Vörös Zászló, 1970. január (22. évfolyam, 1-24. szám)
1970-01-14 / 9. szám
XXII. évfolyam 9. (5628.) szám 1970. január 14. szerda * Ara 30 báni PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTT AZ MTSZ-EK MAROS MEGYEI SZÖVETSÉGÉNEK TANÁCSA Tegnap délelőtt Marosvásárhelyen plenáris ülést tartott az MTSZ-ek megyei Szövetségének Tanácsa. A tanács tagjain kívül részt vettek a szövetkezeti mezőgazdasággal együttműködő vállalatok és intézmények, valamint a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviselői. A plenáris ülés munkálatain részt vett továbbá Ciolosan Nicolae elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Benkő János, a megyei néptanács első alelnöke, Mogosiu Marcel, a megyei néptanács alelnöke, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója. Az első napirendi pont keretében szervezési kérdéseket tárgyaltak. Vasile Span elvtársat felmentették a megyei Szövetség elnöki funkciójából, mivel más megbízatást kapott, ugyanakkor egyhangúlag elnökké választották Cosma Ioan elvtársat. A Szövetkezeti Szövetség átszervezése folytán egyes funkciókat betöltő személyek más munkaterületre kerültek, és szükségessé vált a végrehajtó büró tagjai, illetve póttagjai létszámának kiegészítése. A plenáris ülés e tekintetben megfelelő döntéseket hozott. A megyei Szövetség Végrehajtó Bárójának összetétele a következő: Cosma Ioan elnök, Brasovean Ferdinand, Szőcs Béla, Rend Dezső (továbbra is a bándi MTSZ elnöke) alelnökök, Kovács Béla, Kiss Ernő, Dobru loan, Molnár János, Vasú Vasile, Constantin Dumitru, Buca loan, Nemes Jenő, Demunteanu Rodica tagok, Gross Márton, Szakács Lajos, Oltean Adrian, Enyedi Miklós póttagok. A második napirendi pont kapcsán Cosma Ioan elvtárs ismertette az MTSZ-ek Országos Szövetsége Tanácsának 1969. december 22 —23-i plenárisán a munka megszervezésének, normázásának és javadalmazásának tökéletesítésére hozott határozatot. Az ezt követő vitában felszólaltak Fanea Tanase ludasi, Rend Dezső bándi, Moldovan Ioan régens, Duma Gheorghe sáuliai, Corla Liviu bogáti szövetkezeti elnökök, Farkas Emma, a szentannai MTSZ főkönyvelője és Fazakas Ernő, a Mezőgazdasági Igazgatóság mérnöke. A hozzászólók kifejezték teljes egyetértésüket a határozat előirányzataival, s javaslatokat tettek helyi alkalmazásának módozataira. Egybehangzóan osztották azt a nézetet, hogy teljes eredményt csak a határozat alapos tanulmányozása, megértése hozhat, ez biztosíthatja a párt X. kongresszusának határozataiból fakadó mezőgazdaság-fejlesztési program sikerét. Széles körű véleménycsere, az elmúlt évek tapasztalatainak mélyreható tanulmányozása előzte meg a minőségi előrelépést jelentő határozat kidolgozását, amit tükröz — egyebek között — a munkaszervezésben, normázásban és javadalmazásban felkínált választási lehetőség is. Utat nyit ez, mint azt a gyűlésen is hangsúlyozták, a helyi lehetőségek maximális érvényesítése előtt, mely egyrészt megköveteli azok reális felmérését, másrészt pedig az egyéni és közös érdekek — értve ezen a szövetkezetek és a megyei, az országos érdekeket is — optimális összhangjának megteremtését. Ugyancsak tegnap háromnapos felkészítő kezdődött a szövetkezet vezetők, a mezőgazdaság koordonálásában, vezetésében részt vevő szakemberek számára, ahol részleteiben megvitatják a munka megszervezésének, normázásának és javadalmazásának tökéletesítésére hozott határozat gyakorlatba ültetésének módját. Az ipari egységekből jelentik A Vajdahunyadi Kohászati Kombinát bluming-hengerdéjében határidőben üzembe helyeztek két nagy kapacitású mélykemencét. Az új kemencék