Zalai Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

1980. december 2. Tisztelet a betakarítóknak Kint tombol a hóvihar, megbénítva a földművelő em­­b­er tenniakarását. Mert lenne még munka bőven a földeken, de a kegyetlen időjárás bék­lyóba fogja a mezőgazdaságia­kat. Az ismételt havazás — novemberben a harmadik — nem kevesebb, mint négy- és félezer hektáron találta kint a kukoricát, ötven hektáron földben a cukorrépát Sok millió forintot érő terményt takar a hó a megye gazdasá­gaiban. Lehet, hogy ez jó té­mául szolgál majd a humoris­táknak, de az vesse az első követ a­ munkát szervező me­zőgazdasági szakemberekre, a betakarítókra, aki ezt jobban csinálta volna. Hihetetlen erőfeszítésbe ke­rült,­­ hogy idáig jutottak a földművelők. Gondoljunk csak arra, hogy október nyolcadi­két követően mennyit kellett viaskodni a gépet gyakran fogságban tartó irdatlan sár­ral, hogy a körülményekhez viszonyítva megfelelően elő­­készített földbe kerüljön jövő évi kenyerünknek, a búzának a magja. És november első napján jött az első korai ha­vazás, majd később követte a második is. Aztán jobbra, szinte tavasziasra fordult az időjárás, s felcsillant annak a reménye, hogy a tervezett kö­zel 38 ezer hektáron mégis földbe kerülhet a búza a me­gye gazdaságaiban. Nem így lett, mert a háromnapos ta­vasz után a múlt hét végén évek óta nem tapasztalt, szi­gorú teret hozott az északról jövő áramlás. Nincs tovább, ezután már le kell mondani az előirányzat teljesítéséről, az üresen maradt hétezer hektárnyi földbe majd tava­szi vetésű növény kerülhet. A vetésnél is küzdelmesebb volt már eddig is a betakarí­tás. Küzdelmes, mert a növé­nyek érésének három hetes késése lehetetlenné tette, hogy időben elkezdődjön az alma, a körte, a szőlőszüret, a silózás, a kukoricatörés, a cukorrépa szedés. De akkor még szép és hosszú őszt jósoltak a tapasz­talt öregek, s ebben bízva, élt a remény, hogy ha kicsit meg­késve is, de m­ég időben biz­tonságba kerül a teríttés. A bizakodás nem volt alaptalan, hiszen csak a kukoricabetaka­rításhoz 240 kombájn állt ké­szenlétben, amelyeket veze­tőik, amint lehetett, nyomban a határba irányítottak. Ami­kor az idő engedte, közel két­ezer traktor, másfélezer szál­lító pótkocsi, 588 tehergépko­csi dolgozott a földeken. A gépesített osztagokkal együtt dolgoztak a diákok, a katonák, a gazdaságok mel­léküzemeinek munkásai, gyakran a városi üzemek, in­tézmények kollektívái. Nekik külön is kijár az elismerés, a köszönet, hiszen közreműkö­désük nélkül lehetetlen lett volna betakarítani a sok ezer tonnány­i almát, körtét, szilvát és szőlőt, főleg nem olyan minőségben, hogy abból min­den korábbinál több exportra kerüljön. Az erőfeszítés nem volt hiá­bavaló, hiszen már eddig is nagy értékeket mentettek meg a betakarítók. Tenniakarásu­­kért övezte őket tisztelet. És számukra még nincs vége az ősznek, hiába dühöng odakint a korán jött tél. Biztosan nem kell kétszer szólni a betak­arí­­tóknak. Amint lehet, ismét a földekre indulnak, hogy a ter­mészet erőivel, tovább folytat­va a küzdelmet, elvégezzék elmaradt tennivalójukat. N. P. Politikai munka a gazdasági célok teljesítéséért a Zalaszentgróti Építőipari Szövetkezetben Serény munka folyik az egy­kori ABC élelmiszerboltnál Zalaszentgróton. A helyi épí­tőipari szövetkezet dolgozói renoválják a tetőszerkezetet, a csupaüveg ajtókat illesztik be a helyére.