Vörös Zászló, 1953. április (2. évfolyam, 78-103. szám)
1953-04-01 / 78. szám
A mozdonyvezetők 500-as mozgalmának fellendítéséért A vasúti szállítási forgalom fontos szerepet tölt be nemzetgazdaságunk fejlődésében, az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért folytatott harcban. A gyors és jól megszervezett szállítás kérdése, a vasútnál dolgozó valamennyi munkás és technikus tevékenysége központjában áll. Ilyen vonatkozásban fontos és nagyjelentőségű szerepet tölt be a mozdonyvezetők 500-as mozgalma, amelynek fő célkitűzései: a mozdonyok képességének tervszerű maximális kihasználása, a vasúti szállítás magasabb színvonalra való emelése, hogy az megfeleljen a fejlődésben lévő nemzetgazdaságunk követelményeinek. Az 500-as mozgalom — a vasúti szállítás sztahanovista mozgalmának kifejezője — felszínre hozza a meglévő belső erőforrásokat, amelyek felhasználásával a mozdonyvezető csoportok nagymértékben fokozzák a termelékenységet, növelik a lefutott napi átlagkilométerek számát, túlszárnyalják az előirányzott tonnák szállítását és emelik a vonatok kereskedelmi sebességét. Az ötszázas mozgalom harmonikusan kapcsolja össze a minél több kilométerért és minél nagyobb tonnamennyiség vontatásáért folytatott harcot, a munka minőségének megjavításával, a mosások közötti javítások kiküszöbölésével, valamint a kilométerek minél nagyobb számú leszakadásával két főjavítás között. Mintegy eredménye az 500-as mozgalom fellendülésének, a leszaladt napi átlagkilométerek számának állandó emelkedése, így 1949-ben 1947-hez viszonyítva 57 százalékkal emelkedett a személyvonatoknál és több mint 40 százalékkal a tehervonatoknál az elért napi átlagkilométerek száma. Hasonlóképpen a marosvásárhelyi sűtőház 500-as mozdonyvezetői 1952- ben 1949-hez viszonyítja a személyvonatoknál 35 és a tehervonatoknál 49 százalékban fokozták a napi átlag elért kilométerek számát. Az 500-as mozgalom egyik célkitűzése a turnusz-grafikon rendszeres betartása. A turnusz-grafikon tiszteletben tartásával az 500-as moz- port"vezetőknek sikerült érezhetően emelni a mozdonyok kihasználásának foké* Bebizonyították, hogy a megéanított maieridőket 10—15 százalehet csökkenteni, a mozdonyok állomásozási idejének megrövidítésével valamint a kiinduláskor végrehajtott fő ellenőrzéssel mellőzni lehet útközben a mozdonyfelülvizsgálásokat. Az 500-as mozgalom célkitűzései közé tartozik a technikai és kereskedelmi sebesség közötti fcsilendség csökkentése, melynek megvalósítása a forgalom helyes megszervezésétől függ. Ebből következik, hogy ha a forgalmisták helyesen és jól irányítják a közlekedést, tevékenyen hozzájárulnak a két sebesség közti különbség csökkentéséhez. Az 500-as mozgalom másik célkitűzése az, hogy teljesen kiküszöbölje a javításokat két kazánmosás között. Ez megköveteli a mozdony tökéletes ismeretét, működését és rendszeres karbantartását. Marosvásárhely 500-as mozdonyvezetőinek, helyesen alkalmazva a Lunin szovjet sztahanovista munkamódszerét, sikerült a legjobb állapotban tartani gépeiket, egyénileg végrehajtva a kisebb javítási munkálatokat, ami értékes eredmények eléréséhez vezetett. így Vajnár István, Nagy Albert és Vetési Ábel sztahanovista mozdonyvezetőknek sikerült fűtőik támogatásával a két kazánmosás között nagymennyiségű fűtőanyagot megtakarítani, fokozni a leszaladt kilométerek számát és teljesen kiküszöbölni a menetidőközbeni technikai zavarokat. A marosvásárhelyi fűtőház 500-as mozdonyvezetői jól karbantartva gépeiket, több ezer kilométerrel szárnyalták túl a két főjavítás közötti előirányzatot, így Tanászi József, Kocsis I. József mozdonyvezetők és Demeter Gábor, Kacsó György fűtők, valamennyien párttagok, 56.98,5 kilométert szaladtak normán felül, két főjavítás között. Hasonlóképpen Wagner Mihály, Pitó Imre fűtővel és Soós József mozdonyvezető, Sárosi Mihály fűtővel az elmúlt évben .32,30 kilométert valósítottak meg normán felül. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy az 500-as mozgalom hatalmas lépésekkel viszi előre a vasúti szállítás termelését és állandóan fokozza a termelékenységet. Az 500-as mozgalom célkitűzéseinek megvalósításában legfontosabb tényező a szovjet sztahanovisták munkamódszereinek alkalmazása. Ma hazánk 500-as mozdonyvezetői sikeresen alkalmazzák Lunin, Papavin, Krivonosz, Blazsenov, Klavdia Baranovszkaja és más szovjet sztahanovisták módszereit. A marosvásárhelyi sűtőház 500-as mozdonyvezetői is szép eredményekkel alkalmazzák a fentemlített módszereket, ami oda vezet, hogy fokozatosan emelkedik a leszaladt napi átatkilométerek száma, kiküszöbölik a javításokat a két kazánmosás között és többezer kilométerrel szárnyanák túl a két főjavítás közötti pőiányzatot. Különösen szép eredményeket értek el a Klavdia Baranovszkaja szovjet sztahanovista mozdonyvezetőnő „a mozdony pénzügyi terve módszerének“ széleskörű alkalmazásával. E módszer bevezetésével a marosvásárhelyi sűtőház 500-as mozdonyvezetői csak a februári hónapban 193 tonna fűtőanyagot takarítottak meg. Az egyéni teljesítmények közül a Wágner Mihály, György László mozdonyvezetőké, Pitó Imre, Incze Pál fűtőké, akik jól alkalmazva a fent említett módszert, mozdonyukkal 45,3 tonna tüzelőanyagot takarítottak meg. Kiváló teljesítményeikért mindnyájan elnyerték a sztahanovista címet. A fent említett sztahanovisták minden út után kiszámították az elhasznált fűtőanyagmennyiséget a normához viszonyítva és megállapították, hogy honnan erednek a megtakarítások. Az eddig megemlített megvalósítások mellett az 500-as mozgalomban még vannak hiányosságok. Gyakran előfordul, hogy a mozdonyon végzett javítási munkálatok nem elég jó minőségűek, ami akadályozza az 500-as mozgalom fellendülését. Példa erre a marosvásárhelyi javítóműhelyben dolgozó Ollender Gyula lakatos esete, aki nem volt elég alapos a félévi javítási munkálatoknál, a 324.648-as mozdonynál repedten szerelte fel a légszivattyú gőzbeeresztőjét, ami akadályozta a mozdony teljes kapacitású tevékenységét. Egy másik hiányosság, ami akadályozza az 500-as mozgalom fellendülését a marosvásárhelyi sűtőházban: a bürokratikusan megkötött szocialista versenyszerződések. A márciusban kötött szerződések között nagy számban találhatók olyanok, melyekben a dolgozók rendes kötelességeiket vállalják, például azt, hogy rendesen jönnek munkába, karbantartják a szerszámokat, rendesen járnak gyűlésekre. A sűtőháznál még nagyszámú géppel írt bürokratikus szerződést is találhatunk, ami nem járul hozzá a munka fellendítéséhez, mert a dolgozók nem éreznek semilyen felelősséget a vállalt kötelességeikkel szemben. Az 500-as mozgalom fellendítéséért a marosvásárhelyi sűtőház vezetőségének, alapiszervezetének ,és üzembizottságánakmindent el kell követniük, hogy gyakorlatban megvalósítsák Gheorghiu-Dej elvtárs által a vasúti munkások országos értekezletén meghatározott feladatokat. E feladatok megvalósításával, az elért eredmények állandó fokozásával az 500-as mozgalom tevékenyen hozzájárul a vasúti forgalom magasabb színvonalra való emeléséhez, eleget tesz a nemzetgazdaságunk állandó megszilárdításáért folytatott harc követelményeinek. WEISZ SÁNDOR y a tavaszi ALSÓBÖLKÉNY község néptanácsának végrehajtó bizottsága magáévá tette a tavaszi vetési csata előkészítésében és végrehajtásában ráháruló feladatokat. A vetési terv elkészítése és elosztása már pár héttel ezelőtt befejeződött. A vetési munkálatokat irányító bizottság munkatervet