Zalai Hírlap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

6 Kezdődik az „­ ­ A tavaszi idény előtt abban bizakodtunk, hogy ősszel már csak Budapestre kell majd utaz­nunk bajnoki mérkőzést játszani. Sajnos reményeink — jónéhány nem várt akadályozó tényező miatt — nem váltak valóra, így hamarosan megkezdjük az „or­szágjárást”. . . Borosnyai Sándor, a ZTE NB I-es férfi röplabdázóinak edzője jellemezte eképpen — tegyük hozzá: igen találóan — csapata helyzetét. Az idei bajnokságban ugyanis új lebonyolítási rendszert vezettek be az élvonalban. Ennek célja férfi röplabdázásunk holt­pontról való kimozdítása, lényege pedig, hogy a 16-os mezőnyt két 8-as csoportra osztották, majd ta­vasszal oda-visszavágós körmér­kőzéseket rendeztek. A csoportok első három helyezettjei most ősz­szel azután négyszer játszanak egymás ellen a bajnoki címért.­­ Ugyanakkor a többiek egy 10-es csoportot alkotva — minden rivá­lisukkal hazai és idegen pályán is találkozva — a 7—16. helyekért­ ­ vetélkednek. Mivel pedig a zöld­fehéreknek nem sikerült bejut-­s niok a csupa fővárosi együttesből álló elit kategóriába, kénytelenek lesznek az országot járni, Szom­bathelytől Debrecenig. — Bizonyára meglepő, de őszin­tén megvallom, még most sem tudom eldönteni: számunkra előnyt, vagy hátrányt jelent e pillanatnyi helyzetünkben, hogy nem kerültünk be a legjobb hat közé. Új csapatot építek ugyanis — magyarázta az edző —, s eb­ben az időszakban a játékosok­nak fokozottabban szükségük van a győzelmekre, sikerélményekre, ahhoz, hogy hétről hétre teljes­­ odaadással igyekezzenek hozni­­ magukat. S ugyanakkor ebben a mezőnyben ők és én is könnyeb­­­­ben lemérhetem, hogy mit és­­ mennyit kell tenni a kedvező eredményekért. Minderre a négy­­ nagy ellen egyáltalán nem, s a I­TF-fel szemben is csak esetleg lett volna módunk. A zöld-fehér „röpösök­e külön­­­­ben az egész nyarat átdolgozták.­­ Igaz, július 1-ig csak hetente­­ kétszer találkoztak, s ezek a fog­lalkozások kimondottan játékos jellegűek voltak, azóta viszont mindennap tartott edzést Borosnyai Sándor. Közben részt vettek a Balaton Kupán, elin­dultak a dr. Smiák emléktornán, s előkészületi mérkőzéseket is játszottak a Keszthelyi Haladás, a Vasas Izzó és a Szombathelyi Szylruházat együttese ellen. (Az utóbbival egyébként igen jó a­­ kapcsolatuk, s rendszeresen ta­lálkoznak a jövőben.) — A bajnoki kiírás jóvoltából az idén öt csapatot fenyeget a kiesés veszélye — az utolsó há­rom végleg búcsúzik— a 12. és a 13. helyezettnek pedig osztályozót kell játszania a bentmaradásért —, így aztán szinte minden mér­kőzésen nagy csaták várhatók. Ennek megfelelően igyekeztünk a lehető legnagyobb alapossággal felkészülni, annál is inkább mert — nem titkolom —■ fedetlenül sze­retnénk kiharcolni csoportunkban az első — azaz összesítésben a hetedik helyet — mondta célki­tűzésükről az edző, majd a ter­vezett összeállításról szólt, előre­­bocsátva: olyan együttest, igyek­szik kiala­kítani, mely remélhető­leg jövő ilyenkor már nem lesz ,,országjáró”, azaz tavasszal be­­verekszi majd magát az első hat közé. A továbbiakban megtudtuk, hogy Sümegi még mindig sérült, s nem számíthat az edzéseket közel két hónapja nem látogató Vargára sem, így a kezdő csa­pat hat helyére pillanatnyilag Kéméndi, Koller, Simon, Markolt, Cséve és Tomanóczy pályázik a legnagyobb eséllyel. Rajtuk kívül Czene, Takács, Király, Aradvári és Stévész tagja még a készülődő keretnek. Király