Zalai Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295. szám
4 A nagykanizsai NEB megvizsgálta Több ssfis vagon gyümölcs ment veszendőbe a termelőknél A nagykanizsai Népi Ellenőrző Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogy a nagykanizsai járásban biztosított-e a háztáji és a zártkerti gyümölcsösök termésének hasznosítása, a felvásárló szervek gondoskodnak-e a megtermelt gyümölcs értékesítéséről és hogy a felvásárlói és fogyasztói ár megfelel-e a kölcsönös érdekeknek? A vizsgálat közel egy hónapig tartott, tizenhat népi ellenőr vett résírt, benne és kiterjedt nyolc földművesszövetkezet és hat termelőszövetkezet tevékenységére. Alapvető ellentmondás A részletekbe bocsátkozás előtt érdemes néhány mondatot idézni a NEB jelentéséből, amely egy alapvető ellentmondásra hívja fel a figyelmet. Becslés szerint felvásárlás hiányában évente több száz vagon gyümölcs megy tönkre a nagykanizsai járásban Majd egy másik idézet: „Az értékesítési, felvásárlási nehézségek miatt a több száz vagonra tehető gyümölcs tönkremenése mellett a városi lakosság gyümölcsellátása az év legnagyobb részében nem kielégítő. A fogyasztói ár a felvásárlói ártól magasan eltér, főleg az értékesítésben, felvásárlásban közreműködő szervek miatt, kisebb mértékben pedig a szükségszerűen jelentkező költségek miatt”. A megtermelt, de veszendőbe menő gyümölcs a mérleg egyik oldalán jelentkezik, míg a másik serpenyőben a nem kielégítő gyümölcsellátás és a viszonylag magas ár található. Ezek a körülmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagykanizsai járásban — de valószínű, hogy másutt is — valami nincs rendben a gyümölcsértékesítés és hasznosítás, illetve a termelés körül. Alacsony áron sem kell A nagykanizsai járás területén a kataszteri nyilvántartás szerint 3717 hold szőlő és 3103 hold gyümölcsös található. E területek egy része a termelőszövetkezetek megalakulásával a közös gazdaságokba került, de jelentős terület maradt a lakosság birtokában is. A gyümölcs és szőlő területet növelte meg a Nagykanizsai Állami Gazdaság 1270 holdnyi új telepítésű szőlő- és gyümölcsöse, a termelőszövetkezetek pedig napjainkig 500 hold szőlőt és 906 hold gyümölcsöst hoztak létre. Ezzel párhuzamosan a háztáji és zártkerti gazdaságokban is fellendült a gyümölcsfa telepítés. Nézzük meg — a NEB jelentése alapján —, hogy mi lesz a megtermelt gyümölcs sorsa? A nagyüzemi gyümölcsösök többségéből szerződés alapján értékesítik a termést. A háztáji és zártkerti gyümölcsösök termésének felvásárlásával az ÁFÉSZ és a termelőszövetkezetek foglalkoznak, de érvényesül a piacontörténő eladás is. Néhány községben mindkét felvásárlási forma megtalálható, de a jelenlegi szervezettség mellett mégis korlátozott a gyümölcsök értékesítése megfelelő felvevő piac megteremtésének hiánya miatt. A közvetlen értékesítéssel foglalkozó szervek, mint például a MÉK, csak annyit vásárolnak fel, amennyit gyorsan értékesíteni is tudnak. Nem egy esetben előfordult, hogy már a folyamatban levő felvásárlást is leállították, mert a továbbértékesítés nem látszott biztosítottnak. Ugyanakkor előfordult az is, hogy a leszerződött termést sem tudták felvásárolni az értékesítő szervek, de az is, hogy a termelők sem tettek eleget a szerződésben foglalt kötelezettségeiknek. Ennek egyik oka, hogy egykét gyümölcs kivételével a felvásárlási ár nem találkozik a termelők érdekeivel, de a megtermett gyümölcs sokszor még az alacsony áron sem kell. Megszívlelendő javaslatok Külön gond az, hogy a viszonylag gyenge minőség miatt a kereskedelemben forgalomba nem hozható gyümölcsök hasznosítására jóformán semmi lehetőség sincs. A feldolgozó ipar elsősorban a nagyüzemi gyümölcsösök export és belföldi piacon nem értékesíthető termékeit használja fel ipari célra. A háztáji gyümölcsösökből eredő gyümölcsök aszalásával, gyümölcslé készítésével, ecet előállításával semmilyen szerv