Zalai Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ki i ■!*t; iBlwP' • ' m U—JHkk­ |P*P^9 AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 251. szám Ára: 1 forint 1971. október 24., vasárnap Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára hétfőn délben utazik hi­vatalos látogatásra Párizsba. A szovjet sajtó a látogatás jelentőségét még a szovjet csúcsdiplomácia idei gazdag eseménynaptárán belül is alá­húzza. Moszkvai megfigyelők ezt a kivételesen magas hőfokú ér­deklődést és várakozást politi­kai, gazdasági, történelmi és személyi tényezőkkel magya­rázzák. A politikai tényezők közül a szovjet hírmagyarázatok az európai biztonsági értekezlet kérdésében, a közel-keleti vál­ság és az indokínai háború problémakörében meglevő részleges, vagy teljes szovjet— francia egyetértést hangsúlyoz­zák. A gazdasági kommentárok igen nagy hangsúlyt adnak ugyan a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak, kiemelik azok sokrétűségét és a fejlődés gyors ütemét. Azonban nem feled­keznek meg arról, hogy a két ország árucseréje még mindig viszonylag alacsony szinten mozog, s összetételében sem fe­lel meg a hosszú lejáratú ér­dekeknek, míg a kereskedelem fejlesztésében Franciaországot észrevehetően gátolják a közös piaci kötöttségek. Az együtt­működés kipróbált és gyümöl­csöző formájának bizonyult a műszaki-tudományos kooperá­ció, amelynek sikereit a szov­jet színes televízió, a Holdra juttatott francia lézer-tükör, vagy legutóbb az elemi részecs­kék fizikájának kutatásában korszakot nyitó szerpuhovi gyorsító és a Mirabelle­­bubo­rék-kamra „egymásra találása” jelzi. A látogatás fontos személyi tényezője, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára most először utazik tőkés or­szágba. A francia főváros díszbe öl­tözve várja Leonyid Brezsnye­­vet. Kormánykörökben és üz­leti körökben, a lakosság kö­rében, a francia sajtóban, rá­dióban és televízióban egya­ránt érdeklődéssel, örömmel és jóakarattal néznek a látogatás elé. Georges Pompidou francia köztársasági elnök kijelentette: Franciaországban nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a szov­jet—francia kapcsolatok fejlő­­désének. Leonyid Brezsnyev esedékes látogatásával kapcso­latban az elnök hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről rendkí­vül nagy érdeklődéssel tekint a szovjet vendégekkel folytatan­dó tárgyalások elé. A tárgyalások iránti nagy érdeklődést a kormány tagjai, közéleti személyiségek, üzlet­emberek és különböző politi­kusok is osztják. (MTI) Ite Brezsnyev holnap utazik Franciaországba Párizs lakossága örömmel várja a magasrangú vendéget A problémákat közös erővel, együttesen kell megoldani A gazdasági aktívaértekezlet vitája A kormány által összehívott pénteki gaz­dasági aktívaértekezleten Fock Jenő, a kor­mány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt Sellő Dénes, a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazga­tója, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzerv­gyár igazgatója, dr. Somló György, a Vegyi­műveket Tervező Vállalat igazgatója, Láng Géza, a MEDICOR Művek vezérigazgatója, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Bertus Pál, a fábiánsebes­­tyéni Kinizsi Termelőszövetkezet elnöke, Gál László, a SZOT titkára, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Zala Júlia, a Gazdaságkutató Intézet igazga­tója, Csató László, a Csepel Vas- és Fém­művek vezérigazgatója, Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, Pataki János, a