Vörös Zászló, 1967. augusztus (19. évfolyam, 180-204. szám)

1967-08-09 / 187. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ ELLENŐRZÉS A SZÖVET­KEZETEKBEN A kisipari termelőszövetke­zetek társadalombiztosítási tar­tományi adminisztrációjánál é­­vente ellenőrzik, hogyan alkal­mazzák az olyan intézkedése­ket, rendelkezéseket, ame­lyek az alkalmazottak, s nem utolsó sorban a szövet­kezet érdekeit védik. Az el­lenőrző csoportokba bevonják az arra hivatott szervek, így például a munkavédelmi bi­zottságok képviselőit, de részt vesznek bennük a szövetkezeti tagok is. Sajnos, 1968-ban er­re az ellenőrzésre nem került sor, bár fogyatékosságok jócs­kán voltak. Az idén szeptember közepén kezdődik meg ez a munka, s több mint egy hónapig tart. A cél az, hogy feltárják, milyen tényezők idézik elő, járulnak hozzá a munkabalesetekhez. Ugyanakkor konkrét javaslato­kat kell előterjesszenek az ész­lelt fogyatékosságok felszámo­lására. Természetesen kiterjed az ellenőrzés arra is, hogy mi­ként intézik a szövetkezetek­nél az alkalmazottak szociális jellegű ügyeit, segítik-e őket a nyugdíjazáshoz szükséges ira­tok beszerzésében, hogyan fo­lyósítják a tagoknak és a dol­gozóknak a különböző juttatá­sokat, miként osztják el az ü­­dülőjegyeket, stb. Az ellenőrzést megelőzően széleskörű népszerűsítő mun­kát kel kifejteni a szövetke­zeti alkalmazottak körében, hogy jó előre felkészülhesse­nek az ellenőrző szervek tá­jékoztatására, tudják feltárni a mulasztásokat, fonákságokat, amelyek az alkalmazottak ér­dekeit sértik, de ártanak a szö­vetkezeti demokráciának is, s ugyanakkor kárt okoznak az intézménynek. Mivel nem min­denkinek szívügye fényt derí­teni a hibákra, visszásságokra, megtörténhetik, hogy egyesek szépítgetni akarják majd a dol­gokat. A kommunisták köteles­sége ez esetben is az ellenőrző csoportok segítségére sietni, s elhárítani a való helyzet feltá­rásának útjában álló akadályo­kat. Természetesen az ellenőrzés nem lesz egyoldalú, mert nyo­mon fogják követni azt is, hogy az alkalmazottak miként sajátították el a munkavédelmi szabályokat, mennyire tartják tiszteletben a különböző ren­delkezéseket, előírásokat, ho­gyan teljesítik kötelezettségei­ket, vétenek-e a munkafegye­lem ellen. Sőt mi több, sor ke­rül majd olyan tájékoztató jel­legű előadásokra is, amelyek ismertetik a munkavédelmi szabályokat, a különböző szer­vek feladatait a munkabalese­tek elhárításában. Az ellenőrzés a szövetkezeti alkalmazottak érdekvédelmét is jelenti majd. Hiszen többek között nyomon követik azt is, hogy miként tartják tisztelet­ben az egységeknél a fiatalok és az asszonyok, főleg pedig a kisgyermekes anyák foglalkoz­tatásával kapcsolatos rendelke­zéseket, vagy miként szereznek érvényt az arra hivatottak a pihenőszabadságra vonatkozó rendelkezéseknek. Az ellenőrzésben résztvevő egyének különös gondot kell hogy fordítsanak majd a ta­goktól érkezett bejelentésekre, a jelzett hibák felszámolására. Arra kell törekedjenek, hogy erre vonatkozóan minél több gyorsan megoldható javaslatot kapjanak a tagoktól. Az ész­lelt mulasztásokat lehetőleg már az ellenőrzés alkalmával pótolni kell. Csakis így lesz gyakorlati jelentősége ennek az akciónak. Az ellenőrzés minél alapo­sabb megszervezése, előkészí­tése már megkezdődött. Nem kétséges, hogy az idejében fo­ganatosított szervezési