Vörös Zászló, 1961. október (13. évfolyam, 233-258. szám)

1961-10-10 / 240. szám

Bővül, erősödik a szocialista mezőgazdaságunk és kollektív gazdaságok alakultak tartományunkban Tartományunk kollektivistái az utóbbi időben egyre szebb eredmé­nyeket érnek el gazdaságuk meg­erősítésében. Ma már számos olyan kollektív gazdaságunk van, amely­nek oszthatatlan alapja meghalad­ja az egymillió lejt. Sőt, nem ritka a többszörös milliomos kol­lektív gazdaság sem. Az idén újabb százezrekkel növekszik a kollektív gazdaságok közös va­gyona,­ amely biztos alapja a kol­lektivisták egyre növekvő jólété­nek. A gazdaságok erősödésével egyidőben bőség és jólét költözik a kollektivista házakba. Sok köz­ségben, faluban ma már egész ut­cákat tesznek ki a kollektivista házsorok, amelyekben szép, mo­dern bútorok díszlenek. Ezenkívül tele hombár, rádió, motorkerékpár és más egyéb tanúskodik a kollek­tivisták jólétéről. Jól látják ezt a társult földművesek is, akik egy­re gyakrabban keresik fel ottho­nukban a kollektivistákat. Haza­­menve aztán elbeszélik a társulás többi tagjainak, hogy milyen bő­séggel, jóléttel találkoztak a kol­lektivisták háza táján. És a kol­lektív gazdaságok eredményei, va­lamint a kollektivisták jóléte lát­tán egyre több társult földműves­ben érlelődik meg az az elhatáro­zás, hogy kéri felvételét a már meglévő kollektív gazdaságba vagy új gazdaság megalakítását kezdeményezi. Nemrég avatták fel tartományunkban a csávási, alsó­­répai, bazédi, jobbágyfalvi és szentháromsági kollektív gazdasá­gokat. Vasárnap újabb kollektív gazdaságokkal bővült szocialista mezőgazdaságunk. Az Udvarhely rajoni peteki, miklósfalvi és óc­­falvi dolgozók felavatták kollek­tív gazdaságukat. Peteken 259, Miklósfalván 77, Ócfalván pedig 65 dolgozó földműves lépett a kol­lektív gazdálkodás útjára. Gyönyörű őszi vasárnap reg­gel. Mintha még az öreg égi ván­dor is kedveskedni akarna a pe­­tekieknek, bőkezűen küldi­k suga­rait a földre. Ilyenkor vasárnap a földműves ember is szeret egy ki­csit tovább nyújtózkodni az ágy­ban. Ma azonban korán ébredt a falu. A házakat, utcákat zászlók­kal, jelszavakkal díszítették Az egykori jegyzői lak körül is népes csoport tevékenykedik. Az egész épület mintha megfiatalodott vol­na Szabó Erzsébet, Bíró J. Vilma, Tóth Ida, Szabó Iluska és más fiatalok dolgos keze nyomán. Ke­rekes Mihály, az alapszervezet­ tit­kára, Makkai János, Bíró Dénes pedig­­ létrát támasztott az épület falának. Egyikük fel is mászik rá, kezében jókora piros sárba. — Egy kicsit feljebb,, na most balra. Így talán jó is lesz — diri­gálják falálról­ Még néhány perc és az új pi­ros névtábla felkerül az épület homlokzatára. Rajta nagy betűkkel ez áll: „Törekvés kollektív gazda­ság székháza. Petek“. A járókelők közül sokan megáll­nak­­az épület előtt. Az új táblát nézik, gyönyörködnek benne. Csak néhány szó van rajta, de nekik so­kat jelent. Ezen a napon, az egész falu a kollektív gazdaság útjára lépett. Méltán adták kollektív gazdaságuknak a Törekvés nevet. Benne van ebben az egész falu törekvése és jövőbe vetett hite. A petekiek azzal az elhatározással léptek erre az