Virradat, 1938 (3. évfolyam, 43-47. szám)

1938-10-24 / 43. szám

- - - \ J p / ■ f gnjz Endre László a zufztfrffski VIES., Gyulai Pál-p. 14. Tel.: *146-246; 146-243. Előfizetés egy évre 5 P. Hétfői politikai lap h. ■ | ZU / Ára 10 fUttr 1055 október 24. III. évfolyam 43. szlm A csehszlovák javaslattal szombaton éjfélikor érkezett mejt vitéz Lói-Zmassy Ulászló vezérkari alezredes, a prágai magyar követség katonai attaséja. A cseh javaslatot a külügyminisztériumból azonnal elvitték és bemutatták vitéz Imrédy Béla miniszterelnöknek, aki még az éjszaka Kánya Kálmán külügyminiszterrel, vasárnap kora reggel pedig a magyar delegáció két vezetőjével, Kánya Kálmán külügyminiszterrel és Teleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi miniszterrel áttanulmányozta a javaslatot. Közvetlen utána, vasárnap délelőtt minisztertanács tárgyalta meg a javaslatot. A minisztertanács után vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter kihallgatáson jelent meg a kormányzónál és jelentést tett a javaslatról. A külügyminiszter ezután visszavonult a magyar ellenjavaslat elkészítésére és ezt a javaslatot a miniszterelnökkel történt újabb tanácskozás után futár viszi haladéktalanul Prágába. Az új csehszlovák javaslat bizonyos haladást jelent az eddigi javaslatokkal szemben, amennyiben több helyen követi a néprajzi határ, azonban a legjelentősebb magyar városoknál eltér ettől az elvtől és ezeket a városokat továbbra is vissza akarja tartani. A magyar ellenjavaslat, amely megállapítja, hogy a cseh javaslat ilyen formában nem fogadható el, ismét teljes mértékben az etnográfiai elven épül fel. Úgy látszik, hogy Prágában még mindig nem akarják tudomásul venni ezeket az elveket, amelyek szerint pedig a müncheni határozatok is létrejöttek és amely elvek a népi együvétartozás magasztos gondolatából kiindulva akarják néprajzi határok szerint a népek egymás melletti békés életét biztosítani. Ezeknek az elveknek a követése Magyarország részére fa áldozatokat jelent, mert mi is lemondtunk történelmi igazságunk hangoztatásáról. Amikor azonban mi is fenntartás nélkül az etnikai alapra bd5*»*.-w5tanh. , v-v ! x meg kell követelnünk, hogy ez az elv minden vonatkozásban érvényesüljön. Érthetetlen, hogy Prága még mindig nem akar jobb belátásra jutni, amikor pedig a rendezésnek ez a formája amúgyra elkerülhetetlen. Igen kívánatos volna, ha ez alól az erőszakos prágai irányítás alól végre teljes mértékben felszabadulnának a Felvidék többi őslakói is, annál is inkább, mert a szlovák és a rutén nemzetiségekkel a magyarság a teljes testvéri együttműködést keresi és azt kívánja, hogy ezek a nemzetiségek is gátlás nélkül, szabadon kifejezésre juttathassák akaratukat és elhatározásukat. Prága eddigi magatartása, cinikus időhúzása és perfid alakoskodása minderre a legcsekélyebb biztosítékot sem nyújtja. Ma már nemcsak a Felvidék népének elkeseredett felzúdulása, nemcsak a magyar nemzeti közvélemény türelmetlen és egybehangzó követelése, hanem az egész művelt világ tárgyilagos megbotránkozása kíséri a cseh kormány hazug és még mindig benesi kísérletekkel próbálkozó csalárdságát. Tovább nem várhatunk! A magyar ügy igazsága a történtek után fel jogosít a megtorló cselekvésre. Természetesen a magyar ellenjavaslat az ügynek legsürgősebb befejezését követeli. A mai nappal az események már gyors folyamatba jutottak és egész Európa békéje érdekében szükséges, hogy ne éljenek vissza tovább csehszlovák részről Magyarország türelmével. Ez a hét döntő jelentőségű lesz Európára az egész kérdés elintézése szempontjából. Megrázó eredeti tudósítás az éhező Kassáról A Felvidékért és az új szociális államért indított harcot a munkásság Visszautasította a magyar kormány az új cseh javaslatot is Rajniss Ferenc: Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap külpolitikai cikket írt a Függetlenségbe és cikkét az egész reggeli sajtó ismertette. Erről a cikkről Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő, a Nemzeti Front parlamenti vezetője a következőket mondotta: — örömmel olvastam Imrédy miniszterelnök úr cikkét a Függetlenségben, bármennyire szokatlan különben, hogy a miniszterelnökök, mint publicisták forduljanak az ország közvéleményéhez . . . Azért örültem, mert az ország közvéleményét lassan megőrjíti a nagy békebeli hallgatás, a cs. és kir. módszerelőkelőség, ahogy a történelmi legdöntőbb pillanatokban, a segítsére, tettekre, lelki összeállásra vágyódó nép, csupán fanatikus kerülő utakon, rémhírekkel és hazugságokkal bőven megspékelt, kiszivárgott hírekből érteafilms eseményekről és ajándákokról •_ Ez a múlt módszere, éss a múltbéli gondolkodás, amikor az volna a helyes és korszerű, hogy a nemzetet, a felelős tényezők minden áldott nap, legalább a rádió útján tájékoztassák s így elejét vegyék a felelőtlen, vad hírek ijesztő terjedésének. Ha a kormányzati hír és véleményszolgálatot idejében és így megstervezték volna, ma már nem lenne szükség a jogos panaszra, a sok beteges jelenség miatt . . . — A miniszterelnök úr, a „Magyar út“ című cikkében maga beismeri, hogy eddig hallgatott, mert azt remélte, hogy „a történelem hullámverése egy táborba sodorja a magyart . . . . “ Ezt a gyönyörű célt azonban a hallgatás sohasem szolgálja, csak a harc, a küzdelem vállalása a nép lelkéért. 1 .______......... „A miniszterelnök cikke a baloldalnak sok, a jobboldalnak kevés!”