intézke­dések meghozzák a várt ered­ményt, s mind a szövetkezeti tagok, mind az alkalmazottak érezni fogják azt, hogy a rend­szerünk biztosította munka- és életfeltételek érvényesítése felett ők maguk is kell hogy őrködjenek. Az egész akció a szövetkeze­ti demokrácia jegyében fog le­zajlani. Hozzájárul majd ahhoz is, hogy a tagok ne csak azt ismerjék meg még jobban, hogy milyen jogaik vannak, s azokat kik és hogyan kell tisz­teletben tartsák, hanem a rá­juk háruló kötelezettségeket, feladatokat is. Az ellenőrzés nyomán meg kell javuljon a munkafegyelem, s egész biztos fokozódni fog a tagok munka­kedve mind tágabb területen érvényesül majd az alkalma­zottak kezdeményező szelleme a munkaviszonyok javításában, a rájuk háruló termelési fel­adatok minél jobb elvégzésé­ben. Pillanatkép a marosvásárhelyi „Tudor Vladimirescu“ negyedből. (KERESZTESI Flórián felvétele) Hogy elmondhassuk: párttaghoz méltóan dolgozunk Az elmúlt év őszén részt vet­tem a balánbányai pártbizottság beszámoló és választási közgyűlé­sén. A vita során a hozzászólók bírálták a pártszervezetet, amiért nem foglalkozott kielégítően so­rainak erősítésével, a kommunis­ták nevelésével. Az alábbiakban nézzük meg, mi a helyzet ma, a pártszervezetnek sikerült-e felszámolnia az említett fogyatékosságokat. MINDEN ERŐNKKEL A CÉL ÉRDEKÉBEN — A közgyűlés után a pártbi­zottság felmérte a teendőket — tájékoztatott Tudoran Constantin, a pártbizottság titkára. A pártbi­zottság és az alapszervezetek bü­­rótagjaiból kollektívákat szervez­tünk, melyek tanulmányozták, mi­ként tehetnénk tartalmasab­bá, hatékonyabbá a pártmunkát, mit kell tennünk azért, hogy kom­munista közösségünk rövid időn belül elmondhassa: mi, párttagok példamutatóan dolgoznak. Máskü­lönben ezzel a jelszóval indult az akció. Természetesen, e problémát nem egyoldalúan néztük. Nemcsak az említett fogyatékosságok fel­számolására törekedtünk, hanem­­ arra is, hogy olyan módszereket alkalmazva fejtsük ki tevékeny­ségünket, melyekkel biztosíthat­juk pártszervezetünk politikai ve­zető és mozgósító szerepének nö­vekedését. Tudtuk, ezt csak abban az esetben érhetjük el, ha minden munkahelyen erős alapszervezetet hozunk létre. Elsőrendű felada­tunknak tekintettük tehát a párt sorainak erősítését. E cél elérése érdekében új nevelési módszereket is alkalmaztunk. A KEZDEMÉNYEZÉS EREDMÉNYRE VEZETETT — Szeretném, ha ismertetné az új módszerek közül a leghatéko­nyabbakat. — Vállalatunknál a kommunis­ták és pártonkívüliek nevelése ki­mondottan a pártoktatásra, illet­ve a szórványosan tartott unalmas előadásokra szorítkozott. Tehát mindenekelőtt azt kellett biztosí­­­tanunk, hogy a két pártoktatás közötti időszakban folyamatos le­gyen a nevelés. Ezt másképpen nem oldhattuk meg, csak az elő­adások útján végzett propaganda révén. Ezért bevezettük azt a módszert, hogy az alapszervezeti közgyűléseken a dolgozókat leg­inkább érdeklő kérdésekről rövid tájékoztatót tartanak a leghozzá­értőbb és legfelkészültebb pártta­gok. A gazdasági, politikai és tár­sadalmi kérdésekről szóló tájékoz­tatók egy részét a rajoni pártbi­zottságtól kapjuk, melyeket helyi példákkal gazdagítunk, más részét pártbizottság mellett működő kol­lektíva állítja össze. A kollektíva — tevékenységéért Radulescu E­ PARTELET Jena mérnöknő felel a pártbizott­ság részéről — főként olyan tájé­koztatókat