Zalai Hírlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

Papok igazsága Tudom, hogy ez a cím szorosan vett filozófai értelemben nem eléggé precíz. Mert, ugye, az igazság ál aláz06 t6mögött az ember mindig egy-egy társadalmi aszály igazságát keresi, márpedig a pápák rendje a legvérmesebb túlbecsléssel sem vádolható azzal, hogy számukat a »termelésben« elfoglalt helyüket illetően osztálynak számtanárak. Mégis ezt a címet használom, hisz a kizsákmányolok gazsága, mint általános fogalom, feltétlenül a brancshoz tartozó kisebb csoportok által vallott érdekigazságok összetevődéséből alakul ki. Az egyszerű népnyelv ezt bölcsebb tömörséggel így f°jezi ki: holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Nemcsak a feudális úriszékre hivatkozom. Legnyíltabban, legdurvébban természetesen a földesúri »igazságszolgáltatás» mutatta meg, hogy a kizsákmányoló rendszerben parasztnak sohaem lehet igaza az urakkal szemben. A modern idők bíráskodása már nem ilyen egysíkúan és minden esetben kimutathatóan szerzett érvényt ennek az elvnek. Túlzás lenne azt mondani, hogy például a harmincas években minden pert a gazdagabbak, a hatalmon levők javára döntöttek el. Előfordult, hogy a látszatot megőrzedő, kisebb jelentőségű ügyekben, vagy amikor már semmiképpen sem lehetett elferdíteni, megcáfolni a tényeket, ha mariig ideiglenesen a szegényebb, a kisember javára billent és elmarasztalták a gazdagot, csorbát szenvedett az urak igazsága. Nem NpNH azonban félteni őket. Végül mégis csak az ő igazságuk kerekedett felül. Ezt bizonyítja a kehidaiak hajdani plébánosának, Vass Ferenc úrnak az esete is, akit a harmincas évek táján elég súlyos váddal citáltak a bíróság elé. Vass Ferenc — az akkori idők hírhedt Vass miniszterének érdesegy öccse — a kilencszázas évek elejétől csaknem négy évtizedig gyűjtögette a garasokat (no és persze a pengőket is) a kehidai plébánián. Hirtelenében nem tudnám kifejezőbben ábrázolni tevékenységének lényegét. Azt mondják az idősebbek, hogy a megye, de talán az ország legzsugoribb embere volt, aki szakácsnőjével — a hajdani Linka nénivel együtt — összeharácsolta volna a fél világot. Beszélik, hogy a nagy gazdaság, sok föld, állat, stb. mellett reggelenként a szeperából készítetett magának kávét, baromfit csak vész idején fogyasztott, sőt azt is megette, hogy a pestisben elhullott sertését kényszervágása hivatkozva, kimérette a faluban. A falu dolgozói mit sem sejtve, órák alatt széthordták a húst, és csak másnap tört ki a botrány, amikor a romlott, tűzlő hústól súlyos mérgezést kaptak. fifilhábsintó esetnek megyeszerte híre ment, sőt csaknem országos ügy lett belőle, különösen akkor, amikor a járásbíróság feljelentések ellenére se akarta vád alá helyezni a tömegmérgezést okozó, zsugori plébánost. (Akkoriban nem volt ajánlatos egy valódi «echt« mniszter közvele" ■ ohmával kikezdeni.) Masa Vass — a miniszeri fivér — többször egymásután f°lhívfa az igzágszogáltatás embereit az ügy »tárgyilagos« elbírálására , sőt bizalmi emberét személyesen küldte le a súlyos bűncselekmény elusolására. A terebélyesedni kezdő országos botrány veszélye végül is jobb belátásra bírta a magas rangú protektort, — nem gördített akadályt a bírósági eljárás útjába, de intézkedett, hgy a közröhejbe fulladó bírósági komédia megfelelő »ítéletet» hozzon, — tehát —már eleve biztosította a felmentést. A miniszteri párnás ajtók mögött kifundált