Zalai Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évf. 257. szám ARA: 60 FILLÉR 1959. november 1., vasárnap A mai szamsznkból: — A pajtások és anyuszik — Tarkabarka — A pedagógusok ideológiai továbbképzéséről ~ Munkában a Kepe-brigád A pártbizottság beszámolójának vitája sok hasznos tapasztalatot tárt fel és számos értékes javaslattal segítette a párt- és állami szervek munkáját Befejezte tanácskozását a Zala megyei pártértekezlet Pénteken reggel a megyei pártértekezlet folytatta munkáját. Ezen a napon megvitatták a beszámolót, majd a revíziós bizottság beszámolójára, továbbá a megyei pártbizottság, a revíziós bizottság tagjainak és a VII. pártkongresszus zalai küldötteinek megválasztására került sor. A vitában felszólalt Kiss Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és értékes segítséget adott a pártértekezlet munkájához. Az alábbiakban az egyes felszólalások tartalmát ismertetjük: BARANYAI JÁNOS, a zalaszentgróti járási pártbizottság titkára: Legyenek a kommunisták a szocializmus ügyének fáradhatatlan agitátorai Az út, amelyen pártunk Központi Bizottságának vezetésével a járásban is haladtunk, jó irányban vezet bennünket. Ez az út sok nehézséggel, fáradsággal, küzdelemmel járt, de eredményes volt, mert nemcsak begyógyította az ellenforradalom okozta sebeket, nemcsak újjászerveztük pártunkat, hanem újat is építettünk, mert közel 850 dolgozó parasztcsalád lépett be a termelőszövetkezetekbe. Pártunk nyíltan, őszintén beszél a dolgozó tömegekkel ,olyan kérdésekről is, melyek nem válnak mindjárt népszerűvé. S a dolgozók többsége szereti az őszinte politikát. Amikor a párt őszintén feltárt mindent, nem volt komolyabb zökkenő a szocializmus építésében. Amikor erről megfeledkezett, sorra jöttek a hibák. Hol eltúloztuk a hibákat, hol lebecsültük azokat. Ez is hozzájárult a kommunisták októberi tragédiájához. Csak a Magyar Szocialista Munkáspárt volt késpes az elkövetett hibákból okulva, a rendet helyreállítani. Erre pedig azért volt képes, mert helyesen alkalmazta a marxista történelemfelfogás egyik alapvető tételét, a néptömegek szerepének elismerését. Pártunk nemcsak hangsúlyozza, hanem előtérbe állítja a néptömegek szerepét. Eredményeinket nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek eredményeinek is tulajdonítjuk. Ha ezt tesszük, a pártonkívüli dolgozók az előttünk álló feladatokból sokkal többet vállalnak. Kedves Elvtársak! Előttünk áll a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezése. Látjuk a feladat súlyát és tudjuk, hogy az egész embereket kíván, akiknek van szívük. Olyan embereket, akik meg tudnak indulni, és ha azt kívánja a párt, fokozott erővel tudnak előre menni. Olyan embereket kíván, akik fáradhatatlanok és szem előtt tartva a párt politikáját, segítenek átlépni a dolgozó parasztoknak a szocializmus útjára úgy, hogy azok önérzetét nem sértik meg. A pártnak most nagy becsülete van a dolgozó parasztok előtt úgy vigyázunk erre, mint a szemünk világára. Mi kommunisták tsz-t akarunk. Ezt kívánja az egész dolgozó nép érdeke. Fontos, hogy ezt a feladatot a mennyiség mellett minőségileg is jól oldjuk meg. Beszéljünk egységes nyelven és minél előbb oldjuk meg mezőgazdaságunk szocialista átalakítását. A szocializmus győzelmében, a párt Központi Bizottságának politikájában, népünk egységében nem elég hinni, hanem erőnk és tudásunk teljes maximumát kell adnunk a párt politikájának, a szocializmus győzelmének megvalósításáért, 4 és félszázezren vagyunk kommunisták, és ha meggyőződéssel hirdetjük pártunk politikáját, akkor agitációnk átfogja a dolgozók többségét és munkánk eredményesebb lesz. Egyre több agitátorra van szükségünk, akiknek van érzékük az új iránt, akik embert látnak az emberben, tudnak segíteni, szeretni a dolgozó népet, gyűlölni az ellenséget. Olyan agitátorokra van szükségünk, akiknek fái, ami a népnek fáj, és örülni