nevének említé­sekor külön is megjegyezte az edző, hogy rendkívül tehetséges­nek tartja, sajnos azonban mun­kahelyi elfoglaltsága (a botfai nevelőintézetben felügyelő) miatt a fiatal játékos nem tud rend­szeresen edzeni, fejlődése tehát nem biztosított. Befejezésül a vasárnapi, Debre­ceni EAC elleni Zalaegerszegen lejátszandó nyitóm­érkőzés esélyeiről kérdeztük Borosnyai Sándort. — Feltétlenül győzni akarunk — hangzott a határozott válasz. — Méghozzá meggyőző fölénnyel és olyan játékkal, hogy legközelebb már kijöjjenek a meccsünkre azok a szurkolóink is, akik a ta­vasz folyamán — remélhetőleg csak időlegesen — elpártoltak tő­lünk. (t—ly) Borosnyai Sándor: — Új csapatot építek.. • — Elsők akarunk lenni csopor­tunkban! — mondta társai ne­vében is a ZTE új csapatkapitá­nya, a négyszeres válogatott — képünkön éppen a leütést gyakorló — Markolt János (11). Rajta aligha fog múlni... (Kiss Ferenc felvételei) sport— sport— Kézilabda A megyei kézilabda-bajnokság őszi idényének HL fordulójában a következő eredmények szület­tek: FÉRFIAK: MÁV NTE—Lovászi Olajbányász 16:6 (6:2). Lovas­... Legjobb dobók: Varga (101 és Kőszegi (3), illetve Kerti (41) és Fritz (2). Bottyán SE—Nagyrada TSZ SK 20:11 (8:4). Zalakaros. Ld.: Neubauer (8), Forgó és Cson­ka (5—5), illetve Szilágyi (4), Szalai A. és Seláf L. (3—3). N. Gazdász N­.—Lovászi olajbányász 49:10 (23:1). Lovászi. Az NB I-es csapat játszott. T­­d­­­: Prókay és Bugyi (7—7), Szöllősi és Herényi (6—6), illetve Kerti (4), Szilágyi és Fritz (2—2). ZTE—Zalaszent­­gróti Spartacus 17:13 (7:6). Zala­egerszeg. N. Gazdász­­—Thury SE 22:10 (11:6). Nagykanizsa. Az NB I-es csapat játszott. Ld.: Szöllősi (7), Fodor (5) és Szűcs (41, illetve Gömöry és Horváth (4­-4), a Z. Dózsa—Katona SE „kisrankadó” elhalasztva. Az él­csoport állása: 1. Katona SE 10 mérkőzésből 18 pont (208-130), 2. Thury SE 10 mérk. 18 pont (245-141), 3. MÁV NTE 10 mérk.­­ 14 pont (206-168), 4. Z. Dózsa 9 mérk. 12 pont (208-151), 5. ZTE 11 mérk. 11 pont (184-187). NŐK: 7. KHV—Hahóti Rákóczi 12:0 (7:0). Hahót, zalalövői TK— Olajmunkás SE (Gellénháza) 11:1 (6:1). Zala­lövő. Lenti TE—II. Spartacus mérkőzésen a kanizsai csapat nem jelent meg. A 2 baj­noki pontot 03­-as gólaránnyal a Lenti kapta. Gutorfölde—Söjtör- Pusztaszentlászló 16:9 (10:2). Gu­torfölde, N. Vasas Izzó—I. Szám­viteli Főiskola elhalasztva. Az I. fordulóban elmaradt Gutorfölde— 7. Számviteli Főiskola mérkőzés 2 bajnoki pontját a Szószövetség­­ a helyi­­csapat javára igazolta. Az Elnökség a főiskolások fel­­­­lebbezésének helyt adott és hoz­­­­zájárult ahhoz, hogy a mérkőzés sorsa a „piros falaikon” dőljön el. A mérkőzést szeptember 30-ig le kell bonyolítani. Az élmezőny állása: 1. Z. KHV 12 mérkőzésből 20 pont (187-52), 2. Z. Kőolaj 12 mérk. 20 pont (162-47) 3. N. Spar­tacus 13 mérk. 15 pont (110-76), 4. Z. Számviteli Főiskola 10 mérk. 14 pont (107-63), 5. Zalalövői TK 11 mérk. 14 pont (99-73). Szombaton Lovásziban Lovászi öregfiúk•Bázakerettye öregfiúk barátságos labdarúgó-mérkőzés Az idősebb labdarúgó szurkolók még jól emlékeznek a két zalai­­ „olajváros”, Bázakerettye és Lo­vászi mindig nyílt, érdekes, szín- , vonalas, hatalmas harcot hozó labdarúgó-csatáira; a két gárda fénykorára, az 50-es évekre, ami a ,­kor mindkét együttes a legjobb zalaegerszegi és nagykanizsai csa­patoknak is méltó ellenfele volt. Az idei bányásznap alkalmával a két olajos szomszédvár egykori neves labdarúgói