Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
3-4. füzet - Vágás István: Széchenyi szerepe a Tisza szabályozásában
Széchenyi szerepe a Tisza szabályozásában 231 maradnának az árvízkárokkal, amíg a belvizeket a gépek segítségével a nehézségi erő ellenében is be nem emelhetjük a megáradt folyókba, a „mocsarak kiszárítása" - az árvíz- és belvízmentesítés - összekapcsolandó az öntözéssel, szintén gépek alkalmazása által, nem szabad visszariadni a nagyszabású alkotásoktól - a Tisza-völgyi munkálatok nemzedékekre szóltak! - s a nagy méreteknek nem elijeszteni, hanem ösztönözniük kell a tetterőt. A Duna hajózhatóvá tétele, a Lánchíd megépíttetése, a vasút elterjesztése kétségtelenül külön-külön is óriási feladat volt Széchenyi számára is, a nemzet számára is. A Tisza szabályozása azonban méreteinél fogva, jelentőségénél fogva alighanem a legnagyobb feladat volt, amit Széchenyi már csak elkezdeni tudott, de alapvetésének sikerét fényesen igazolta, hogy a nagy művet bár nélküle, nyomdokain sikerült teljes és eredményes befejezéshez juttatni. 2. A pártpolitika és Széchenyi A Tisza-völgy szabályozásához országos összefogásra, országos kihatású elgondolások érvényesítésére volt szükség: ilyen méretű vállalkozások már nem nélkülözhették sem a közigazgatás, sem a törvényhozás tevékenységeit. A közigazgatás, a törvényhozás viszont mindig is a politika privilégiuma volt. Kezdetben - a Duna szabályozásának időszakában - Széchenyi reform-ellenzéki programmal akarta kivívni a kormány ellenében is a szükséges műszaki munkák költségeinek előteremtését. Később, a Tisza-völgy vízrendezésének idején viszont éppen ellenkezőleg: a bécsi kormány segítségével, az az által felajánlott helytartótanácsi hivatal elvállalásával vélte Széchenyi a siker biztosítását, így azután Széchenyit a bécsi kormány hívei sorából többen megbízhatatlannak, a reformokat kívánó hazai ellenzék sorából pedig nem kevesen elvei elárulójának tekintették. Széchenyi valójában fölötte állt minden pártpolitikának. Azt nézte csak, milyen politikai magatartással használhat többet a nagy és általános célnak: az ország gazdasági felvirágoztatásának. Ha ezt az ellenzéki ténykedésben látta elérhetőnek, ellenzéki volt, ha a kormány segítségét vélte megszerezhetőnek: kormányhivatalt látott el. Végülis a Tisza-völgy rendezésének oroszlánrészét az önkényuralmi korszakokban végezték el, s a Tisza és mellékfolyói ma is álló töltéseit senkinek sem jutott eszébe felelősségre vonni azért, mert építésük során az alkotmányos kereteket nélkülözni kényszerültek. A műszaki létesítmények az emberiséget szolgálják, nagy baj, ha nem politika-, osztály-, vagy rendszersemlegesek. 3. A Tisza-völgy szabályozásának alapkérdései Az ország jelentős területére kiterjedő tiszai vízszabályozások elsődleges célja kétségtelenül az árvízi elöntéseknek a termőföldektől, közlekedési útvonalaktól, lakott helyektől való távoltartása volt, amely cél magába kellett, hogy foglalja a folyó egészséges vízelvezetési viszonyait, hajózásra alkalmassá tételét, medrének állandósítását, a vízsodrás, hordaléklerakás, jégtorlaszkeletkezés rendezését. Az összetett cél elérésére Széchenyi István Vásárhelyi Pál és mérnöki irodája által kidolgozott elveket tartotta a legalkalmasabbaknak, amely szerint a folyó anyamedréhez lehetőleg közel.