Vörös Zászló, 1970. március (22. évfolyam, 49-74. szám)
1970-03-28 / 72. szám
XXII. évfolyam 72. (5691.) szám 1970. március 28. szombat Ára 30 iráni _____________________________ A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülése Március 27-én Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével plenáris ülést tartott a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa. A plénum megvitatta az 1969. január-márciusi választási kampány során elhangzott honpolgári javaslatok megoldásának módját, a Szocialista Egységfront tanácsainak eddigi munkáját és fő feladatait 1970-re. A plenáris ülés jóváhagyta a szóban forgó kérdésekről előterjesztett anyagokat és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának munkatervét. A plénum megvitatta és jóváhagyta a Szocialista Egységfront nemzetközi tevékenységét, valamint külkapcsolatainak tervét 1970-re. A plenáris ülés jóváhagyta Az európai biztonságról című dokumentum szövegét, amelyet közzétesznek. A plénum elhatározta, hogy Gheorghe Apostol elvtársat és Constantin Mateescu elvtársat, aki a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének, illetve a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének képviselőjeként részt vett a Szocialista Egységfront Végrehajtó Bárójában és Országos Tanácsában, mentsék fel tisztségéből, minthogy az említett szervezetek vezetőségében változások történtek. A plénum tagként beválasztotta a Szocialista Egységfront Országos Tanácsába és Végrehajtó Bárójába a következő elvtársakat: Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Florian Dan Blache, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének elnöke, Valerian Popescu, az Orvostudományi Társaságok Szövetségének elnöke és Dumitru Bejan, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének elnöke. A plenáris ülés úgyszintén az Országos Tanács tagjává választotta Traian Dudás elvtársat, a Szocialista Egységfront Mehedinti megyei tanácsának elnökét. A plénumon felszólaltak a következő elvtársak: NICOLAE TABIRCA, CORIOLAN POP, KIRÁLY KÁROLY, ZAHARIA STANCU, AURELIA DANILA, GHEORGHE PALOP, CONSTANTIN PETRE, DUMITRU TOMA, CAROL COLLNER, ION MARGINEANU, CONSTANTIN DUMITRESCU és DAMIAN ASCANIO. A plenáris ülésen NICOLAE CEAUSESCU elvtárs tartott záróbeszédet. NICOLAE CEAUȘESCU elitárs beszéde ELVTÁRSAK! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülése rendkívül időszerű problémákat vitatott meg. A tanács összes tagjai, akik itt felszólaltak, kiemelték, hogy a megyei, városi és községi tanácsok igyekeznek megoldani a dolgozóknak a választási kampány idején előterjesztett javaslatait és általában a különböző bejelentéseket és indítványokat, amelyeket a dolgozók folyamatosan a Front tanácsaihoz, a különböző állami szervezetekhez intéztek. Meg kell mondanunk, hogy a választások óta eltelt időben nagyobb gondot fordítottak e problémák megoldására, a lakosokat közvetlenül érintő munka- és életkérdések, valamint a gazdaságiközművesítési problémák megoldására. Ahogyan azt csaknem valamenynyi felszólaló hangoztatta, főleg gazdasági-közművesítési téren valósítottak meg sok jó dolgot, noha, meg kell mondanunk, még sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy biztosítsuk hazánk városainak és községeinek jó gondozását és gazdasági ügyvezetését. Az elért jó eredmények mellett e téren még elég sok fogyatékosság mutatkozik. A Front egyes tanácsai és egyes néptanácsok nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a rendelkezésükre álló eszközöket minél jobb eredménnyel használják fel a városok és községek közművesítési-gazdasági színvonalának emelésére, hazánk lakosai egyre jobb életkörülményeinek megteremtésére. Ugyanakkor, amint azt itt hangsúlyozták, nem minden képviselő fordít kellő figyelmet a lakosokkal tartott találkozókon felvetett problémákra. Fel kell hívnunk az összes nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselők figyelmét, hogy foglalkozzanak behatóbban a választók által felvetett problémák megoldásával. Természetesen vannak problémák, amelyek nem oldhatók meg gyorsan, de a lakosok ebben az esetben is választ kell hogy kapjanak, meg kell mondani nekik, hogy mit lehet és mit nem lehet megoldani, érvekkel alátámasztva az okokat, az indokokat. A dolgozók csak így fogják konkréten