készített, amely minden egyes bizottsági tagra konkrét feladatokat ró. Így például Nádas faluban Stavila Ioan képviselő felel a magvak megtisztításáért. Micu Nicolae képviselő a gazdasági szerszámok megjavításáért. Marcu Alexandrás tanító a gyümölcsfák megtisztításáért.. Így osztották el a feladatokat Alsóbörkény többi falujában is. A vetési munkálatokat irányító bizottság nyomon követi az egyes feladatok elvégzését és minden héten rendszeresen megtartott üléseken a végrehajtó bizottság tudomására hozza a terepen szerzett tapasztalatokat. Ennek a munkának az eredménye m meg is mutatkozik. A gazdasági szerszámok javítását időben elvégezték, a csíráztatás 90 a magvak tisztítása 75 százalékban van elvégezve. RSONOR községben ugyancsak megtették a szükséges lépéseket a tavaszi csata előkészítése érdekében. Az ekéket és a többi mezőgazdasági szerszámokat megjavították. A községet 25 körzetre osztották, a község határát pedig 4 dűlőre. Mindegyik élén egy-egy felelős áll, aki az előkészítő munkálatokat irányítja és ellenőrzi azok végrehajtását. Monor község dolgozó parasztai a kedvező időt várják, hogy megkezdjék a vetést. A vetési kampány előkészítésében egyes helyeken hiányosságok tapasztalhatók. DEDRÁD községben például a vetési terveket még nem készítették el és nem osztották ki, annak ellenére, hogy a pártunk és kormányunk a tavaszi vetési csata előkészítéséről és végrehajtásáról szóló határozatában kitűzött határidő óta már eltelt több, mint egy hónap. Március 18-ig a vetési terveket alig 60 százalékban készítették el és osztották ki. Ezért a lemaradásért nagy felelősség terheli Baciu Anát, a községi néptanács végrehajtó bizottságának titkárát. Baciu Ana nem vette figyelembe a község vetési tervéből eredő feladatokat, durva módon túllépte hatáskörét és a végrehajtó bizottság tudta nélkül változásokat eszközölt több termelő vetési tervében és így az összesítés során egyenlőtlenség mutatkozott. BÁTOS községben sem kielégítő a helyzet, bár itt is értek el bizonyos eredményeket. A vetési tervek elosztása megtörtént. A Bátos községhez tartozó Dedrádszéplak faluban a tavaszi vetési kampány a végéhez közeledik. Nagyok azonban a lemaradások az előkészítési munkálatoknál éppen Bátos községben, tehát a végrehajtó bizottság és mezőgazdasági szervek szeme előtt. Itt a mezőgazdaság szerszámok kijavítása alig 87 százalékban történt meg, a magvak tisztítása 70 százalékban, nembeszélve gyümölcsfák tisztításáról, amelye mindössze 29 százalékban hajtottak végre. Mindezek a hiányosságok azt bizonyítják, hogy vannak egyes végrehajt bizottságok és különösen elnökök akik nem tanulmányozták és nem tették magukévá a párt- és kormányhatározatból fakadó feladatokat, bárkl felelnek közvetlenül a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáért. A Határozat utasítja a pártszervezeteket és a néptanácsok végrehajtó bizottságait, hogy rajonok és községei között hazafias versenyeket kezdeményezzenek. Az IMS- szervezetekre az a feladatot rója, hogy biztosítsák tagjaiknak részvételét a hazafias versenyekben és javasolják, hogy a tartományi szakszervezeti tanácsok útjai mozgósítsák a falusi szakszervezet csoportokat a tavaszi vetési csata idő előtti végrehajtásáért. Mindezek teljesítése érdekében keveset tettek eddig. A hazafias versenyeket felülre indítják el és nem a tömegek kezdeményezik. A pártalapszervezetek, min az alsóbörkényi, dedrádi, bátosi , más községi pártalapszervezetek nem irányítják az IMSZ szervezetek tevékenységét, a dolgozó parasztokat nem mozgósítják a tavaszi vetési kampány idő előtti elvégzésére k észítsük elő alaposan vetési csatát Régen-rajonban VÖRÖS ZÁSZLÓ Ihogy Ők értelmezik a nép vagyonának védelmét Porzó