A mi életünk .. . Greilich József elvtárs ma a Hídfenntartó Vállalat vezérigazgatója. 1945-ben a Kossuth-híd egyik építője volt. Egyike azoknak, akikről az író mintázta alakjait. Mit érezhetett ő a nézőtéren, amikor szeme előtt megelevenedett a hídépítés, melynek részese volt? „Mindenekelőtt: a téma tökéletes — így mondta Greilich elvtárs. — Nem szégyelem bevallani, elég sokat törülgettem a szemem a színházban ... Pedig, ha én színházban könnyeket potyogtatok, ott az élet, a valóság van jelen, sohasem a giccs .. . néhány szó kifejezi azt is, miért jelentős mű „Az élet hídja”. Ábrázolni életünk történelmi pillanatait, megörökíteni a valóságos küzdelmet az újért: ez irodalmunk feladata. Ebben példamutató ez a színmű, ezért fontos állomás nemcsak az író életében, hanem drámairodalmunkban is. ★ 7 munka munka marad, de mi is is megváltoztatjuk. Az ember is ember marad, de azt is megváltoztatjuk.” — így nyondja a darabban Bódog Mihály. Ezt mutatja be az író a legjobbak példája nyomán. Jánosik főmérnök becsületes ember, de látását még zavarja régi polgári környezete és az, hogy nem ismerte fel: nincs külön emberi és mérnöki becsület, csak egyféle becsület van. A fagybankóban dolgozó, korgógyomor, elcsigázott munkások küzdelme láttán, a híd építésének lázában válik belőle a néphez hűséges, igaz ember. Varga, az ország legjobb ácsa teli van a múlt maradványaival. Még nem ismerte fel a világot jelentő különbséget a múlt és jelen között. Nem megy a hídra dolgozni__Kisebbik fia, Jani, kommunista, — aki csatába indul és hősi halált hal a hídért. Fia halálán érzett mélységes megrendülése igazi helyére állítja őt és nagyobbik fiát: a hídon a helyük, ezt várja tőlük Jani emléke, a munkásosztály. Bódogné sem látja még a célt. Az egész ország harca azonban neki is megmutatja a helyes utat, férje oldalán. A mérnökök is az újfajta munkában edződnek, levetkőzve a rosszat, ami a múltból bennük ragadt. Ezek az emberek nem fejlődnek simán, puszta ráolvasásra. Társadalmi összeütközések változtatják meg valamennyit, a régi és új harcában az új győzelme. Háy Gyula írói és dramaturgiai tehetsége jól érzékelteti ezt a harcot a reakció, a maradiság és a természet erői ellen, — de nem mindig elég mélyen, emberien. Bódogné fejlődését nem támasztja alá kellő alapossággal. Úgy tűnik, mintha férje nem tudta volna meggyőzni és ez egy becsületes parasztasszonynak szinte egyik percről a másikra sikerül. Greilich elvtárs ezt így fejezte ki: „Néhány beszélgetés ábrázolása Bódog és felesége között nem ártott volna ... így túlságosan gyors a fejlődés.” Valóban, nem domborodott ki a harc, amelyet a kommunista Bódog Mihály folytatott felesége tisztánlátásáért. Hasonlóképpen hiányzik ez más szereplőknél is. Dániel miniszteri tanácsos alakja sem él eléggé a színpadon. Csupán szónoklatából ismerjük meg harcos és gazdag múltját, jellemét, nem pedig a cselekményből. Éppen a helyenkénti felületes jellemzés miatt nem mindig valóságos a darab nyelvezete. Egy példát említünk csupán: a darab egyik legszebb, legemberibb jelenetében, amikor Varga értesül fia