sem foglalkozik, holott ez célravezető megoldás volna. A háztáji és zártkerti gyümölcsösök termésének felvásárlásával, hasznosítási lehetőségével a lakosság tehát nincs megelégedve, mert a megtermelt mennyiség egy részét tudja csak elfogadható áron értékesíteni. Ugyanakkor, mint a jelentés már említette, a városokban nem kielégítő a gyümölcsellátás. A NEB-nek a helyzet megváltoztatása érdekében tett javaslatai közül kettő különös figyelmet érdemel. A járási tanács végrehajtó bizottsága, koordinálva a városi tanács végrehajtó bizottságával és a tsz szövetséggel, kezdeményezze és támogassa, hogy a felvásárló és értékesítő szervek teremtsék meg a lehetőségét a felvásárolt gyümölcs huzamosabb ideig való tárolásának, majd értékesítésének. Ha ugyanis lenne ilyen lehetőség, akkor a gyümölcsellátás folyamatos lehetne, s nem adódnának értékesítési gondok. Jó javaslat az is, hogy a területi tsz szövetség koordinálás útján tegye lehetővé, hogy több termelőszövetkezet társulás útján létesítsen aszaló-, gyümölcslé feldolgozó- és gyümölcsecetet előállító üzemet, ahol a termelők az egyébként értékiesíthetetlen gyümölcsöt hasznosíthatnák. A javaslatok megvalósítása nemcsak a termelőknek jelentene bevételi forrást, hanem nyilvánvalóan hozzájárulna a városi lakosság jobb ellátásához is. Sz. Z. ÁGOSTON LÁSZLÓ: A „modern“ nyugati világ - mellékutakról ••• (36.) Félmillió szakember rablásból Argentínában 15 év alatt az ötszörösére, az EAK-ban 5 év alatt a háromszorosára, Indiában 8 év alatt több mint négyszeresére nőtt az elrabolt szakemberek száma. Beszédesen bizonyítja az amerikai agyrablás tendenciáinak erősödését, hogy amíg korábban 12—13 ezer külföldi szakembert „telepítettek le" évente, addig napjainkra ez a szám 16—18 ezerre emelkedett. Az amerikai munkaügyi minisztérium prognózisa szerint 1975-ig további 4,3 millió egyetemi végzettségű szakemberre lesz szüksége az országnak. Ebből mintegy félmilliót „import” útján terveznek biztosítani. A fejlődő országok és Nyugat-Európa kvalifikált szakembereinek tömeges Amerikába hódításával egyidőben már a hatvanas évek elején megindult a magyarázatkeresés. A magyarázatok Számottevő irodalma van azoknak a teóriáknak, amelyek azt bizonygatják, hogy ebben a mai amerikai agyrablásban nincs semmi új, csupán arról van szó, hogy a tehetségek „dúsabb legelőket" keresve vándorolnak. Aztán van olyan nézet is, amelyik a technikai—műszaki haladás fontos vívmányaként igyekszik feltüntetni a szellemi értékek elrablását, mondván, hogy egyenesen helyes és örvendetes, ha a kvalifikált szakemberek azokba az országokba áramlanak, ahol maximális termelékenységgel dolgozhatnak. Nem kevés aztán azoknak a száma sem, akik az amerikai agyrablást kizárólag úgy próbálják beállítani, mint a közlekedés forradalmánál, a földi távolságok egyszer és mindenkorra történő leküzdésének normális következményét. ...és az igazság Milyen jól hangzanak, mennyire reálisnak tűnnek ezek a magyarázatok. Csupán az a kis hibájuk van, hogy egyetlen szavuk sem igaz! Valóban tud a világ olyan esetekről, amikor egy-két tudós a nagyobb érvényesülés, a kedvezőbb kutatási feltételek reményében más országban telepedett le. Más esetben a politikai és faji üldöztetés vezetett nagyobb létszámú kivándorlásokra. Az azonban, hogy a fejletlen országokban kiképzett kvalifikált szakemberek évről évre tömegesen elhagyják hazájukat, és a legfejlettebb tőkés államban telepednek le , napjainkban új jelenség Hamis az a magyarázat is, amelyik a munkaerő árának különbségével, más szóval a nagyobb kereseti lehetőségekkel magyarázza a szellemi erők tömeges disszidálását. Ha ez igaz volna, akkor ennek nem csupán a tudományos kádereket, hanem sokkal inkább a szakképzetlen munkaerőt is kellene érintenie. És még valamit: Ha ez az okoskodás helytálló volna, akkor a tőkés piaci törvények értelmében a kapitalista világ szellemi értékeinek