növelik a fémhevítő felületet s ezzel fokozzák a hengerlés sebességét. Ugyanitt további kemencéket építenek az acélöntések hevítésére. Az új berendezések, valamint a műszaki tökéletesítések révén évente mintegy 400 000 tonna acéltömbbel növekedik a termelés. A románi gépgyár új gyártmánycsaládja univerzális famegmunkáló gépeket ölel fel. Az új gépek a szokásos öt alapműveleten kívül még négyet végeznek egyidejűleg, használhatók simításra, gyalulásra, vágásra, lyukasztásra, forgácsolásra, hasításra stb. A munkaasztal szélessége 250 és 600 milliméter között váltakozik, a munkasebesség rendkívül magas. Az új gépek hazai viszonylatban a legtökéletesebbek közé tartoznak. Igen sok hazai gyár, valamint belga, csehszlovák, magyar, NDK-beli vállalatok rendelik meg. Az idén több gépipari egység kezdi meg működését, köztük az ipari elektronikai gyár, a Gaiesti-i hűtőszekrény-gyár, a Bucureti szerszámgép- és célgépgyár csiszológép-részlege, a bakói fémipari üzem vasöntödéje. A gépipar fejlesztésére 1970- ben csaknem olyan összeget ruháznak be, mint 1960. és 1965. között összesen. A beruházások java részét az elektrotechnikai és elektronikai termelés fejlesztésére fordítják. A Tr. Severin-i hajógyár megkezdte két 16 tonna kapacitású emelődaru előállítását temesvári szakemberek tervei alapján. Két hasonló daru készül az oltenijai hajógyárban is. A főiskolások vizsgáival kapcsolatosan Az Oktatásügyi Minisztérium szabályozta a diákok vizsgáinak lebonyolítását. A szaktevékenység szabályzatának megfelelően a diákok február 1 és 24 között részvizsgára jelentkezhetnek az általuk választandó anyagokból és ebből nem kérdezik őket a végvizsgán. A részvizsgákon kapott osztályzatokat bevezetik a diákkönyvbe „részvizsga“ megjegyzéssel, valamint az ideiglenes katalógusba. Azok a diákok, akik javítani akarják a részvizsgákon kapott osztályzatukat — a dekán jóváhagyásával — jelentkezhetnek a nyári szesszióban az egész anyagból. A diákoknak 1970. január 15-ig be kell jelenteniük, hogy milyen tantárgyakból kívánnak részvizsgát tenni. Ugyanezen szabályozásoknak megfelelően a nappali és esti tagozatok téli vizsgaszessziójára előírt vizsgákat — az utolsó év kivételével — csupán február 1 és 17 között programálják. (Agerpres) ----------------------------------------------1 Gheorghe Gheorghiu-Dej város új szállodája Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Modern emulzió és védőréteg öntőgépet adtak át a használatnak a marosvásárhelyi Fényképpapír üzemben, amely nemrég fennállásának huszadik évébe lépett. Az új kettős öntőgéppel az eddiginél homogénebb fényérzékeny réteget lehet nyerni, egy másik nagy előnye pedig: a berendezés fűtő és hűtő készülékei önműködően tartják (1/2 fok pontossággal) a beállított hőmérsékletet. A korszerűsítés minden bizonnyal az ARFO papírok minőségének további javulását eredményezi. A képen, kora reggel, még fehér fénynél indulásra készítik elő az új öntőgépet. Később már vörös fényben fejlődik le kilométerszámra a tekercsről a több mint 1 méter széles papír, hogy a „fénnyel rajzolás“ művészetének eszközévé váljon. Gondolatok a nőkről, tevékenységükről Pártunk X-ik kongresszusa a nők tevékenységét olyan erőként értékelte, mely jelentősen hozzájárul a anyagi és szellemi javak termeléséhez, az új nemzedék formálásához, neveléséhez. Ez az elismerés is arra kötelez, hogy keressük a legmegfelelőbb módszereket, megoldásokat a nők nevelésére, segítésére, azért, hogy értékük, hasznosságuk korunk igényeinek még tökéletesebben megfeleljen. Erre a nőbizottságok hivatottak, melyek ennek a