Vörös Zászló, 1967. augusztus (19. évfolyam, 180-204. szám)
1967-08-09 / 187. szám
VÖRÖS ZÁSZLÓ ELLENŐRZÉS A SZÖVETKEZETEKBEN A kisipari termelőszövetkezetek társadalombiztosítási tartományi adminisztrációjánál évente ellenőrzik, hogyan alkalmazzák az olyan intézkedéseket, rendelkezéseket, amelyek az alkalmazottak, s nem utolsó sorban a szövetkezet érdekeit védik. Az ellenőrző csoportokba bevonják az arra hivatott szervek, így például a munkavédelmi bizottságok képviselőit, de részt vesznek bennük a szövetkezeti tagok is. Sajnos, 1968-ban erre az ellenőrzésre nem került sor, bár fogyatékosságok jócskán voltak. Az idén szeptember közepén kezdődik meg ez a munka, s több mint egy hónapig tart. A cél az, hogy feltárják, milyen tényezők idézik elő, járulnak hozzá a munkabalesetekhez. Ugyanakkor konkrét javaslatokat kell előterjesszenek az észlelt fogyatékosságok felszámolására. Természetesen kiterjed az ellenőrzés arra is, hogy miként intézik a szövetkezeteknél az alkalmazottak szociális jellegű ügyeit, segítik-e őket a nyugdíjazáshoz szükséges iratok beszerzésében, hogyan folyósítják a tagoknak és a dolgozóknak a különböző juttatásokat, miként osztják el az üdülőjegyeket, stb. Az ellenőrzést megelőzően széleskörű népszerűsítő munkát kel kifejteni a szövetkezeti alkalmazottak körében, hogy jó előre felkészülhessenek az ellenőrző szervek tájékoztatására, tudják feltárni a mulasztásokat, fonákságokat, amelyek az alkalmazottak érdekeit sértik, de ártanak a szövetkezeti demokráciának is, s ugyanakkor kárt okoznak az intézménynek. Mivel nem mindenkinek szívügye fényt deríteni a hibákra, visszásságokra, megtörténhetik, hogy egyesek szépítgetni akarják majd a dolgokat. A kommunisták kötelessége ez esetben is az ellenőrző csoportok segítségére sietni, s elhárítani a való helyzet feltárásának útjában álló akadályokat. Természetesen az ellenőrzés nem lesz egyoldalú, mert nyomon fogják követni azt is, hogy az alkalmazottak miként sajátították el a munkavédelmi szabályokat, mennyire tartják tiszteletben a különböző rendelkezéseket, előírásokat, hogyan teljesítik kötelezettségeiket, vétenek-e a munkafegyelem ellen. Sőt mi több, sor kerül majd olyan tájékoztató jellegű előadásokra is, amelyek ismertetik a munkavédelmi szabályokat, a különböző szervek feladatait a munkabalesetek elhárításában. Az ellenőrzés a szövetkezeti alkalmazottak érdekvédelmét is jelenti majd. Hiszen többek között nyomon követik azt is, hogy miként tartják tiszteletben az egységeknél a fiatalok és az asszonyok, főleg pedig a kisgyermekes anyák foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket, vagy miként szereznek érvényt az arra hivatottak a pihenőszabadságra vonatkozó rendelkezéseknek. Az ellenőrzésben résztvevő egyének különös gondot kell hogy fordítsanak majd a tagoktól érkezett bejelentésekre, a jelzett hibák felszámolására. Arra kell törekedjenek, hogy erre vonatkozóan minél több gyorsan megoldható javaslatot kapjanak a tagoktól. Az észlelt mulasztásokat lehetőleg már az ellenőrzés alkalmával pótolni kell. Csakis így lesz gyakorlati jelentősége ennek az akciónak. Az ellenőrzés minél alaposabb megszervezése, előkészítése már megkezdődött. Nem kétséges, hogy az idejében foganatosított szervezési intézkedések meghozzák a