Vörös Zászló, 1953. július-december (9. évfolyam, 54-105. szám)
1953-07-02 / 54. szám
Csütörtök, 1953 július 2. Egyidejűleg végezzük az összes munkákat a kolhozban Nagy lendülettel folyik minden munka A Kalinin kolhozban két héttel ezelőtt brigádgyüléseket tartottunk. A brigádgyüléseken megtárgyaltuk a mezei munkálatok menetét és azokat a feladatokat, melyek az aratás megkezdéséig a brigádok előtt állanak. A brigádok eleget tesznek feladatuknak. Befejezték a dohány, a burgonya, a takarmányrépa harmadik kapálását. Egyes dohánytermelő csoportok, mint például Mándi, Máté és Mindák elvtársak csoportjai, már a dohány negyedik kapálását végzik. A teolhozisták egymással versenyezve küzdenek a kukorica második kapálása mielőbbi befejezéséért. A verseny élén Sarkadi és Tóth elvtársak brigádjai haladnak. Kovács Berta és Matyinka Julia csoportjai 20 hektáros részlegük második kapálását már be is fejezték és most más csoportoknak segítenek. A kolhoz eddig 150 hektáron végezte el a kukorica másodszori kapálását. A hátralévő 150 hektár kukorica kapálását 5 nap alatt befejezik. A három szőlőtermelő brigád is részt akar venni a termény betakarításában. Ezért nagy lelkesedéssel láttak hozzá a szőlő harmadik kötözéséhez és permetezéséhez. Kezdetét vette a szőlő harmadik kapálása is. A szőlőtermelők megkapálva, rendben akarják otthagyni az ültetvényeket. A kertészetben a növények negyedik gyomtalanítása folyik. A takarmánytermelők naponta 50—60 tonna silótakarmányt készítenek. Eddig 750 tonna silót készleteztek. Naponta 20 fogat szállítja a zöldmasszát a silózógéphez. Nem marad el a kolhoz építészeti brigádja sem. Most egy 120 méter hosszú tehénistállót, egy 100 méter hosszú dohánypajtát és egy új silótornyot építenek. Polák, Popovics és Kustyán elvtársak szorgalmasan dolgoznak, hogy építkezési tervüknek idejében eleget tegyenek. A kolhoz vezetősége az aratási terv összeállításánál ügyelt arra, hogy a kolhoz valamennyi munkarészlegén az aratás ideje alatt is zavartalanul tovább folyjon a munka. Korner Sándor, agronómus. і,’ Zaporozsjei terület. A plavnivkai állattenyésztési gépállomás mechanizátorai, akik a vaszilivkai kerület 26 kolhozát szolgálják ki, takarmányt készleteznek az állatállomány számára. .4 felvételen: DUDCSENKO IVÁN traktor-aggregátja rozsot kaszál silónak a Malenkov kolhozban. Kraszovszkij A. felvétele. A mezőgazdasági növények kolhozi kultúrháza A Kommunista Pártnak az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos irányelvei kihangsúlyozzák, hogy földművelésünknek még produktívabbá kell válnia, fejlett füvezéssel, helyes vetésforgókkal, nagyobb terméshozamú ipari-takarmány növényekkel, zöldségfélékkel és burgonyával bevetett területekkel kell rendelkeznie. A »Harcos« kolhozban a termelésbe bevezetett élenjáró technika, agrotechnika és agrokultúra alapján évről évre emelkedik a mezőgazdasági növények terméshozama, növekszik az állatok termelékenysége. A múlt évben a kolhoz átlag 18,4 mázsa szemesterményt, 196 mázsa burgonyát, 342 mázsa zöldségfélét takarított be minden hektárról. Az évi fejésátlag egy fejős tehéntől 3.741 kg tej volt. A kolhoz jövedelme 3 millió 442 ezer rubelre növekedett. E sikereket nagyban elősegítette az a jó agrotechnikai propaganda, amely nálunk a mezőgazdasági növények kulturházában folyik. A mezőgazdasági kulturház egy szép épület, amely különböző fajtájú fiatal fákkal van körülvéve. Az épület egyik felében a könyvtár és az olvasóterem nyer elhelyezést. A másik felében, amely három világos teremből áll, agro-laboratórium és zootechnikai kabinet van. A téli időszakban itt tartjuk a hároméves agrozootechnikai tanfolyamot. Az agro-laboratóriumban vitrinekben különböző fajtájú magok, trágyák és műtrágyák állnak, egy másik szekrényben agronómiai