feladatnak mind magasabb színvonalon kell hogy eleget tegyenek. Természetesen, a nők nevelése nemcsak és elsősorban nem a nőbizottságok feladata, hanem minden olyan intézménnyé, szervezeté, amelynek tevékenysége kapcsolatban van a nők tömegeivel. A nőt és problémáit mindenekelőtt úgy kell tekintenünk, mint az egész társadalom, mint minden más állampolgár problémáját. Nem lehet és nem szabad kiszakítani abból a nagy egységből, amelyben gazdasági és társadalmi helyzeténél fogva tartozik. Munkás vagy mérnöknő, tanár vagy orvosnő, földműves vagy kereskedő, az egyenjogúság alapján — ugyanazon felelősséggel tartozik, mint bármely férfi munkatársa, ugyanolyan hozzáértően kell eleget tennie kötelességének. Sem előnye, sem hátránya nem származhat abból, hogy nő, — csak képessége, a munkával, társadalommal szembeni magatartása határozhatja meg helyét. Sajnos, még mindig előfordul, hogy — szubjektív okokból — nem léptetik elő a nőket felelős munkába, még olyan helyen is, ahol nagy szükség lenne erre. Utalok elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, ahol a munkaerő döntő többsége nő, azokra az ipari egységekre, ahol a munkások zöme nő. Elég gyakori eset az is, hogy nőket különböző funkciókba kizárólag „az összetétel“ érdekében léptetnek elő, néha olyanokat is, akik nem szolgáltak rá a bizalomra, nem igyekeztek tökéletesíteni tudásukat, hozzáértésüket, hogy meg tudják állni helyüket. Mindkét tény arra kötelez, hogy a valóság ismeretében, tárgyilagosan nézzük ezt a kérdést, és ennek megfelelően járjunk el. Eredményes kezdeményezés volt ilyen szempontból a megyei néptanácsnak a községi néptanácsok alelnöknőivel a napokban tartott elemző gyűlése, mely azt a célt szolgálta, hogy segítse őket ezen felelős funkció betöltésében. A de- Gáspár Zsuzsanra, a Maros megyei Nőbizottság elnöke li szakszervezeti tanácsok azon törekvése, hogy mind több nőt vonjanak be az önkéntes ellenőrző brigádokba, hasonlóképpen növeli a nők közügyek iránti felelősségét. A kulturális bizottságok által a nőknek szervezett speciális programok szintén nagyon hasznosnak bizonyultak. Az élet igazolja, hogy nagyon fontos a különböző intézmények és tömegszervezetek együttműködése a nők életével és munkájával kapcsolatos problémák megoldásában, mert bár egységben tárgyaljuk, ennek nem mond ellent az az állítás, hogy a nőkérdés mégis csak sajátos probléma. Azzá teszi az az ismert tény, hogy a nőt a történelem során nem tekintették a férfivel egyenlőnek, alsóbbrendűségének hirdetése, a kizsákmányoló társadalmi rendszerekben állampolitika volt hazánkban is. Ezenkívül a nő fizikai és lelki alkata más bánásmódot igényel, jobban kell vigyázni egészségére, védeni kell mint anyát, esetleg gyámolítani mint bátortalant, hiszen félénksége, szerénysége sokszor igaz, értéket takar. Természetes, hogy ezt a megkülönböztetett bánásmódot a nő meg is hálálja pontos munkájával, figyelmességével, kedvességével, szépségével. A nőbizottságok feladata, hogy ismerve a nők sajátos problémáit, azokat képviselje. Kezdeményezzen, javasoljon olyan tevékenységet, mely a nők élet- és munkakörülményeinek megjavítását szolgálja, hozzájárul a nők neveléséhez, tanácsokat ad életük jobb és szebb megszervezéséhez. A megyei nőbizottság úgy irányítja az összes városi és községi nőbizottságokat, hogy fáradhatatlanul vegyenek részt a pártunk által kitűzött feladatok megoldásában. Fontos, főleg falun foglalkozni a nőknek a munkával szembeni magatartásával, az asszonyok politikai tájékoztatásával. Eredményesnek bizonyultak azok a találkozók, amelyeket az