addig kellene vándorolniuk, amíg bérük mindenütt egyforma nem volna. A valóságban azonban semmi ilyesmi nem történik. Merő hazugság az agyrablásnak „normális jelenség”ként történő feltüntetése is. Ez a normális állapot a gyakorlatban azt jelenti, hogy a világ több mint 80 fejletlen országában szánalmasan alacsony a nemzeti jövedelem, kifosztott és torz a nemzetgazdaság, nyomorúságosan kevés a képzett szakember. Ilyen helyzetben tesznek szinte emberfeletti erőfeszítéseket a szükséges szakemberek kinevelésére, biztosítására. Ezzel szemben az országok másik csoportjában magas a nemzeti jövedelem, szilárdan áll tőke és káderek dolgában. Ugyanakkor csak korlátozottan képez szakembereket, inkább ingyen elsajátítja, elrabolja a fejletlen országokban kinevelt tudományos kádereket. (Folytatjuk) ZALAI HÍRLAP Az idén hatvan-, jövőre százezer csirke Sárhidáról A sárhidai termelőszövetkezetben rendkívül jól bevált a Lohmann csirke. Egy kiló hús előállításához mindössze 2,20 —2,40 kiló takarmányt használtak fel és csökkentették az elhullási arányt is. Ebben az évben öt turnusban neveltek Lohmann csirkét és minden turnusban 12 ezer baromfi volt. Jövőre ennél jóval több csirkét kívánnak értékesíteni. A jó eredmények ösztönzően hatottak a gazdaság vezetőire és ezért nem sajnálják a beruházást sem. Negyvenezer forint költséggel bővítik a csibenevelőt, és így minden turnusban 15 ezret tudnak felnevelni. Ugyanakkor januártól megkezdik a zsíros táp etetését is, ami megrövidíti az állatok nevelési idejét. Ezzel lehetővé válik, hogy öt helyett hét turnus csirkét adjanak a feldolgozó iparnak. Már nem ismeretlen , most itthon vagyunk Szocsiban az azúrkék Fekete-tenger partján, ahol 11 ország énekesei adtak randevút egymásnak a politikai énekek nemzetközi fesztiválján. Nagy Márta, Kerekes János , Reményi Gyenes István „Az ének a bronzkatonáról” című dalát énekli. A dal Vaszilij tüzér hősiességéről szól. Még el sem szállnak az utolsó akkordok, amikor egy férfi feláll a nézőtéren. A férfi Vaszilij Mihajlovics Golovcov. ő az, akiről Kisfaludy Stróbl az ismeretlen katonát mintázta, akit a magyar rádiósok az emlett dal segítségével kerestek. A Másnap a tévé képernyőjén látjuk őt viszont Nagy Márta és Csaba István énekesek társaságában. — A fesztivál előtt hallotta-e a dalt? — kérdezi a műsorvezető. — Tudtam a dalról. Budapesten hallottam róla, amikor magyar barátaim meghívására ott vendégeskedtem. De a dalt itt Szocsiban hallottam először, s hatása alól még ma sem szabadultam. Engedve a kérésnek Golovcov életéről beszél. — A háború a Volga mellett ért. Bevonultam, harcoltam a Donnál, a Balti-tenger mentén. És részt vettem Budapest felszabadításában. A háború után visszatértem szülőföldemre, az Ivanovszkij megyei Terkovo városba. Ma egy textilkombinát minőségi ellenőre vagyok. Van családom, gyerekeim, és sok-sok barátom, közülük nem kevesen Magyarországon. Az ismeretlen katona, nem ismeretlen többé. A budapesti idegenvezetők a Gellért-hegyen a felszabadulási emlékműnél állva, arról beszélhetnek már a turistáknak, hogy az emlékmű katona alakja nem az ismeretlen tüzér, Vaszilij, hanem Vaszilij Mihajlovics Golovcov. Anatolij Bojko Utóneve egyszerű orosz név: Vaszilij. Csak ez a név emlékeztetett rá amióta egy negyedszázaddal ezelőtt Kisfaludy Stróbl Zsigmondi, Kossuth-díjas szobrászművész megalkotta a Felszabadulási emlékművet. Nemrég körülményeim úgy hozták, hogy a Zalai Hírlap vendégeként Budapesten, a Gellért-hegyen járhattam. A monumentális emlékműnél az ismeretlen katona bronz szobra előtt állva hallgattam kísérőmet Vaszilijról, a tüzérről, akiről közvetlenül a harcolt befejezte után mintázta az ismeretlen katonát a mester, örök emléket állítva ezzel a felszabadító szovjet katonának. Vaszilij Mihajlovics GotovcovFotó: Iván Grigor** 680 mázsa hús, 40 ezer palack bor, 75 ezer tojás Mi kerül a karácsonyi asztalokra? A