várt eredményt, s mind a szövetkezeti tagok, mind az alkalmazottak érezni fogják azt, hogy a rendszerünk biztosította munka- és életfeltételek érvényesítése felett ők maguk is kell hogy őrködjenek. Az egész akció a szövetkezeti demokrácia jegyében fog lezajlani. Hozzájárul majd ahhoz is, hogy a tagok ne csak azt ismerjék meg még jobban, hogy milyen jogaik vannak, s azokat kik és hogyan kell tiszteletben tartsák, hanem a rájuk háruló kötelezettségeket, feladatokat is. Az ellenőrzés nyomán meg kell javuljon a munkafegyelem, s egész biztos fokozódni fog a tagok munkakedve mind tágabb területen érvényesül majd az alkalmazottak kezdeményező szelleme a munkaviszonyok javításában, a rájuk háruló termelési feladatok minél jobb elvégzésében. Pillanatkép a marosvásárhelyi „Tudor Vladimirescu“ negyedből. (KERESZTESI Flórián felvétele) Hogy elmondhassuk: párttaghoz méltóan dolgozunk Az elmúlt év őszén részt vettem a balánbányai pártbizottság beszámoló és választási közgyűlésén. A vita során a hozzászólók bírálták a pártszervezetet, amiért nem foglalkozott kielégítően sorainak erősítésével, a kommunisták nevelésével. Az alábbiakban nézzük meg, mi a helyzet ma, a pártszervezetnek sikerült-e felszámolnia az említett fogyatékosságokat. MINDEN ERŐNKKEL A CÉL ÉRDEKÉBEN — A közgyűlés után a pártbizottság felmérte a teendőket — tájékoztatott Tudoran Constantin, a pártbizottság titkára. A pártbizottság és az alapszervezetek bürótagjaiból kollektívákat szerveztünk, melyek tanulmányozták, miként tehetnénk tartalmasabbá, hatékonyabbá a pártmunkát, mit kell tennünk azért, hogy kommunista közösségünk rövid időn belül elmondhassa: mi, párttagok példamutatóan dolgoznak. Máskülönben ezzel a jelszóval indult az akció. Természetesen, e problémát nem egyoldalúan néztük. Nemcsak az említett fogyatékosságok felszámolására törekedtünk, hanem arra is, hogy olyan módszereket alkalmazva fejtsük ki tevékenységünket, melyekkel biztosíthatjuk pártszervezetünk politikai vezető és mozgósító szerepének növekedését. Tudtuk, ezt csak abban az esetben érhetjük el, ha minden munkahelyen erős alapszervezetet hozunk létre. Elsőrendű feladatunknak tekintettük tehát a párt sorainak erősítését. E cél elérése érdekében új nevelési módszereket is alkalmaztunk. A KEZDEMÉNYEZÉS EREDMÉNYRE VEZETETT — Szeretném, ha ismertetné az új módszerek közül a leghatékonyabbakat. — Vállalatunknál a kommunisták és pártonkívüliek nevelése kimondottan a pártoktatásra, illetve a szórványosan tartott unalmas előadásokra szorítkozott. Tehát mindenekelőtt azt kellett biztosítanunk, hogy a két pártoktatás közötti időszakban folyamatos legyen a nevelés. Ezt másképpen nem oldhattuk meg, csak az előadások útján végzett propaganda révén. Ezért bevezettük azt a módszert, hogy az alapszervezeti közgyűléseken a dolgozókat leginkább érdeklő kérdésekről rövid tájékoztatót tartanak a leghozzáértőbb és legfelkészültebb párttagok. A gazdasági, politikai és társadalmi kérdésekről szóló tájékoztatók egy részét a rajoni pártbizottságtól kapjuk, melyeket helyi példákkal gazdagítunk, más részét pártbizottság mellett működő kollektíva állítja össze. A kollektíva — tevékenységéért Radulescu E PARTELET Jena mérnöknő felel a pártbizottság részéről — főként olyan tájékoztatókat állít