Zalai Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ki i ■!*t; iBlwP' • ' m U—JHkk |P*P^9 AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 251. szám Ára: 1 forint 1971. október 24., vasárnap Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn délben utazik hivatalos látogatásra Párizsba. A szovjet sajtó a látogatás jelentőségét még a szovjet csúcsdiplomácia idei gazdag eseménynaptárán belül is aláhúzza. Moszkvai megfigyelők ezt a kivételesen magas hőfokú érdeklődést és várakozást politikai, gazdasági, történelmi és személyi tényezőkkel magyarázzák. A politikai tényezők közül a szovjet hírmagyarázatok az európai biztonsági értekezlet kérdésében, a közel-keleti válság és az indokínai háború problémakörében meglevő részleges, vagy teljes szovjet— francia egyetértést hangsúlyozzák. A gazdasági kommentárok igen nagy hangsúlyt adnak ugyan a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak, kiemelik azok sokrétűségét és a fejlődés gyors ütemét. Azonban nem feledkeznek meg arról, hogy a két ország árucseréje még mindig viszonylag alacsony szinten mozog, s összetételében sem felel meg a hosszú lejáratú érdekeknek, míg a kereskedelem fejlesztésében Franciaországot észrevehetően gátolják a közös piaci kötöttségek. Az együttműködés kipróbált és gyümölcsöző formájának bizonyult a műszaki-tudományos kooperáció, amelynek sikereit a szovjet színes televízió, a Holdra juttatott francia lézer-tükör, vagy legutóbb az elemi részecskék fizikájának kutatásában korszakot nyitó szerpuhovi gyorsító és a Mirabellebuborék-kamra „egymásra találása” jelzi. A látogatás fontos személyi tényezője, hogy az SZKP Központi Bizottságának főtitkára most először utazik tőkés országba. A francia főváros díszbe öltözve várja Leonyid Brezsnyevet. Kormánykörökben és üzleti körökben, a lakosság körében, a francia sajtóban, rádióban és televízióban egyaránt érdeklődéssel, örömmel és jóakarattal néznek a látogatás elé. Georges Pompidou francia köztársasági elnök kijelentette: Franciaországban nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének. Leonyid Brezsnyev esedékes látogatásával kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről rendkívül nagy érdeklődéssel tekint a szovjet vendégekkel folytatandó tárgyalások elé. A tárgyalások iránti nagy érdeklődést a kormány tagjai, közéleti személyiségek, üzletemberek és különböző politikusok is osztják. (MTI) Ite Brezsnyev holnap utazik Franciaországba Párizs lakossága örömmel várja a magasrangú vendéget A problémákat közös erővel, együttesen kell megoldani A gazdasági aktívaértekezlet vitája A kormány által összehívott pénteki gazdasági aktívaértekezleten Fock Jenő, a kormány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt Sellő Dénes, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazgatója, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, dr. Somló György, a Vegyiműveket Tervező Vállalat igazgatója, Láng Géza, a MEDICOR Művek vezérigazgatója, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet elnöke, Gál László, a SZOT titkára, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Zala Júlia, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, Pataki János, a XI. kerületi pártbizottság első titkára, Érdi Tamás, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Huszár Andor, a Tiszai Vegyikombinát igazgatója, Végh Józsefné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Szenes Endre, a LIGNIMPEX igazgatója, Karlik Nándor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója, Balázs György, a Középületépítő Vállalat igazgatója, Pongrácz Istvánné, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szolnoki feltáró és kutató üzemének szakszervezeti titkára, Garam József, a Figyelő főszerkesztője és Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Gyors és hatékony beruházásokra van szükség Valamennyi felszólaló helyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölve a beszámoló őszinte hangját, az eredmények és a problémák reális értékelését. A felszólalók többsége a beruházások területén tapasztalható feszültségekkel foglalkozott, a TVK, a Vegyiműveket Tervező Vállalat, az Ózdi Kohászati Üzemek és több más vállalat igazgatója arról szólt, hogy a beruházási kapacitásokhoz viszonyított túlzott kereslet miatt drágulnak az építkezések, szétaprózódnak az erők, évekig elhúzódnak a beruházások. Több hozzászóló a kormánytól is hatékony intézkedéseket kért az erőinkhez mérten