szombaton dél­után Lovásziban találkoznak egy­mással. Bár a 15—20 évvel ezelőtt még aktivéül sportolt lovászi Farkas, Tihanyi, Nagy M., Kiss, Bonda­kor, Molnár, F., Borsos, Szőke, Nagy F., Pusztai S., Ulrich, Tí­már, Pető, Sops, Hermann, Sü­ket F-; a bázakerettyei Laksz, Nagy J., Mihályi, Takács, Muj­­zer, Dezső, Tamás, Ferhezli, Luk­vár, Horváth V., Horváth L., Sza­bó O., Perkó, Durgó felett már eljárt az idő, azért bizonyára még maradt a régi tudásból, techniká­ból, lövőerőből annyi, hogy Lo­vászi és környékének labdarúgó szurkolói tapsolhatnak a hajdani kedvenceknek. Az érdeklő­déssel várt 2x30 per­ces barátságos mérkőzés 14.30­­ órakor kezdődik. Z­A­KÍ­A­I HÍRJAF ­270 — Hodzsa Ali! Hogy került ide?­ — Allah akarta, hogy ismét találkozzunk, agai Szergejev. Úgy alakultak a dolgok, hogy ideküldtek. — Ki küldte? — Egy az isten, egy a főnök, agai Szergejev. — Üljön le Hodzsa Ali, me­séljen. Leborotválta a haját, szemüveget tett fel — s már meg se ismertem. — Akad itt néhány ismerő­söm. Nem szeretném, ha érte­sülnének az érkezésemről. Jakov világosan látta: Hod­zsa Alival ellenőrizteti Schön­­hausen, hogy igazak-e a jelen­tései. — Mit mondjak? A legrosz­­szabbon már túl vagyok — kezdte Hodzsa Ali és elhelyez­kedett a heverőn. — Öregko­romra ejtőernyővel kellett ki­­ugranom. A határon most ne­héz átjutni. Megmutatták az ejtőernyőt, hogy ismerkedjem vele, azután mindennap azt mondták: „Ma éjjel átdobunk. Próbaugrásra nincs lehetőség”. Hiába­­ könyörögtem Heckert­­őrnagynak, hogy a földön dob­janak át, azt mondta, nem kockáztathatunk semmit. — Akkor hát, ugrani kel­lett — mosolygott Szergejev, de a gondolatai máshol jártak. Mit jelenthet ennek az öreg rókának a megjelenése?... Hodzsa Ali még, a szemét is lehunyta, úgy emlékezett visz­­sza az átélt rettenetre. — Odavezettek a gép ajtajá­hoz, kinyitották, megcsapott a sötét hűvösség és hallom: „Ugorj”! Mit tegyek? Kiug­rottam, s úgy éreztem, mint­ha kínzó álomban egy szaka­dékba zuhannék. Vártam, hogy mikor veszítem el az eszméle­temet. ■Aztán megkönnyebbültem: kinyílt az ernyő. De még föl­­detérés után is több mint egy óráig tartott, amíg visszatért belém a lélek. — Íme, egy igazi ejtőer­nyős! — Azt már nem! Nincs olyan hatalom, amely még egyszer arra kényszeríthetne, hogy kiugor­jak az égből! —­ Hogy él odaát Heckert úr? — Jól, és forró üdvözletét küldi. (21.) Újabb megbízás — Régen időzik Bakuban? — Már több mint egy hete itt vagyok. Felkerestem God­­zsajevet, Heckert őrnagy meg­bízásából átadtam neki bará­tai üdvözletét. Egyébként sajnálom Montasevot. Ügyes, eszes fickó volt. Hogyan ke­rült ilyen csávába? Peszcovot nem fogták le, ellenőriztem. Világos, hogy az ő keze van a dologban. Nem lehetne el­­kapni ezt a sátánt? — Nem, Hodzsa AB, még nem. Nem szabad kockáztat­nunk. Majd kedvezőbb körül­mények között elkapjuk őt. — Jól van — egyezett bele az öreg. — Valóban meggyő­ződött róla, hogy Montasev megmérgezte magát? — Saját szememmel lát­tam. Olyan gyorsan csinálta, hogy senki sem vette észre, de én tudtam, hogy a zakója gombjában mérget tart. Le­tépte a gombot és bevette a szájába. Hodzsa Ali sajnálkozva in­gatta a fejét: — Van hol laknia? Itt ma­radhat nálam. — Köszönöm, agai Szerge­jev. Régi barátaim kisegítet­tek. — Talán valami másban segíthetek? — Nem Szergejev úr. Heckert őrnagy megkért, hogy adja­k át önnek egy megbíza­tást. El kell küldenie Godzsa­­jevet Moszkvába, hogy „von­jon ki a