Rusmus a járásbíróság tárgyalótermében csaknem elakadt. A plébános ügyvédje — érthetően — azt igyekezett bizonyítan, hogy az állatot élve, egészségesen vágták le, a tömeges húsmérgezés a plébániától függetlenül, valószínűleg a hirtelen melegre fordult időjárás hatására következett be. Ezt a teóriát természetesen bízóntani kellett... Látszatra mi sem volt könnyebb ennél. Két tanú kellett — két «elfogulatlan, pártatlan« tanú —, így hát felíratták a D’édámia szolgalegényét és kocsisát. A szolga legf'ry vallomásával nem is volt baj. Az előzetes, szájbarágott szöveg alapján nagy pimkodva — és a hamis eskü okozta zavarral küszködve — mégiscsak azt vallotta, hogy a disznót egészségesen szúrták le. M?!3 LS3k 8!5V tanú kellett tehát, és a vád máris cáfolva van. A vallomás után egycsapásra megváltozott a plébános úr magatartása. Arcáról azon gyomban eltűnt a bűntudat szorongása, és percről percre magabiztosabb fölényességgel figyelte a tárgyalás menetét. (Nem csoda. Egy tanú kellett és az éppen a tulajdon kocsisa volt.) A kocsis izzadó homlokkal állt a tekintetes bíróság elé. Izzadt, mert becsületes ember lévén, irtózott a hazugságtól Kiváltképp azután, hogy két ujját a keresztre helyezve meg kellett esküdnie a vallomásáéi előtt. A bíró kérdésére elmondotta, hogy ő segített a kérdéses disznó leölésében. Emelkedett hangon tette fel a bíró a kérdést: Élt-e a disznó, amikor leszúrták, vagy sem? Hallgatás. A bíró segíteni akart. — Hallotta a disznó visítását? Verejték ült ki a mi emberünk homlokára. Aztán némi hatllgams mán nagy kínlódva kinyögte: — Tekintetes bíróság. Arra, hogy élt-e, visított-e a disznó, nem tudok válaszolni, mert én... azt tulajdonképpen nem is hallhattam. Én ... én a disznó hátsó lábát fogtam ... így esett a hírhedt tárgyalás, amelyen rége is a terhelő adatok nem utolsósorban a becsületes kocsis vallomása alapján — el kellett ítélni a zsugori plébánost. Természetesen formális ítélet született — és biztos, ami biztos —, azt is rögtön , felfüggesztették. Elvégre a papok igazsága az urak igazsága, akkor még erősebb volt, mint aszegényeké. A népnek legfeljebb egy haszna volt az egészből: a tárgyalás alapján egy újabb ízes adoma keletkezett az egyszerű papkocsisról, — aki a hátsó lábat fogván, nem hallotta meg a disznó visítását... Vasvári Ferenc Új mederbe terelték a Pavle-folyót A Delvina síkságon nagyarányú talajjavítási munkálatokat fejeztek be. Elkészült a Pavle-folyó 9 kilométeres új mederszakasza, amely egyszersmindenkorra elejét veszi a folyó gyakori áradásainak. A Blavle-folyó eddig a butrinti tóba ömlött, az új mederszakasz a tenger felé tereli el vizét. Korszerű szovjet gépek segítségével 6 hónap alatt befejezték ezt a nagy munkát, amelynek eredményeként 6900 hektár termőföldet hódítottak vissza a természettől és 6700 hektár, vízben szegény föld rendszeres öntözését tették lehetővé. Ezeken a földeken nagyüzemi gyapot- és rizstermelést kezdenek, illetve új narancs- és citromfa ültetvényeket telepítenek. ZALAI IH*I * ] ISSI. december L. Tudomány és technika A béke és a haladás szolgálatában Szkobelcin akadémikus cikke a modern fizika néhány problémájáról — VÖ*I€Í< 1* — A tudomány és technika területén a legújabb események azoknak a kulcspozícióknak a feltárása volt, amelyek megnyitották ez utat az atomenergia felszabadíása és gyakolati akalmozása előtt. Közismrt, mekkor jelentőségűek voltak az atomfizika történetében az atommagok bombázás útján való hasítására vonatkozó kutatások, az atommagokat különleges lövedékekkel, például a hidrogén a deutrum, a hélium atommagjaival bombázták. A harmincas évek elején különleges verseny indult meg azzal a céllal, hogy az atomfizikai laboratóriumot az ellásuk után eszközökké, amelyik minél napybb energiára képesek e »lövedékeket« felgyorsítani. 