Zalai Hírlap, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
2 Mindkét német államot fel kell venni az ENSZ-be Otto Winzer nyilatkozata Berlin (MTI) Otto Winzer, az NDK külügyminisztere Berlinben nyilatkozott az NDK-nak az ENSZ-be való felvételi kérelméről. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Walter Ulbricht, az Államtanács elnöke U Thanthoz intézett levelében közölte, hogy az NDK kész alávetni magát az ENSZ alapokmány elveinek. Hangsúlyozta, hogy a felvételi kérelem rendkívül fontos békekezdeményezés, aktuális és szükséges hozzájárulás a népeknek ahhoz a harcához, amelyet a béke megőrzéséért és megszilárdításáért és az egyes országok békés és egyenjogú kapcsolatainak megteremtéséért vívnak. A nyugatnémet kormánynak az a törekvése, hogy egész Németországot képviselje és az 1937-es határok visszaállításának követelése, ellentétben van a nemzetközi joggal. A Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa, amikor felvételi kérelmet intézett az ENSZ-hez, tekintettel volt arra a tényre, hogy jelenleg két önálló, különböző társadalmi rendszerű német állam létezik. Éppen ezért a tartós béke biztosításához szükséges, hogy mindkét német állam az Egyesült Nemzetek Szerveztének tagja legyen — hangsúlyozta Otto Winter. Egy felvételi kérelem A Német Demokratikus Köztársaság felvételét kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Húsz esztendővel a második világháború befejezése, és tizenhat évvel az ország megalapítása után az NDK kormánya elérkezettnek látta az időpontot arra, hogy érvényesítse ENSZ-tagságára vonatkozó jogait. Az ENSZ megalakulásakor alapelvként mondták ki: nyitva állnak minden békeszerető ország előtt a világszervezet kapui. Az NDK fennállása során számos bizonyítékát adta annak, hogy politikájának alapja: a béke fenntartása és megőrzése. Tizenhat esztendő békés alkotómunkája, következetes harca a militarizmus ellen ,jogot ad az NDK kormányának arra ,hogy a fasizmus ellen életrehívott, s ma a világ békéje felett őrködést magára vállaló világszervezet tagjai közé kerüljön. Különösen, mert Európában változatlanul a legnagyobb politikai gondok közé tartozik a két német állam egymástól alapvetően eltérő fejlődése. A két ország egyesítése csak hosszan tartó folyamat eredményeként lehetséges olyan formában, ami egyrészt az európai béke biztosítását, másrészt a német nép érdekeit is szolgálja. Ebből a szempontból is nagy jelentőségű lenne az NDK felvétele az ENSZ-be, mert az alapító okmányban leszögezett alapelvek a békés egymás mellett élésről megvalósulhatnának a két német állam kapcsolatában. Amikor tehát az NDK felvételét kéri az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, s ezzel párhuzamosan az NSZK felvételét is feltételezi, gondol arra is, hogy e lépésével egyúttal a két német állam békés újraegyesítését szolgálja. Az NDK ENSZ-felvételével kapcsolatban az első reagálások elutasítóak. A Biztonsági Tanács elnöke nem hajlandó összehívni a tanácsot a kérdés megvitatására. Tette ezt annak ellenére, hogy U Thant főtitkár már többízben annak a véleményének adott hangot: helyesnek tartaná a kettéosztott államok felvételét, vagy legalábbis azt, hogy megfigyelői státusban részt vehessenek a világszervezet munkájában. De hogy a Biztonsági Tanács jordániai elnökének tette mögött kinek a véleménye, kinek a keze keresendő, azon nem kell sokat gondolkodni. Az USA felelős politikusai nem egy esetben kijelentették már, ha a kettéosztott országok megfigyelői státust kapnak is az ENSZ-től, nem tudnak a világszervezet székhelyére utazni, mert az amerikai külügyminisztéérum nem biztosít számukra beutazási vízumot. ZALAI HÍRLAP MclSamara: „Újabb 20000 hajónál küldünk Dél-Vietnamba“ Feszültté vált a helyzet Vietnam demilitarizált övezetében Március 12—19. Vietnami szolidaritási hét Magyarországon Hanoi (MTI) A vietnami néphadsereg főparancsnoksága mellett működő összekötő bizottság szerdán erélyesen tiltakozott a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnál a provokációk miatt, amelyeket az Egyesült Államok és saigoni bábjai követtek