állít össze, melyekhez vállalatunk életéből meríti a té­mákat. Íme egy példa: Salamon János, a 10-es számú alapszerve­zet tagja, megkárosította a közva­gyont. A kommunisták megvitat­ták cselekedetét és kizárták a pártból. A kollektíva nyomban egy tájékoztatót készített: „A szo­cialista munkafegyelem és a köz­vagyon iránti felelősségérzet'' cím­mel, amelyet valamennyi alapszer­vezet közgyűlésén ismertettek. Úgyszintén előadások hangzottak el a termelőkapacitások ésszerű kihasználásáról, a rejtett tartalé­kok feltárásának fontosságáról, a pártfegyelem betartásáról, stb. Hasznosnak bizonyult az a mód­szer is, miszerint a kommunisták­kal és pártonkívüliekkel rendsze­resen ismertetjük a nemzetközi e­­seményeket. E következetes poli­tikai tevékenység azt eredményez­te, hogy hónapról hónapra erősöd­tek az alapszervezetek, nőtt a tö­megekre gyakorolt befolyásuk. HARC A FORMALIZMUS ELLEN — Egy akkora pártszervezetnél, mint a miénk, nem könnyű nyo­mon követni a kommunisták tevé­kenységét. Éppen ezért arra töre­kedtünk, hogy minden alapszerve­zet konkrét feladattal bízza meg tagjait, és rendszeresen ellenőriz­ze tevékenységüket. A hagyomá­nyokhoz híven egyes alapszerve­zetek bürói, mint az 5-ös, 7-es és 9-es formálisan hajtották végre a pártbizottság utasítását, olyan fel­adattal bízták meg a párttagokat, amely munkakörükhöz tartozik. A pártbizottság alapszervezetenként elemezte a kiosztott feladatokat, s miután felfedte az említett hibát, azonnal intézkedett, hogy minden kommunista mozgósító jellegű pártfeladatot kapjon. Hangsúlyoz­ni szeretném, hogy azóta rendsze­resen követjük, az alapszerveze­tek miként ellenőrzik a kiosztott feladatokat. Ma nincs olyan büró­­ülés, ahol egy-két párttagot ne számoltatnának be. A formalizmus felszámolása odavezetett, hogy vállalatunk 457 párttagja felelős­ségérzettel tesz eleget megbízatá­sának. Ennek nyomán különösen érezhető a javulás a párt sorainak erősítéséért kifejtett tevékenysé­günknél. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt tíz hónap alatt 84 olyan dolgozót vettünk fel a pártba, a­­kik szakmai és társadalmi tevé­kenységükkel jelentősen hozzájá­rulnak a párt vezető szerepének, mozgósító erejének növeléséhez. Ebben az évben tehát gyökeres változás állott be a balánbányai pártszervezet életében. Amint a pártbi­zottság titkára ismertette, új módszerek alkalmazásával sikerült tartalmasabbá, ha­tékonyabbá tenni a politikai nevelést. Mindez odaveze­tett, hogy ma a kommunis­ta közösség tagjainak döntő többsége példamutatóan tel­jesíti feladatát, és így az a­­lapszervezetek a követelmé­nyeknek megfelelően dol­goznak. KELEMEN Albert Déli szünet. (GAÁL ÁRPÁD felvétele) C díKgAN------ , IN­ ÖRÖMHÍR BALÁN­BÁNYÁRÓL Jó hírt közlök önökkel — fogadott Cristi Marin a bá­­nya igazgatója. A napokban egy új rakodó gépet helye­­zünk_üzembe. Ez jelentős mértékben hozzájárul a ne­­héz fizikai munka részará­nyának_____csökkentéséhez. Másrészt mintegy 30 száza­lékkal növeli e munkafázis termelékenységét. Ez évben még 3 ilyen gépet szerelünk be. Jövőben már 10-et állí­tunk munkába. A következő években tovább növeljük a gépesítés fokát, így bá­­nyánkban egyre könnyebb lesz a munka. De nemcsak a kitermelésnél könnyítünk a bányászok életén, hanem „a felszínen'' is. Láthatták, mi épül a faluban, lakóház, is­kola, kultúrotthon._________ Éhesen maradtunk Megnyílt a zsögödi vendéglő — újságolták nem kis büszkeséggel a csíkiak. — Nagyon szép, ér­demes odalátogatni. Mivel éhe­sek is voltunk, nem sokat kéret­tük magunkat, kimentünk Zsö­­gödre, a borvizéről, fürdőjéről hí­res kis üdülőbe. Dicséret a ter­vezőnek s a sokszor bírált épí­tőnek is. Szép munkát végeztek. Olyan kisvendéglőt építettek, mely a legkritikusabb igények­nek is megfelel. Nagy csalódást okozott, hogy zárva volt, s közölték, hogy nincs mit enni. Hiába kértük, szánja­nak meg valami kevés harapni­­valóval, hajthatatlanok marad­tak. Éhesen távoztunk a szép vendéglőből. Ettünk a régi helyen, mely u­­gyan nem olyan szép, nincs is valami kies helyen, csak egy pin­cehelyiségben, de legalább jóllak­tunk. Történt mindez július utolsó péntekén, délután 4-kor. A figyelmeztető tábla még nem minden Az „AUTÓSOK, MOTORO­SOK" cimű rovatot szerkesztő kollegám már cikkben és kép­pel is felhívta a járművezetők figyelmét a Váleni községi ve­szélyes útfordulóra és arra, hogy ott — mint azt egy tábla is hirdeti — harminc baleset történt. Harminc történt a táb­la elhelyezéséig, ebbe már nem számolták be azt az egy híján ezer kilométert futott, lényegé­ben még teljesen új Moszkvi­csot, melyet a táblával egyidő­­ben fényképeztek le a baleset után és azt a siralmas állapot­ban lévő tehergépkocsit, mely­nek képét az augusztus 6-i szá­munkban közöltük. (És ne fe­lejtsük el, hogy fényképészünk nem tudta megörökíteni az összes baleseteket.) Természetesen, kollegám képpel illusztrált cikke a bal­esetek megelőzését szolgálja. Ezt a szerepet hivatott betöl­teni a forgalmi szervek által elhelyezett, figyelmeztető táb­la, no meg az az egy-két mili­­cista is, aki rendszerint a ve­szélyes kanyar körül látható. De vajon a figyelmeztetésekkel beérhetik-e a szakemberek, e­­zek önmagukban meghozhat­ják-e a várt eredményt? Fel kell tenni ezt a kérdést, annál is inkább, mivel a külföldiek nem értik meg a tábla szöve­gét. Talán Romániában még nincs egy olyan útforduló, a­­hol rövid idő alatt ilyen sok baleset történt volna. Igaz az, hogy a sebesség a balesetek fő oka, de a gyakorlat bizo­nyítja, hogy kisebb sebesség­gel áthaladó járművek is for­dultak már fel ennél a kanyar­nál. S ha ez igaz, akkor talán máshol kellene keresni a hi­bát. Az elmúlt napokban út­tervező szakemberektől meg­tudtuk, hogy az útkanyarulatot rosszul képezték ki (lehet ez tervezési vagy építkezési hiba is) Ahelyett, hogy az út mes­terséges dűlésével segítené a járműveket a centrifugális erő legyőzésében, éppen ellentétes hatást fejt ki. Vajon nem len­ne helyes, ha a járművezetők figyelmeztetésével egy időben felszólítanák az útépítőket is arra, hogy helyrehozzák a hi­bájukat, mellyel már több tíz balesetnek váltak „társszerző­jévé"? PETELEI István Fél év alatt 750.000 lej tejből és húsból A keresztúri mezőgazdasági egy­ségek a Nagyküküllő menti jó ga­bona, zöldség, ipari növény, ve­tett takarmány termő területeken kívül, nagy kiterjedésű termé­szetes kaszálókkal és legelőkkel is rendelkeznek határuk dombos, hegyes részein. Mivel a kiváló természeti adottságok hozzáér­téssel, megfelelő szervezéssel, irányítással és lelkiismeretes munkával párosultak, az állatte­nyésztés fejlesztésének fél évi előirányzatait nemcsak teljesítet­ték, hanem többségét jelentősen túlhaladták. Az