útra, hogy néhány év alatt a virágzó erős szocialista egységek soraiba emelik fiatal gazdaságukat és bőséget, jólétet költöztetnek a peteki házakba. Ép­pen úgy, mint azt a székelymuzs­­naiaktól, beneiektől, pálosiaktól és más kollektivistáktól látták. Azert a peteki dolgozó földművesek az utóbbi időben gyakran keresték fel a szomszédos kollektív gazdaságo­kat, s meggyőződhettek, hogy a kollektív gazdaságban sokkal eredményesebb a falu dolgozóinak munkája. A muzsnai kollektív gazdaság, amely 1950-ben 38 taggal alakult, most magába foglalja az egész falut. Oszthatatlan alapjuk is megtízszereződött, több mint egy­millió lejt tesz ki. A gazdaság új, piroscserepes épületei megteltek szép fajállatokkal. Ma már 339 szarvasmarhát, 357 sertést (amely­ből 53 anyakoca) és 518 juhot mondhatnak magukénak a muzsnai kollektivisták. új szocialista falu képét öltötte Muzsna.. Ezelőtt évek teltek el, amíg egy-két ház épült a faluban. A kollektivisták pedig­­az utóbbi években több mint 50 házat építet­tek és több mint húsz kollektivis­tánál már rádió teszi kellemessé a hosszú téli estéket. Azt pedig már nem is tartják számon, hány kol­lektivistának van kerékpárja, hisz majdnem minden háznál akad egy­­kettő belőle. Mindezeknél sokkal nagyobb ajándékot kapott­­a falu: ivóvizet. Kicsit talán furcsán hang­zik, de így van. Muzsnán régebb nem volt ivóvíz, a falusiak kilo­méterekről hordták. A kollektív gazdaság megerősödésével napi­rendre került ez a kérdés is. Több mint 200.000 lejes költséggel be­vezették­­ia vizet a faluba. Sok mindent láttak még a pe­tekiek Muzsnán és más kollektív gazdaságokban, ami mind a kö­zös munka eredményessége mellett tanúskodott. A közös, munkába, hogy úgy mondjuk, már ők is ,,belekóstoltak“, hisz 1958-ban tár­sulásba tömörült ia falu. Kezdtek tudományosan gazdálkodni. Azelőtt véletlenszerűen művelték meg a földet. Most azonban megválogat­ták minden egyes növényféleség előveteményét. Bevezették a pillan­gósok termesztését és fajvetőma­­got, műtrágyát alkalmaztak. Mind­ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a búza hektárhozamát közel 600 kiló­val, a kukoricáét pedig 500 kiló­val emeljék az elmúlt években. A Muzsnán, Páloson, Benőben tett látogatások alkalmával mindig összehasonlították eredményeiket a kollektivistákéval. És a mérleg a kollektív gazdaság javára billent, ahol nagyobb lehetőségek vannak M SSZI5 a gépi munka alkalmazására, az­­ állattenyésztés, gyümölcstermesz­tés és más, jól jövedelmező terme­lési ágak fejlesztésére, amelyeknek­­ mind nagy hagyománya van ezeke­k­ben a­­falvakban. A jó példa nem maradt hatástalan. Petek kommu­nistái új kollektív gazdaság meg­alakítását kezdeményezték. Kere­kes Mihály, Makkai János és más párttagok elsőknek írták meg kér­vényüket s Bíró S. Lajos, Sándor Albert meg a társulás többi tag­jai követték példájukat- kérték társas gazdaságuk kollektív gazda­sággá való átalakítását. A mega­lakulás napjáig 259 társult föld­műves kérvénye gyűlt össze a kezdeményező bizottságnál s azok­ba több mint 1100 hektár földet, 259 igásázatot írtak be a peteki földművesek. Vasárnap a művelődési