haláláról, az öreg ács így beszél: „Varga Antal fia elesett, mert az apja letévedt osztálya útjáról.” Ez a mondat csökkenti a gyönyörű jelenet hatását, így nem beszél a valóságban fia haláláról egy olyan munkás, akitől az imént még maradt mondatokat hallottunk. A színmű legszebb részlete annak hatalmas erőnek a bemutatása, amelyet a Párt, Rákosi elvtárs vezetése, segítő keze jelentett a híd felépítésében is. Szépen és méltóan ábrázolja a színdarab, hogy a legizgalmasabb percekben, amikor a jégzajlás pusztulással fenyegeti hosszú hónapok verejtékes munkáját, maga Rákosi elvtárs intézkedik személyesen s kérésére szovjet katonák érkeznek a Kossuthhídhoz segítségül. Ez a jelenet gyönyörű kifejezője annak, hogy a szovjet emberek nemcsak a szabadságot hozták el számunkra, hanem mindig segítenek élni is a szabadsággal. Felejthetetlen kép: Sztálin elvtárs parancsára megérkezik a szovjet jégtörőhajó és szovjet emberek indulnak harcba a mi hidunkért, a fenyegető jégtáblák ellen. Háy Gyula értékes alkotását magasszínvonalú előadásban mutatta be, a Nemzeti Színház. Az előadás méltatására "Visszatérünk. Demeter Imre AZ ÉLET HÍDJA Háy Gyula színműve a Nemzeti Színházban Hindi Sándor, Bihari József és Rajczi Lajos a színmű egyik legszebb jelenetében. Színészeink tapasztalataikkal segítik az üzemi kultúrcsoportokat Az üzemi és falusi kultúrmozgalomnak igen nagy segítséget adott a januárban megindult patronáló mozgalom. A Kongresszus tiszteletére mind több színművész ajánlotta fel segítő munkáját a kultúrgárdáknak. A Ganz Villamossági gyár üzemi színjátszóit Ruttkay Éva patronálja. Megismertette őket Sztaniszlavszkij módszereivel. Minden egyes színjátszóval megbeszéli alakítását. Rádai Imre a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárban segíti az üzemi színjátszókat, felkutatja a dolgozók közül azokat, akiknek tehetségük van a színjátszáshoz. A Textil szakszervezet szavalóiskolát indított, amelyet a Honvéd Színház művészei patronálnak Horváth Ferenc igazgató vezetésével. A vidéki színházak művészei a falusi kultúrgárdáknak adják át szakmai tapasztalataikat. A patronázs-mozgalom további kiszélesedését szolgálja majd a Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezetének március közepén megrendezendő ankétja. Világosság KEDD, 1951. MÁRCIUS 6. ünnepi műsorszámok a rádióban a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ünnepi eseményeiből jelentős mértékben veszi ki részét a rádió is. A Kossuth- és Petőfi-adók hullámhosszán a barátsági hónap minden napján hallunk olyan műsorszámokat, amelyek a szovjet zenével, irodalommal foglalkoznak. A műsoron szerepelnek szovjet irodalmi művek rádióváltozatai, szovjet zeneművek és szórakoztató zeneszámok magyar és szovjet művészek előadásában. Szerdán este közvetíti a rádió a barátsági hónap megnyitó díszelőadását az Operaházból. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap első napjainak ünnepi rádióműsorai a következők: SZERDA, MÁRCIUS 7. Kossuth, 20.30: A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megnyitó díszelőadásának közvetítése a Magyar Állami Operaházból. — Petőfi: 20.45: Szovjet népek zenéje. — 21.30: Szovjet tánczene. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 8. Kossuth: 6.30: Az Alekszandrov-együttes énekel. — 22.25: Magyar művészek — orosz művek. — Petőfi: 15.00: Gilels és Zák két zongorán játszik. — 16.50: A világirodalom nagyjai. Puskin. PÉNTEK, MÁRCIUS 9. Kossuth: 20.30: Szovjet tánczene. — 21.00: Zenekari hangverseny. — Petőfi: 20.00: Tarasz Sevcsenko. Irodalmi összeállítás. — 21.30: Színes muzsika a moszkvai rádió műsorából. SZOMBAT, MÁRCIUS 10. Kossuth: 17.10: Szovjet zeneművek. — 21.30: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. — Petőfi: 15.00: Szovjet könnyűzene. — 16.00: Puskin a zenében. Előadás. — 13.40: Az Oszipovegyüttes műsorából. VASÁRNAP, MÁRCIUS 11. Kossuth: 20.20: Város a sztyeppén. Szofronov rádiójátéka. SZÍNHÁZAK ÉS MOZIK MŰSORA Operaház: Pillangókisasszony (OVOP. I. 8., 7). — Nemzeti: Az élet hídja (Kacsóh Pongrácz, 7). — Városi: Csínom Palkó (Török Imre és V. Sz. I. sor 7., 7). — Magyar: Hatszáz új lakás (7). — Madách: Rokonok (7). — Belvárosi: Üzenet az élőknek (7). — Fővárosi Operett: Palotaszálló (7). — Vidám: Zűrzavaros éjszaka (7). — Ifjúsági: Sérelem (7). — Úttörő: Erős János,(4). — Zeneakadémia: Fővárosi Zenekar, Cerny Stefanszka közreműködik (8). — Bartók-terem: Vásárhelyi Magda zongoraestje (8). — Állcami Bábszínház: Tavaszi virág (3, 5). — Fővárosi Varieté: Jó reggelt, Budapest! (Gál Gyula-bérlet, fél 8). — Kamara Varieté: Akinek nem inge ... (7). — Rádió: Üzenet az élőknek (Kossuth, 20.15), Sevillai borbély (Petőfi, 18.40). KÜLÖNÖS HÁZASSÁG (Mikszáth regénye filmen): VÖRÖS CSILLAG (Leninkörút 45.) fél 5,47, 9, vas. fél 3 (prolongálva 3. hétre). URÁNIA (Rákóczi-út 21.) 4, negyed 7, fél 9 (prolongálva). DÓZSA (Róbert Károly körút 61.) fél 5, Viz. 9, vas. negyed 3. SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.) 4, negyed 7, 9, vas. 2 (prolongálva). MÁJUS 1 (Mártírok-útja 55.) fél 5, 1/47, 9, vas. fél 3. TÁNCSICS (Csepel) 5, fél 8, vas. fél 3. MUNKÁS (Kápolna Utca 3/b) 5, fél 8, vas. fél3. TÁTRA (Pesterzsébet) fél 6. 8, vas. 3. ROYAL (Kispest) 6, negyed 9, vas. ■A4. KORZÓ (Újpest) 4, negyed 7, fél 9. BRIGÁD (Pestszentlőrinci fél 6, fél 8, vas. negyed 4. BÁTOR EMBEREK (magyarul beszélő színes szovjet film): DUNA (Fürst Sándor utca 7.) fél 5, 3/17, 9, vas. negyed 3. A NAGY HAZAFI I—II. rész (magyarul beszélő művészi szovjet film): SZIKRA (Lenin-körút 120.) csak 6-kor, vas. fél 3, 7 (prolongálva). CORVIN (Kisfaludy-köz) csak fél 6-kor. FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) csak 6-kor, vas. fél 2-kor is. CSILLAG (Csillaghegy) csak 6-kor, vas. fél 3, 7. FELSZABADULT HINA (magyarul beszélő színes dokumentumfilm): ADY (Somogyi Béla-út 3.) fél 4,6, 8. ÓBUDA (Selmeci-út 14.) fél 5, fél 7, fél 9, vas. fél 3. KÖVIRÁG (színes mesefilm): ÚTTÖRŐ (Bajcsy-Zs.út 38.) 4, 6, vas. 10, 2, 4, 6 (prolongálva). SZOVJET PARASZTKÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON: FÁKLYA (Leninkörút 88.) délután fél 5-től este 11-ig és vas. délelőtt fél 11-től este 11-ig folytatólag. A LÖSZFALAK MADARAI (színes magyar madárfilm) kísérőfilm az ADY moziban. TŰZ ÉS FERGETEG (történelmi film): BÁSTYA (Lenin-körút 8.) 