állami gazdaságban például —­ írja Györke Albert — többek között 150 hektoliter tej és 23 borjú a terven felüli teljesít­mény. A szaporulat még nagyobb arányú lesz a következő hóna­pokban, mert tehenenként 36rral, az üszőknél pedig 24-gyel fedez­tettek többet, mint amennyire év elején számítottak. A legszebb eredményt az Orbán László ve­zette 4-es számú brigád érte el. A termelőszövetkezet állatte­nyésztőinek sikereiről ugyancsak a tervezettnél jóval nagyobb, 193.732 liter félévi össztejterme­­lés és 8399 kiló többlet­hús ter­melése, szerződéses alapon való értékesítése tanúskodik, amiért együttvéve 750.000 lejt kaptak. Mindenekelőtt az a szép bevétel tette lehetővé, hogy az elmúlt esztendőktől eltérően, az idén már nem évnegyedenként, ha­nem kéthavonként oszthassanak pénzelőket a tagságnak. — ol­vassuk Márton Ferenc leveléből. A giccs ellen A csíki múzeumba beköltöztek a kerámikusok. Persze, nem kell ezt szó szerint érteni, hisz a mú­zeum most is nyitva, s állandó ki­állítási termében van érdekesség bőven. A kerámikusok csak az udvar végében lévő kis házikó­ban ütötték fel tanyájukat. Ve­zetőjük az UCECOM művészeti felelőse, aki tanulmányozza az itteni sajátos, nagy hagyományú kerámiát, a 7.000 év kerámiája című kiállítás anyaga alapján. A cél az, hogy mintadarabokat ké­szítsenek. Az itt található forma­gazdag anyag képezi tehát néhány szép és művészi dísztárgy minta­­példányának alapját, így harcol­nak a giccs ellen, s ezt a törek­vést csak üdvözölni lehet. A mű­barátok minden bizonnyal öröm­mel fogadják ezt a hírt. E­GY természetbarát írásából idézünk: - Ha felérünk a Csomád 1290 méter magasságban lévő csúcsára, a fá­radság búsásan kifizetődik, a látvány megragadóan szép. Az öreg fenyőfüzérek közt, lent a völgyben, egy óriási katlan alján terül el az ezüstös színű Anna tó. Páratlan termé­szeti szépség hazánkban. A kialudt vulkanikus kráterek közül az egyedüli, melynek széleit a természet erői nem töredezték le. Nehezen tudsz megválni a lenyűgözően szép látványtól. Turisták, természetbarátok! Keressétek fel ezt a helyet. Hogy kedvet csináljunk hozzá, képet is közlünk róla. Traimi kiártja. A Csík rajoni néptörvényszék ítéletet hirdetett a büntetett elő­életű Bogyor Albert Géza, vala­mint Kézdi József és Hajdú Jó­zsef ügyében. Mindhárman hu­ligán cselekedetekért kerültek a vádlottak padjára, melyekkel súlyosan megsértették a társadal­mi együttélés szabályait. Május 10-én reggel T. S., aki azzal a megbízatással érkezett Csíkba, hogy fát vásároljon, be­tért az egyik falatozóba. Veszté­re, mert az egyik asztalnál Bo­gyor és Kézdi éppen azon tör­ték a fejüket, hogyan lehetne valami pénzmagra szert tenni. Ihatnékjuk volt, de a zsebükben egy lyukas vas sem akadt. Egy másik asztalnál Hajdú hasonló „gondokkal“ küzdött, ő egész éj­szaka ivott, s a vasútállomáson aludt. Szerette volna folytatni, de nem maradt miből. A szesztestvérek, amikor meg­látták az egyedüli idegent, fel­csillant a reményük, hátha pa­lira fogják. Bogyár odalépett a békés pol­gárhoz, s felajánlott egy gyújtót 25 lejért. Az elhárította az aján­latot, mire hangoskodni kezdtek, s megfenyegették az ismeretlent. Látva, hogy huligánokkal van dolga, az gyorsan kilépett a fala­tozóból, s fel az első buszra, melyről azt sem tudta, merre megy. A támadók látva, hogy az áldozat elmenekül, utána