otthon­ban és­­a székházban sokáig együtt maradtak az új kollektivisták és vendégeik. A petekiek, valamint a szomszédos muzsnai, benei és más kollektivisták küldöttei a fiatal kollektív gazdaság megerősödésé­re, a petekiek bőségesebb életére ürítették poharukat. NAGY FERENC Si S'i-­Új névtábla a faluban Bevált javaslat A marosvásárhelyi 2-es számú Autójavító Vállalat 1961. évi újí­tási tématervében sok igen fontos probléma szerepel, amelyből töb­bet már sikerrel meg is oldottak. Ilyen érdekes téma volt a soro­zatban való javítás bevezetése a motorrészlegen. A javaslat alap­ján megalakult hét csoport min­den munkafolyamatot tökéletesen megismert és így amellett, hogy ma már gyorsabban megy a mun­ka,­­a legigényesebb minőségi el­lenőrzéssel sem találni hibát- A,. új módszerrel érezhetően javult a termelékenység. Az év elejétől 150 gépkocsi motort javítottak ki ter­ven felül . Világ proletárjai, egyesüljetek! Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja X. évfolyam 240. (3068.) szám.­­ 1961. október 10. kedd.­­ Ara 20 báni. Szüreszmel Az egykori kopár hegyoldala- vi­kon, ahol néhány évvel ezelőtt ví még mély árkokat ástak a hegy v­­röl alázúduló esővizek, ma sző­ vív­ letőkék hozzák gazdag terme-­éi­süket. Szüretelik is a gerebene- .ő­­si kollektivisták. Több évi szor­­galmas munkájuk gyümölcsét ví gyűjtik be. Mert bizony sok ú­­munkára volt szükség, amíg a v. kopár hegyoldal virágzó, bő-­­­ven termő szőlőssé alakult át. vi De a fáradság nem volt hiába- ii való. Ma már 28 hektárt fog­­va latnak el a kollektív gazdaság szőlőtökéi, amelyekből 22 hek- $ tár már az idén hozott termést. Gyorsan telnek a kosarak. A­­ kollektivisták gyűjtik a gazdag vi termést. Ujj Van már szőlő s lágy kenyér. v­i Cardos Eugenia, a kollektiv­­/j gazdaság fiatal tagja nagy­­ szorgalommal szedi a hamvas vi szőlőfürtöket (1-es kép). De lesz bor is bőven■ A pré­­vi­sekből csurog már az édes ne­­v­­ű (2-es kép) a csebrekbe, ved­­v­rekbe. Innen a szőlőlé a bor­­pincében jól előkészített hordók ví felé veszi útját. Egymás után­­í­­telnek a hordók. A gerebenesi ví kollektivisták mintegy öt vagon vi­borra számítanak az idén. MAI LAPSZÁMUNKBÓL: További sikerek forrása­­­­! a hibák felszámolása (2. oldal). Könyvek a gyárban (2. oldal). Sport (3. oldal). Legújabb külpolitika (4. oldal). A jö­vő évi esőséges termésért Levelezőink írják az őszi mezőgazdasági munkákról Ezekben a napokban sok olyan levél érkezik szerkesztőségünkbe, amelyben az őszi mezőgazdasági munkák menetéről, a szántás-ve­tés meggyorsításáról tudósítanak levelezőink. Sokan dicsérnek, népszerűsítik a jövő évi bőséges termésért folyó harc élenjáróit. De ha szükséges, tollat ragad­nak akkor is, hogyha olyan hibá­kat észlelnek, amelyek gátolják az őszi szántás-vetés gyors el­végzését. GAZDAG TERMÉST TAKARÍ­TANAK BE A kőrispataki kollektív gazda­ság tagjai nemcsak a kalászosok­ból, hanem a kapásnövényekből is gazdag termést értek el. Bur­gonyából 25 mázsával többet ta­karítottak be hektáronként, mint amennyit tervük előírt. Jó ter­mést adott a napraforgó is, eb­ből is túlhaladták tervüket. A kollektivisták