túlzott „beruházási étvágy” megfékezéséhez, mint mondották, jobb szervezéssel szinte mindenütt meggyorsíthatják a folyamatban levő beruházásokat. Az ózdi kohászati üzemek ismert nagy építkezésén mintegy két évvel csökkentették az előkészületi időt. Fiz azonban csupán a teendő egyik fele. Ugyanennek a vállalatnak a vezérigazgatója szerint a beruházások hatékonysága és gazdaságossága erőteljesen növelhető, ha korlátozzák a tervezők „fantáziáját”, ha az új létesítményeknél a gazdaságosságot helyezik előtérbe. Közhely, hogy a holnap gazdaságát a mai beruházások határozzák meg — mondotta Somló György. — Alapvető követelmény viszont, hogy a beruházásokat hatékonyan s gyorsan végezzük. E témához Huszár Andor hozzáfűzte, hogy lényegesen javítani lehet a beruházási helyzeten, ha a beruházásokkal kapcsolatos döntéseikért az üzemek vezetői fokozott felelősséget vállalnak, s az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a beruházások előkészítésére. Gál László és több más felszólaló rámutatott, hogy a beruházási feszültségekből vezethető le anépgazdaság jónéhány egyéb problémája, köztük a külkereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya. E jelenség veszélyeztetheti a mai kedvező fogyasztási színvonalat, életszínvonal-politikánk megvalósítását is. A felszólalók többsége a termelés gazdaságosságának kérdésével is foglalkozott. Az értekezlet egyik központi témája volt a munkaerőhelyzet elemzése, ezen belül annak a kérdésnek a vitája, hogy milyen módon lehetne csökkenteni az indokolatlan munkaerőmozgást. Néhány felszólaló adminisztratív intézkedéseket tartana szükségesnek. A felszólalók többségének, mint például Érdi Tamásnak az a véleménye, hogy a dolgozók nagyobb megbecsülésével lehet szilárdítni a törvénárdát PulaiMiklós a szabályozók következetesebb érvényesítésére hívta fel a figyelmet. Ez az elv — mint mondotta — pénzintézeteinkre is vonatkozik. A Magyar Nemzeti Bankban is előfordult, hogy túlzott engedékenységgel a szabályozókat néha a vállalati igényekhez igazították, és nem a vállalat vette tudomásul, hogy a hitelpolitikai intézkedések rá is vonatkoznak. Mint mondotta, a jogszabályokat mindenkire határozottan és megalkuvás nélkül kell alkalmazni. Sokan sürgették a munka jobb összehangolását, a vállalatok közötti és a vállalatokon belüli kooperáció megszilárdítását. Hangsúlyozták, hogy valamennyi szinten felelőssé kell tenni a vezetőket a hozzájuk tartozó terület munkájáért. Érdi Tamás szóvá tette, hogy ha valamely vállalatnál egy vezető különösebb fegyelmezetlenséget nem követ el, „csupán” gyengén dolgozik. A Minisztertanács elnöke az egésznapos vita tanulságait összefoglalva megállapította, hogy a tanácskozás hangja őszinte, a véleménycsere nyílt volt, jó szellemű hozzászólások hangzottak el, s ezen a tényen nem változtat, hogy egyik-másik kérdésben nem teljesen ért egyet a felszólalókkal. — A tanácskozás megrendezésének egyik célja az volt — mondotta —, hogy elősegítse az egységes szemlélet kialakítását mindazoknak a kérdéseknek a megítélésében, amelyek a pártot, a kormányt, a gazdasági szakembereket, s általában az állampolgárokat naponta foglalkoztatják. Természetesen ilyen egységes szemlélet kialakítása egyetlen nap alatt aligha lehetséges, de elmondhatjuk, a tanácskozáson közelítettünk efelé. Így van ez még akkor is, ha az eszmecsere során félreértések is előfordultak, s néhányan bátortalanul szóltak a tényleges problémák megoldásáról . Jövő évi tennivalóink kialakításához, tervezett kormányzati intézkedéseinkhez vártunk és kértünk támogatást az aktívaüléstől — mondotta —, mégpedig akkor, amikor jövő évi tervünk és költségvetésünk, tulajdonképpen még nem készült el — tehát idejekorán. Úgy vélem, joggal remélhetjük, hogy a következő hónapokban a konkrét tennivalók kimunkálásánál, az intézkedések meghozatalánál hasznos támogatást kapunk majd a gazdasági élet különböző szintjein dolgozóktól. Ehhez ad bíztatást az aktívaülés is, amelynek részvevői maguk is tudják, akár nyugdíjazásáig is vezető pozícióban maradhat. Hangsúlyozta, hogy a vezetőktől nemcsak a gyenge, hanem a közepesen jó munka is kevés, ha a vállalat érdeke fokozott erőfeszítéseket, jelentősebb kezdeményezéseket követel. Gál László, Karlik Nándor és több más felszólaló hangsúlyozta, hogy nehézségeink elhárításához, a szilárd fegyelem megteremtéséhez elengedhetetlen a kollektívákban rejlő segítőkészség felhasználása, a munkahelyi demokratizmus kibontakoztatása. A