asszonyokkal szerveztünk, a családdal, a gyermekneveléssel kapcsolatos témákkal: „A család és a nő“, „Az anya és gyermeke“, „A férj és feleség közti viszony“, „Hogyan öltöztessem gyermekemet“ — stb. —, éppen ezért ezeket állandósítani kell, a nők mind nagyobb tömegeit kell bevonnunk és bátran felvetnünk az élet legkülönbözőbb kérdéseit. Nemrég elemezte a megyei nőbizottság plenáris ülése a nők szociális tevékenységét, és felhívta a nőbizottságokat arra, hogy tegyék gazdagabbá a támogató bizottságok munkáját. Minden lehetőséget fel kell kutatni és használni az anya és gyermekvédelmi egységek támogatására. Nincs életünknek olyan területe, ahol — ha felelősséggel keressük — ne tehetnénk többet a nők érdekében. Ha a nőbizottságok ismerik a nők problémáit, kezdeményezéseit, javaslatait, akkor a többi szervezetek, intézmények és ezek vezetői is több érdeklődéssel, törődéssel kezelik ezt az igen fontos társadalmi kérdést. Felkérjük a tömeg- és társadalmi szervezetek, gazdasági egységek és intézmények vezetőit, hogy írják meg szerkesztőségünknek a nők neveléséért, tevékenységük segítéséért, fellendítéséért végzett munkájuk eredményeit, tapasztalatait, valamint ezzel kapcsolatos további elképzeléseiket. IRODALMI ALKOTÁSI VERSENY Az Arad megyei Népi Alkotások Háza „Aradi Tavasz, 1970“ elnevezéssel irodalmi alkotási versenyt szervez a Maros völgye öt megyéje (Arad, Hunyad, Fehér, Maros, Hargita) részvételével. A szabályzat értelmében a versenyen írásaikkal jelentkezhetnek a fenti megyék irodalmi köreinek tagjai. A mottóval ellátott alkotásokat — színdarab, agitációs művészbrigád szöveg, irodalmi montázs, melyek mai életünket tükrözik — 1970. március 10-ig kell zárt borítékban postázni az aradi Népi Alkotások Háza címére. A legjobban sikerült, elsődíjas írásokat kötetben is megjelentetik, és a szerző a törvényes díjszabásban részesül. A II., illetve III. díjat nyertek pénzjutalmat kapnak. r ' " s | A IV. oldalon i | i Tudósítás ION GHEORGHE MAURER, 5 s | a Minisztertanács elnökének hivatalos i I | i látogatása Jugoszláviában | Munkaszervezés és munkavédelem a bútoriparban Közismert tény, hogy a szervezés és a munkavédelem a munkafolyamatokban elválaszhatatlan egységet képez. E követelménynek, amely végül is a dolgozó életének és testi épségének szervezett védelmét jelenti, természetesen csak akkor lehet eleget tenni, ha ismerjük és megvalósítjuk a szervezés általános és az illető iparágra vonatkozó munkavédelmi célkitűzéseit. Ezek elsősorban a baleseti veszély csökkentésére, az egészséges környezet kialakítására, a dolgozók fizikai és ideg-igénybevétele csökkentésére, a munka ütemességének biztosítására, a belső szállítási útvonalak hosszának lerövidítésére vonatkoznak. Elemezve Marosvásárhely bútoriparának helyzetét, arra a megállapításra jutottunk, hogy az elmúlt évben valamennyi egységünknél csökkent a munkabalesetek és a szakmai megbetegedések száma. Az eredmények elérésében döntő tényező volt a jó szervezés, így például az „Augusztus 23“ Bútorgyárban a szervezési hibák következtében történt munkabalesetek már csak 30 százalékot képviselnek az összbalesetek számában. A munkabalesetek alakulását a szervezési hibák tükrében elemezve, gondolnunk kell elsősorban a védőberendezések hiányára, vagy helytelen kialakítására, a nem legveszélytelenebb technológia megválasztására, az anyagmozgatás rossz megszervezésére, a túlzsúfolt munkahelyekre, a gépek szakszerűtlen elhelyezésére, a dolgozók egyenlőtlen megterhelésére, a nem megfelelő személyi kiválasztásra, valamint a szakképzettség, oktatás és begyakorlottság