a jövőben is gazdag termést akarnak elérni. Ezért igyekeznek a szántás-vetés­sel. Az utóbbi napokban sokat gyorsult a munka üteme. Eddig 90 hektár búzát vetettek el és 120 hektárt készítettek elő a vetésre. BARDÓCZY MÁRTA : TÖBB FELELŐSSÉGÉRZETTEL Az udvarhelyi traktoristák ed­dig is számos kollektív gazda­ságban szereztek megbecsülést a gépi munkának. Jelenleg is 122 traktor dolgozik a kollektív és társas gazdaságok földjein. A traktoristák legnagyobb része lelkiismeretesen végzi feladatát és na­pról-napra újabb sikerekkel öregbíti a gépállomás jóhírnevét. Akadnak azonban még egyes traktoristák, mint például Szopos Béla, Balázs Albert és Nyisztor István, akik megfeledkeznek a minőségről. A gépállomás veze­tősége felelősségre vonja őket és arra neveli, hogy ezután na­gyobb felelősségérzettel végezzék munkájukat. NYISZTOR IMRE A Román-Szovjet Barátsági Hónap megnyitója Marosvásárhelyen Marosvásárhelyen vasárnap dél­előtt, a Művelődési Palota nagy­termében ünnepi gyűlés zajlott le a Román—Szovjet Barátsági Hó­nap megnyitása alkalmából. Dr. Andrássoffszky Tibor, a marosvá­sárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet rektora, az ARLUS Tartományi Tanácsának bürótagja megnyitó beszédében üdvözölte a részvevőket s a gyűlé­sen megjelent N. A. Neteszov elv­társat, a Szovjetunió bukaresti nagykövetségének titkárát. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta meg Pojan Romeo, a marosvásárhelyi Rádió­stúdió al­igazgatójának, az ARLUS Városi Tanácsa tagjának, valamint dr. Gsőgör Lajos egyetemi professzor­nak, az ARLUS Tartományi Ta­nácsa elnökének ünnepi beszédeit. Az előadók röviden ismertették a román-szovjet barátság történe­tét, melynek gyökerei messze visz­­szanyúlnak népünknek a fasiszta iga alóli felszabadulása előtti idő­be. Hazánk legjobb fiai életüket veszélyeztetve, feláldozva ápolták, fejlesztették ezt a barátságot a polgári­ földesúri rendszer kegyet­len terrorja közepette is — mond­ták az ünnepi ülés szónokai. A továbbiakban arról beszél­tek, hogy a Szovjetunió nemcsak hazánk felszabadulásához járult hozzá, hanem önzetlen segítséget adott népünknek a szocializmus építésében. „Azon nagy iparválla­latok közül, amelyek a felszabadu­lás után jelentek meg Románia térképén, 63 szovjet anyaggal és felszereléssel épült. Nagyüzemeink 23 részlege számára érkeztek gép­csoportok, felszerelések a Szovjet­unióból. Ezzel egyidőben a Szov­jetunió díjtalanul több mint 1200 technikai dokumentációs anyagot, találmányi szabadalmat és a ter­melés tökéletesítését szolgáló anya­got bocsátott rendelkezésünkre.“ Az előadók a továbbiakban példá­kat soroltak fel a tudomány és kultúra fejlesztéséhez a Szovjet­uniótól kapott segítségre vonatko­zóan. Az előadók rámutattak arra, hogy a szovjet nép mily nagy se­gítséget nyújt népünknek a III pártkongresszuson kitűzött felada­tok megvalósításához, a szocializ­mus kiteljesítéséhez, így példáu szovjet segítséggel épül fel ha­zánk legnagyobb vasipari kombi­nátja, a galaci vasipari kombinát Az előadók ia továbbiakban utal­tak az imperialista hatal­mak által előidézett és kiélezett nemzetközi