össze, melyekhez vállalatunk életéből meríti a témákat. Íme egy példa: Salamon János, a 10-es számú alapszervezet tagja, megkárosította a közvagyont. A kommunisták megvitatták cselekedetét és kizárták a pártból. A kollektíva nyomban egy tájékoztatót készített: „A szocialista munkafegyelem és a közvagyon iránti felelősségérzet'' címmel, amelyet valamennyi alapszervezet közgyűlésén ismertettek. Úgyszintén előadások hangzottak el a termelőkapacitások ésszerű kihasználásáról, a rejtett tartalékok feltárásának fontosságáról, a pártfegyelem betartásáról, stb. Hasznosnak bizonyult az a módszer is, miszerint a kommunistákkal és pártonkívüliekkel rendszeresen ismertetjük a nemzetközi eseményeket. E következetes politikai tevékenység azt eredményezte, hogy hónapról hónapra erősödtek az alapszervezetek, nőtt a tömegekre gyakorolt befolyásuk. HARC A FORMALIZMUS ELLEN — Egy akkora pártszervezetnél, mint a miénk, nem könnyű nyomon követni a kommunisták tevékenységét. Éppen ezért arra törekedtünk, hogy minden alapszervezet konkrét feladattal bízza meg tagjait, és rendszeresen ellenőrizze tevékenységüket. A hagyományokhoz híven egyes alapszervezetek bürói, mint az 5-ös, 7-es és 9-es formálisan hajtották végre a pártbizottság utasítását, olyan feladattal bízták meg a párttagokat, amely munkakörükhöz tartozik. A pártbizottság alapszervezetenként elemezte a kiosztott feladatokat, s miután felfedte az említett hibát, azonnal intézkedett, hogy minden kommunista mozgósító jellegű pártfeladatot kapjon. Hangsúlyozni szeretném, hogy azóta rendszeresen követjük, az alapszervezetek miként ellenőrzik a kiosztott feladatokat. Ma nincs olyan büróülés, ahol egy-két párttagot ne számoltatnának be. A formalizmus felszámolása odavezetett, hogy vállalatunk 457 párttagja felelősségérzettel tesz eleget megbízatásának. Ennek nyomán különösen érezhető a javulás a párt sorainak erősítéséért kifejtett tevékenységünknél. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt tíz hónap alatt 84 olyan dolgozót vettünk fel a pártba, akik szakmai és társadalmi tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a párt vezető szerepének, mozgósító erejének növeléséhez. Ebben az évben tehát gyökeres változás állott be a balánbányai pártszervezet életében. Amint a pártbizottság titkára ismertette, új módszerek alkalmazásával sikerült tartalmasabbá, hatékonyabbá tenni a politikai nevelést. Mindez odavezetett, hogy ma a kommunista közösség tagjainak döntő többsége példamutatóan teljesíti feladatát, és így az alapszervezetek a követelményeknek megfelelően dolgoznak. KELEMEN Albert Déli szünet. (GAÁL ÁRPÁD felvétele) C díKgAN------ , IN ÖRÖMHÍR BALÁNBÁNYÁRÓL Jó hírt közlök önökkel — fogadott Cristi Marin a bánya igazgatója. A napokban egy új rakodó gépet helyezünk_üzembe. Ez jelentős mértékben hozzájárul a nehéz fizikai munka részarányának_____csökkentéséhez. Másrészt mintegy 30 százalékkal növeli e munkafázis termelékenységét. Ez évben még 3 ilyen gépet szerelünk be. Jövőben már 10-et állítunk munkába. A következő években tovább növeljük a gépesítés fokát, így bányánkban egyre könnyebb lesz a munka. De nemcsak a kitermelésnél könnyítünk a bányászok életén, hanem „a felszínen'' is. Láthatták, mi épül a faluban, lakóház, iskola, kultúrotthon._________ Éhesen maradtunk Megnyílt a zsögödi vendéglő — újságolták nem kis büszkeséggel a csíkiak. — Nagyon szép, érdemes odalátogatni. Mivel éhesek is voltunk, nem sokat kérettük magunkat, kimentünk Zsögödre, a borvizéről, fürdőjéről híres kis üdülőbe. Dicséret a tervezőnek s a sokszor bírált építőnek is. Szép munkát végeztek. Olyan kisvendéglőt építettek, mely a legkritikusabb igényeknek is megfelel. Nagy csalódást okozott, hogy zárva volt, s közölték, hogy nincs mit enni. Hiába kértük, szánjanak meg valami kevés harapnivalóval, hajthatatlanok maradtak. Éhesen távoztunk a szép vendéglőből. Ettünk a régi helyen, mely ugyan nem olyan szép, nincs is valami kies helyen, csak egy pincehelyiségben, de legalább jóllaktunk. Történt mindez július utolsó péntekén, délután 4-kor. A figyelmeztető tábla még nem minden Az „AUTÓSOK, MOTOROSOK" cimű rovatot szerkesztő kollegám már cikkben és képpel is felhívta a járművezetők figyelmét a Váleni községi veszélyes útfordulóra és arra, hogy ott — mint azt egy tábla is hirdeti — harminc baleset történt. Harminc történt a tábla elhelyezéséig, ebbe már nem számolták be azt az egy híján ezer kilométert futott, lényegében még teljesen új Moszkvicsot, melyet a táblával egyidőben fényképeztek le a baleset után és azt a siralmas állapotban lévő tehergépkocsit, melynek képét az augusztus 6-i számunkban közöltük. (És ne felejtsük el, hogy fényképészünk nem tudta megörökíteni az összes baleseteket.) Természetesen, kollegám képpel illusztrált cikke a balesetek megelőzését szolgálja. Ezt a szerepet hivatott betölteni a forgalmi szervek által elhelyezett, figyelmeztető tábla, no meg az az egy-két milicista is, aki rendszerint a veszélyes kanyar körül látható. De vajon a figyelmeztetésekkel beérhetik-e a szakemberek, ezek önmagukban meghozhatják-e a várt eredményt? Fel kell tenni ezt a kérdést, annál is inkább, mivel a külföldiek nem értik meg a tábla szövegét. Talán Romániában még nincs egy olyan útforduló, ahol rövid idő alatt ilyen sok baleset történt volna. Igaz az, hogy a sebesség a balesetek fő oka, de a gyakorlat bizonyítja, hogy kisebb sebességgel áthaladó járművek is fordultak már fel ennél a kanyarnál. S ha ez igaz, akkor talán máshol kellene keresni a hibát. Az elmúlt napokban úttervező szakemberektől megtudtuk, hogy az útkanyarulatot rosszul képezték ki (lehet ez tervezési vagy építkezési hiba is) Ahelyett, hogy az út mesterséges dűlésével segítené a járműveket a centrifugális erő legyőzésében, éppen ellentétes hatást fejt ki. Vajon nem lenne helyes, ha a járművezetők figyelmeztetésével egy időben felszólítanák az útépítőket is arra, hogy helyrehozzák a hibájukat, mellyel már több tíz balesetnek váltak „társszerzőjévé"? PETELEI István Fél év alatt 750.000 lej tejből és húsból A keresztúri mezőgazdasági egységek a Nagyküküllő menti jó gabona, zöldség, ipari növény, vetett takarmány termő területeken kívül, nagy kiterjedésű természetes kaszálókkal és legelőkkel is rendelkeznek határuk dombos, hegyes részein. Mivel a kiváló természeti adottságok hozzáértéssel, megfelelő szervezéssel, irányítással és lelkiismeretes munkával párosultak, az állattenyésztés fejlesztésének fél évi előirányzatait nemcsak teljesítették, hanem többségét jelentősen túlhaladták. Az állami