Vörös Zászló, 1956. június (5. évfolyam, 130-155. szám)
1956-06-01 / 130. szám
Az SZKP XX. kongresszusa dokumentumainak fényében Erősítsük a kollektív vezetést — A Sepsiszentgyörgy-rajoni és városi pártbizottság aktíva ülése — Május 12-én zajlott le a Sepsiszentgyörgy-rajoni és városi pártbizottságok aktíváinak közös gyűlése, amelyen az SZKP XX. kongresszusának okmányait vitatták meg. Rácz János, a rajoni pártbizottság első titkára az SZKP XX. kongreszszusa okmányainak fényében értékelte Sepsiszentgyörgy-rajon pártszerveinek és szervezeteinek munkáját Amint a jelentésből és a hozzászólásokból kitűnt, a rajoni és városi pártbizottság munkája az utóbbi időben javult. A büróban fokozottabb mértékben érvényesül a kollektív vezetés lenini elve, s a büró egyes tagjai merészebben és elvszerűen használják a bírálat és önbírálat fegyverét. Mind a bizottsági, mind a büróüléseket rendszeresebben tartják s nagyobb gonddal készítik elő. Az alapszervezetekben is, mint például a június 11 helyi ipari vállalat, a Vegyes Kereskedelmi Szervezet, az árkosi kollektív gazdaság alapszervezetében és máshol erősödött a kollektív vezetés. Javult az alapszervezeti közgyűlések színvonala, amelyeken fontos termelési kérdéseket vitatnak meg s helyes határozatokat hoznak. A párttagok tömegei nagyobb felelősségérzettel hajtják végre feladataikat. A pártaktíva gyűlésen a résztvevők főleg a személyi kultusz ártalmas következményeiről és határozott elítélésének fontosságáról beszéltek. A felszólalók különös figyelmet fordítottak arra, hogy rámutassanak a személyi kultusz káros következményeire a párt belső életében. Számos példát hoztak fel a pártélet lenini normáinak, a kollektív vezetés elvének, a párt belső demokráciájának megszegésére így Kolozsi Teréz, a rajoni pártbizottság tagja rámutatott arra, hogy huzamos ideig a Sepsiszentgyörgy-rajoni és városi pártbizottságok plenáris üléseit nem tartották meg rendszeresen s a gyűléseket gyengén készítették elő. A pártbizottság tagjai nem ismerték mindig idejében a plenáris ülések napirendjét, ezért nem készülhettek fel alaposan, ami azt eredményezte, hogy nem vettek tevékenyen részt a vezetőszerv munkájában. Ezek a hiányosságok különösen a büróülések előkészítésében nyilvánultak meg, s odavezettek, hogy a plenáris üléseken, büró- és aktívaüléseken a felmerült kérdéseket nem elemezték mélyrehatóan és alaposan. A felszólaló arra is utalt, hogy a rajoni pártbizottság nem kielégítő módon vezeti a tömegszervezeteket, mindenekelőtt az IMSZ rajoni szervezetét, így az ifjak tömegeit nem vonják be eléggé a gazdasági feladatok teljesítésébe. Izsák József, a sepsiszentgyörgyi fiúközépiskola tanára arról beszélt, hogy a személyi kultusz megnyilvánulásai a helyi irodalmi kör tevékenységében is fellelhetők. A személyi kultusz a történelem tanításánál is megnyilvánult abban, hogy nem domborították ki eléggé a párt és a tömegek történelem alakító szerepét. Az SZKP XX. kongresszusának és az RMP II. kongresszusának okmányai — mondotta végezetül Izsák elvtárs — igen értékes segítséget jelentenek számunkra. Pártunk irányt mutat abban, hogyan kell nevelnünk ifjúságunkat. Több felszólaló, köztük István Andor rámutatott arra, hogy harcolni kell a dogmatizmus és a betűvágás ellen, s alkotó módon kell tanlmányozni a marxizmus-leninizmust, amelynek a szocializmus építésében felmerülő új jelenségek megismerésére és elemzésére, a haladó tapasztalatok terjesztésére