tudnak az eredményeknek. Legyünk mi kommunisták mindnyájan ügyünk fáradhatatlan agitátorai. ■ jesítési számok, amelyek legkézzel foghatóbban bizonyítják megyénkben a kongresszusi munkaverseny mozgalom eredményességét. A termelékenység emelkedését feltétlenül a kongresszusi munkaverseny eredményeként kell érthelnünk. A munkások lelkesedésével arányosan nőtt a munkafegyelem, érvényesül a munkaidő hasznos kihasználása, egyre jobban törődnek üzemeinkben a műszaki színvonal emelésével. A termelékenység legnagyobb mértékben a minisztériumi iparban nőtt, legkisebb mértékben az állami helyiiparban. Ez rávilágít arra a követelményre, hogy az állami helyiiparban fokozott gondot kell fordítani a korszerű munkaszervezésre és a beruházások helyes tervezésére. A globális számok mögött egyes aránytalanságok, kedvezőtlen jelenségek arra figyelmeztetnek, hogy nem ilyen egyértelműen jók az eredmények minden területen. A minisztériumi iparban igen szép eredményt ért el a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem, a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat, a Zalai Kőolajipari Vállalat, a Zala megyei Téglagyári Egyesülés, a Sörgyár, a Nagykanizsai Gyü--mölcsszeszipari Vállalat. A kongresszusi versenyvállalással felemelt tervét csak a Budafai Kőolajtermelő Vállalat és a Zala megyei Tejipari Vállalat nem teljesítette. Az állami helyiiparban az élelmiszeripari vállalatok teljesítették túl általában a tervüket. A nehéziparban azonban csak 93,7 százalék, a könnyűiparban pedig 98,2 százalék a helyi ipari vállalatok eredménye, amivel semmiképpen nem lehetünk elégedettek. Iparunkban az év első három negyedévében felhasznált összmunkabér is igen kedvezően alakult. A tervvel szemben 0,7 százalékkal több munkabért fizettünk ki. A termelés értéke ugyanakkor 4,6 százalékkal emelkedett. A 100 forint összmunkabérre jutó termelési érték is 3,7 százalékkal magasabb a tervezettnél. A bérgazdaságossági mutatók kedvező kialakításában is a minisztériumi ipar jár az élen, a szövetkezeti iparnak leggyengébb az eredménye. Örvendetes a minisztériumi ipar egységes, fokozatos erő- ' södése, de nem nyugodhatunk bele, hogy az állami helyiipar és a szövetkezeti ipar a terme- lés műszaki színvonala és gaz-daságossága tekintetében igen is elmaradt a minisztériumi ipar mögött . Az építőipar területén még mindig sok a hiányosság, ami a vállalatok munkáját nehezíti.1 . Igyekeznek ugyan az akadályokat kiküszöbölni, sok jó kezdeményezésük is van, — különösen az anyagellátás problémáinak megoldásában és munkaszervezés területén —, de az alapvető célt még távolról sem tudták megközelíteni: a nagyüzemi módon való építést. Az úgynevezett objektív akadályozó körülményeket leszámítva, különösen a munkaszervezés az, ahol a jelenlegi adottságok mellett is jobban kell dolgozniok. Olcsóbbá és minőségileg jobbá lehet tenni az építkezéseket, ha jobb lesz a munkaszervezés, időben és megfelelően előkészítik a munkahelyeket, szigorúan alkalmazzák a munka mennyiségi és minőségi átvételét, még szilárdabb munkafegyelmet teremtenek. Helyes és mindenütt érvé- nyesülő szempont a takarékosság, különösen az anyagokkal való takarékosság. A Lovászi Kőolajtermelő Vállalatnál például a termelés szinte külön könyveléssel tartja nyilván a megtakarítás eredményeit. A fúrási üzem mintegy 15 millió forintos önköltségcsök-kentést ért el, zömében anyagi költségmegtakarításból. Nagylengyelben az új kutak üzembehelyezése korábban átlag 16 nap volt. Ez a kongresszusi munkaverseny eredményeként 6,7 napra csökkent, ami igen kedvezően befolyásolja a termelékenységet. Ez a vállalat a munka termelékenységét a tervhez viszonyítva 9,4 százalékkal emelte a verseny folyamán, ésszerű munkaszervezéssel. A munkaerőt mindig ott foglalkoztatták, ahol a legelőnyösebb volt. Az elmondottak bizonyítják, hogy üzemeinkben a mukaverseny mozgalom a munka