el a demilitarizált övezet ellen. A tiltakozást tartalmazó sürgős üzenet szerint a demilitarizált övezet elleni támadás szerda reggel történt: tüzérségi egység lőtte Vinh Son falut, a támadás nagy anyagi kárt okozott. Az incidens a demilitarizált övezetben rendkívül feszültté és veszélyessé teszi a helyzetet — emeli ki az üzenet. Mind az amerikai, mind a dél-vietnami katonai szóvivő cáfolta az övezet elleni támadást. Az amerikai szóvivő azt bizonygatta, hogy valóban csata folyt le az említett időpontban, de az másfél kilométerre az övezet határától, partizánok és egy 12 tagú rendőrőrjárat között. Saigon. (MTI) A dél-vietnami felszabadító erők csütörtök reggel tűz alá vették a Shell-vállalat egy panamai olajszállító hajóját. A Saigon folyón felfelé tartó teherhajó kigyulladt. Washington. (MTI) McNamara amerikai hadügyminiszter szerdai sajtókonferenciáján az asztalt csapkodva utasította vissza azt a feltételezést, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői csupán európai tartalékaik igénybevételével képesek folytatni a vietnami szennyes háborút. A hadügyminiszter azzal dicsekedett, hogy az USA képes a tartalékosok behívása, vagy másutt állomásozó erőinek gyengítése nélkül akár 350 000 embert is bevetni Vietnamban. McNamara bejelentette, hogy újabb húszezer fővel növelik Dél-Vietnamban az amerikai csapatok létszámát, s közölte, hogy a korábbi adatokkal ellentétben jelenleg már 215 000 amerikai katona van az országban. A különböző ellátó és segédalakulatokkal, a hetedik flotta egységeivel, valamint a koreai, ausztráliai és újzélandi zsoldosokkal együtt a létszám máris meghaladja a háromszázezret A hadügyminiszter bejelentéséből kiderült, hogy a Johnson kormányzat haladéktalanul kihasználta a törvényhozásban kikényszerített győzelmet, s azonnal újabb lépéseket tett a háború kiterjesztésére. Washington újabb 20 ezer katonát kap a délkoreai bábkormánytól. Budapest (MTI). A SZOT titkársága csütörtöki ülésén — egyetértve a havannai trikontinentális konferencia és a Szakszervezeti Világszövetség felhívásával — elhatározta. A március 12—19 között világszerte megrendezendő vietnami szolidaritási hét alkalmából felhívja a magyar szervezett dolgozókat, az üzemek, vállalatok, intézmények szakszervezeti bizottságait, hogy a szolidaritási hét keretében különös nyomatékkal juttassák kifejezésre testvéri szolidaritásukat a vietnami dolgozók hősi harcával, amelyet az amerikai imperializmus szégyenteljes agressziója ellen vívnak. De Gaulle dilisre akarja vinni a Franciaországban állomásozó idegen csapatok kérdését Párizs. (MTI). A Le Monde értesülése szerint a francia kormány rövidesen kétoldalú tárgyalásokat kíván kezdeni az Atlanta Szövetség egyes tagállamaival a Franciaországban állomásozó idegen csapatok és a Nyugat-Németországban levő francia katonai erők helyzetéről. A francia kormány meg akarja változtatni a De Gaulle uralomra jutása előtt megkötött francia—amerikai titkos egyezményeket, amelyek területenkívüliséget biztosítanak az amerikai erőknek. A francia kormány az ország területén állomásozó két kanadai repülőraj helyzetét is felül akarja vizsgálni. Az NSZK-ban jelenleg két és fél francia hadosztály állomásozik. De Gaulle nem akarja visszarendelni ezeket az erőket, de ki akarja vonni a NATO főparancsnoksága alól. Bonn. (MTI). Strauss, a CSU elnöke a Bayern-Kurier vezércikkében szembefordult De Gaulle-nak a NATO-integráció felbontására irányuló tervével és azt hangoztatja: A NATO ugyan kétségtelenül reformra szorul, de a francia magatartás most „bizonytalansági tényezőt” jelent. De Gaulle tervei ellenkeznek a „katonapolitikai valósággal”. A francia atomhaderő egymagában nem nyújthat elegendő „nukleáris stratégiai garanciát” az NSZK számára. Strauss azt fejtegeti: a NATO-t úgy kellene megreformálni, hogy létre kell hozni a „nyugat-európai integrációt. Választási esélyek Angliában Munkáspárti „földcsuszamlást“ jósolnak London (MTI) A National Opinion Polls közvéleménykutató intézet csütörtökön reggel közzétett szemléje szerint a megkérdezettek 51,2 százaléka szavazna a