helyzetre- Beszéltek azokról az intézkedésekről, ame­lyeket a szovjet kormány fogana­tosított a béke megvédéséért. Mint mondták, a román nép egyöntetű­en támogatja ezen intézkedéseket. Az ünnepi gyűlés szónokai a kö­vetkező szavakkal fejezték be elő­adásukat: „Barátságunk a Szov­jetunióval évről évre mélyebbé és szilárdabbá válik, ez a barátság az egész világ előtt tanúskodik azoknak az egységéről, akik a marxizmus leninizmus legyőzhetet­len zászlaja alatt haladnak. Erre a zászlóra az SZKP a következő szavakat írta: békét, munkát, sza-­ badságot, egyenlőséget és boldog-­ ságot a földkerekség minden né­pének. E zászló alatt mindenkor, együtt fogunk haladni. Éljen ,a Román—Szovjet Barátság.“ Az ünneplő közönség nagy tap­í­sa közepette lépett a szónoki asz­t­­alhoz N. A. Neteszov elvtárs, a Szovjetunió bukaresti nagykövet­ségének titkára, aki meleg sza­s­vakkal üdvözölte a szovjet nagy­­követség nevében a Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Marosvá­sárhely lakóit. Neteszov elvtárs beszélt a Szovi­­etunió népeinek nagyszerű siker­rétről,­­azokról a megvalósítások-­­ról, melyeket a szovjet dolgozók az­ SZKP XXII. kongresszusa tiszte­letére valósítanak meg. A továb­­biak során megemlékezett a Szov-­ jetuniónak a világbéke megóvá­­sáért tett erőfeszítéseiről. Végül jó munkát, további sikereket kívánt a, szocializmus építése kiteljesítésé­hez. Az ünnepi gyűlést színvonalas, művészi műsor követte, melyet az Állami Filharmónia, az Állami Színház, valamint a Maros Állami Ének- és Táncegyüttes szolgáltat­tott. Az Hasonló ünnepségek zajlottak la vasárnap tartományunk több fái­jgni székhelyén is. Kép a megnyitó résztvevőiről. A nagyváradi bábszínház tartományunkban Vasárnap Szentpálon és Radnóton kezdte meg vendég­szereplését tartományunkban a nagyváradi Állami Bábszínház. A két csoportra osztott művész­­együttes a következő két hét folyamán, október 23-ig 17 elő­adást tart tartományunk falvai­ban és városaiban. Műsorán Hauf meséje, A kis Mák törté­nete és a Puskin meséje nyo­mán készült Aranyhalacska cí­mű bábjáték szerepel. A nagy­váradi bábosok ellátogatnak Gyergyószentmiklósra, Tusnád­ra, Csicsóra, Csíkszeredába és más helységekbe. Tegnap Ma­rosvásárhelyen három előadást tartottak, bemutatták a A kis Mák történetét, Régenben pe­dig az Aranyhalacskával ven­dégszerepeltek. Az együttes va­lamennyi előadásával nagy si­kert aratott. Népi egyetem a háziasszonyok részére Hétfőn Marosvásárhelyen az ARLUS nagytermében ünnepé­lyes keretek között megnyitot­ták a népi egyetemet, melyet kimondottan háziasszonyok lá­togatnak. A megnyitó beszédet Andok Erzsébet, a városi nő­bizottság elnöke tartotta, majd sor került az első előadásra,­­ „A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete“­­ címmel. A mintegy 100 háziasz­­szon­y a tanév folyamán a tör­ténelem, földrajz, csillagászat , és az orvostudomány néhány kérdésével ismerkedik majd meg.