átérezni, hogy az állami szervek, a Szocialista Egységfront szervezetei valóban foglalkoznak kérdéseikkel. Ott, ahol nincsenek meg még a lehetőségek az előterjesztett javaslatok megoldására, vagy pedig a felvetett problémák alaptalanok, türelmes magyarázatokat kell adni a lakosoknak; ha így járunk el, minden szempontból csak nyerhetünk ezen. Amint más alkalmakkor is elmondottam, állami szerveink és a Szocialista Egységfront szervei, valamint a pártszervek és a tömegszervezetek tartsák alapvető kötelezettségüknek, hogy állandóan foglalkozzanak a lakosok által fel- vetett problémák megoldásával. Az állami, párt- és társadalmi szervezeti aktivistáknak — tehát a Szocialista Egységfront tanácsainak is — meg kell érteniük, hogy egész tevékenységükkel a lakosok érdekeit kell szolgálniuk. Csak akkor élvezhetik a lakosok bizalmát, ha felelősségérzettel és következetesen eleget tesznek e teendőiknek. Csak így sikerül egyesíteniük az összes lakosok lendületét és energiáját a társadalom fejlesztésére, szocialista hazánk városai és falvai élet- és civilizációs színvonalának emelésére vonatkozó feladatok megvalósítása érdekében. Ezzel kapcsolatosan szeretnék utalni arra, hogy a Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek rendszeresebben kell beszámolókat tartaniuk a választók előtt. Úgy vélem, jó lenne, ha célul tűznénk ki, hogy május-júniusban az egész országban tartsunk ilyen találkozókat. Ez alkalommal meg kell vitatni mind a képviselők tevékenységével kapcsolatos problémákat, a választók által felvetett kérdések megoldási módját, mind főképpen a párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatosan elhatározott problémákat, valamint a Nagy Nemzetgyűlésnek a termékek minőségére, a munka megszervezésére és a munkafegyelemre vonatkozó határozatait. Maguknak a Front tanácsainak operatívabb ellenőrzést kell gyakorolniuk afelett, hogy a képviselők miként tartják a kapcsolatot a választókkal, hogyan tájékoztatják őket tevékenységükről és az általános kérdésekről, hogyan oldják meg a lakosok által felvetett problémákat. A Szocialista Egységfrontban képviselve vannak az összes társadalmi szervezetek, ezért a Front tanácsaiban meg kell vitatni, hogy ezek a szervezetek miként vesznek részt a közösen elfogadott program megvalósításában, annak a programnak a megvalósításában, amellyel a választásokon a nép előtt jelentkeztünk, a párt és az állam politikájának megvalósításában. E téren úgy vélem, hogy mind az Országos Tanács, mind a megyei tanácsok még elég keveset tettek. Az Országos Tanács intézkedési tervében vannak egyes előírások e tekintetben; úgy vélem, hogy célul kell kitűznünk: öntsünk több életet a tanácsokba, hassunk oda, hogy töltsenek be nagyobb szerepet a hozzájuk tartozó szervezetek tevékenységének egybehangolásában. Hangoztatták itt azt a véleményt, hogy igen fontos probléma növelni az írók, a képzőművészek és a zeneszerzők szövetségeinek hozzájárulását a nevelőmunkához, főleg az ifjúság nevelésének munkájához. Örömömre szolgált hallanom, hogy az írószövetség már kezdeményezett bizonyos akciókat ebben az irányban. Reméljük, hogy a jó kezdetet — amely talán visszatérést jelent egyes múltbeli és indokolatlanul elfelejtett jó szokásokhoz — tovább folytatják. Az írószövetség és a többi szövetség tevékenységében állandó módszerként kell meghonosodnia az olvasókkal, a művek haszonélvezőivel, a lakosokkal való kapcsolatok erősítésének. Természetesen az említett akciók során a művészek felolvassák vagy ismertetik a lakosokkal műveiket, de ez alkalommal meg kell hallgatniuk azt is, hogy mit mondanak az olvasók. Ez hasznos lesz mind a közönségre, mind az alkotókra nézve. Ily módon az olvasók, a hallgatók, a nézők segítséget kapnak az alkotó szövetségektől, hogy jobban megérthessék a műveket. Ugyanakkor azonban az írók, művészek, általában az alkotók is, jobban megértik majd a közönség törekvéseit és óhajait, hogy olyan műveket alkothassanak, amelyek megfelelnek hazánk lakosai kívánságainak és törekvéseinek. Tehát e kapcsolatok szorosabbra vonásával végeredményben nyer szocialista társadalmunk, a művészet és a kultúra, az alkotók, hazánk lakosai. Beszéltek itt a Műépítészek Szövetségének tevékenységéről. Azt hiszem, hogy az Országos Tanácsnak többek között azt kell ajánlania a Műépítészek