forgalomból’’ egy iráni diplomatát, bizonyos Mirza Asrafit. Hodzsa Ali egy fényképet húzott elő a zsebéből, átadta Szergejevnek. Jakov figyel­mesen ránézett Asrafi port­réjára. Idősebb embert ábrá­zolt. Belső zsebébe rejtette a fényképet. — Heckert szerint Asrafi esténként szívesen sétál a követség környékén. Az ut­cák ekkor már néptelenek, ezt kell kihasználni. Godzsa­­jev akciójának nem szabad a rablógyilkosság látszatát kel­tenie, ellenkezőleg, ki kell fe­jeznie, hogy kimondottan po­litikai ügyről van szó. Allah akaratából így feszültté válik majd a viszony Irán és az oroszok között. Megérti, hogy ez most fontos német bará­tainknak. Azt hiszem, ön tudja, hogyan kell végezni Aszafival, hogy az meghozza a várt eredményt.­­• Természetesen. Hodzsa AH. Jól kioktatom Godzsaje­­vet. Meg fogja érteni a meg­bízatás komolyságát. (Folytatjuk.) Hírek, eredmények A járási labdarúgó bajnok­ságok legutóbbi, II. fordulójá­ban a következő eredmények születtek:­­ Lenti járás A-csoport: Szé­­­­csisziget—Nova 1­a, Dobri—­­ Csörnyeföld 2:1, Lispeszent­­adorján—Muraszemenye el­maradt, Bárszentmihályfa— Csömödér 7:1, Tornyiszent­­miklós­—Rédics 3:1, Kerka­­szentkirály—Páka 0:1. B-cso­port: Kálócfa—Resznek 4:1, Szentgyörgy­völgy—Lenti­­kápolna 2:0, Zalabaksa—Ker­­kabarabás 0:2, Mikekarácsony­­fa—Iklódbördőce 1:3, Her­nyók—Pórszombat 0:3, Kisszi­­get—Szilvágy 3:0 Zalaegerszegi járás: Nagy­kapornak—Rádó 5:1, Zalatár­­nok—Z. Fáklya 2:1, Pókasze­­petk—Vaspör 2:2 félbeszakadt,­­ Botfa— Bagodi MEIDOSZ 0:0. Nagykanizsai járás: Sand— Nagybakónak 10:0, Miháld— Bagolafakos 1:3, Nagyrécse— Balatonmagyaród 5:0, Galam­bok—Zalakaros elhalasztva, Bagola—Gala­nbok-Újlak 1:0, Gelse—Palin­ Gépjavító 0:1, Puszta­nagyarád—Oltáré 2d, Gelsesziget—Murakeresztúr 0:2, Borsfa—Miklósfa 4:4, Be­csehely II.—Molnári 2:2. * Befejeződött a nagykanizsai vá­rosi TSF Kézilabda Szakszövetsé­ge által rendezett kanizsai üzemi kézilabdabajnokság. A Gazdász SE és a MÁV NTE pályán lebonyolított kétfordulós bajnokság élcsoportjának vég­eredménye : Nők: 1. KÖGÁZ, 2. Élelmiszer Kisker. V., 3. Üveggyár. Férfiak: 1. DÉDÁSZ, 2. KÖGÁZ, 3. Vas­ipari Vállalat. A gólkirályi címet a nők me­zőnyében Zöldvári Istvánná (KÖ­GÁZ) , a férfiaknál Horváth Béla (DÉDÁSZ) nyerte. • Az MKSZ a sportág további népszerűsítésére és a maga­sabb szintű versenysorozat biztosítására kiírta az 1974. évi Magyar Népközársasági Kupát. Az MNK-ra valamennyi sportegyesület nevezhet. Ugyanakkor az NB-s csapatok (Zalában I. Vörös Lobogó női, N. Gazdász női, N. Gazdász férfi) nevezése és részvétele kötelező. A küzdelemsorozat a me­gyei előselejtezővel kezdődik, és azt november 15-ig kell megrendezni a Zala megyei Kézilabda Szakszövetségnek. Az előselejtezőből megyénk­nek 1 női és 1 férfi továbbju­tót kell biztosítani a jövő év tavaszán sorra kerülő területi selejtezőbe. A megyei selejtező mérkő­zésekre szeptember 3-ig lehet nevezni a megyei TSH Kézi­labda Szakszövetsége címére­­ (Zalaegerszeg, Pintér Máté u.). 1973. augusztus 31. Az Óbudai Gépipari Szövetkezet Marcali 1-es számú telepe különféle típusú bolgár és magyar elektromos targonca nagy, közép és folyójavítását másfél hónapos átfutási határidővel és helyszíni karbantartását szerződéses alapon vállalja, valamint Rába W 22. típusú targoncák vezető­ülése átalakítását és vezetőfülke készítését. Érdeklődni lehet a fenti címnél. Ügyintéző: Nemecz Zoltán. Telefon: 08. Telex: 33-243. ­2

Next