hófúvásban, március 16-án, Papp János, a szárazajtai néptanács állategészségügyi felelőse a néptanács lovaival és szekerével Barótra indult hivatalos ügyek elintézése végett. Mivelhogy nem szereti az egyedüllétet, az állategészségügyi felelőssel ment Papp József, a néptanács alelnöke, Csutak László kollektor, Szentpáli Sándor néptanácsi alkalmazott és felesége, aki tanítónő. Mind olyan emberek, akiknek magatartása példát kell hogy mutasson a dolgozó parasztoknak és akiktől sokat is várnak. Hogy történt, hogy nem, de Baráton az igen fontos „hivatalos ügyek“ elintézése közben „felöntötték a garatra“ a szárazajtai néptanács olyan tagjai, mint az alelnök, az egészségügyi felelős és társaik. Majd a nagybaconi korcsma előtt is kikötötték egy kicsit kipihenni fáradalmaikat. Csakhogy a „pihenés“ igen elhúzódott és az állategészségügyi felelős megfeledkezett nemes feladatáról, „az állatok egészségének védelméről“. Ugyanis, amíg ők kívülrőtlbelülről melegedtek, addig a két ló türelmesen állta a hideg szelet, a zivatart. Hiszen az „állategészségügyi felelős“ lovai, amelyeknek éppen csak az egészségét nem védi senki, — éppenséggel nem a mostani gazdája, az „állategészségügyi felelős“. Már-már összeeséshez közeledett a két szegény pára, amikor a legrózsásabbangolaiban és nem a legjózanabb állapotban kiléptek a korcsmából a „hivatalos ügyek intézői“ és nótás hangulatban feltápászkoduak a szekérre. Természetesen az állategészségügyi felelősnek kell hajtani a lovakat, mert hiszen ő tudja, hogyan kell bánni az állatokkal, mert ő magyarázza a dolgozó parasztoknak is az állatok védelmét. Tehát, amint sikerült felülniök a szekérre, Papp János állategészségügyi felelős elkapja a gyeplőt, igazából rácsapkod a lovakra. Mint az orkán, úgy száguld a két ló Nagybacon utcáin le és fel, aztán újból vissza. Az állatok egészségét védő „felelős“ csak egyre csapkodja a szegény lovakat. Azok lihegnek, ü csepeg -luk a veríték, fújnak, már-már, hogy elkapják a szekeret. A nagybaconi dolgozó parasztok pedig rémülten nézik a jelenetet. Egyszer csak azt látják, hogy valaki irtó sebességgel kirepül a szekérből. Amikor feltápászkodik, felismerik benne a szárazajtai állategészségügyi felelőst, Papp Jánost. Mosolyukkal és megjegyzéseikkel az olyan emberrel szembeni megvetésüket tolmácsolják, mint „aki vizet prédikál s bort iszik". — Ebben az esetben valóban bort ivott „az állatok védelmezője és igazi barátja“. Még ezzel sem ért véget a szegény párák kínzása, mert nyögve és sajgó végtagjait tapogatva, Papp János újból feltápászkodott a szekérre. Dühe ekkor tetőfokra hágott. Őrült módjára ütni-verni kezdte a lovakat, míg útitársai ijedtükben leugráltak a szekérről. De ez sem rettentette meg a nemes „állategészségügyi felelőst“, s az állatok kínzását tovább folytatta, amíg a lovak össze nem rogytak az egyik híd mellett. A járókelők jóvoltából és nem az állategészségügyi felelős, sem pedig a néptanács alelnökinek és útitársainak jóvoltából, mégis megszabadult a szárazajtai néptanács két lova. Mi csak azt mondjuk, hogy a néptanács alelnöke még mindig azt a közmondást teszi magáévá, hogy „közös lónak túrás a háta“. Papp Jánosnak pedig javasoljuk, hogy „állategészségügyi felelős“ címét „állatkínzó fele- lőssé változtassa rá. A rajoni néptanács vonja felelősségre a mulatozó, duhajkodó és közvagyont rongáló néptanácsi tisztviselőket. TAKÓ MAGDA levelezd Nagyobb figyelmet a szocialista versenyeknek A kiskendi „Petőfi Sándor“ kollektív gazdaság tagjai március 23-án megkezdték a tavaszi vetést. A gazdaság két brigádja jól dolgozott. Első nap 2 hektár napraforgót vetettek, majd rátértek a zab és árpa vetésére. Az elért eredmények azonban nem kielégítőek, azért, mert