XI. kerületi pártbizottság első titkára, Érdi Tamás, a 21. számú Állami Építőipari Válla­lat igazgatója, Huszár Andor, a Tiszai Vegyi­kombinát igazgatója, Végh Józsefné, a Pa­mutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Szenes Endre, a LIGNIMPEX igazgatója, Karlik Nándor,­­ a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazga­tója, Balázs György, a Középületépítő Válla­lat igazgatója, Pongrácz Istvánné, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szolnoki fel­táró és kutató üzemének szakszervezeti titká­ra, Garam József, a Figyelő főszerkesztője és Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Gyors és hatékony beruházásokra van szükség Valamennyi felszólaló he­lyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölve a be­számoló őszinte hangját, az eredmények és a problémák reális értékelését. A felszólalók többsége a be­ruházások területén tapasztal­ható feszültségekkel foglalko­zott, a TVK, a Vegyiműveket Tervező Vállalat, az Ózdi Ko­hászati Üzemek és több más vállalat igazgatója arról szólt, hogy a beruházási kapacitá­sokhoz viszonyított túlzott ke­reslet miatt drágulnak az építkezések, szétaprózódnak az erők, évekig elhúzódnak a be­ruházások. Több hozzászóló a kormánytól is hatékony intéz­kedéseket kért az erőinkhez mérten túlzott „beruházási ét­vágy” megfékezéséhez, mint mondották, jobb szervezéssel szinte mindenütt meggyorsít­hatják a folyamatban levő be­ruházásokat. Az ózdi kohá­szati üzemek ismert nagy épít­kezésén mintegy két évvel csökkentették az előkészületi időt. Fiz azonban csupán a teendő egyik fele. Ugyanen­nek a vállalatnak a vezérigaz­gatója szerint a beruházások hatékonysága és gazdaságos­sága erőteljesen növelhető, ha korlátozzák a tervezők „fantá­ziáját”, ha az új létesítmé­nyeknél a gazdaságosságot he­lyezik előtérbe.­­ Közhely, hogy a holnap gazdaságát a mai beruházások határozzák meg — mondotta Somló György. — Alapvető követelmény viszont, hogy a beruházásokat hatékonyan s gyorsan végezzük. E témához Huszár Andor hozzáfűzte, hogy lényegesen javítani le­het a beruházási helyzeten, ha a beruházásokkal kapcsolatos döntéseikért az üzemek veze­tői fokozott felelősséget vállal­nak, s az eddiginél sokkal na­gyobb gondot fordítanak a be­ruházások előkészítésére. Gál László és több más fel­szólaló rámutatott, hogy a be­ruházási feszültségekből vezet­hető le a­­népgazdaság jóné­­hány egyéb problémája, köz­tük a­ külkereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya. E je­lenség veszélyeztetheti a mai kedvező fogyasztási színvona­lat, életszínvonal-politikánk megvalósítását is. A felszólalók többsége a ter­melés gazdaságosságának kér­désével is foglalkozott. Az értekezlet egyik központi témája volt a munkaerőhely­zet elemzése, ezen belül an­nak a kérdésnek a vitája, hogy milyen módon lehetne csök­kenteni az indokolatlan mun­kaerőmozgást. Néhány felszó­laló adminisztratív intézkedé­seket tartana szükségesnek. A felszólalók többségének, mint például Érdi Tamásnak az a véleménye, hogy a dolgozók nagyobb megbecsülésével le­het szilárdít­­ni a törvénárdát Pulai­­Miklós a szabályozók következetesebb érvényesíté­sére hívta fel a figyelmet. Ez az elv — mint mondotta — pénzintézeteinkre is vonatko­zik. A Magyar Nemzeti Bank­ban is előfordult, hogy túlzott engedékenységgel a szabályo­zókat néha a vállalati igé­nyekhez igazították, és nem a vállalat vette tudomásul, hogy a hitelpolitikai intézkedések rá is vonatkoznak. Mint mon­dotta, a jogszabályokat min­denkire