Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Vágás István: Széchenyi szerepe a Tisza szabályozásában

Széchenyi szerepe a Tisza szabályozásában 231 maradnának az árvízkárokkal, amíg a belvizeket a gépek segítségével a nehézségi erő ellenében is be nem emelhetjük a megáradt folyókba,­­ a „mocsarak kiszárítása" - az árvíz- és belvízmentesítés - összekapcsolandó az öntözéssel, szintén gépek alkalmazása által,­­ nem szabad visszariadni a nagyszabású alkotásoktól - a Tisza-völgyi munká­latok nemzedékekre szóltak! - s a nagy méreteknek nem elijeszteni, hanem ösztönöz­niük kell a tetterőt. A Duna hajózhatóvá tétele, a Lánchíd megépíttetése, a vasút elterjesztése két­ségtelenül külön-külön is óriási feladat volt Széchenyi számára is, a nemzet számára is. A Tisza szabályozása azonban méreteinél fogva, jelentőségénél fogva alighanem a legnagyobb feladat volt, amit Széchenyi már csak elkezdeni tudott, de alapvetésének sikerét fényesen igazolta, hogy a nagy művet bár nélküle, nyomdokain sikerült teljes és eredményes befejezéshez juttatni. 2. A pártpolitika és Széchenyi A Tisza-völgy szabályozásához országos összefogásra, országos kihatású elgon­dolások érvényesítésére volt szükség: ilyen méretű vállalkozások már nem nélkülöz­hették sem a közigazgatás, sem a törvényhozás tevékenységeit. A közigazgatás, a törvényhozás viszont mindig is a politika privilégiuma volt. Kezdetben - a Duna szabályozásának időszakában - Széchenyi reform-ellenzéki programmal akarta kivívni a kormány ellenében is a szükséges műszaki munkák költségeinek előteremtését. Később, a Tisza-völgy vízrendezésének idején viszont éppen ellenkezőleg: a bécsi kormány segítségével, az az által felajánlott helytartótanácsi hivatal elvállalásával vélte Széchenyi a siker biztosítását, így azután Széchenyit a bécsi kormány hívei sorából többen megbízhatatlannak, a reformokat kívánó hazai ellenzék sorából pedig nem kevesen elvei elárulójának tekintették. Széchenyi valójában fölötte állt minden pártpolitikának. Azt nézte csak, milyen politikai magatartással használhat többet a nagy és általános célnak: az ország gazdasági felvirágoztatásának. Ha ezt az ellenzéki ténykedésben látta elérhetőnek, ellenzéki volt, ha a kormány segítségét vélte megszerezhetőnek: kormányhivatalt látott el. Végülis a Tisza-völgy rendezésének oroszlánrészét az önkényuralmi korsza­kokban végezték el, s a Tisza és mellékfolyói ma is álló töltéseit senkinek sem jutott eszébe felelősségre vonni azért, mert építésük során az alkotmányos kereteket nél­külözni kényszerültek. A műszaki létesítmények az emberiséget szolgálják, nagy baj, ha nem politika-, osztály-, vagy rendszersemlegesek. 3. A Tisza-völgy szabályozásának alapkérdései Az ország jelentős területére kiterjedő tiszai vízszabályozások elsődleges célja kétségtelenül az árv­ízi elöntéseknek a termőföldektől, közlekedési útvonalaktól, la­kott helyektől való távoltartása volt, amely cél magába kellett, hogy foglalja a folyó egészséges vízelvezetési viszonyait, hajózásra alkalmassá tételét, medrének állandósítá­sát, a vízsodrás, hordaléklerakás, jégtorlaszkeletkezés rendezését. Az összetett cél elérésére Széchenyi István Vásárhelyi Pál és mérnöki irodája által kidolgozott elveket tartotta a legalkalmasabbaknak, amely szerint a folyó anyamedréhez lehetőleg közel.

Next