a gazdaság keretén belül nem alakult ki a verseny. Vajda János és Bíró József brigádosok, Rácz János, a gazdaság elnöke és Gergely János alapszervezeti titkár, bár ismerik a szocialista verseny fontosságát, nem igyekeznek azt ösztönözni és szervezett formában beindítani. Március 18-án, az alapszervezeti ülésen határozatot hoztak a tavaszi vetési kampány támogatására, a tagok munkába való bevonása által. Ennek a határozatnak a megvalósítása érdekében azonban nagyon keveset tettek. Gergely János alapszervezeti titkár úgy véli, hogy most még nem időszerű a verseny, mert a mostani munka még nem olyan fontos. Ez a helytelen felfogás annál is inkább elítélendő, mert a mezőn dolgozók nagy része tisztában van azzal, hogy a tavaszi vetés idején minden megnyert nap a termés bőségét és a hektáronkénti terméshozam növelését jelenti. Az ilyen helytelen magatartást sürgősen fel kell számolni és a gazdaság vezetősége szervezze meg alaposan a szocialista versenyt és ösztönözze azokat, akik kitűntek a munkában. TÖBB FELELŐSSÉGÉRZETET NAGYKENDEN A nagykendi „Dózsa György“ kollektív gazdaságban is megkezdték a tavaszi vetést. Március 25-ig 4 hektár zabot, 6 hektár árpát vetettek el és 2 hektár őszi vetést simítottak meg. A gazdaságban lemaradás észlelhető, ami annak tulajdonítható, hogy a gazdaság vezetősége és egyes tagjai nem tartják tiszteletben a mintaalapszabályzat előírásait. A tavaszi vetés nem történt brigádonkénti beosztással, bár papíron szerepel a föld és a leltár brigádok közötti elosztása. Súlyosabb hiba azonban az, hogy nem tartották tiszteletben a mintaalapszabályzat 13-ik szakaszát, amely előírja, hogy a gazdaságba belépett minden egyes tag köteles természetben biztosítani a vetőmagot. Nem tartották szem előtt ezt a kötelezettséget , így a gazdaság vetőmagszükséglete nincs biztosítva. A tél folyamán pedig Máté Jánosnak, a gazdaság elnökének nem jutott eszébe a tavaszi vetőmag beszerzése. Most, amikor itt az ideje és vetíti kell, futkosnak ide-oda a szükséges vetőmagért, így telnek el a napok, marad a vetés. Az idő nem jár. A vetést idejében el kell végezni. Ennek érdekében a kollektív gazdaság vezetősége sokkal nagyobb felelősségérzettel végezze feladatait. NEM BIZTOSÍTOTTÁK AZ ÜZEMANYAGOT ÉS ÁLLNAK A TRAKTOROK A nyárádszeredai GTA 8-ik traktorbrigádja Marian Dumitru vezetésével megkezdte a tavaszi vetést Balavásáron, majd Egrestőn. A traktoristák nagy lendülettel dolgoznak tervfeladataik teljesítéséért. Mély, egyenes barázdákat húznak. A Minisztertanács határozata a traktoristák új javadalmazási rendszeréről még jobb munkára lelkesíti az ifjakat. Mindegyik traktor 1 hektár föld felszántásával teljesíti túl napi előirányzatát. A traktorok jó munkája azonban a kampány beindulása után pár nappal megszakadt. ■ Március 20-án a 24-es számú traktor elromlott, ami abból adódott, hogy a téli javítás nem volt alapos. Fél napig tartott a traktor megjavítása. Március 25-én csak egy traktor mehetett ki a mezőre, mert a többinek nem volt üzemanyaga, pedig ezt már március 21-én kérték. A nyárádszeredai GTÁ annak idején a Cobadin-Constanta GTÁ munkaközösségének felhívására válaszolva vállalta, hogy meggyorsítja és jó feltételek között biztosítja a tavaszi munkák elvégzését, de a kezdet azt mutatja, hogy nem tett eleget ennek a vállalásnak. A versenyfelhívás egyik pontjában szerepelt, hogy a traktoristák a Bunyejev óragrafikon módszere alapján dolgoznak. A traktorokra fel van szerelve az óragrafikon, de a 6-os traktorbrigád egyetlen traktoristája sem alkalmazza a módszert, nem is tudják, mennyit teljesítnek. Jó lenne, ha a vállalásokat nemcsak papírra írva őriznék az Irattárban, hanem a gyakorlatban végre is hajtanák azt.