minden területére kiterjedően élő valóság, hogy pártszervezeteink helyesen politizálnak, segítik és ellenőrzik a termelés munkáját, műszaki és gazdasági vezetőink pedig hűen képviselik beosztásukban az épülő szocialista rendszer és a dolgozók érdekeit. A munkaverseny mozgalomnak egyik legfontosabb területét az újítások képezik. Ez a terület azonban nincs kellően megbecsülve üzemeinkben és ezért nem is ad még elég ha-tékony segítséget ipari célki- tűzéseink megvalósításához. ] A kongresszusi munkaver-seny alatt mindössze 463 újítási javaslat került beadásra, amiből 370-et fogadtak el és vezettek be. A gazdasági eredimény alig haladja meg a 2 millió forintot. Nyilvánvaló, hogy a megye iparának termelési volumenéhez képest, ami értékben 1 milliárd 133 millió forintot tesz ki, az év első három negyedére számítva, mind az újítások száma, mind népgazdasági eredménye elenyészően kicsi. Feltétlen követelmény tehát, hogy az újításokkal pártszervezeteink és műszaki-gazdasági vezetőink sokkal lelkiismeretesebben foglalkozzanak és az újításokat helyezzék az iparfejlesztés középpontjába. Munkaversenyt szervező munkánk hiányosságaként kell megemlítenünk, hogy a szocialista munkabrigádok címért folyó versenyformát pártszervezeteink, a szakszervezetek és a vállalatok vezetői egyaránt lebecsülték. Pedig ahol ezt a versenyformát helyesen alkalmazzák, mint például a Kőolajipari Gépgyárban, ott szép eredményeket hoz és a gazdasági eredményeken túlmenően a dolgozók szocialista nevelésének igen nagy segítője. A megye területén 92 brigád versenyez a szocialista munkabrigád címért. 1959-ben és a következő évre történő átmenet idején megvalósítandó legfontosabb feladatainkat a következőkben látjuk: 1. Fokozni kell az üzemekben a pártszervezetek és szakszervezetek termelést segítő ellenőrző tevékenységét, és az agitációs, valamint propagandamunkát azért, hogy a kongresszusi munkaversenyt tovább fejlesszük egyrészt a kongreszszus időpontjáig, másrészt pedig töretlenül, teljes lendületében átvigyük a következő időszakokra. Alkalmazzuk a munkaversenynek mindazt az új formáját, amire a dolgozók kezdeményezése megfelelő alapot teremt. Ilyenek különösen: A szocialista munkabrigád, továbbá a szakma ifjú mestere címért folyó verseny, a takarékossági mozgalmak. 2. Igen nagy súlyt kell helyeznünk a műszakiak és a szakmunkások szervezett továbbképzésére, de a betanított munkásokrendszeres továbbképzésére is mind tanfolyamok útján, mind tapasztalatcsere látogatásokkal és tömeges méretű munkamódszerátadások szervezésével. 3. Beruházások tervezésére, hatékonyságára és gazdaságosságára a legnagyobb körültekintéssel kell a vállalati munkát elvégezni, hogy az új létesítmények a vállalatok munkájában a legnagyobb műszaki fejlesztést biztosítsák, egyben a legjobb gazdasági eredményt nyújtsák. KELE ISTVÁN, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője: Ilyen eredményes munkaverseny-mozgalom még soha nem volt megyénkben A kongresszusi versenymozgalomnak a szocializmus építése meggyorsíásának gazdasági és politikai feladata mellett az is jelentősége, hogy mindazt az ócsárlást, lekicsinylést és ellenszenvet, amit az ellenforradalom alakított ki általában a munkaverseny mozgalommal szemben, végleg eloszlatja és a dolgozók felvilágosítása, megnyerése útján minden erőt a szocializmus építésének szolgálatába állítson. Ezt az alapvetően fontos feladatot pártszervezeteink teljesítették, mert megnyerték a dolgozóknak és elsősorban a munkásoknak a bizalmát, biztosították a tömegszervezetek és a szakmai vezetők támogatását, a műszakiak részvételét. Taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, pártnapokon, szakmai értekezleteken helyes politikai érveléssel következe- t tesen foglalkoznak üzemeink- ben a munkaverseny szervezé- sével. Az egyes üzemek sajátosságaiknak megfelelően a dolgozók véleményének