hiányára. Mindezek annál is inkább jelentősek, mert a jó szervezéstől függetlenül, a famegmunkáló gépek kezelése, azok nagy forgácsoló sebessége következtében veszélyes. A fa heterogén anyag, változó rostiránya és keménysége, a göcsök vagy idegen anyagok, a túl nagy forgácslevétel mind visszasodrást okozhat. A visszasodort munkadarab pedig súlyosan megsértheti a munkást, ugyanakkor az előtolást végző kéz beleszaladhat a forgó szerszámba. A visszasodrás leggyakrabban a körfűrésznél és marógépnél fordul el. Nem véletlen, hogy az „Augusztus 23“ Bútorgyárban például minden második munkabaleset ezeknél a gépeknél történt. Mint szervezési hibát említettem a nem megfelelő személyi kiválasztást. Erre szintén a fenti üzemből adok példát. Pintea Lázár dolgozó 1969-ben harmadszor szenvedett balesetet, minden esetben marógépnél. Vajon szükséges volt megvárni a harmadik baleset bekövetkezését ahhoz, hogy Pintent a képességének, adottságának nem megfelelő munkakörből elhelyezzék? Ezen a téren már a szakmunkásképzés első lépésénél, a szakiskolába (inasképzésre) történő felvételnél figyelembe kellene venni a bútoripar támasztotta sajátos követelményeket. Ha aztán az alkalmasság-vizsgálat hiánya a gyakorlati oktatás formális elvégzésével párosul, nem meglepő, hogy a szakiskolát végzett ifjakkal még mindig gyakran történik munkabaleset. Azáltal, hogy az illetékesek nem követik, illetve nem követelik meg a faipari gépeknél bizonyos előre megszabott óraszám ledolgozását, a tanulók a baleset elhárítási, védelmi rendszabályokat nem sajátítják el már az inasévek alatt, hozzájárulnak ahhoz, hogy később könnyen balesetet szenvedjenek. Erről tanúskodnak azok az adatok, amelyek a balesetek és megbetegedések gyakoriságának vizsgálata során kerültek felszínre, így megtudtuk, hogy 1968-ban az „Augusztus 23“ Bútorgyárban munkabalesetet szenvedettek 42 százaléka volt szakiskolát végzett munkás, 36 százaléka képesítését a munkahelyén szerezte és 22 százaléka képesítetlen dolgozó. Tehát a hároméves szakiskola elvégzése éppen a balesetelhárítás terén nem nyújtotta a szükséges ismereteket és gyakorlatot. Az egységek hajlamosak a balesetek kivizsgálásakor megállapítani, hogy azok oka a dolgozó vigyázatlansága, a veszélyekkel szembeni közömbössége. Ez azonban csak akkor fogadható el, ha amunkásokat megfelelően (nemcsak formálisan), kioktatták, a védőfelszerelések és eszközök rendelkezésére állanak és helytelen munkavégzés esetén figyelmeztetésben részesültek, illetve ha mindez hatástalan maradt, más, veszélytelen munkakörülmények közé helyezték át. A megfelelő légkör kialakításához közös összefogás szükséges, amikor is a biztonsági szabályok megsértése, a testi épség veszélyeztetése a balesetek valódi okainak elhallgatása, körülményei kivizsgálásának elhanyagolása ugyanúgy, mint a szervezetlen munka, mindenki által elítélt cselekménynek minősül. A szervezés alapvető célkitűzése keresni azokat a megoldási formákat és eszközöket, amelyekkel a legkisebb munkaráfordítás balesetveszély mentesen, a legnagyobb munkaeredményt hozza. Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához szocialista termelési viszonyaink biztosítják az alapfeltételeket. KÁDÁR Zsombor mérnök TAVASZI ELŐZETES Ez évben először, de természetesen nem utoljára, a gépesítőket faggattuk a tavaszi kampányra való felkészülésről. Évről-évre fontosabb szerepet kapnak a termelésben, érthető hát a velük szembeni igényesség növekedése. A munkaszervezés javulása jelzi ezt, mely a szekciók megalakulásában, önállóságuk növekedésében jutott kifejezésre. Újabb motívum, hogy az idén a szövetkezetek közvetlen irányítása alá kerülnek a szekciók, megvalósul a vezetés és a termelés kedvezőbb összhangja. Egy párhuzammal kevesebb tehát, azaz egyelőre kevesebb elvben, mert nagy kérdőjel még, hogyan fogják ezt gyakorlatilag is megvalósítani. Az átállás sohasem zökkenőmentes, érdekek ütközése várható, avagy kísértenek majd az eddig alkalmazott módszerek. A gépesítő vállalatok érdeke azt kívánja, hogy a szekciók minél több munkát végezzenek, némely szövetkezet azonban igen-igen differenciáltan veszi igénybe szolgáltatásaikat. A gépek, felszerelések kihasználási mutatójáról van tehát szó. Nem lesz elég a szántás, vetés, aratás és szállítás műveleteinél hadrendbe állítani a gépesítőket, hatékonyabban fel kell használni segítségüket, mondjuk a takarmánybetakarításnál, talajfeljavításnál de akad számukra teendő az állattenyésztésben s nem különben a szövetkezet gépeinek kezelésénél, javításánál. Foglalkoztatásukra tehát számtalan lehetőség nyílik, csak élni kell vele. Már most számba kell venni a lehetőségeket, és sok egységben végre barátkozzon meg a tagság azzal a gondolattal, hogy a termelés-fejlesztés, növelés csak maximális gépesítéssel oldható meg. Ez a lényeg, mely az új évben sem szabad elsikkadjon, hanem érvényesüljön az eddigieknél erőteljesebben konkrétabban, a felkészülés a gépek javításából, rendbetételéből áll. A téli időben adódó termelőmunkák mellett ez a fő teendő. A hónap végéig elkészülnek a javításokkal, melyekről sok újat nem mondhatunk, ha csak azt nem említjük, hogy a megnövekedett géppark több munkát igényel. Ákosfalván, mint a karbantartó elmondotta, 10 traktor áll revízió alatt. Alkatrészcserét, apróbb módosításokat hajtanak végre rajtuk. Az egyetlen nehézséget az alkatrészhiány okozza. Kénytelenek kölcsönkérni, noha a megrendelést idejében leadták. A körzetgépész azonban ígérettel pótolta a cselekvést. Mindennek tetejébe leltároztak is. Kölcsönnel és alkatrész-felújítással segítenek a rövidzárlaton. Eléggé nehéz körülmények között folyik a javítás, a műhelyt kinőtte a géppark. Hangulatukon csak az segít, hogy tavasszal új szekciótelep építését tervezik. 580 hektár vetés vár erre a szekcióra. A jelenlegi géppark lehetővé teszi, hogy ezt a feladatot jó körülmények közt lássák el. Új gépek érkezését is várják. Két porzópermetező, ugyancsak két SPC-6 vetőgép, egy tárcsa, három 25 lóerős traktor szerepel az érkezési listán. Gálfalván végeztek a gépek javításával, most a traktorok revízióján a sor. Amíg az összes munkapadra kerülhet, akad itt-ott munka számukra, heremag-cséplés, szállítás stb. 890 hektár vetéssel kell megbirkózniuk a tavasszal. Gépeik kapacitása nem képez akadályt. Két SPC-6-os vetőgéppel, egy L-400-as traktorral, tárcsával, kis és nagy hengerekkel, remorkákkal, talajegyengetővel bővül a géppark. Egyetlen nyomatékos kérésük van: a szövetkezet biztosítson idejében, a szükségletnek megfelelően segédszemélyzetet, vetőmagot és nem utolsósorban ésszerű irányítást! A gépesítő vállalatok gondot fordítanak a gépkezelők, szekcióvezetők, karbantartók továbbképzésére is. A tanfolyamokon elsősorban az új gépek, felszerelések műszaki paramétereivel, kezelésük módjával ismerkedhetnek meg, felfrissítik-bővítik a munkavédelmi tudnivalókat. Szó esik bizonyára a munka megszervezésének, normázásának és javadalmazásának tökéletesítéséről szóló legutóbbi határozatról is. Ennek szelleme át kell hogy hassa valamennyiüket, hiszen mint gépkezelők tetemes részt vállalnak a mezőgazdasági termelés megjavításának, fellendítésének feladatából.