11, fél 2, 4, fél 7, 9. MARX (Landler Jenő u. 39.) fél 4, 6, fél 9. TAVASZ (Rákospalota) 6, 8, vas. 4. PATYOMKIN PÁNCÉLOS (a szovjet filmművészet halhatatlan alkotása): BETHLEN (Bethlen-tér 3.) 4, negyed 7, fél 9, vas. %2. A kínai nép győzelme (magyarul beszélő színes dokumentumfilm): ZUGLÓI (Angol utca 26.) fél 5, fél 7, fél 9. JÓZSEF ATTILA (Rákospalota) 6, 8, vas. 4. Világos út (vidám zenés szovjet film): KOSSUTH (Váci út 14.) 4, negyed 7, fél 9, vas. %2. Titkos megbízatás (magyarul beszéli: SAVOY (Üllői-út 4.) fél 4,6, 8. GLÓRIA (Thököly-út 56.) 4, 6, 8, vas. 2. A Trubadúr (Verdi operája): FÓRUM (Kossuth Lajos-utca 18.) 4, negyed 7, fél 9, vas.A2 (prolongálva). UGOCSA Ugocsa-út 10.) 4, negyed 7, fél 9 (prolongálva). Magas jutalom: STÚDIÓ (Akácfa-utca 4.) 4, negyed 7, fél 9, vas.2. Berlin eleste 1—II. rész: ALKOTÁS (Alkotás utca 11.) 5, 8, vas. 2. Kis Katalin házassága (vígjáték): PÁTRIA (Népszínház utca 13.) 744, 6, negyed 9. ÉVA (Erzsébet királynéútja 36/b) 4, 6, 8, vas. 2. Vihar Grúziában I. rész (történelmi film): PHÖNIX (Rákóczi út 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. Tarkakockás (német film): JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) 4, Ví7, fél 9. RÁKÓCZI (Csepel) fél 6, 1/48, vas. negyed 7. Istenek tanácsa: ELIT (Szt. István körút 16.) 5, 3/47, 9, vas. negyed 3. ADMIRAL (Mártírok útja 6.) negyed 5, negyed 7, negyed 9, vas. negyed 3. ROXY (Rákóczi út 82.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Híradó mozi: (Lenin körút 13.) 1. Magyar és szovjet híradó. 2. DICSÖÉG LENINNEK (francia dokumentfilm). 3. Tudomány és technikai híradó. 4. GYORSVÁGÁS (magyar kisfilm). 5. MACKÓ-NYUSZI DERBY (színes szovjet rajzfilm). Reggel 9-től este 11-ig folytatólag Fény: (Újpest). 1. Magyar és szovjet híradó. 2. GYORSVÁGÁS (magyar kisfilm). 3. KASPI-TENGER KAPUJA. 4. LESZ PUSKÁS (színes szovjet rajzfilm). Délután 5-től este fél 10-ig és vas. délelőtt fél 11-kor és délután fél 4-től este fél 10-ig folytatólag. N. KALMA: ROBINSONEN IGAZSÁGA (Ifjúsági Könyvkiadó) Stone Point az Egyesült Államok egyik városa. Maga a város csak a térképen egységes egész, a valóságban két városból áll. Az egyik a „legvagyonosabb 13’’ kastélyainak, villáinak városa, a másik a munkásoké és színesbőrűeké, az egyformán sárgára festett vityillók városa. A „Mustárszínű Mennyországban” él Charlie Robinson, a stone-pointi iskola VII. osztályos tanulója. Apja a fasizmus elleni harcban esett el, ő maga hűségesen apja emlékéhez, harcol a fasizálódó Amerika ellen. Kétszeresen nehéz harc az övé. Hiába nyílteszű, hiába a legjobb tanulója osztályának, a szíve hiába tiszta, izmai hiába acélosak, ha kisfiú még és ráadásul — néger. Phainy — az iskola igazgatójának fia — és barátja, Roy Mason elhatározták, hogy kibuktatják osztálybizalmi tisztségéből a „füstösképűt.” Ezek a fasiszta süvölvények a megvesztegetéstől a fenyegetésig, a zsarolástól a nyílt terrorig