határozottan és meg­alkuvás nélkül kell alkal­mazni. Sokan sürgették a munka jobb összehangolását, a válla­latok közötti és a vállalatokon belüli kooperáció megszilárdí­tását. Hangsúlyozták, hogy valamennyi szinten felelőssé kell tenni a vezetőket a hoz­zájuk tartozó terület munká­jáért. Érdi Tamás szóvá tette, hogy ha valamely vállalatnál egy vezető különösebb fe­gyelmezetlenséget nem követ el, „csupán” gyengén dolgozik. A Minisztertanács elnöke az egésznapos vita tanulságait összefoglalva megállapította, hogy a tanácskozás hangja őszinte, a véleménycsere nyílt volt, jó szellemű hozzászólá­sok hangzottak el, s ezen a té­nyen nem változtat, hogy egyik-másik kérdésben nem teljesen ért egyet a felszóla­lókkal. — A tanácskozás megren­dezésének egyik célja az volt — mondotta —, hogy előse­gítse az egységes szemlélet ki­alakítását mindazoknak a kérdéseknek a megítélésében, amelyek a pártot, a kormányt, a gazdasági szakembereket, s általában az állampolgárokat naponta foglalkoztatják. Ter­mészetesen ilyen egységes szemlélet kialakítása egyetlen nap alatt aligha lehetséges, de elmondhatjuk, a tanácskozá­son közelítettünk efelé. Így van ez még akkor is, ha az eszmecsere során félreértések is előfordultak, s néhányan bátortalanul szóltak a tényle­ges problémák megoldásáról . Jövő évi tennivalóink kialakításához, tervezett kor­mányzati intézkedéseinkhez vártunk és kértünk támoga­tást az aktívaüléstől — mon­dotta —, még­pedig akkor, amikor jövő évi tervünk és költségvetésünk, tulajdonkép­pen még nem készült el — te­hát idejekorán. Úgy vélem, joggal remélhetjük, hogy a következő hónapokban a konkrét tennivalók kimunká­lásánál, az intézkedések meg­hozatalánál hasznos támoga­tást kapunk majd a gazdasági élet különböző szintjein dol­gozóktól. Ehhez ad bíztatást az aktívaülés is, amelynek részvevői maguk is tudják, akár nyugdíjazásáig is vezető pozícióban maradhat. Hang­súlyozta, hogy a vezetőktől nemcsak a gyenge, hanem a közepesen jó munka is kevés, ha a vállalat érdeke fokozott erőfeszítéseket, jelentősebb kezdeményezéseket követel. Gál László, Karlik Nándor és több más felszólaló hang­súlyozta, hogy nehézségeink elhárításához, a szilárd fegye­lem megteremtéséhez­­ elen­gedhetetlen a kollektívákban rejlő segítőkészség felhaszná­lása, a munkahelyi demokra­tizmus kibontakoztatása. A vitában mint elengedhe­tetlen követelményt hangsú­lyozták a felszólalók azt is, hogy a gazdasági vezetők minden poszton egységesen értékeljék a gazdasági életben meglevő hibák okait, és még­­inkább egységesek legyenek ezeknek az okoknak a felszá­molásában. Az aktíva tanulságait Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke foglalta össze, hogy milyen fontos tennivaló­ink vannak, hogy elhatározó lépések előtt állunk. Mindez nem jelenti, hogy bármiféle gyökeres fordulatot tervez­nénk akár gazdaságpolitikánk­ban, akár gazdaságirányítási rendszerünkben. Azonban kö­vetkezetesebbek akarunk lenni, mint eddig voltunk, ugyanazon célok elérése érde­kében, amelyeket már koráb­ban is magunk elé­­ tűztünk. Ennek érdekében azt várjuk, értsenek egyet a határozottabb kormányzati magatartással, az állami fegyelem megszilárdí­tásával, még akkor is, ha az nem kellemes, de a kormány megítélése szerint minden­képpen szükséges és hasznos. Amennyire megállapítható, ez az egyetértés megvan. Felhív­ta a figyelmet a fokozott ta­karékosságra a beruházások­nál, a készletezésnél, az im­portnál, s hangsúlyozta az export növelésének szükséges­ségét. Említést tett