­ ­ Terven felül jött ez a munka, de igyekszünk ezt is ez évben befejezni — mondja Sabjanics György műszaki ve­zető, aki ellenőrző körútja so­rán érkezett ide. — A villa­­mos- és vízvezetékek már a helyükön vannak, elvégeztük a­­ szükséges átalakításokat az épületben, s minden remény­­ megvan arra, hogy az ez évi 42 millió forintos tervünket némi plusszal zárjuk. A szakmai vezetéssel kar­öltve a szövetkezet pártszerve­zete is szívügyének tekinti a jövendő új presszó épületének idei átadását éppúgy, mint tették a 8 tantermes iskolánál, a kehidakustányi orvosi ren­delőnél, a türjei raktár és a 22 lakásos társasház építésénél. — A politikai munka köz­pontjába a gazdasági feladatok időbeni, jó minőségű és a ta­karékosság jegyében történő megoldását állítottuk — mond­ja Kádár János, a párta­ nő­szervezet titkára. — Az évközi párt- és szakmai vezetői meg­­beszélésen, taggyűlésen és a rendszeresen megtartott mun­kahelyi tanácskozásokon össze­geztük hogyan állunk, milyen gondok, akadályozó tényezők elhárítása szükséges az ered­ményes évzáráshoz. Ezekről beszélgettünk a munkahelye-­­­ken és mozgósítottunk a valóra váltásra. A beszámoló taggyűlést megelőző egyéni beszélgetése­ken és a három pártcsoport-­­­ban egyaránt szóba kerültek a­­ termeléssel, gazdálkodással kapcsolatos dolgok. Ezt köve­tően a párttagok még aktívab­ban politizáltak, a maguk munkaterületén végzett példa­mutató helytállással párhuza­mosan. — A gazdasági vezetés in­tézkedéseihez kapcsolódva mindez hozzájárult a fegyel­mezettebb munkához, a jobb időkihasználáshoz — mondja­­ Sabjanics György. — Ütemesen dolgoznak a lakatos, az aszta­los és az építő részlegnél. Az viszont gondot okoz, hogy nincs vízvezeték- és fűtés­sze­relőnk, s az ilyen munkákat — a presszónál is — más vállal­kozóval kell elvégeztetnünk. A 23 fős pártszervezet tag­jainak a megbízatásai is főleg termeléssel kapcsolatosak. A minőségi munkára, anyag- és energiatakarékosságra, a jó po­litikai légkör kialakítására irá­nyulnak. A többség becsülettel teszi is a dolgát, nem hagyja szó nélkül, ha felületesen vég­zett munkát, vagy ténfergőket lát a munkahelyeken. — A taggyűléseinken, a párt­oktatás keretében és más fórum­­­­okon érvek és tények alapján­­ magyarázzuk, hogy céljainkat­­ csak közös erőfeszítéssel ér-­­­hetjük el s az egyéni jövede­lem alakulása, a több kereset is ennek a függvénye — mond­ja a párttitkár. A tennivalókról a beszámoló taggyűlésen a párttagságok , munkahelyi tanácskozások­ pedig az egész kollektívát tá­jékoztatják, s kérik a dolgozók véleményét, javaslatát, hol alaposan felkészülve látná­nak hozzá az új tervciklus­­ adatainak végrehajtására.