kell irányulnia. Hangsúlyozta a pártoktatás különféle formáiban a program és a tematika javításának szükségességét. Befejezésül arra mutatott rá, hogy az utóbbi időben a tartományi és a városi pártbizottság igen sok gyűlést irányoz elő. A gyűlésmánia elrabolja a párttagok idejét, megakadályozza, hogy operatíven és konkréten foglalkozzanak a szocialista építés kérdéseivel. A pártaktíva foglalkozott a pártszervezeteknek a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott tevékenységével. Mint kitűnt, a pártszervezetek az utóbbi időben mélyrehatóbban foglalkoztak új mezőgazdasági társulások szervezésével és megalakításával. Így a II. pártkongreszszus után Sepsiszentgyörgy-rajonban 7 új mezőgazdasági társulás létesült, három pedig most van alakulóban. Az aktíva ülésen többen hangsúlyozták a népi törvényesség megszilárdításának fontosságát. A felszólalók rámutattak arra, hogy a párt és a kormány által hozott intézkedések ellenére a vajonban az államapparátus egyes dolgozói néha áthágják a szocialista törvénykezés szabályait. Hangsúlyozták a törvényeket alkalmazni hivatott szervek fokozott pártellenőrzésének szükségességét, valamint azt, hogy fokozni kell a nevelőmunkát az állami intézmények dolgozóinak soraiban. Az aktívagyűlés keményen megbírálta azokat, akik elfojtják az alulról jövő bírálatot. A sepsiszentgyörgyi dohánygyár vezetősége (igazgató Lupsa Victoria) például eltávolította a munkából azokat a munkásokat, akik bírálták az igazgatóság munkáját. Málnásfürdőn a gyermeküdülő vezetősége elmozdította munkahelyéről a pártalapszervezeti és az IMSZ alapszervezeti titkárt, mert harcoltak az üdülőtelep vezetőségének hibái és hanyagsága ellen. Végezetül Ambrus György, a tartományi pártbizottság tagja emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy az SZKP XX. kongresszusa okmányainak taulmányozását össze kell kapcsolni az RMP II. kongresszusa határozatainak valóra váltásával. A pártszerveknek biztosítaniuk kell a szervezeti szabályzat — a párt alaptörvényének — tiszteletben tartását, meg kell erősíteniük a belső demokráciát és pártfegyelmet, minden eszközzel elő kell mozdítaniuk a bírálatot és önbírálatot. Az ülés munkálatai azt tükrözték, hogy Sepsiszentgyörgy-rajon párttagjainak eltökélt szándékuk harcolni az SZKP XX. kongresszusa és az RMP II. kongresszusa okmányainak gyakorlati alkalmazásáért, a pártmunka színvonalának állandó emeléséért JAN ANDRAS A számológép története Ez év márciusában kiállítás nyílt Bukarestben a kisipari termelőszövetkezetek II. kongresszusa tiszteletére. A kiállításra az ország minden termelőszövetkezete elküldte gyártmányait. A látogatók elismeréssel szemlélték a mesteri kezek alkotásait. Számos olyan terméket állítottak ki, amelyet évekkel ezelőtt külföldről hoztak be. Ilyen volt a marosvásárhelyi Ciocanul kisipari termelőszövetkezet által elkészített „Bolyai" feliratú számológép is. A sok ezer látogató természetesen el sem képzelhette, mennyi küzdelem, munka előzte meg a hazai gyártmányú számológép megalkotását. Nagyon érdekes és tanulságos a gép elkészítésének története, érdemes feleleveníteni. A marosvásárhelyi számológép születésének éve 1956, de előkészítése még 1952 nyarán megkezdődött. Akkor Schule András, az egykor ismert marosvásárhelyi kisiparos volt a Ciocanul szövetkezet főtechnikusa. Egyes vezető emberek bizalmatlanul viseltettek iránta. A marosvásárhelyi városi pártbizottság titkára lehírtette