végiggazemberkedik Trumanék egész skáláját. Mikor kudarcot vallanak, még aljasabb módszerhez folyamodnak céljuk elérésében: Charlie Robinson életére törnek. A merénylet következtében Charlie súlyosan megsebesül. Betegágyához érkezik nagybátyja, James Robinson, a világhírű néger énekes és Charlie sokszor talán öntudatlan harca, minden elnyomott harcává válik. Amerika, az egész imperialista világ mai urai ellen. James Robinson a Béke Hívei Kongresszusa után a Szovjetunióban hangversenyezett, innen tér vissza hazájába. Magával hozza a szovjet emberek barátságát, Sztálingrád építőinek hősiességét, a szocializmus országának nyugodt derűjét, a Kreml rubincsillagainak ragyogását és magával hozza a szovjet népek csengő dalait. Amerika mai urai el akarják hallgattatni James Robinsont, a néger énekest. Mikor a munkások kérésére szülővárosában is fellép, a város diktátorai, Millard gyáros és Sphixy bíró, a rendőrséggel botrányt robbantatnak ki a hangversenyen. A botrány ürügyén Jamest és Charlie Robinsont letartóztatják és velük együtt állítják bíróság elé barátaikat is: Richardson tanárt, Girlcs és Queeney munkásokat! A vád: Amerikaellenes tevékenység. Az ítélet:a három évi börtön, vagy 100.000 dollár. Százezer dollár hatalmas pénz, a „Mustárszínű Mennyország“ együttvéve nem ér ennyit—de az Egyesült Államok népének és a világ békéért harcoló népeinek sokszázezer, sokmillió dollárt is megér James Robinson és társainak kiszabadulása. Világszerte gyűjtés indul és az alaptalan váddal elítélt békeharcosok kilépnek a börtön kapuin. Az utolsó jelenet: Charlie Robinson búcsúzik barátaitól, indul a Szovjetunióba. Nagybátyja elkíséri útjára, de később majd visszatér, hogy hangjával tovább harcoljon azok ellen, akik új háborúba akarják taszítani a világot. Ez Charlie Robinson története. De ez a történet több is, mint Charlie Robinson VII. osztályos néger kisfiútörténete. A regény: a fasizmus ellen küzdő, az elnyomásba soha bele nem nyugvó, a szabadságért harcoló amerikai nép és ifjúság története. Harc ez a könyv és fegyver a koreai agresszió ellen, a nyugatnémet hadsereg felállítása ellen, harc a békéért. II. Kalma nagyszerű könyvével kapcsolatban felvetődik az ifjúsági irodalom kérdése is. Ez a probléma sokkal szerteágazóbb, hogy sem egy beszámoló keretében bőven lehessen róla beszélni, mégis meg kell kérdezni íróinktól ismét és ismét: miért húzódoznak még mindig attól, hogy az ifjúság számára írjanak. Az ifjúság nevelése fontos feladat. Az irodalom jó eszköz ennek a feladatnak az elvégzésére. Tanuljanak íróink a szovjet ifjúsági irodalomtól. II. Kalmától tanulják meg például azt, hogy a jó ifjúsági regény, mint írói munka is lehet jelentős, sőt kell is, hogy az legyen. Mert a „Robinsonék igazsága“ kitűnő, fordulatos írási kár, hogy Áchim András fordítása általában szürke. ★ Hadd fejezzem be ezt a könyvismertetést a könyv utolsó soraival: „A hajó, fedélzetén Charlieval lassan elhagyja New York kikötőjét. Felhőkarcolók ásítozó fogai közt lassan a távolba vész a szabadság kifejezéstelen tompazöld szobra. Charlie haját hűvös, üdítő