ve­tették magukat, s egy alkalmi teherautóval a busz végállomásán utolérték. A három jómadár felrohant a buszra és kiabálni kezdett: Meg­vagy tolvaj! Elloptad az órámat! Nekem a gyújtómat! Tolvaj, gaz­ember, előlünk nem szöksz meg! Lerángatták a védtelen embert az autóbuszról, hogy viszik a mi­líciára, s három kilométeren át ütötték-verték, ahol érték. Egy ó­­vatlan pillanatban mégis sikerült elszöknie, s az első busszal ki­ment Kozmásra. Másnap jelentette az esetet a milícián. A tetteseket lefülelték, s törvényszék elé állították. Bo­gyár Albert Gézát, aki már öt­ször volt büntetve, öt évi javító börtönre ítélték, Kézdi Józsefet három évire, Hajdú Józsefet pe­dig két évire. Ott benn bizonyá­ra leszoktatják őket az italról, s arról, hogy védtelen embereket támadjanak meg. ­ Kecskére a káposztai V­IZSGÁLAT folyik a szépvízi MTSZ volt elnöke és fő­könyvelője ellen. Csú­nyán visszaéltek a tagok bizalmával, megkárosították a kö­zöst. Az ügy minden részletére nem derült még fény, azonban számos bizonyíték, tanúvallomás igazolja bűnösségüket. Antal Ferenc, a termelőszövet­kezet volt elnöke, olyan ügyletek­be bocsátkozott, melyek jogtalan anyagi előnyökhöz juttatták. Tá­voli mezőgazdasági szövetkezetek­kel megállapodást kötött, hogy fát adnak terményért és pénzért cserébe. A vagonba rakott és el­szállított fának legtöbbször csak kis részét adta el a címzettnek, a többit magánszemélyek vásárol­ták meg, s az így szerzett nagy összegeket nem fizette be az MTSZ pénztárába. Kiszállásai al­kalmával fával fizetett annak, a­­kinél lakott. Egy helyen 900 lej értékű fát hagyott, hadd lássák, milyen gavallér ő. Mellékesen, 528 lej kiszállási díjat is felvett, a kis kiruccanása tehát közel 1500 lejébe került az MTSZ-nek! Jel­lemző felfogására és magatartá­sára az, hogy mikor meghallotta, hogy a gazdaság erdejének egy része üzemtervezés alá esik, tör­vénytelen úton szerzett 4.000 lejt, s azt odaadta egy teljesen isme­retlen embernek, hogy intézze el, ne kerüljön üzemtervbe az erdő­rész. Azt talán már mondani se kell, hogy az illető „dolgavége­­zetlenül“ tovább állt a pénzzel. Bűnlajstroma természetesen hosz­­szabb az itt felsoroltnál. Mikor a bűnüldöző szervek a sok törvény­telenség nyomára jöttek, vallo­másait zavarosan adta elő, később pedig letagadta. A bizonyítási el­járás során azonban kénytelen volt újra elismerni. Antal Ferenc mindent elkövetett, hogy a tör­vény szigorú kezétől meneküljön. De az, aki a közvagyonhoz nyúl, nem kerülheti el a megérdemelt büntetést, bárhogy ravaszkodjon is. Pora Alexandru volt főkönyve­lő az elnök példáján felbuzdulva, szintén könnyelműen kezelte a rábízott közpénzt. 1965 telén na­gyobb kölcsönt adott egy illető­nek, aki azt sohasem fizette meg. A külföldi kirándulásról visszaté­rő MTSZ tagok kifizették az úti­költséget, amit Pora a pénztár helyett a zsebébe tett. Állítólag 800 lejre kést csináltatott ebből a pénzből a gazdaságnak — ami csak kis része a befizetett összeg­nek —, de természetesen, ennek semmi nyoma. S ha el is hin­nénk, hogy kést csináltatott, tud­nunk kell azt, hogy 8 darabért 800 lejt fizetett. Ebből ezüstöt is vehetett volna. Ezután valószínű, a szépvíziek is jobban megnézik, kibe helyezzék bizalmukat, hisz régi jó közmondás, hogy nem sza­bad kecskére bízni a káposztát. Szerkesztette: SIMON ERVIN 3

Next