­­ T. J. I A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Szívesen hízott Georgikon levelek Augusztus közepén postáz­ták azokat a küldeményeket, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemről, amelyek a Geor­gikon levelek címet viselték. A címzettek először a Zala me­gyei, majd más dunántúli kö­zös gazdaságok voltak. A kiad­ványt az egyetem számítóköz­pontjában és kutatásszervezési osztályán dolgozók alkotta Er­dei Ferenc szocialista brigád készítette, a Központi Statisz­tikai Hivataltól beszerzett ada­tok alapján. A brigád feldol­gozta a zalai, majd a dunántúli termelőszövetkezetek gazdál­kodásának helyzetét. Kimutat­ták, hogy mely ágazatok nye­reségesek, s melyek azok, ame­lyeket nyereségessé lehetne tenni. Az elemzés hozzásegíti a termelőszövetkezetek vezetőit ahhoz, hogy eredményes gaz­dálkodásuk megszervezése ér­dekében megfelelő döntést hozzanak. A brigád ez ideig 269 dunán­túli termelőszövetkezet hely­zetét, gazdálkodását elemezte, s küldte meg tapasztalatait az érintetteknek. Az év végéig ez a szám 321-re emelkedik. A kezdeményezés már az ed­digi tapasztalatok szerint is jó visszhangra talált: sorra ér­keznek az egyetemre a vissza­jelzések, amelyek azt bizonyít­ják, hogy az elemzéseket a szövetkezetek figyelembe kí­vánják venni gazdálkodásuk szervezésénél, s ehhez a leg­több esetben további tanácsot, segítséget kérnek. Azoknak a termelőszövetkezeteknek a ter­melési értéke, amelyek eddig kézhez kapták a brigád elem­zését — mintegy tizenhárom milliárd forint. Az érintett szö­vetkezeteknek eddig mintegy tíz százaléka jelezte, hogy az elemzés alapján szerkezetvál­toztatást hajt végre gazdálko­dásában, aminek eredménye a közös értékelés szerint közel hétszáz millió forint. A tervek szerint december­ben kerekasztal beszélgetésen értékelik az együttműködés er­edményeit és további lehe­tőségeit a termelőszövetkeze­tek képviselői és az Erdei Fe­renc szocialista brigád tagjai. ZALAI HÍRLAP Kisiklott a Kanizsa — Ha azt mondom, hogy­­ több tucat gépjármű — ka-­­­mion, gépkocsi — maradt az­­ utakon, akkor még viszonylag­­ pardos vagyok — mondja­­ Abárt Iászló, a kanizsai ügye­letes, aki vasárnap reggeltől­­ hétfő délutánig tartotta a fron­­­­tot a KPM-nél. — Ez nagyon­­ nehezíti a munkánkat. A 7-es­­ Zala megyei szakasza minden­esetre jelenleg járható. A MÁV-nál szintén kritikus­­ a helyzet, Flinger József, a­­ nagykanizsai üzemfőnök csak­­ rossz híreiket tudott hétfőn­ délben. — Hétfőre virradólag­­ a Kanizsa Expressz Szabad­­battyánnál — a szakaszhatá­runknál — kisiklott. Személyi sérülés nincs, de mivel egy­­ szélső váltónál történt az ese­mény, ezért a Balaton déli vo­nalát csak kerülővel — Csajág —Lepsény felé — érhetik el a szerelvények. Nagykanizsáról minden szerelvény kifutott, ami emberfeletti munka ered­ménye. Nagy Ernő, a Volán kanizsai pályaudvarának vezetője: — A 69 helyközi járatunk­ból csak három érk­ezett be hétfőn reggelig, a többi autó­busz kintmaradt. A késések fantasztikusak. A vasárnap es­­­­te visszafelé induló letenyei­­ járatunk Becsehelyen kényte-­­ len volt megállni, hétfő reggel­­ kilencre futott be. A rigyáci­ járat személyzete és több mint­­ tíz utas Nagykanizsára tartva­­ a sormási malomba menekült, ott éjszakáztak. A soproni já­ratunk vasárnap reggel elin­dult, azóta nem adott életjelt magáról. Érthetően a mentők sem bír­nak az utakkal. Dr. Szollár István mentőorvosnak bőven akad gondja.