1944-ben V. I. Vikszler szovjet tudós (s valamivel később az amerikai McMillan) feledezte az »önműködő fáziskiállás”» elvét. Ennek ez r ívnek ez alapján a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és más országokban szivurotovok, fazotrovok (szivkrociklotronok) és más gyorsítókönyvek, s ezzel az atomfizika fejlődésének új korszakába lépett. A tudomány nagy eseményének számított a dubnoi gigászi szinkrofazotron üzembehelyezése. Ez a részecskegyorsító méreteit és a részecskékkel között energia nagyságát tekintve felülmúlja az Egyesült Államokban épített két más hasonló unikális berendezést. Ez év áprilisában a gyorsítóban sikerült a részecskéket (protonokkal) 10 milliárd elektronvolt energiára gyorsítani. Ez csúcseredmény. Az atomfizika modern gyorsítókkal való ellátása lehetővé tette a tudomány számára, hogy mindenoldalúan tanulmányozza azokat a mikroság új területén végbemenő jelenségeket. Ebben a világban sajátos törvények uralkodvak, amelyek nem illeszkednek bele általános fogalmaink keretébe. A különböző fajta — telített és semleges részecskék — mezonok, hiperinok, stb. világa ez. E részecskéket a tudományos irodalom ma már a «különös« részecskék, valamint »anti-részecskék« néven jelöli. Beszélünk például »anti-protonokról». (Az anti-protonok a közönséges protnoktól villamos töltésük előjelében különböznek.) a mikrovilág e részecskéi '* változékonyak s «életük» tartama elenyésző, egyeseké a másodperc milliomod része, másoké ennél még százszorta vagy ez ment rövidebb. A fény sebességét megközelítő sebességgel száguldó részecskék megfigyelős azonban úgy találja (s ezt kísérlettel már sokszor ellenőrizték), hogy a részecskék élete repülésük folyamán a relativitás elmélete által előre meghatározott törvényeknek megfelően meghosszabbodik. E részecskék közül sokról még nem egészen világos, hogy milyen helyet foglaltak el a világnak abban az új fizikai képében, amelyet majd a jobbn alakítanak ki. Az eddigi megfigyelések egész sor olyan kérdés felvetésére vezetnek, amelyek a mikrovilág jelenségeire vonatkozó alapvető elgondolásaink fundamentumét érintik. Jó el az óriási, modern gyorsírók építése előtt a metovok és haverosok keletkezését a kozmikus sugárzás megfigyelésénél fedezik fel. Az elemi kozmikus kisugárzás részecskéi a természetben, jobban mondja a kozmikus tér messzi mélységeiben kletkeznek, ahonnét a legegyszerűbb elemek atommagjai — főleg kolosszális energiára felgirult protonok — érkeznek Földünk atmoszférájába. A kozmikus kisugárzás részecskéit felhasználó kutatás lehetőségei azonban rendkívül korláosak, mvel e részecskék áramlásának intenzitása felsi. A kozmikus sugarak kutatásának szerrpét a katonai felderítés ideraivek teljesítéséhez, a gyorsítók szrpét pedig az pdetermmuió front tüzérségénk feladataihoz hasonlíthatjuk. A szovjet tudomány igen nagyi mértékben hozzájárult a kozmikus sugarak tanulmányozásihoz. A fizikusok nagy kollevívája (Sz. N. Venov, N. A. Dobr't'in, G. T. Zace-i”, stb.) olyan eredeti berendezéseket