irodalom, szakkönyvek vannak, mikroszkóp, analitikai és technikai mérlegek, hőmérők, laboratóriumi felszerelések, lombikok, stb., találhatók. Abban a helyiségben, ahol az agro-zootechnikai tanfolyamokat tartjuk, ki van függesztve a földterület vetéstérképe, a földrészlegek talajtérképe, a vetésforgók vázlata, a kolhoz termelési eredményeit mutató diagrammák. Egy polcon különböző talajminták láthatók. A mezőgazdasági növények kultúrházában találhatunk növénygyűjteményt, a kolhoztermeléssel kapcsolatos fényképalbumot, újságokat és folyóiratokat. A hároméves agro-zootechnikai tanfolyamon a tanítást szemléltető eszközök, filmek segítségével folytatjuk. A laboratóriumban a hallgatók mikroszkóp, nagyitók és más műszerek segítségével dolgoznak. A kultúrház egész munkáját annak tanácsa irányítja, amelynek tagjai az élmunkások, szakemberek és a kísérleti intézmények tudományos munkatársai. A tanács munkájáról szóló beszámolót időnként meghallgatjuk a kolhozvezetőség ülésén. A mezőgazdasági növények kolhozi kulturházának nincs külön kísérleti részlege, a kolhozmező szolgál kísérleti munkája alapjául. Minden kísérletet a termelési feltételek mellett, a kolhoz tagjai jelenlétében végzünk. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kolhozisták minden nyítást gyorsan és szívesen vezetnek be a termelésbe, így például 1950-ben kísérleteztünk háromfajta burgonya négyzetes fészekrendszerű ültetésével. A kísérlet bevált. A négyzetes fészekrendszerrel ültetett burgonya hektáronként 41,2 mázsa,pótlólagos termést hozott. Az egy hektárra fordított munka 12 munkanapra csökkent. A kolhoz tagjai, előnyösnek látva a négyzetes fészekrendszerű ültetést, 1951-től kezdve az egész területen csak ezzel a módszerrel ültették a burgonyát. Értékes kísérleti adatokkal szolgált a zöldségfélék négyzetes fészekrendszerű ültetése is, úgyszintén a fehér mustár ősziekre való felülvetése, amely a hómegőrzést, a borsóra való felülvetése, amely a borsó ledőlése megakadályozását szolgálja, valamint az évelőfüvek szerves- és műtrágyával való feljavítása. A kolhoz vezetősége nagy figyelmet fordít a mezőgazdasági növények kultúrháza munkájára, tanáccsal, pénzzel és más eszközökkel segíti azt. A kolhozisták tudják, hogy ez a gondoskodás a szemestermények, burgonya és zöldségfélék, hús, tej és más mezőgazdasági termékek pótlólagos tonnáit eredményezi. A mezőgazdaság mesterei kiképzése, az állatállomány termelékenysége további növelése, a tudomány és az élenjáró tapasztalat bevezetése a termelésbe, ezek a mezőgazdasági kulturház alapvető feladatai. Szkornyakov Sz., a Moszkvai területi, bronnicki kerületi »Harcos« kolhoz agronómusa. VÖRÖS ZÁSZLÓ Megjavult a silókészletezés menete Néhány héttel ezelőtt az Október 31. évfordulója kolhoz még el volt maradva a silókészletezéssel. Ezért igazságosan bíráltak bennünket. A kolhoz vezetősége megszívlelte a bírálatot, s úgy határozott, hogy 12 kolhozistát kizárólag a silótakarmány kaszálására irányít. A lekaszált zöldmassza szállítására 10 fogatot jelöltünk ki. Ily módon biztosítottuk a silóvágógép folyamatos munkáját. Ez napi 40 tonna silóval gyarapította készletünket. Így értük el, hogy az egész évi tervben előirányzott 510 tonna silóból 450 tonnát már elkészítettünk. A silózást tovább folytatjuk, terven felül 500 tonna silót fogunk készletezni. Kovács B. Elhanyagolják az építkezést A Komszomol kolhoz építési tervében ez évben egy sertésól, egy baromfifarm, egy silótorony, egy raktárépület, stb., felépítése szerepel. A kolhoz ezek felépítéséhez elegendő építőanyaggal rendelkezik. Az építkezés azonban nem halad. A kolhoz építőbrigádja nemcsak az új építkezésekhez nem látott még hozzá, de a múlt évben félbenmaradt borjúistálló és dohánypajta építése sem folyik. Javításra szorulnak a meglévő farmépületek is. Az építőbrigád tagjai nem járnak rendszeresen munkába. Vannak olyan napok, amikor maga a brigádvezető, Gerzsenyi elvtárs is hiányzik munkahelyéről. Előfordul az is, hogy a kolhoz vezetősége osztja be helytelenül más munkára a brigád tagjait. A kolhoz vezetőségének nagyobb figyelmet kell fordítania az építkezésekre. Huzer Mária. 