Szövetségének, gondoskodjon arról, hogy minden megyében legyen néhány műépítész, bármilyen erőfeszítéseket tenne is a bukaresti Műépítészek Szövetsége, nem pótolhatja a megyékben élő és dolgozó műépítészek teendőit. Egyetértek azzal, hogy a megyék forduljanak a Műépítészek Szövetségéhez, hogy ez szervezze meg csoportok küldését a terepre, amelyekben a műépítészeken kívül részt vennének az oktatásban és intézményekben működő káderek is. Ezek a csoportok nyújtsanak támogatást a helyi szerveknek a szisztematizálás véglegesítéséhez és a tervezéséhez. Én valóban azt hiszem, hogy a szövetség műépítész csoportokat alakíthat azoknak a megyéknek a számára, amelyek nem rendelkeznek erőteljes intézetekkel; ezeknek a csoportoknak bizonyos mértékig legyen állandó felelősségük, nyújtsanak rendszeres támogatást, segítséget a megyéknek. Ez jó dolog volna. Vannak azonban, elvtársak, más problémák is, amelyek megérdemlik, hogy megvitassuk őket tanácsunk keretében; azt hiszem, hogy az Országos Tanácsban, valamint a Végrehajtó Bizottság Barájában résztvevő szervezetek gondolni fognak a vita témakörének kiszélesítésére. Jó lenne, ha felvennék a napirendre azt is, hogy milyen teendők várnak a Front Országos Tanácsára a Központi Bizottság által a mezőgazdaságra vonatkozóan nemrég elfogadott két program valóra váltásában. (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ! A 4. oldalon is ! KÜLPOLITIKAI IdEI esemény N Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának harmadik napján megvitatták Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi politikáját. A teremben jelen voltak az ország nagy tanácsának képviselői, valamint számos meghívott vendég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, gazdasági, tudományos és kulturális személyiségek, újságírók. A meghívott vendégek között voltak bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői és számos külföldi sajtótudósító. A képviselők és a meghívott vendégek élénk, hatalmas tapssal fogadták a párt és az állam vezetőit, a következő elvtársakat: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd átadta a szót Corneliu Manescu képviselőnek, külügyminiszternek, aki előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről szóló beszámolót. Az általános vitában felszólaltak a következő képviselők: Mihai Dalea, a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke, Gheorghe Rosu, az RKP Bákó megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Stanciu Stoian, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligájának főtitkára, Mihail Lupan, a resicai kohászati kombinát művezetője, Ion Coman altábornagy, a fegyveres erők miniszterének helyettese, Eduard Eisenburger, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Ursu, a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Spatarelu, a Ialomița megyei Gheorghe Doja mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Ion Dumitrescu, a Zeneszerzők Szövetségének elnöke és Maria Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, az Országos Nőtanács alelnöke. Stefan Voitec elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés Bárója nevében javasolta, hogy a Nagy Nemzetgyűlés fogadjon el határozatot Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről, amely határozatot a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai bizottsága megvizsgált és magáévá tett. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése egyöntetűen nyílt szavazással elfogadta a Határozatot Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről. Az ország legfelsőbb fórumának képviselői, a meghívott vendégek hosszas tapssal fejezték ki teljes egyetértésüket, a nép teljes csatlakozását Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájához, amely mindenben megfelel szocialista nemzetünk érdekeinek és törekvéseinek. Délben az ülésszak félbeszakította munkáját; a Nagy Nemzetgyűlés VI. törvényhozási ciklusa negyedik plénumának következő ülését idejében közölni fogjuk. Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfelelően a munka állandó bizottságokban folytatódik. Beszámoló Romania szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről — Előterjesztette Corneliu Manescu elvtárs, külügyminiszter — TISZTELT ELVTÁRSAIM! A kormány megbízásából az a megtisztelő feladat hárul rám, hogy magas fórumunk előtt ismertessem a román állam 1969. évi nemzetközi tevékenységét. Országunk külpolitikája dialektikus egységben, teljes harmóniában fejlődik a belpolitikával, s a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését szolgálja. Azok a jelentős sikerek, amelyeket a román nép új életének megteremtésében, a szüntelen haladás és a civilizáció útján ért el, jelentősen előmozdítják a szocializmus szilárdításának ügyét, a szocializmus tekintélyének és vonzerejének növekedését. A román nép sorsa, az emberiség jövője iránti mélységes felelősségtől áthatott következetes párt- és állampolitika szellemében országunk hozzájárult az összes államok közötti együttműködési kapcsolatok előmozdításához a fontos nemzetközi problémák megoldása, a béke és a biztonság meghonosítása céljából Európában és világszerte. A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa, amely a nép életének történelmi jelentőségű eseménye volt, nagyra értékelte pártunk és kormányunk külpolitikáját, kijelölte ennek céljait és irányvonalait. A román kormány egész külpolitikai tevékenysége a párt- és államvezetőség, közvetlenül Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének állandó irányításával folyt. Románia úgy véli, hogy a nemzetközi élet reális normalizálása, a béke és a biztonság konszolidálása megköveteli a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és erősítését, s ezért kitartóan szorgalmazta és szorgalmazza a kapcsolatok bővítését az egész világ államaival. Orságunk 1969-ben diplomáciai kapcsolatot létesített Dél-Vietnam Köztársasága ideiglenes forradalmi kormányával, Bolíviával, Csáddal, Niggerrel, Malaysiával, Ugandával és Új-Zélanddal. Románia jelenleg 95 állammal tart fenn diplomáciai és konzuli kapcsolatokat. Románia kapcsolatait az összes államokkal a következő elvekre helyezi, amelyek egyre nagyobb jelentőségűek a nemzetközi életben és amelyeket a népek egyre inkább magukévá tesznek: a nemzeti függetlenség és szuverénítás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás, minden állam azon joga, hogy önállóan döntsön bel- és külpolitikájáról. Románia, amely külpolitikáját tántoríthatatlanul az összes szocialista országokkal való barátságra ,testvéri szövetségre és sokoldalú együttműködésre alapozza, fokozott tevékenységet folytatott politikai, gazdasági, kulturális-tudományos kapcsolatainak elmélyítéséért és bővítéséért a szocialista államokkal. Ide tartoznak Nicolae Ceaușescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak találkozásai Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin elvtársakkal, Wladyslaw Gomulka, Marian Spychalski és Jozef Cyrankiewicz elvtársakkal. Sor került Nicolae Ceaușescu és Joszip Broz Tito elvtársak két találkozójára, valamint Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének megbeszéléseire. Érintkezésekre és megbeszélésekre került sor különböző szinten Bulgária NK-val, a Csehszlovák SZK-val, a Német DK-val, a Magyar NK-val. Országunk kapcsolatai Albánia NK-val a kölcsönös megértés szellemében fejlődtek és megvan a lehetőség e kapcsolatok további bővítésére. A találkozók és a megbeszélések az együttműködés mélyüléséhez vezettek, kidomborították az újabb lehetőségeket a kétoldalú kapcsolatok bővítésére az összes felek előnyére, alkalmat nyújtottak a hasznos eszmecserére az európai szocialista államokat érdeklő problémák tekintetében, értékesen előmozdították a szocialista államok egységének erősödését, a szocializmus, a béke és a népek közötti együttműködés ügyét. Fejlődtek a Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti együttműködési kapcsolatok. Tavaly ősszel Pekingben Ion Gheorghe Maurer elvtárs a két ország szocialista építésére vonatkozó kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a nemzetközi helyzetről tárgyalt Csu Enlaj elvtárssal és a Kínai NK más vezetőivel. Országunknak Vietnam DK-val és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal fennálló kapcsolatai annak a sokoldalú támogatásnak a talaján bontakoztak ki, amelyet a román nép a hős vietnami népnek nyújt az amerikai agresszió elleni igazságos harcához. Pozitíven fejlődtek Románia kapcsolatai a Mongol NK-val és a Koreai NDK-val. A Kuba Köztársasággal fennálló kapcsolatok több síkon fejlődtek. A román