munkáspártra, 38,8 százaléka a konzervatív pártra és 6,5 százaléka a liberális pártra, ha holnap lennének az általános választások. A közvéleménykutatást a múlt hét végén folytatták le, tehát közvetlenül azelőtt, hogy Wilson miniszterelnök március 31-ére kiírta az általános választásokat. A kimutatott 12,4 százalékos munkáspárti vezetés országos érvényesülése esetén a kormánypárt 160—170 mandátumos parlamenti többséggel térhetne vissza a hatalomba s még Edward Heath konzervatív pártvezér mandátuma is veszélybe kerülne. A választási szakértők azonban arra számítanak, hogy a korteshadjárat során ez az előny lényegesen lemorzsolódik. Még így is bőségesen elegendőnek látszik egy „kényerülős” munkáspárti többség megszervezésére. Goldberg megkezdte londoni tárgyalásait London. (MTI) Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ fődelegátusa csütörtökön megkezdte kétnapos tárgyalássorozatát az angol kormány vezetőivel Vietnamról, Rhodesiáról és más kulcsfontosságú problémákról. Megbeszélés a Kínai és a Japán KP között Peking. (MTI) Csütörtökön délután Pekingiben megbeszélés folyt le a Kínai Kommunista Párt és a Japán Kommunista Párt küldöttségei között. ünnepség Marokkóban Rabat. (AFP) Marokkó csütörtökön ünnepelte a függetlenség kikiáltásának 10. és II. Hasszán király trónralépésének ötödik évfordulóját. Náci-per Berlinben Berlin. (MTI Az NDK főállamügyésze által emelt vád 1966. március 4. Köztársasági pártkongresszusok a Szovjetunióban Moszkva (MTI) Csütörtökön este Moldvában és Észtországban az új Központi Bizottságok és a kongresszusi küldöttek megválasztásával befejeződtek a köztársasági pártkongresszusok. A nap folyamán nyílt meg Minsakben a Belorusz KP, Frunzéban a Kirgiz KP, Vilniusban a Litván KP, Jerevánban az örmény KP és Taskentben az Üzbég KP kongresszusa. Mind az öt köztársasági pártkongresszuson elhangzott a Központi Bizottság beszámolója és megkezdődött a vita. Ugyancsak csütörtökön nyílt meg a leningrádi területi pártértekezlet. Törzsi lázadás Indiában Tárgyalások India és Pakisztán között Új -Delhi (AP) A keletpakisztáni határ mentén fekvő Assam állam egyik körzetében, a Mizo-hegyvidéken kedden mintegy tízezer felfegyverzett törzsi harcos átvette az ellenőrzést India legnagyobb önálló körzete felett. A Mizo-törzsbeliek lecsaptak két városra, megkaparintották a kincstárakat és fegyvertárakat, lőszert és készpénzt vettek magukhoz, elraboltak több magasrangú kormányhivatalnokot. A körzettel fennálló összeköttetést elvágták, az utakat eltorlaszolták. A lázadók magukat a Mizo Nemzeti Front tagjainak nevezik, akik e körzet számára már több éve önálló állami státus megadását követelik. Nanda belügyminiszter a kialakult helyzetet rendkívül súlyosnak minősítette és csütörtökön a parlamentben bejelentette, hogy katonaságot vetnek be a lázadás letörésére. (AP, Reuter) Új-Delhi (MTI) Nanda indiai belügyminiszter közölte, hogy Assam állam kormánya a Mizo-hegyvidéket „forrongó övezetnek” nyilvánította, kijárási tilalmat rendelt el és rendkívüli hatalommal ruházta fel a fegyveres erőket. A központi kormány helikoptereket állított be, hogy azok csapatmegerősítéseket szállítsanak az egyébként megközelíthetetlen dzsungelvidékre. Nanda hangsúlyozta, a központi kormány szilárd elhatározása, hogy a zavargókat a lehető legrövidebb időn belül leverje. Rawalpindi (MTI) Szerda este a pakisztáni Rawalpindiben befejeződött az indiai— pakisztáni miniszteri szintű tárgyalások első szakasza. A kiadott közös közleményben mindkét fél ismét elkötelezte magát a békés megoldások mellett, amelyeknek a két ország közt fennálló vitás kérdések rendezését kell szolgálniok. Ezek között a nyilatkozat megemlíti Jammu és Kasmír kérdését. A Reuter a találkozóhoz felzött kommentárjában hangsúlyozza, hogy mindkét fél engedményeket tett. India, amely korábban kijelentette, hogy Kasmír az ország elidegeníthetetlen része, most hozzájárult, hogy e kérdés mégis szerepeljen a tárgyalásokon. fiz ISSfi atomfegyvert követel Nyugat-Németország számára Vita a genfi leszerelési értekezleten Genf. (MTI). Csütörtökön megtartotta 