3. oldal Terjesszük a mezőgazdaság élenjárói tapasztalatait Mit ad a tehenek jó istállóztatása A mi kolhozunk, a Vologyimir Iljics kolhoz, abban különbözik a többiektől, hogy nincsen legelője. Ennek ellenére a kolhoz közösségi állatállománya meggátolhatatlanul fejlődik és egyre produktívabbá válik. 1950-ben a 120 tehén mindegyikétől átlag 3.152 kg tejet nyertünk. 1952-ben a fejőstehenek száma 162-re emelkedett, az egy tehéntől fejt tej pedig 4.171 kg-ot tett ki, azaz 1.019 kg-al többet, mint 1950-ben. A múlt évben a nyári hónapokban a fejésátlag egy-egy tehéntől a következő volt: júniusban — 440, júliusban — 431, augusztusban — 388 kg. Ezeket a magas eredményeket a kolhoz a jó istállóztatással érte el. Azzal kezdtük, hogy szilárd takarmányalapot teremtettünk, az állatokat jó helyiségekkel biztosítottuk, gépesítettünk minden munkaigényes folyamatot, megjavítottuk az állatok gondozását és takarmányozását. A változatos és bő takarmány mellett a tehenek fejésátlaga a téli időszak alatt is elég magas maradt. Például a múlt évben egy tehén fejésátlaga a következő volt: januárban 235, februárban 284, márciusban 394, áprilisban 409 kg. Ez év ugyanazon időszakában 245, 273, 422, 416 kg tejet fejtünk. Májustól kezdve minden évben áttértünk a tehenek nyári takarmányoztatására. A szálastakarmányokat, gyökérnövényeket és a silót fokozatosan friss zöld füvel váltjuk fel. Hogy a tavaszi, nyári és őszi időszakban elég zöld masszánk legyen, bevezettük a folyamatos zöldtakarmányozást. Az e célból vetett növényeket tervszerűen használjuk fel. A rozsot május 25-től június 10-ig, az őszi búzát június 11-től 20-ig, az első kaszálású évelőfüveket (lóhere-komócsin keverék) június 21-től augusztus 1-ig, a zabos-bükköny keveréket augusztus 1- től 10-ig, a második kaszálású évelőfüveket augusztus 11-től szeptember 5-ig, a gyökérnövények és zöldségfélék hulladékait szeptember 5-től október 15-ig etetjük. Az időjárástól függően, ezeken a határidőkön néha némi változtatást eszközlünk. A rozsból, őszi búzából és a zöldségfélék hulladékaiból minden tehénre 35—40 kg-ot számítunk. A tehenek istállóztatása nem jelenti azt, hogy az állatok állandóan a jászolhoz vannak kötve. Nyáron a teheneket naponta reggel 6- tól 9, és délután 5-től 9 óráig járatjuk. Rossz időben az állatokat nem engedjük ki. A farmhelyiségekben állandóan friss levegő és tisztaság uralkodik. Ilyen gondozás mellett állataink erősek, edzettek, jól tápláltak és egészségesek. A jó istállóztatás következtében 1952-ben a tejfarm árutermékei 4290 mázsát tettek ki, az 1951. évi 3722 mázsával és az 1950.évi 2744 mázsával szemben. Ennek eredményeképen megnövekedett a kolhoz pénzbeli jövedelme és a munkanapok értéke. A kolhoz összjövedelme 1952-ben 2 millió 980 ezer rubel volt, amiből 1.360.000 rubelt az állattenyésztés adott. Egy munkanapra 3,50 kopek pénz, 1 kg szemestermény, 8.5 kg burgonya, 4 kg zöldség és 850 gramm tej jutott. A szarvasmarha egész évi istállóztatása, mint a mi tapasztalatunk is mutatja, jövedelmező és kifizetődő minden kolhoz számára, amelynek nincs nagy legelőterülete. A Kommunista Párt XIX. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatai által lelkesítve, kolhozunk dolgozói harcolnak a közösségi állatállomány száma további növeléséért, termelékenysége fokozásáért. Bujanov D., a Szocialista Munka Hőse, a Moszkvai területi, lenini kerületi Vologyimir Iljics kolhoz elnöke.