a kereskedőket. Megmagyarázta, hogy a volt kisiparos mesterek alapos szaktudását nem nélkülözheti a szövetkezet, azt hasznosítani kell. A volt kisiparosok barátok, nem helyes mellőzni őket. E helyes tanácsnak az eredménye a hazai gyártmányú számológép. A párttitkár szavai önbizalmat öntöttek Sclyüle Andrásba, aki Gyerák János volt kisiparossal, Kelbviczki Lászlóval és Logyin Kelemennel hozzákezdett a gép megalkotásához. Csutak Imre műszerész értékes javaslatokat tett. A négy szakemberből álló közösség hozzákezdett a hosszadalmas, roppant nehéz, de szép alkotó munkához. Igen ára, de ez nem volt olyan egyszerű. Előbb be kellett rendezniük a finommechanikai osztályt. A négy szakmunkás rendezte be a műhely helyiségét. A számológép elkészítéséhez precíziós gépek, műszerek szükségesek. Nem tétováztak. Szakismeretükből futotta, gyalú-, fúró-, marógépeket, ócskavasból esztergapadot, köszörűgépet és megszámlálhatatlanul sok szerszámot készítettek. A városban lévő szocialista vállalatok munkaközösségei testvériesen segítettek a gép készítőinek. A műszaki előfeltételeket megteremtették és az új gép alkatrészeinek elkészítéséhez kezdtek. Észszerűen hozzákezdtek a gép legösszetettebb része, a kocsi, majd a dobok előállításához. Nehéz művelet volt, hisz ezeket századmilliméternyi pontossággal kell leönteni. Hogy öntsék ezeket a részeket? Hét hónapig tartó, megfeszített munka után, Gyerák János mérhetetlen türelmével elkészítette a kocsik öntéséhez szükséges kokillákat. Ez jó, de hogy öntik be a kocsikat? Ez idő alatt Schule András elkészítette az első fröccsöntő-gépet. Ez azonban kicsi és alkalmatlan volt. Újabb, nagyobb, 150 légkör nyomású fröccsöntő-gépet kellett készítenie. Hosszú oldalakat venne igénybe annak a leírása, hogy milyen nehéz, áldozatos munkát követelt a megfelelő fröccsöntő gép elkészítése. De sikerült. Időközben Kelleviczki László esztergályos a gombostűfej nagyságú alkatrészt is megmunkálta. Művészi munka. Logyik Kelemen szerszámlakatos finom lakatos munkájával segítette elő a gép elkészítését. A négy szakember nagyon szerencsésen kiegészítette egymást a gép előállításához szükséges műszerészi, szerszámlakatosi, esztergályos munkákban. A tárgyi nehézségek, mint a szakirodalom hiánya mellett egyes elfogult szakemberek, mérnökök lebecsülésével is meg kellett küzdeniük. „Hogyan is merészeltek ilyen gép gyártásához kezdeni, hisz még mérőeszközük sincs? Ilyet Romániában még soha nem gyártottak" — mondották a kételkedők. A szakma iránti kimondhatatlan szeretet és az a tudat, hogy figyelemmel kísérik munkájukat, erőt kölcsönzött a gép készítőinek. 1956 márciusában elkészült a 231-féle, 718 db alkatrészből álló két számológép. Túlzás nélkül állíthatjuk, országos jelentőségű munkagyőzelem volt. A két számológép kifogástalanul működik. Nyilvánvaló, most már senki sem kételkedik a sikerben, de ezelőtt két-három hónappal bizony még annál többen. Az élet nem az utóbbiakat igazolta, hanem Schule Andrást, Gyerák Jánost és társait. Nagy veszteség, ha nem támogatjuk az ilyen embereket, mert ma egy számológépet alkottak, de lehet, hogy holnap még nehezebb feladat megoldásához kezdenek. Az első számológépek után újabbak készülnek, de már nem olyan nagy nehézséggel, mint az elsők. A gépkészítők a számológép sorozatgyártásához több száz szerszámot készítettek, amelyeknek segítségével néhány hónap alatt kiképzett munkások is képesek a gép alkatrészeinek megmunkálására. A