gazdaságban például — írja Györke Albert — többek között 150 hektoliter tej és 23 borjú a terven felüli teljesítmény. A szaporulat még nagyobb arányú lesz a következő hónapokban, mert tehenenként 36rral, az üszőknél pedig 24-gyel fedeztettek többet, mint amennyire év elején számítottak. A legszebb eredményt az Orbán László vezette 4-es számú brigád érte el. A termelőszövetkezet állattenyésztőinek sikereiről ugyancsak a tervezettnél jóval nagyobb, 193.732 liter félévi össztejtermelés és 8399 kiló többlethús termelése, szerződéses alapon való értékesítése tanúskodik, amiért együttvéve 750.000 lejt kaptak. Mindenekelőtt az a szép bevétel tette lehetővé, hogy az elmúlt esztendőktől eltérően, az idén már nem évnegyedenként, hanem kéthavonként oszthassanak pénzelőket a tagságnak. — olvassuk Márton Ferenc leveléből. A giccs ellen A csíki múzeumba beköltöztek a kerámikusok. Persze, nem kell ezt szó szerint érteni, hisz a múzeum most is nyitva, s állandó kiállítási termében van érdekesség bőven. A kerámikusok csak az udvar végében lévő kis házikóban ütötték fel tanyájukat. Vezetőjük az UCECOM művészeti felelőse, aki tanulmányozza az itteni sajátos, nagy hagyományú kerámiát, a 7.000 év kerámiája című kiállítás anyaga alapján. A cél az, hogy mintadarabokat készítsenek. Az itt található formagazdag anyag képezi tehát néhány szép és művészi dísztárgy mintapéldányának alapját, így harcolnak a giccs ellen, s ezt a törekvést csak üdvözölni lehet. A műbarátok minden bizonnyal örömmel fogadják ezt a hírt. EGY természetbarát írásából idézünk: - Ha felérünk a Csomád 1290 méter magasságban lévő csúcsára, a fáradság búsásan kifizetődik, a látvány megragadóan szép. Az öreg fenyőfüzérek közt, lent a völgyben, egy óriási katlan alján terül el az ezüstös színű Anna tó. Páratlan természeti szépség hazánkban. A kialudt vulkanikus kráterek közül az egyedüli, melynek széleit a természet erői nem töredezték le. Nehezen tudsz megválni a lenyűgözően szép látványtól. Turisták, természetbarátok! Keressétek fel ezt a helyet. Hogy kedvet csináljunk hozzá, képet is közlünk róla. Traimi kiártja. A Csík rajoni néptörvényszék ítéletet hirdetett a büntetett előéletű Bogyor Albert Géza, valamint Kézdi József és Hajdú József ügyében. Mindhárman huligán cselekedetekért kerültek a vádlottak padjára, melyekkel súlyosan megsértették a társadalmi együttélés szabályait. Május 10-én reggel T. S., aki azzal a megbízatással érkezett Csíkba, hogy fát vásároljon, betért az egyik falatozóba. Vesztére, mert az egyik asztalnál Bogyor és Kézdi éppen azon törték a fejüket, hogyan lehetne valami pénzmagra szert tenni. Ihatnékjuk volt, de a zsebükben egy lyukas vas sem akadt. Egy másik asztalnál Hajdú hasonló „gondokkal“ küzdött, ő egész éjszaka ivott, s a vasútállomáson aludt. Szerette volna folytatni, de nem maradt miből. A szesztestvérek, amikor meglátták az egyedüli idegent, felcsillant a reményük, hátha palira fogják. Bogyár odalépett a békés polgárhoz, s felajánlott egy gyújtót 25 lejért. Az elhárította az ajánlatot, mire hangoskodni kezdtek, s megfenyegették az ismeretlent. Látva, hogy huligánokkal van dolga, az gyorsan kilépett a falatozóból, s fel az első buszra, melyről azt sem tudta, merre megy. A támadók látva, hogy az áldozat elmenekül, utána