szellő borzolgatja, mely talán éppen az igazi Szabadság messzi partjairól kerekedett.’' Lányi Márton A marxizmus-leninizmus alapos elsajátítása nélkül nem lehetünk jó szakemberek Magyar ösztöndíjas levele az ivanovoi egyetemről Kedves Szüleim! Több levelemben foglalkoztam már a félévi vizsgákkal. Az elmúlt hét folyamán eredményes munkát végeztem: két félévi vizsgát tettem le. Nagyon kemény hét volt ... A szó legszorosabb értelmében éjjel-nappal tanultunk. Az első vizsgát fizikából tettem le. Előtte való éjszaka még álmomban is a fizikai törvényeket mondogattam, de akkor, amikor a szovjet professzor elvtárs elé kerültem, minden izgalmam elmúlt. A következő napon a marxizmusból kellett vizsgáznunk. Amikor fizikából, anatómiából, vagy a többi tantárgyból vizsgáztunk, és nyelvtudásunk nem volt kielégítő, meg tudtuk mutatni, vagy a táblára rajzoltuk a feleletet és így megérttettük a tanárral, amit mondani akartunk. A marxizmusból azonban így nem lehet vizsgázni, az első magyar hallgató mégis sikeresen letette a vizsgát és örömmel mesélte, hogy a feladott két főkérdés mellett utólag még azt is megkérdezte a professzor: mikor született Rákosi elvtárs? Ezt nekünk, magyaroknak valóban tudnunk kell. Gondoltuk, hogy a következőkben esetleg Sztálin vagy Lenin elvtárs születésének évszámát fogja kérdezni. Gyorsan összedugtuk fejünket és ellenőriztük, hogy mindnyájan pontosan tudjuk-e. Mikor a második csoport bement, fokozódott az izgalom, amely akkor érte el tetőfokát, amikor a vizsga a bentlévők részére véget ért. A nagy izgalom ellenére mindnyájan jól vizsgáztunk, hiszen a marxizmusleninizmus egyik legkedvesebb tantárgyunk. E nélkül a tudomány nélkül jó szakemberek nem lehetünk, ezenkívül a marxizmus-leninizmus alapos elsajátításával bizonyítjuk be Pártunk iránti szeretetünket is. A sikeres vizsga után elmentünk a moziba. Bár’ mínusz 20 fok volt, mindnyájan vidáman ugráltunk a csúszós járdán és fagylaltot majszoltunk. A „Távol Moszkvától” című nagyon szép, színes filmet néztük meg. Itt a moziban a filmelőadás előtt a vetítőteremmel szomszédos helyiségben mindig egy félórás koncert van. Van a moziban azonkívül mindenütt olvasóterem is. Az olvasóterem dekorációján felfedeztük Rákosi elvtárs arcképét, a népi demokráciák vezető elvtársai között. Jóleső érzéssel és nagy szeretettel álltunk előtte, amikor egy elvtárs megszólított bennünket és rámutatva Rákosi elvtárs arcképére, megkérdezte, hogy ismerjük e őt? Rákosi elvtársról kezdtünk beszélni! Szó szót követett és a beszélgetésbe a körülöttünk lévők is bekapcsolódtak. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a zenekar Liszt XII. rapszódiájának egyvelegét játssza. Nagyon megörültünk az ismerős magyar dallamoknak, de még boldogabbak lettünk, amikor megtudtuk, hogy ezt a számot műsoron kívül nekünk játsszák! Nagy, viharos tapssal köszöntük meg a szép magyar rapszódiát. Kedves Anyukám és Apukám, zárom levelemet, mert késő van. Még csak annyit, hogy Kim, a koreai barátom is üdvözöl mindnyájatokat. Sok csókkal: ERZSI. (Hartai Erzsébet orvostanhallgató, Ivanovo.)