Zala megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat felkészült az ünnep előtti csúcsforgalomra. A megye két városában és az olajvidéken öszszesen 480 mázsa hús kerül a karácsony előtti napokban az üzletekbe. Ennek a mennyiségnek 50 százaléka friss, 10 százaléka fagyasztott sertéshús, 15 százaléka friss, 19 százaléka pedig fagyasztott marhahús lesz. 160 mázsányi különféle húskészítményről is gondoskodtak. A vállalat 185 mázsa vágott baromfit rendet Sárvárról ,■ 85 mázsa csirkét, 12 mázsa kövér libát, 8 mázsa pecsenyepulykát, 8 mázsa pecsenyekacsát, 5 mázsa csirkecombot és mellet, s 87 mázsa különféle aprólékot szállítanak vasárnap, hétfőn és kedden az üzletekbe. 30 mázsa élőhalat és 20 mázsa halfilét is beszereztek. 40 ezer palack — 140 fajta — bor, 5 ezer palack pezsgő, 20 ezer palack szesz és likőr, 26 ezer palack sör sorakozik a vállalat üzleteinek polcain a vevőkre várva. 390 mázsa szaloncukor, 28 mázsa csokoládé fenyőfafüggelék, 14 mázsa fondant fenyőfafüggelék van az üzletekben és a vállalat 5500 folyóméternyi fenyőt is árusít. Az ünnepi süteményekhez 75 ezer darab friss tojás áll rendelkezésre, s olcsóbb mint tavaly, 2,30 helyett 2 forint lesz darabja. 7 ezer félkész tortát, 1800 csomag különféle vajkrémet, 600 kiló vegyes teasüteményt, 1400 diós és mákos bejglit szállítanak ki az üzletekbe. A vállalat mind a tejiparral, mind a sütőiparral megállapodott a szárítások menetében és feltételeiben. Úgy akarják, hogy ezekből a fontos élelmiszercikkekből folyamatos és fennakadás nélküli legyen az ellátás. Reméljük, hogy ez nem csak ígéret marad, hanem valóban így is lesz. Gondokkal is meg kell küzdeni. A kedvezőtlen időjárás következtében a Fűszert számos élelmiszer szállításával elmaradt. Emiatt a napokban zavarok keletkeztek a só, liszt, déligyümölcs, élesztő ellátásban. Fokozta a gondokat az is, hogy a szállítási akadályok következtében az üzletekben felhalmozódtak az üres csomagoló eszközök, s ezek a raktári férőhelyeket csökkentették. A hiányok leküzdésére a Füszért ígéretet tett, remélhető, hogy most már az említett árucikkekből is elegendő kerül az üzletekbe. Tízezer külföldi telefonkapcsolásra számít az ünnepekben a posta A helyközi távbeszélő igazgatóság sok éves tapasztalatai alapján készül a karácsonyi és az újévi nemzetközi telefonforgalom zavartalan lebonyolítására. Tavaly több mint tízezer telefonösszeköttetést hoztak létre. Az ünnepek alatt hazánk és a többi európai, valamint a tengerentúli országok, városok között most is legalább ennyire számítanak. Az idén már december 1-től előjegyezte a posta az ünnepi beszélgetéseket, s 15-től továbbította az addig összegyűlt igényeket a külföldi kicserélő központoknak. Már korábban bővítették a legnagyobb forgalmú nyugati országokkal az összeköttetések számát, a posta nemzetközi vonalellátottság szempontjából ilyen jól még soha nem állt. Ennek ellenére nem tudnak mindenkit a kért időben — karácsonykor 17— 22 óra között, szilveszterkor éjfél körül kapcsolni. A kapcsolás várható idejéről mindenkit előre értesítenek. Az interközpontban már 23- ával megerősített szolgálatot rendeltek el, 24-én, 25-én és 26-án megháromszorozzák a létszámot. A múlt évben néhány esetben problémát okozott, hogy egyes országokból az ottani telefonközpont a félautomata hálózat segítségével közvetlenül kapcsolta a hívásokat a budapesti előfizetőknek, így előfordult, hogy a kezelő és a hívott fél nem tudott szót érteni. A posta ezért kéri az érdekelteket, hogy várják meg türelemmel a budapesti központ kezelőinek segítségét. (MTI) 1969. december 20. Az Észak-zalai Víz és Csatornamű Vállalat felvételre keres segédmunkásokat karbantartó munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat központjában, Zalaegerszeg, Könyök út 9. szám, 1387 mm mod IpQ \ odffi jmtwta [j i ndmlő fajnait tc. 64 csomag^al ne_várjon az utolsó" ^^^^^^^IPILLANATIG