Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 189 Látható, hogy az árvíz csak apropó volt az új népi demokrácia legfőbb ereje, a néphadsereg-munkás-paraszt szövetség hirdetéséhez, a minden zugban megbúvó ellenség leleplezéséhez, a Párt szólamainak felmondásához. Nem véletlen, hogy a mű címe sem az árvízhez, hanem a hős katonák parolijához 41 kapcsolódik... Az első magyar „szocialista operettet” a Fővárosi Operettszínház kiemelt szereposztásban játszotta. A rendező Apáthy Imre 42, a színház főrendezője volt. A négyórás darab főbb szerepeiben játszott Zentai Anna (Kovács Juli, a tszcs elnöke), Homm Pál (Kerekes István, tisztiiskolás), Keleti László (András bácsi, az öreg harangozó), Mezei Mária (Hofberg Viola, társalkodónő), Petress Zsuzsa (Zsuzsi, traktoroslány) és Latabár Kálmán (Hoska borbély). Az Aranycsillag zenéjét Székely Endre 43 szerezte, szövegét Hámos György 44 írta. A szerzőket és az Operettszínház társulatát 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A kritika nagy lelkesedéssel fogadta az új magyar művet. A Magyar Nemzet ,„z­ m” szignójú szerzője így ír: „ ...Amit a honvédek szóval és tettel kimondanak ebben a darabban: »A dolgozó népet szolgálom« ugyanazt teszi az operett is: a dolgozó népet szolgálja, mert ...a nép szívének közepébe plántálja a néphad­sereget, megmutatva tiszta erkölcsét és fénylő bátorságát, kemény, népi öntu­datát” (Magyar Nemzet 1950). Hasonlóan lelkes volt a Színház és Filmművészet c. szaklap is. A mű nagy erényeként állapítja meg, hogy „Először lép magyar operettszínpadra olyan katona, aki népének hű fia, nem dzsentri botrányhős, nem ütődött újonc, nem részeges őrmester.­” (Sebestyén 1950) 41 Paroli: katonai jelzés az egyenruha hajtókáján; meghatározott alakú szövetdarab, amelynek színe a katona hovatartozását (csapattestét, fegyvernemét) jelöli. 42 Apáthy Imre (1909-1960), színész és rendező, a Fővárosi Operettszínház főrendezője. 43 Székely Endre zeneszerző, karnagy (1912-1989), a hivatalos zeneélet meghatározó személyisége volt: 1948-tól a kórusélet központosítására létrehozott Bartók Béla Szö­vetségben, 1949 és 1951 között pedig a Magyar Zeneművészek Szövetsége főtitkára­ként töltött be vezető szerepet. A darab bemutatásakor a Magyar Rádió kórusának vezetője volt (Bozó 2012). 44 Hámos György író, szerkesztő (1910-1976). 1932-ben jogtudományi doktori okleve­let szerzett, majd újságíróként dolgozott. 1945-53 között (a darab bemutatásának idősza­kában) a rendőrség hivatalos állományának tagja volt. Igazán ismertté e katonai témájú operettje révén vált. (1956-ban képregényként is megjelent!) 1952-ben - Gáspár Endrével együtt - lefordította Dunajevszkij: Szabad szél c. operettjét. 1953-tól újságíróként, íróként működött, íróként elsősorban népszerű humoreszkek és szatírák szerzője, valamint szá­mos vígjáték forgatókönyvét írta és szerkesztette.­­Filmvilág 1976, Keresztury 1976).

Next