kormány, abbeli törekvésében, hogy szüntelenül tökéletesítse a szocialista államokkal fennálló kapcsolatainak jogi keretét, 75 új együttműködési és kooperálási okmányt írt alá a legkülönbözőbb területeken. Románia cselekvően hozzájárul a gazdasági együttműködés és kooperáció bővítéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, amelynek tagja. Románia ugyanakkor fokozza árucseréjét, gazdasági együttműködését és kooperációját az összes szocialista országokkal. Országunk fejleszti katonai együttműködési kapcsolatait a Varsói Szerződés tagállamaival, amelyek közé maga is tartozik, és kész a baráti hadseregek oldalán harcolni egy olyan agresszió esetén, amelyet az imperialista erők Európában a Szerződés valamelyik tagállama ellen indítanának. Ugyanakkor Románia bővíti együttműködését az összes szocialista államok hadseregeivel. 1969-ben Nicolae Ceausescu elvtárs vezette párt- és állami küldöttségek részt vettek a KGST rendkívüli ülésszakán, a Varsói Szerződésben résztvevő államok Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán, valamint Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia SZK, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetőinek decemberben megtartott moszkvai találkozóján. Ezek a találkozások és a szocialista országok többi összejövetelei, amelyeken Románia részt vett, bebizonyították, hogy ha a kérdéseket elvszerű és elvtársi szellemben, a kölcsönös tisztelet jegyében és minden egyes állam véleményének és érdekeinek megértésével vetik fel, olyan megállapodások jöhetnek létre, amelyek elfogadhatók az összes felek számára s ilyképpen jelentősen hozzájárulhatnak a kölcsönös együttműködés magasabb fokra emeléséhez, a szocialista országokk közötti szolidaritás erősítéséhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy ha a közös rendszer, ideológia és a közös célok révén egyesült szocialista országok a marxizmusleninizmus és a szocialista internacionalizmus, az elvtársi segélynyújtás elveire, és a jelenlegi nehézségeket túlhaladva a szocialista államok közötti kapcsolatokban fennálló normákra építik kölcsönös kapcsolataikat, példát nyújthatnak az összes népeknek a megértés és a sokoldalú kooperáció tekintetében, kedvező és egyre erősebb befolyást gyakorolhatnak a nemzetközi kapcsolatok alakulására és a mai világ fejlődésére. (Agerpres) A Nagy Nemzetgyűlés megvitatta a külügyminiszter beszámolóját Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről, és ELHATÁROZZA: Jóváhagyja Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi külpolitikai irányvonalát és nemzetközi tevékenységét. Újra megerősíti Románia Szocialista Köztársaságnak azt az elhatározását, hogy külpolitikájában a jövőben is az összes szocialista országokkal való barátság, szövetség és sokoldalú kooperáció erősítésére, az összes államokkal való együttműködés bővítésére törekszik, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre — a szuverenitás és a nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján —, támogatja a gyarmati uralom alatt álló népek harcát és bővíti az együttműködési kapcsolatokat a fiatal független államokkal szabad, önálló fejlődésük érdekében, előmozdítja az európai és a világbéke és biztonság légkörének biztosítását, a korunk antiimperialista erőivel való egység és szolidaritás erősítését. Megbízza Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsát, hogy tegyen meg minden intézkedést e politika megvalósításáért. (Folytatás a 2. oldalon) A Nagy Nemzetgyűlés határozata Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi tevékenységéről A Ciupe házaspár gyűjteményes kiállítása Március 29-én, vasárnap délelőtt 12 óraikor a Képzőművészeti Múzeum termeiben (Művelődési Palota, III. emelet) nyílik meg AUREL CIUPE, a művészet érdemes mesterének, és feleségének, MARIA CIUPE-nak a gyűjteményes kiállítása. A kolozsvári művészek kiállítását nagy érdeklődéssel várja Marosvásárhely közönsége. Esztergált stílbútor Előszobaberendezések sorozatgyártását kezdte meg — külföldi megrendelésre — a Ludasi Helyiipari Vállalat. A bútorok alkatrészeit bükk- és tölgyfából esztergályozzák, s hogy megőrizzék eredeti színüket, csupán lakkozzák őket. A modern vonalú, szép kivitelezésű stílbútor-garnitúrák egy-egy kanapéból, két fotelből, egy asztalból és négy székből állnak.