­­ Rigyácon Orsós Júlia ne­gyedik szüléséhez Meggyesi Kálmán ápolónk vasárnap éj­félkor csak a honvédség segít­ségével tudott kijutni. A mu­­raszemenyei Imre Károlynét szintén csak speciális honvéd­ségi gépjármű hozta be, mert mentőink nem boldogulnak a hóval. Pátrón egy balesetet szenvedett ember fekszik, az ő beszállítását most szervezzük. Autók hófogságban A zalaegerszegi autóbuszpá­lyaudvarról hétfőn a távolsági járatokat nem­ indították el.­­ A távolsági járatok 90 százaléka még be sem érkezett. Katasztrófális helyzet volt az utakon. Én azt mondtam a ve­zetőknek, hogy inkább állja­nak meg az út közepén, tö­megszerencsétlenséget ne ok­ozzanak. A helyi járatok ha késéssel is, de mennek, sajnos megerősíteni nem tudom őket, mert nincs bent jármű. Kép­zeljék, a vasárnap esti bala­tonszentgyörgyi járat még dél­előtt sem érkezett be — mond­ja Néz Károly állomásfőnök. A fennakadások a vasutat sem kerülték el, a fővárosból este elindult Göcsej-expressz csak hétfőn hajnalban érke­zett Zalaegerszegre. A többi vonat is több órás késéssel in­dult, érkezett. Pedig minden vasutas a helyén volt, sőt a pihenőnaposokat is berendel­ték.­­ A 76-os úton az andrás­­hidai részen hóátfúvás miatt több kocsi vesztegel a hóban — közölte Doszpoth Tamás, a közúti igazgatóság központi, ügyeletese. A helyszínen felszállító au­tókat­ vasárnap óta veszteglő, személyautókat találtunk. — Itt ragadtam az öreggel — mondja Kárpát Imre az út bal oldalára tolt Warsawa gaz­dája. — Vasárnap este hat óra óta próbálkozom, hogy kivon­szoljanak, de eddig nem sok sikerrel. A mentősöknek sem volt , könnyű dolguk. Ságodon szülő­i nőhöz igyekeztek, de a nagy­­ , hóátfúvás miatt nem ért célba , az autó. Elakadt a KPM 3 hó­­, ekéje, a hómaró, a honvédség , a hóekéje, végül csak egy lánc- é­s talpassal sikerült a betegét a­ zalaegerszegi kórházba juttat­ni. Parsán a körzeti orvos, Apró Dezső sikerrel segített,­ életre egy újszülöttet. • Vasárnap este Zalabér köze­­lében ragadt a hófúvásban öt-­­­ven iskolással egy autóbusz. Hétszeri mentés után — gré­­der, hómaró, honvédségi jár­mű maradt az árokban — vé­­­­gül csak hétfőn délután két óra körül sikerült kimenteni a 11 buszt. Elmaradt kölcsön Hófúvásban a megrekedt gépkocsik vezetői egyéb se­gítség hiányában egymásra vannak utalva az úton. Mi sem természetesebb, mint­hogy egyik segít a másik­nak. Vasárnap délután a sár­melléki faluvégtől vagy fél kilométerre levő, huzatos, hófúvástól minden télen ve­szélyeztetett helyen nem egészen így történt.. Egy Wartburg alaposan beásta magát a hóba, s mögötte összetorlódtak a község irá­nyába haladó járművek természetesen a Balaton iányából Zalaegerszeg fel­nyekvők is. Mi sem látszott­ermészetesebbnek, mint az­ogy a szembe jövők is megá­­lltak, kiszálltak és segítet ■k a szorult helyzetben le ő vezetőnek: lapátoltak v voltak, nem hiába. A kocsi kiszabadult a hóból, és mindezek után a mögötte rekedtek joggal várták el, hogy az illető ..