vásárhelyi számológép megszületésének története azt példázza, hogy mire képesek kiváló szakembereink, ha megbecsülik őket és lehetővé teszik számukra alkotó energiájuk kibontakozását. Azt a tanulságot is le kell vonnunk, hogy az embereket munkájukkal mérjük. Hasznos volna, ha a szövetkezet vezetősége szorgalmazná a felsőbb szerveknél a számológép sorozatgyártásának megkezdését, mert nagyon várják a gépeket szocialista termelőegységeink, kereskedelmi vállalataink alkalmazottai, a kollektív- és állami gazdaságok könyvelői s mindazok, akik számokkal dolgoznak. CSERNOVITS S. Vörös Hszló Különös ismert előjel — Magyar film — Két munkás áll az egyik utcasarkon, egy idősebb és egy fiatalabb. Néhány szót váltanak egymással, kezet szorítanak de nem válnak el, együtt mennek tovább a kietlen, ködös dunai rakparton. Ezzel fejeződik be a film. Egyebet nem is mond el se terveikről, se útjuk céljairól, mégis érezzük, tudjuk, hogy ez a két szigorú tekintetű ember hova, kikhez és miért megy, tudjuk, milyen gondolatokat, terveket forgat agyában. És végül: azt is tudjuk, hogy gondolataikat tettekre váltják át, hogy terveiket, melyek egy igazságtalan háborúba hajszolt ország nyomorban sínylődő dolgozó népének szabad és emberi jövőjén alapulnak, sors- és küzdőtársaikkal egyetemben akár életük elvesztése árán is megvalósítják. Terveik megvalósulásának, önfeláldozó küzdelmük győzelmének jelenünk a koronatanúja A KÜLÖNÖS ISMERTETŐJEL című, múlt évben készült magyar film olyan alkotás, amely az emberek legtöbbje által még ismert történelmi korszakban, a fasizmus térhódításának és főleg a második világháború éveiben való tombolásának időszakában játszódik le, amely az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja harcának ábrázolásával, a kommunista hősök, mártírok bemutatásával, e kor legélőbb, legizgatóbb, és legdicsőbb eseményeit tárja fel. Különös anyagból gyúrt embereket, kommunistákat állít elénk ez a film, olyanokat, mint a Kommunisták Magyarországi Pártja történetében valóban létező Schönherz Zoltán, akivel a filmen Szabó Imre néven találkozunk. Belső lényük nincs a homlokukra, arcukra írva, nincs ..különös ismertetőjelük, sokan vannak és sokakért, vállt vállhoz vetve egységesen egy célért küzdenek. Csupán abban különböznek az átlagembertől, hogy kommunisták, hogy börtön, kínzás, golyó vagy bitófa sem rettenti meg és nem téríti le őket az egyetlen mérvadó szemponton — a proletariátus, a dolgozó nép érdekeit, ügyét kifejező eszméken alapuló kommunista párt harci útjáról. Kevés, talán mindössze egy-két szó esik két órán át erről a pártról. E „különös emberek“ mégis a kommunisták harcrcát viszik a fasizmus ellen, a szabad és független Magyarországért. A film írójának, Vészi Endrének irodalmilag magas művészi fokon sikerült filmjében megteremtenie annak a kornak a hangulatát, melyben a magyar urak parlamentje hadat üzen a Szovjetuniónak, amelyben az uralkodó osztály árulása ellen a magyar nép legjobbjai, e kommunistákkal az élen, felveszik a harcot. Ez a történelmi korszak kitűnően megrajzolt és alakított kommunista hőseivel, a kommunista párt illegális harca jelentőségének művészi ábrázolásával új erőt kölcsönöz a mai nemzedéknek a további, a szocializmus építéséért folytatott küzdelméhez. A filmnek az eddig még művészileg többnyire kiaknázatlanul maradt téma feldolgozásán kívül legnagyobb érdeme az emberábrázolás és jellemalakítás hiteles év művészi