szerkesztettek, amelyek lehetővé tették a kozmikus sugarak részcsk ál era váltott jelenségek tanulmányozását. § kozmikus sugarak !e álentik ezt a fonalat, amely a modern fizikai kutatások két pólusát — a mikrovilágot ,s a kozmoszt — összekapcsolják. A legutóbbi időkig a kozmosz jelenségeinek tanulmányozása a csillagászat és az aszt-, o szika keretére szorítkozott. Napjainkban erre a területre új módon és sokkal mélyebben hatolt be a fizika. Új tudomány keltkezik — a rádió-csillagászat. A rádió-és lxguia eredményei azon alapulnak, hogy a legújabb rádótechnikai eszközök segítségével megnyílt a lehetőlég a világmindenségből rádiókisugárások formájában hozzánk érkező sajátos »tangók» és «zörejek« «meghallgatására». A Szovjeunióban rádióteleszkópok útján megfigyeléseket végznek és új, méreteit tekintve egyedülálló ilyen berendezést építenek. A kozmosz problémái napjainkban a modern fizika egyik irányának problémáiként jelentkeznek. A fiziiía viszonylag nemrég adva val-Szi arra a kérdésr.. mi a Nap es a csillagok energiájain.* firrus-. ha mar tudja. , iv.gy ez a jovias az utóm(joooan. mondva may-) energia, tustrsouM-n a iz-Kuson, ae termesetesen a lua.may es tjetiuika maj ágának képviselői közös ruUi.i—mi ru,,- u;-ő sike,e,\ei értének földi viszonyok közepette megvalostolják azt, ami lenyegben a v.imatur m.sterséges nap. Ez az eredj meny iu,jt.o.n a nepe . eremben az események tragikus alakuUiSxica,, kapca, i— is. A könnyű eremen termonukleáris szintézise révén létrehozott mesterséges napnak az a r ndet.dése___ hogy óriási terü-sz.en kiégessen mindent, a.in él. Az úgynevezett hidrogénbombáról van szó. Mint ismeretes, a szovjet kormány a nép széles tömegeinek támogatásával minden lehetőt megesz annak érdekében, hogy " kedves nemzeközilég'-tr. teremtve, az emberi szellemnek ezeket a vívmányait az emberiség javát szogáló békés felhasználás medrébe terelje. Lehet, hogy a földet l népesítő tömegek békeágya öszszekapcsolható a közelmúlt nagyzerű eseményével, a masteri geshod felbocsátásával. Remélik, hogy a műhold új korszakot jelent a népek kzötti együttműködés fejlődésében is. Napjaink tudományos elő-él halalásírak legnagyobb sikerei — az a momeneglika, a gigászi részecskegyorsító, az elektronikus számológépek, a mesterséges ha — a nagy alkotó kollektívák együttes munkájának, valamint számos tudmányos együttes eredményeinek köszönhetők. A mesterséges hold hírnök, s már puszta létével az egész világnak ékesz 'lóan beszámol azokról a P'ndívül feltelekről, amelyeket ezen eredmények érdekében a Szovjetunióban megtermtettek, azokról a lehetőségekről, amelyeket az új vívmányok érdekében a szojet tudomány számára a Szovjetunió ötödik évtizedének küsszöbén biztosítottak. MEGVALÓSULÁS HAJNALÁN Két műhold már a Föld körül kering. Az egyik már él ..lénye is vitt magával. E képünk a Hold közelségében ábrázolja a rakétát, a benne ülő emberre. Ez még cső kép. A valóság is azonban egyre közeleg . . . Ratioztv talajtulaló üdüintel Szém&igyiek lendraséra Geoszikusokból áll munkaközösség érkezett Lupényra, hogy egy korszerű ru.iraktív talajkutató berendezés segítségével koksz-síkra akalmas új szénréteget tárjon fel. A kőolajipar, kutatók és a bányászok, egyv. mű..ödise, a korszerű talajkutó beredezések közös felhasználása érdekében már tav iy megkezdődött. 