vitában mint elengedhetetlen követelményt hangsúlyozták a felszólalók azt is, hogy a gazdasági vezetők minden poszton egységesen értékeljék a gazdasági életben meglevő hibák okait, és méginkább egységesek legyenek ezeknek az okoknak a felszámolásában. Az aktíva tanulságait Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke foglalta össze, hogy milyen fontos tennivalóink vannak, hogy elhatározó lépések előtt állunk. Mindez nem jelenti, hogy bármiféle gyökeres fordulatot terveznénk akár gazdaságpolitikánkban, akár gazdaságirányítási rendszerünkben. Azonban következetesebbek akarunk lenni, mint eddig voltunk, ugyanazon célok elérése érdekében, amelyeket már korábban is magunk elé tűztünk. Ennek érdekében azt várjuk, értsenek egyet a határozottabb kormányzati magatartással, az állami fegyelem megszilárdításával, még akkor is, ha az nem kellemes, de a kormány megítélése szerint mindenképpen szükséges és hasznos. Amennyire megállapítható, ez az egyetértés megvan. Felhívta a figyelmet a fokozott takarékosságra a beruházásoknál, a készletezésnél, az importnál, s hangsúlyozta az export növelésének szükségességét. Említést tett a miniszterelnök a vita során elhangzott olyan észrevételekről, amelyek egész népgazdasági ágazatokat érintettek, például a kohászat, az alumíniumipar, az olajipar és más gazdasági területek problémáit elemezték. Aláhúzta, a kormány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd a jövő évi terv kialakításánál, s a távlati elképzelések kidolgozásánál is szem előtt tartja, sőt egyik-másik téma még az idén a kormány elé kerül. A miniszterelnök bírálta azokat a nézeteket, amelyek szerint gazdasági magatartásunk — a beruházások csökkentése, a tőkés import mérséklése stb. — restrikciós — visszafogó — jellegű. Helytelen az ilyen leegyszerűsítés, hiszen van ötéves tervünk. (Folytatás az 5. oldalon.) Egyre több morzsolt kukoricaszállítmány érkezik egyenesen a földekről a gabonafelvásárló vállalat telephelyeire. A lenti átvevőhelyen, ahol viszonlag nagy szárítókapacitás áll rendelkezésre, már 35 vagon szemeskukoricát vásároltak fel. Mivel a járásban az eddigi eredmények alapján nem éppen a legjobb kukoricaterméssel számolnak, ezért a vállalat üzeme ezúttal más telepeknek is besegít, hogy mielőbb megtörténjék a kukorica vízelvonása és a keverőüzemek megkezdhessék az új termés feldolgozását. A nagykanizsai és a zalaegerszegi járás mezőgazdasági üzemeiből is bőven érkezik áru a lenti telepre. Az év végéig 200 vagon morzsolt kukoricát kell átvennie az itteni raktárnak, s e mennyiség szárítását is el kell végezniök. A 32—33 százalékos víztartalmú kukorica szárítása nem jelent különösebb gondot, hisz 24 óra alatt 18 százalékos vízelvonással 4—4,5 vagon szemes terményt képesek szárítani. Az átvevők nem panaszkodnak a minőségre. Általában jó kukoricát hoznak a gazdaságok, csak a mennyiség lehetne több. Ez különösen a lenti járás termelőszövetkezeteire vonatkozik, ahol holdanként 9— 10 mázsás májusi morzsolt kukoricát takarítanak be. A ritkán tapasztalt szárazság alaposan csökkentette a hozamokat Fock Jenő összefoglalója A minőség jó, a mennyiség kevés 35 vagon kukorica a felvásárló vállalat lenti telepén Szállítószalagok segítségével jut a morzsolt kukorica a szárítóba Istemecz Ferenc felvétele) Dr. Tímár Mátyás az NDK-ba utazott Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság X. ülésszakára szombaton a Német Demokratikus Köztársaságba utazott Timár Mátyás tárgyalásokat folytat Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettessel, a bizottság német tagozatának elnökével a két országot érintő gazdasági együttműködés kérdéseiről. A bizottság soron következő ülésén többek között napirendre kerülnek az 1971— 75. évi hosszú lejáratú külkereskedelmi szerződés, a közúti gépjárműgyártás területén folytatott együttműködés és a könnyűipari együttműködés kérdései. Az ülésszak tárgyalásain részt vesz: dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának helyettes elnöke is. Dr. Tímár Mátyás tegnap megérkezett Berlinbe. Az ENSZ-vita állása55:41 a Kínai Népköztársaság javára. Az Egyesült Államok két Kína koncepciója szövetségesei nagy részénél sem talált megértésre. Feltehetően ezzel van összefüggésben, hogy Nixon elnök tegnap a Fehér Ház rózsakertjében megbeszélést folytatott George Bush-sal, az USA ENSZ-delegátusával, valamint William P. Rogers külügyminiszterrel. (Tudósításunk az 5. oldalon.) (Telefóto — AP — MTI — KS)