vetették magukat, s egy alkalmi teherautóval a busz végállomásán utolérték. A három jómadár felrohant a buszra és kiabálni kezdett: Megvagy tolvaj! Elloptad az órámat! Nekem a gyújtómat! Tolvaj, gazember, előlünk nem szöksz meg! Lerángatták a védtelen embert az autóbuszról, hogy viszik a milíciára, s három kilométeren át ütötték-verték, ahol érték. Egy óvatlan pillanatban mégis sikerült elszöknie, s az első busszal kiment Kozmásra. Másnap jelentette az esetet a milícián. A tetteseket lefülelték, s törvényszék elé állították. Bogyár Albert Gézát, aki már ötször volt büntetve, öt évi javító börtönre ítélték, Kézdi Józsefet három évire, Hajdú Józsefet pedig két évire. Ott benn bizonyára leszoktatják őket az italról, s arról, hogy védtelen embereket támadjanak meg. Kecskére a káposztai VIZSGÁLAT folyik a szépvízi MTSZ volt elnöke és főkönyvelője ellen. Csúnyán visszaéltek a tagok bizalmával, megkárosították a közöst. Az ügy minden részletére nem derült még fény, azonban számos bizonyíték, tanúvallomás igazolja bűnösségüket. Antal Ferenc, a termelőszövetkezet volt elnöke, olyan ügyletekbe bocsátkozott, melyek jogtalan anyagi előnyökhöz juttatták. Távoli mezőgazdasági szövetkezetekkel megállapodást kötött, hogy fát adnak terményért és pénzért cserébe. A vagonba rakott és elszállított fának legtöbbször csak kis részét adta el a címzettnek, a többit magánszemélyek vásárolták meg, s az így szerzett nagy összegeket nem fizette be az MTSZ pénztárába. Kiszállásai alkalmával fával fizetett annak, akinél lakott. Egy helyen 900 lej értékű fát hagyott, hadd lássák, milyen gavallér ő. Mellékesen, 528 lej kiszállási díjat is felvett, a kis kiruccanása tehát közel 1500 lejébe került az MTSZ-nek! Jellemző felfogására és magatartására az, hogy mikor meghallotta, hogy a gazdaság erdejének egy része üzemtervezés alá esik, törvénytelen úton szerzett 4.000 lejt, s azt odaadta egy teljesen ismeretlen embernek, hogy intézze el, ne kerüljön üzemtervbe az erdőrész. Azt talán már mondani se kell, hogy az illető „dolgavégezetlenül“ tovább állt a pénzzel. Bűnlajstroma természetesen hoszszabb az itt felsoroltnál. Mikor a bűnüldöző szervek a sok törvénytelenség nyomára jöttek, vallomásait zavarosan adta elő, később pedig letagadta. A bizonyítási eljárás során azonban kénytelen volt újra elismerni. Antal Ferenc mindent elkövetett, hogy a törvény szigorú kezétől meneküljön. De az, aki a közvagyonhoz nyúl, nem kerülheti el a megérdemelt büntetést, bárhogy ravaszkodjon is. Pora Alexandru volt főkönyvelő az elnök példáján felbuzdulva, szintén könnyelműen kezelte a rábízott közpénzt. 1965 telén nagyobb kölcsönt adott egy illetőnek, aki azt sohasem fizette meg. A külföldi kirándulásról visszatérő MTSZ tagok kifizették az útiköltséget, amit Pora a pénztár helyett a zsebébe tett. Állítólag 800 lejre kést csináltatott ebből a pénzből a gazdaságnak — ami csak kis része a befizetett összegnek —, de természetesen, ennek semmi nyoma. S ha el is hinnénk, hogy kést csináltatott, tudnunk kell azt, hogy 8 darabért 800 lejt fizetett. Ebből ezüstöt is vehetett volna. Ezután valószínű, a szépvíziek is jobban megnézik, kibe helyezzék bizalmukat, hisz régi jó közmondás, hogy nem szabad kecskére bízni a káposztát. Szerkesztette: SIMON ERVIN 3