kidolgozása. Szabó Imre kommunista hőst olyan nagy művész alakítja, mint Bessenyei Ferenc, aki minden helyzetben, a film minden részében magán viseli a „különös emberek“ ismertetőjelét. Általában azt is mondhatjuk, hogy ebben a filmben nincs kis szerep, nincs jelentéktelen alakítás, csupán a filmen keveset látott szereplők vannak, akik még hosszú ideig emlékezetébe maradnak a nézőknek. Sinkovits Imre, Gőzön Gyula, Molnár Tibor, Szemethy Endre, Szemere Vera, Ladányi Ferenc, Somló István, Básti Lajos, Somogyi Erzsi, Ruttkai Éva és Ferrari Violetta, mind-mind sok szintién és meggyőzően alakítják szerepüket. Várkonyi Zoltán rendező, aki a Harag napja című filmben is izgalmasan, nagyon lehetségesen ábrázolta a magyar munkásmozgalom egy hősi epizódját, most ismét kitűnő érzékkel teremtette meg a cselekmény feszült, indulatokkal és mély emberi érzésekkel telített légkörét, a „különös emberek“ lelkivilágát. A Kommunisták Magyarországi Pártja kiváló harcosának, Schönherz Zoltánnak és a többi kommunistának méltó emléket állító Különös ismertetőid című film a magyar filmgyártásnak kétségtelenül egyik legnagyobb sikere. (mj) . 0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0 — 0—0—0 — 0—0—0—0— 0— 0 A Vöröskereszt-kongresszus tiszteletére Az RNK Vöröskereszt szervezetének június 7— 8 és 9-én tartandó országos kongresszusa méltó köszöntéséért, Udvarhelyrajon Vöröskereszt bizottsága különböző akciókat szervez. Teleki Józsefné, Orosz Lajosné és dr. Diénesch Jánosné körzetükben magánházaknál egészségügyi megbeszéléseket tartanak, ahova orvos előadót hívnak meg. Ezeken a megbeszéléseken tudomására hozzák a szülőknek, hogy betegség esetén a poliklinika minden 16 éven aluli gyermeknek ingyen gyógyszert bocsát rendelkezésére. Az egészségügyi csoport tagjai a Vöröskereszt szervezet célkitűzéseit népszerűsítő műsoros estet szerveznek június 3-án. Bálint Dávid, a Május 1 termelőszövetkezet Vöröskereszt szervezetének elnöke bejelentette, hogy az üzem 5000 lej értékben egészségügyi felszerelést vásárol elsősegélynyújtás céljára. SOO ANNA levelező Gazdag hétvégi sportműsor SZOMBAT. Városi labdarúgó-bajnokság: Kispálya. 18 óra: Lemin Mobila— Progresul. Cukorgyári pálya, 16 óra: Ciocanul —Flamura Roșie Petőfi Sándor. 18 óra: Cukorgyár—Vágóhíd. Augusztus 23 pálya, 16 óra: A középiskolások évzáró sportünnepélye (ingyenes). SZOMBAT-VASÁRNAP Vointa sportpark: A városi röplabda-bajnokság II. fordulója. Somostetői céllövő pálya: A városi csapatbajnokság I. fordulója. VASÁRNAP Labdarúgás: Avintus pálya, 10 óra: Dinamo Marosvásárhely—Flamura Roșie Sepsiszentgyörgy (Ifjúsági bajnoki). 15 óra: Dinamo Marosvásárhely— Flamura Roșie Sepsiszentgyörgy (C osztályos bajnoki). 17 óra: Avintul Maj£sv4árbely— Metalul Regia (B osztályos bajnoki). Kispálya, 9 óra: Locomotiva—Dinamo II (városi bajnokság). Cukorgyári pálya, 9 óra: Unitatea— Avintul II (városi bajnokság). 11 óra: Fiamura Ro?ie Encsel Mór—Métáiul (városi bajnokság). Kézilabda. Augusztus 23 pálya, 17.30 óra: Dinamo Marosvásárhely—Stiinta ICF Bukarest (B osztályos bajnoki). Kosárlabda. A tartományi bajnokság műsorai Sepsiszentgyörgy: Fiamura Rosie— Vointa Marosvásárhely (női), Vointa— Vointa Marosvásárhely (férfi). Gyergyószentmiklós: Vointa—Fiamura Rojie Marosvásárhely (női) Régen: Vointa—Flamura Rosie Marosvásárhely (férfi). Atlétika. Az Avintus pályán reggel 8 órától a Nyári spartakiádó atlétikai csapatbajosságának városi szakasza. 3