245. ülését a genfi leszerelési értekezlet. Felszólalt Carapkin szovjet, Fisher amerikai, továbbá Cernik csehszlovák. Bums tábornok kanadai és Khallaf egyiptomi képviselő. Carapkin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását az első lépésinek tekinti azoknak az intézkedéseknek a sorozatában, amelyek végső soron az atomleszereléshez vezetnek majd. Bírálta Carapkin az amerikai szerződéstervezetet, amely — mint mondotta — kibúvókat biztosít az atomfegyverek elterjesztése számára. Hiányzik belőle egy sor fontos kötelezettségvállalás, s emiatt végül is a szerződés elfogadhatatlan. Carapkin különösen mt hiányolta, hogy az amerikai szerződéstervezet nem tartalmaz olyan kötelezettségvállalást, amelynek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező országok és országcsoportok nem kaphatnak jogot az atomfegyverek birtoklására, a velük való rendelkezésire, illetve felhasználásukra. Befejezésül Carapkin hangsúlyozta, hogy a szovjet szerződéstervezet légmentesen lezár minden olyan kaput, amely az atomfegyverek elterjedéséhez vezetne, s éppen ezért javasolta, hogy a szerződés kidol sózásához ezt a tervezetet vegyék alapul. Fisher amerikai küldött védelmébe vette az amerikai szerződéstervezetet, s azt próbálta bizonyítani, hogy az nem növelné az atomhatalmak számát. Szerinte a Nyugatnak, különösen pedig Nyugat-Németországnak „törvényes joga, hogy védelmét atomfegyverekkel biztosítsa”. Fishert támogatta felszólalásában Bum* kanadai küldött is. Khallaf, az EAK képviselője szintén bírálta az amerikai javaslatot és kijelentette, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására előterjesztett szovjet szerződés-tervezet megfelel az ENSZ-közgyűlés által kidolgozott feltételeknek. Ugyancsak rámutatott, hogy Koszigin szovjet miniszterelnöknek a leszerelési bizottsághoz intézett üzenete, és az abban foglalt javaslat kedvező válasz az el nem kötelezett országok kívánságaira. Cernik csehszlovák küldött arra mutatott rá, hogy a Nyugat, mint korábban, most is olyan szerződés megkötésére törekszik, amely a nyugati katonai szövetségek, elsősorban a NATO keretein belül lehetőséget biztosítana az atomfegyverek közvetett elterjesztéséhez. Ez — mutatott rá — súlyos akadályt jelent azon SS úton, amelyen haladva a bizottságnak meg kell oldania az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását. A genfi leszerelési bizottság következő ülését március 8-án tartják. a® óra a MCTMillsiBer alapján a legfelső bíróság 1. számú büntetőtanácsa március 10-én kezdi meg dr. Horst Fischer, az egykori auschwitzi náci koncentrációs tábor SS-orvosa elleni per tárgyalását. Iskolásgyerekek tüntetése Indonéziában Djakarta. (MTI) Az indonéz jobboldali erők céljaik érdekében már az iskolásgyerekeket is az utcára küldték. Csütörtökön mintegy ötezer iskolás gyerek — korukat a nyugati hírügynökségek nem jelöltek meg — tüntetett az indonéz külügyminisztérium épülete előtt, követelve Subandrio lemondását és az Indonéz KP betiltását. Az AKEL kongresszusa Nicosia. (MTI) A ciprusi dolgozó nép haladó pártjának (AKEL) csütörtökön megnyílt kongresszusán Papaioanna, az AKEL főtitkára tartott politikai beszámolót a párt 1962-ben megtartott tizedik kongres- szusa óta végzett munkájáról, a párt előtt álló feladatokról. Befejezte tanácskozását a lengyel szejm Varsó. (MTI) A lengyel szejm szerdán befejezte kétnapos tanácskozását. A napirend egyetlen pontja a lengyel közoktatás fejlesztésének kérdése volt. Bonn és a Közös Piac Bonn (MTI) A hét elején lejlyt Közös Piac-i konferenciával kapcsolatban bonni kormánykörökben azt hangoztatják, hogy elégedettek a tárgyalások kimenetelével. Brüsszelben nem hoztak ugyan konkrét döntéseket, de a problémák bonyolultsága miatt nem is volt várható. Mindenesetre kidolgoztak egy részletes munkaprogramot. Gazdasági szakértők azonban rámutatnak: a két központi kérdésben, az agrárproblémában és a Kennedymenet ügyében még nagyon bonyolult, hosszadalmas és nehéz tárgyalások várhatók, s a hét elején tartott brüsszeli tanácskozásokon még egy területen sem született elvi megegyezés.