1956 ban új módszert dolgoztak ki a széntelep feltárására a kőolaj emelésre. alkalmazott gofizikai módszerek segítségével. Az új módszer alkalmazása a régi talajkutatási műszerhez képest 53 százalékos költség- és jelentős időmegtakarítást eredményez. Az első rádióaktív talajkutatási műveleteket a luréryi, urikányi és petilai bányákban hajtották végre. A kedvező eredmények arra késztették a kutatókat, hogy ezt a módszert más bány'ka is kif vessék. Most már Domán v és A urán is folynak rádióaktív ta’ajkutatások. A konszerű ge'f'zikm kutatómód',z~n ek a ka’ma ásával a pefrilai 5.113 as k'da csondában m°rál1apftották a sz'mrét egek e'helyek dé ét é'vastagsági, s a többi ' e et szerkezetét és elrendeződését. A pl-'e’-ti taj'utató vá”a lat gemi-'ziVai k t-*a ’abora^riumának mu«k-’közössége a' eddigi tavaszt lat k a’atrán ta-T’.n’mávvaz'ra a meglevő készülékeik atVnlm-’ á'^ak lehetőségét a cammcsu’árzár és a reutire vk:'-ncsátó anyagok felhasználásával. Ha alacsony a vérnyomása... irta: Dr. il."'. Azt mindenki tudja, hogy az orvos mindezekelőtt vérnyomást mér. De azt kevesen tudják, hogy a vérnyomást rengeteg körülmény befolyásolja, és az orvos által esetleg közölt számokból a laikus keveset ért. Mert az aranyszabály, amely szerint a normális vérnyomásunk pontosan annyi, mint éveink 10%-zal növelt száma, már régen nem érvényes, nem beszélve arról, hogy az ember vérnyomása állandóan változik. Általában a szisztolés és a diaszisztolés vérnyomást mérik. E két érték közül mindegyik egyformán fontos. Legtöbbször azonban csak az egyiket jegyezzük meg, mégpedig a nagyobbikat és beszélgetéseink során mindig ezt is emerjük, például ilyenformán: «Túl magas, illetőleg túl alacsony a vérnyomásom.« Pedig a vérnyomás minden tevékenységnél — fekvésnél, állásnál, munkánál, nappal vagy éjszaka lárandóan változik. Sőt kell is, hogy változzék! Ez éppen annak a jele, hogy vérkeringésünk helyesen alkalmazkodik mindenkori tevékenységünkhöz. Például vérnyomásunknak tíz óréig érdhajítás után feltétlenül emelkednie kell. Ezért nincs jelentsége annak, hogy ha a reggeli és délutáni mérés eredménye között nagy az eltérés. Nemcsak a magas, hanem az alacsony vérnyomást is túlbecsülik. Sokan vannak, akiknek legnagyobb vérnyomása egész életükben nem emelkedett 120 vagy 130 imm fölé, de aggastyán, korukban sem panaszkodtak, szinte sohasem voltak betegek. Az is igaz, hogy sohasem jártak kezelésre «alacsony» vérnyomás miatt. Ám valóban van alacsony vérnyomás, amelyről az állandó fáradtság, álmosság, karikás szemek, leilang, l eág melett szívpanaszok is jelentkeznek. Ez az általános kimerültség jele. A tüneteket nagyon gyakran izgalom, túlzott rákötis- és kávéfogyasztás, állandó túlfáradás és kevés alvás okozza. E tüneteket feltétlenül kezelni kell. De tevesen helytelen a kezelést elkezdeni anélkül, hogy megkísérelnénk megszüntetni a tüneteket kiváltó okokat. Ha ugyanis megszűnnek a kimerültséget előidéző körülmények, legtöbbször megszűnik maga a kóros állapot is. Kórosan alacsony vérnyomás esetén sok viaminra, tápláló és erősen fűszerezett étetre van szükség, be kell téliesé szüntetnünk a dohányzást és kávézást, naponta legalább tz órát kell aludnunk. Jól bevált a mellékve'ehormofika ^és, továbbá a magas’ati napbesugárzás és a sok rpográf e friss, levegőn. Gyakran a tisztán lelki ^eze’és ismemik a közve*’en pszichoterápia megröv’díti a terínésza*e’leméS' SPaintot. Ezzel szemben sokat árthatnak, tehát kerdsük a »házi« kezelést (A «Basler Nachrichten*i-b5l)