úr’’ vissza­adja a kölcsönt. Nem így történt. A kiszabadított ko­csi vezetője nagy örömében elfeledkezett erről, és mint aki jól végezte a dolgát, el­hajtott. Ugyanitt. Megelőzve az összetorlódott kocsisort, fel­tehetően erejében bízva, be­hajtott a két oldalon vesz­teglők közé két pótkocsis, sertéseket szállító teherautó. A nagy bizakodás fölösleges volt (bár figyelmeztették rá jelzésekkel a vezetőket), mert mindkét kocsi elakadt az ötven méternyi hosszú t­átfúvás közepén. És kezdő­­dött a lapátolás. Bizonyára nem véletlen, hogy nekik ebben a munkában senki sem segített... Letenyén máskor oly forgalmas határ-Ő­­másra csak Varasd és Csáktornya felől érkeztek jár­művek, ám Letenyén azok is­­ visszafordultak. Nagykanizsá­ról sem tudott kijönni a men­­tőin­fó Szemenye-sörnyére egy szülő nőhöz, akit végül a honvédség harckocsiján szál­­­l­lítottak a városi kórházba. 3 Egerszegi áramszünetek. Részlet egy hétfőn délelőtt elhangzott párbeszédből: — Kérem, én felsorolhatom a bejelentéseket, de az egy óráig is eltart. — Akkor csak a velejét. Mindezt az Édász egerszegi üzemigazgatóságának az ügye­letese mondta a még mindig dühöngő hóviharban, s így valóban megmaradtunk a lé­nyegnél. Ez a következő: a Bazita egyik fele már va­sárnaptól nem kap áramot, egyelőre nem tudjuk, hogy miért. Zalaegerszegen főleg a kábelvég szétrobbanások okoz­nak kimaradásokat, ez főleg az autóbuszpályaudvar kör­nyékén érezteti hatását. A sze­relőink folyamatosan dolgoz­nak, fontossági sorrendben igyekszünk elhárítani a hibá­kat. Hogy mi a helyzet a kis­feszültségen? Rengeteg a be­jelentés, százas tételekről le­het beszélni. Még az a szeren­cse, hogy a légvezetékekben nem okozott kárt a szél, a por­hó ugyanis nem ragad rá a drótra. Egyelőre a kritikus Sü­meg—Lenti szakaszon sem történt áramkimaradás. De szorult helyzetben volt ezen a napon a posta is. — Nem érkezett meg a Nép­sport és a Hétfői Hírek — mondta a postaosztály vezető­je. — Mi lesz a küldemények sorsa? — A csomagfelvételben kor­látozást rendelünk el, a szárnyvonalakra nem tudtuk indítani a járatainkat. Ettől függetlenül próbálkozunk, va­lószínűleg egy­fordulós jára­tokat indítunk a falvakba. Az áldatlan út­viszonyok miatt nagyon sokan hiányoztak teg­nap az egersze­­gi üzemekből. A KHV-ban például nem tudták megin­dítani a terme­lést a műanyag­üzemben, a mosószer üzemben a dolgozók­­ háromnegyed része, az oldó­­­­üzemben pedig a munkások nyolcvan százaléka dolgozott csak, így belső átszervezéseket kellett végrehajtani. A Zala megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál a munkás­­i járatok harminc százaléka érk­­­kezett meg reggel, az ítéletidő­­ miatt teljes mértékben szüne­­­­teltették a szerkezetépítési­­ munkákat. A téliesített mun­­­­kahelyeken — a meglevő lét- s számmal — változatlanul dol­­­­goztak az építők.­­ Reggel hatkor a Zalaeger­­­­szegi Ruhagyár portája is­­ meglehetősen kihalt volt, alig­­alig potyadoztak az emberek. A folyamatos termelést csak hét óra körül tudták megkez­deni, ám így is vagy húszan hiányoztak a I1-es gépterem­ből. Súlyos gondokat okozott a vidéki telephelyeken az anyaghiány. Sok megpróbáltatással jár a kemény tél, de akaraterővel sok minden leküzdhető. Sá­godból például gyalog jöttek be a ruhagyári munkások a hóviharban, ugyanakkor Ne­szeléről nem vállalkozott­­ az útra senki... Küzdelem a tomboló téllel Surdig kimegyünk, odáig talán a tsz szánkója be tudja hozni a beteget, állapota miatt hon­védségi járművek sem felelnek meg. Megállás nélk­ül szórták a havat a hómarók de a szél erősebbnek bizo­nyult. Zalaegerszegen a járdák taka­rítása is nagy gondot okozott.

Next