kiké- r rése után állapították meg a célkitűzéseket, összegezték a felajánlásokat, s megvitatták,hogyan lehet azokat megvalósítani. Ez a helyes szervezési módszer, amely mentes volt a formalizmustól, a bürokráciától és mindenféle erőszakoltságtól, eredményezte a tömegek bizalmát és bekapcsolódását a munkaverseny mozgalomba. A siker fontos feltétele volt az is, hogy az erkölcsi megbecsülés mellett az anyagi elismerést is biztosították a vállalatok vezetői a jó eredményeket elérő részlegeknek és a legkiválóbb dolgozóknak. A pártszervezetek folyamatos politikai munkája — amelynek hatékonyságát igen nagy mértékben emelték a Szovjetunió világraszóló politikai, gazdasági és tudományos sikerei — a dolgozók érdekeltsége, a versenyeredmények rendszeres értékelése és nyilvánosságra hozatala olyan légkört teremtettek üzemeinkben, hogy az odaadó, jó munka lett a jellemző egész iparunkban, az üzemekben szégyen a közömbösség, az elzárkózás, a passzivitás. Munkaverseny mozgalom, amely ilyen széles tömegeket, ilyen hosszú időszakon keresztül, ilyen őszinte odaadásra bírt volna, még nem volt megyénkben. Elmélyítette a bizalmat a párt iránt az a brigádvizsgálat, amelynek során a Központi Bizottság tájékozódott a munkások helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről, majd a meghozott párthatározat a munkásosztály helyzetének javításáról. Elismeréssel, hálával és jó munkával válaszol a munkásosztály a pártnak ezért a törődéséért, amelyben a szocializmus igazi tartalmát és a párt gazdaságpolitikájának helyességét látja. A megye ipari dolgozóinak ezt a felfogását tükrözik a termelés számai. A megye szocialista ipara 1959. I—III. negyedévi termelési tervét 104,6 százalékra — ezen belül: a minisztériumi ipar 104,9 százalékra, az állami helyiipar 103,8 százalékra, a szövetkezeti ipar 99,7 százalékra teljesítette. Az I—III. negyedévre a kongresszusi versenyfelajánlások forint értéke a termelésre vonatkozóan 17 millió 318 ezer forint volt. A teljesítés 51 millió 365 ezer forintot tesz ki, amely 296,6 százalékot jelent. A megye iparában a kongresszusi versenyfelajánlásokkal megemelt I—III. negyedévi termelési tervet 103 százalékra teljesítettük. A termelékenység a tervvel szemben a megye össziparában 105 százalékra, ezen belül: a minisztériumi iparban 105,6 százalékra, az állami helyiiparban 102,3 százalékra, a szövetkezeti iparban 102,3 százalékra emelkedett. A 100 forint összmunkabérre eső termelési érték a tervhez viszonyítva a megye egész ipa-rában 103,7 százalékra, ezen belül a minisztériumi iparban 104 százalékra, az állami helyi iparban 102,4 százalékra, a szövetkezeti iparban 101,5 százalékra alakult. Ezek a globális ipari tervtel DR. HADNAGY LÁSZLÓ, a megyei tanács elnökhelyettese: Megnövekedett pártszervezeteink felelőssége a kulturális és nevelőmunkában A pártértekezlet beszámolója ismertette és elemezte megyénk dolgozói világnézeti, kulturális fejlődésének legfőbb vonásait. Ebben a szocializmus felépítésének egyik alapvető feltételéről, a szocialista tudat kialakításáról, az emberek szocialista gondolkodásmódjának, erkölcsének kiformálásáról, a szocialista kultúra megteremtéséről van szó. Arról van szó, hogy ideológiai és kulturális nevelőmunkával is segítsük dolgozóink tudatából eltüntetni, kiszorítani a régi gondolkodásmódot, csökkenteni a régi szokások erejét, s a régi szokások helyén a szocialista társadalmi élet szokásait alakítsuk ki. A megyei pártbizottságnál a megyénk kulturális helyzetéről és feladatairól hozott határozatai nyomán pártszervezeteinkben egyre erősödik az a szemlélet, amely figyelembe veszi a szocializmus építése, gazdasági, politikai, társadalmi előrehaladása és a kulturális fejlődés közt meglévő kölcsönhatást. A kommunisták ma már látják, hogy a szocializmus építésében nagyobb léptekkel előbbre menni az emberek tudatának (Folytatás a 2. oldalon.)