a miniszterel­nök a vita során elhangzott olyan észrevételekről, amelyek egész népgazdasági ágazatokat érintettek, például a kohászat, az alumíniumipar, az olajipar és más gazdasági területek problémáit elemezték. Alá­húzta, a kormány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd a jövő évi terv kialakításánál, s a távlati elképzelések kidol­gozásánál is szem előtt tartja, sőt egyik-másik téma még az idén a kormány elé kerül. A miniszterelnök bírálta azokat a nézeteket, amelyek szerint gazdasági magatartá­sunk — a beruházások csök­kentése, a tőkés import mér­séklése stb. — restrikciós — visszafogó — jellegű. Helyte­len az ilyen leegyszerűsítés, hiszen van ötéves tervünk. (Folytatás az 5. oldalon.) Egyre több morzsolt kukori­caszállítmány érkezik egyene­sen a földekről a gabonafelvá­sárló vállalat telephelyeire. A lenti átvevőhelyen, ahol vi­­szonlag nagy szárítókapacitás áll rendelkezésre, már 35 va­gon szemeskukoricát vásárol­tak fel. Mivel a járásban az eddigi eredmények alapján nem éppen a legjobb kukorica­­terméssel számolnak, ezért a vállalat üzeme ezúttal más te­lepeknek is besegít, hogy mi­előbb megtörténjék a kukorica vízelvonása és a keverőüzemek megkezdhessék az új termés feldolgozását. A nagykanizsai és a zalaegerszegi járás mező­­gazdasági üzemeiből is bőven érkezik áru a lenti telepre. Az év végéig 200 vagon morzsolt kukoricát kell átvennie az it­teni raktárnak, s e mennyiség szárítását is el kell végezniök. A 32—33 százalékos víztar­talmú kukorica szárítása nem jelent különösebb gondot, hisz 24 óra alatt 18 százalékos víz­elvonással 4—4,5 vagon szemes terményt képesek szárítani. Az átvevők nem panaszkod­nak a minőségre. Általában jó kukoricát hoznak a gazdasá­gok, csak a mennyiség lehetne több. Ez különösen a lenti já­rás termelőszövetkezeteire vo­natkozik, ahol holdanként 9— 10 mázsás májusi morzsolt ku­koricát takarítanak be. A rit­kán tapasztalt szárazság alapo­san csökkentette a hozamokat Fock Jenő összefoglalója A minőség jó, a mennyiség kevés 35 vagon kukorica a felvásárló vállalat lenti telepén Szállítószalagok segítségével jut a morzsolt kukorica a szárítóba Istemecz Ferenc felvétele) Dr. Tímár Mátyás az NDK-ba utazott Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese, a Ma­gyar—NDK Gazdasági és Mű­szaki Tudományos Együttmű­ködési Bizottság magyar tago­zatának elnöke, a bizottság X. ülésszakára szombaton a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba utazott Timár Mátyás tárgyalásokat folytat Wolfgang­­ Rauchfuss miniszterelnök-helyettessel, a bizottság német tagozatának elnökével a két országot érintő gazdasági együttműködés kér­déseiről. A bizottság soron kö­vetkező ülésén többek között napirendre kerülnek az 1971— 75. évi hosszú lejáratú külke­reskedelmi szerződés, a közúti gépjárműgyártás területén folytatott együttműködés és a könnyűipari együttműködés kérdései. Az ülésszak tárgya­lásain részt vesz: dr. Hetényi István, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának helyettes elnöke is. Dr. Tímár Mátyás tegnap megérkezett Berlinbe. Az ENSZ-vita állása­­55:41 a Kínai Népköztársaság javára. Az Egyesült Államok két Kína koncepciója szövetségesei nagy részénél sem talált megértésre. Feltehetően ezzel van össze­függésben, hogy Nixon elnök tegnap a Fehér Ház rózsa­kertjében megbeszélést folyta­tott George Bush-sal, az USA ENSZ-delegátusával, valamint William P. Rogers külügymi­niszterrel. (Tudósításunk az 5. oldalon.) (Telefóto — AP — MTI — KS)

Next