­ Új filmszínházak A közeljövőben újabb film­színházakat nyitnak tartomá­nyunkban. A héten például öt falusi filmszínházzal bővül a mozihálózat. Hétfőn a Ludas rajoni Csapón adták át ünne­pélyes keretek között a falu dol­gozóinak az új mozit. Október 15-ig még Fületelkén, Szőkefal­ván, Bogáton és Királyfalván avatnak falusi filmszínházat. Hazafias munkában az IM57 tagok Október 1-ével megkezdődött az ifjak hazafias munka­hónap­ja. Az IMSZ városi bizottsága szervezésében a város vala­mennyi IMSZ tagja kiveszi ré­szét a városrendezési, tisztasá­gi és más hazafias munkákból. Az Augusztus 23 Bútorüzemnél, a November 7 utcai és Mikszáth Kálmán utcai lakótömböknél, úgyszintén a városi kertészet­nél, nap mint nap nagyszámú i­fjú végez különböző munkála­tokat. Ma a Maros Állami Vál­lalat, az Encsel Mór üzem és a tartományi néptanács mintegy 160 ifjúmunkása dolgozik a fenti munkatelepeken. Szerdán a Marosi Textil, a Minszki La­jos és más üzemekből ugyan­csak 160 IMSZ tag végez ha­zafias munkát a város terüle­tén. Szüretelnek Bátoson Bőséges termést szüretelnek a bátosi állami gazdaság 80 hektáros szőlőjében. A gazda­ság dolgozói már jó előre fel­készültek a szüretre, s így a múlt hónapban megkezdett szü­retelést gyors ütemben végzik. Eddig már több mint 10 vagon csemegeszőlőt küldtek Maros­­vásárhely és Régen lakosságá­nak, s mintegy 3 vagon must került a hordókba. Hajdú Zoltán érni díma Ügy szíven üt e sárga-barna ősz, Ez az ült-menti kitárult, csodás, Ezer színben hervadó-pompázó, Igézet­es itthoni ragyogás. S mindaz, ami bennünk ősidők óta Emlékké gyűlt a hazai tájról, Érzem, hogy pezsdül, körüljon, rin­gat, E megejtően­ szép lombhullástól. Nem a halál zsong föl a szívemben, Hallván a szelek búsult sírását, Lelkembe foglalt örök szerelmem Ölel át forrón, jó hazai táj. Sárga és vörös és barna levél Fedi be utam — hullhat halomba, Mert mindétig él és egyre szebben Virul ki a haza drága lombja. S ha f­ölsír az ősz künn a szelekben, Tudom, már nem a nép fájdalmától, De zokog a szél, mert így vesz búcsút A természet most az édes nyártól. És gyümölcsökben a sűrű ízek Nem érlelődnek olyan erővel, Mint a vágy népem gazdag szívében, E termést hozó, illatos ősszel. Egy fölkavar e sárga-barna ősz, Ez az Olt-menti kitárult, csodás, Ezer színben hervadó-pompázó, ígéretes itthoni ragyogás- ■, Eső szitár- Őszi eső kopog A ködhomályos, szürke ablakon. Elnézem hosszan, s lám, boldog vagyok Míg hallgatom, míg csöndben hallgatom,’ Használjuunk ki gazdaságosan mindent darab fát Szüntelenül újabb és újabb munkamódszereket alkalmaznak tartományunk erdeiben, amelyek kiváló eredményeket hoznak. A „Használjunk ki minden darab­ fát gazdaságosabban“ jelszóval el­indított kezdeményezést fölkarol­-t­tak a szovátai Erdőgazdálkodási Vállalat dolgozói is. Ennek ered­­ményeként kiváló sikereket értek el az év első kilenc hónapjában. Terven felül adtak a népgazda-­ Ságnak 365 köbméter fenyőfadesz­­­kát, 615 köbméter bükkfadeszkát, 827 köbméter különböző típusú lá­­­dát, melyeket hulladék anyagból állítottak elő. A hulladék­fa fel­­használásával sikerült 1­200 köb­méter vékony gömbfát és a bükk­fa ésszerűbb osztályozásával, 500 köbméter falusi építkezésekhez szükséges gerendát előállítani. A termelésben keletkezett hulladék­ból 621.000 darab seprűnyelet ké­szítettek.

Next