Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése
A TISZA HASZNOSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS A TISZA-VÖLGYI ORSZÁGOK VÍZGAZDÁLKODÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE DÉGEN IMRE: A szocialista országok rohamos fejlődésével, a népesség szaporodásával, életszínvonalának emelkedésével, a városiasodás meggyorsulásával a vízigények jelentősen megnövekedtek a Tisza vízgyűjtő területén is. A vízgyűjtő terület öt szocialista ország: Szovjetunió, Románia, Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia területéhez tartozik. A természet adta közös vízkincs hasznosításának fokozódásával egyidejűleg növekszik a vizek szennyeződése. Ez korlátozza a felhasználható vízkészletet. Az árvizek egyre gyakrabban veszélyeztetik e nagyrészt sűrűn lakott, iparilag, mezőgazdaságilag gyorsan fejlődő térség városait, falvait, népgazdasági javait. A Tisza-völgy mezőgazdasági, ipari fejlődését, az itt élő népek boldogulását mind nagyobb mértékben befolyásolják a térségnek a Tisza és mellékfolyói által meghatározott vízgazdálkodási viszonyai. Mivel a vízrendszer vízkészletei természetes állapotukban már nem elégítik ki az igényeket és a vizek káros hatásai mind nagyobb társadalmi értéket veszélyeztetnek, megindult a Tisza-völgy országaiban a lefolyási viszonyok tervszerű szabályozása. Ez az egyes Tisza menti országokban a társadalmi-gazdasági haladás fontos feltételeit hozza létre, a megvalósítás feltételeiben és hatásában pedig általában túlnő a nemzeti határokon. A tanulmány célja a Tisza-völgy természeti adottságainak, gazdasági viszonyainak, a magyar vízgazdálkodásban betöltött szerepének bemutatása különös tekintettel a nemzetközi együttműködésre. E kérdésnek kiemelkedő jelentőséget ad az a körülmény, hogy a Tisza magyarországi hasznosítása és ármentesítése elválaszthatatlanul összefügg a vízgyűjtő valamennyi országának vízgazdálkodásával és vízgazdálkodási együttműködésével. 1. A Tisza-völgy természeti adottságai A Kárpát-medence keleti felének vizeit a Tisza gyűjti össze és viszi legnagyobb balparti mellékfolyóként a Dunába. A csaknem 1000 km hosszú folyó kerekded vízgyűjtő medencéjének területe 157 000 km 2 (1. ábra). Jellegét tekintve lényegében két részre osztható: egyfelől a vízgyűjtőt határoló 2000 m-ig emelkedő hegykoszorú és a vízgyűjtő közepén 1800 m magasra emelkedő hegytömb lejtőire, mint hegyvidéki térségre és a 200 m-es magasság alatti kb. 80 000 km 2 kiterjedésű síkvidéki területre. Ez utóbbi a vízgyűjtő terület 51%-át foglalja magában. A Tisza vízgyűjtő területének országonkénti megoszlását az I. táblázat mutatja be. A vízgyűjtőterület egészének mintegy 30%-a, síkvidéki részének 56%-a fekszik Magyarország területén. Magyarország területének fele jut a Tisza vízgyűjt 1 Dégen Imre c. egyetemi tanár, államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke.