Zalai Hírlap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 205. szám Ara: 1,80 forint 1984. szeptember 1., szombat Szolidaritási nagygyűlés Budapesten Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyitányaként, az Antifasiszta Világnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott az Ipari Minisztérium székházában, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. A megjelenteket Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke üdvözölte, majd Gyebroszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében emlékeztetett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus felett. Ez a győzelem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy hazánk megteremtse az új élet feltételeit. Majd leszögezte: az imperializmus napjainkban a nukleáris háború rémével fenyegeti a világot, s az embereknek, koruktól függetlenül, közös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedvezőtlen folyamatok kiteljesedését. Céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha körülöttünk béke van. Ennek érdekében munkálkodik a Szovjetunió, s szorgalmazza javaslataival a problémák tárgyalásos úton történő megoldását. Ezt a törekvést erősítették meg állásfoglalásukkal a hét szocialista ország párt- és állami vezetői 1983 júniusi moszkvai tanácskozásaik, illetve későbbi megbeszéléseik alkalmával. — Korunkat a nemzetközi szolidaritás eszméjének és gyakorlatának megerősödése jellemzi — húzta alá az előadó, majd a magyar nép támogatásáról biztosította a közép-amerikai országokat, amelyek élethalál harcukat vívják az Egyesült Államok beavatkozása ellen, és hangoztatta az Afganisztán és Délkelet-Ázsia népei iránti szolidaritását is. A szolidaritási nagygyűlést az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésekről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. Megkezdődött a repcevetés, készül a kukoricasiló Nyárvégi munkák a megye gazdaságaiban Amíg a nyár legnagyobb részében gyakori esőzések zavarták a mezőgazdasági munkák folyamatosságát a megyében, augusztusban alig volt csapadék, három hete nem esett eső. A szőlőnek, a gyümölcsnek kedvez a napos nyárvégi időjárás, nem annyira az erős éjszakai lehűlés. A másod- és tarlóvetésű növényeknek viszont nagyon kellene az áztató eső, több helyen is „furulyázik” a silózásra szánt, másodvetésű kukorica. Egy kiadós eső után könynyebb lenne a talajelőkészítők munkája is. A mostani száraz talajban sok ekevas kopik el, s a szokásosnál lényegesen több munkát igényel a magágy megmunkálása. Mert javában készítik már a repce talaját, sőt némelyik gazdaságban hozzá is láttak az olajos magvú növény vetéséhez. Számítások szerint ezt 11 ezer hektáron termelik majd a megye nagyüzemi gazdaságaiban. Akárcsak a repcevetés, a silózás is őszi tennivaló, s egyik-másik mezőgazdasági üzemben hozzáláttak a kukorica szecskázásához, depózásához is. A kérődzőknek termelt lédús tömegtakarmányt bő tízezer hektárról takarítják be. E területeket azonban még „csereberélhetik”, hiszen a növény állapotától függően ilyenkor silónak valót is gyakran átminősítenek szemeskukoricának, a gyengének mutatkozó szemesnek szánt tengerit viszont silózzák. Tart még a sarjúfű kaszálása és a széna betakarítása. E munkáknak igazán kedvez a napos nyárvégi időjárás. A gyümölcskertészetekben szedik a korai érésű körtét és a kampósnak szánt szilvát. A feketeszedret termelő gazdaságokban és kistermelőknél a szakaszos éréshez igazodva szüretelik az értékes gyümölcsöt és szállítják feldolgozásra a zalaegerszegi hűtőházba. Valamennyi mezőgazdasági üzemben folyamatban van az őszi vetésű növények, a búza, az árpa magjának előkészítése. A szakemberek fontos követelménynek tartják, hogy előzőleg minősítésre kerüljön a saját vetőmagkészlet, hiszen biztonsággal csak a megvizsgált és jónak talált magtól lehet jövőre bő termést várni. Pakod határában dolgoznak a zalabéri termelőszövetkezet növénytermesztői. A 130 hektáros táblát repcevetéshez készíti ásóboronával Bödőcs Kálmán és gyűrűshengerrel Egyed Lajos traktoros. Metfémléhetés az olajipar halenííjénéi Bányásznapi ünnepség Bázakerettyén A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat dunántúli üzemeiben tegnap délután ünnepelték a XXXIV. bányásznapot. A bázakerettyei ünnepségen részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Körtvélyes István, ipari miniszterhelyettes, Zsengellér István, az OKGT vezérigazgatója, dr. Gaál Antal, a megyei tanács vb-titkára, Gazdag László, az SZMT titkára, a megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, a jugoszláviai INA Nafta Lendava küldöttsége, valamint a testvérvállalatok vezetői. Az olajbányász-kultúrház mellett, szabadtéren megrendezett ünnepségen Fender Gyula, a KFV szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte az ünneplőket, majd Trombitás István vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. — Bányászelődeinkre emlékezünk ma és hálásak vagyunk, hogy megvívták harcukat azért, hogy mi most szebben és jobb körülmények között élhetünk — kezdte beszédét a KFV vezérigazgatója. A továbbiakban arról szólt, hogy milyen fontos feladat jutott osztályrészül a szén- és olajbányászoknak, akiknek munkája nyomán fontos ipari nyersanyagokhoz jut az ország. Hangsúlyozta, hogy legfőbb célnak tekintik a termelési tervek túlteljesítését, s ebben számítanak a kollektívák kezdeményezésére, minden dolgozó alkotó, aktív közreműködésére. Befejezésül ezzel összefüggésben a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny jelentőségét emelte ki. Az ünnepi beszédet követően Körtvélyes István kitüntetéseket adott át a kiemelkedő munkát végzett olajbányászoknak. (A KFV területén több százan vették át tegnap a Bányász Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait, a Kiváló Bányász, a Kiváló Munkáért elismeréseket, a vállalati Kiváló Dolgozó jelvényeket, s összesen közel 39 millió forint jutalmat osztottak ki a hűségjutalommal együtt.) Ezután az ipari miniszterhelyettes köszöntötte a zalai olajbányászokat. — Örömmel tölt el, hogy ott ünnepelhetem az idei bányásznapot, ahol 1937-ben első ízben kezdődött meg hazánkban a szénhidrogén-termelés, s ahol megteremtődött a magyar szénhidrogén-ipar bölcsője. A közel fél évszázad alatt 36 millió tonna olajat adtak a népgazdaságnak, s óriási érték ez. Önöknek is köszönhető, hogy nincs áramhiány, hogy meleg van a lakásokban és hogy nincs sorbanállás a benzinkutaknál. Szívüket, erejüket adták, s példát mutattak. Jövője van a zalai olajbányászatnak, s ezért a biztos jövőért együtt kell dolgoznunk — mondotta a miniszterhelyettes, s gratulált a kitüntetetteknek. Az ünnepség végén fogadást adtak a munkában élenjáróknak, s ez alkalomból Varga Gyula mondott pohárköszöntőt. — Tisztelgünk azok előtt, akik a természet erőivel szinte napi küzdelemben állnak, akik felszínre hozzák a szenet, az olajat és a földgázt. Egy egész ország tiszteleg a bányászok előtt, akik szívük parancsa szerint élnek és dolgoznak. Zalában különösen nagy a becsülete az olajbányászoknak, hiszen ők azok, akik szorgalmas munkájukkal megteremtették e tájon a magas fokú ipari kultúrát. Olyan embereket nevelt ez a kemény élet, akik bárhol, ahol csak előfordul az olaj, mindenütt megtalálhatók. Mi továbbra is hiszünk a bányászat jelentőségében, fontosságában, ezért tiszteljük is a bányászokat — mondotta többek között a megyei pártbizottság első titkára. A Kögáz munkáskollektívája szintén tegnap tartotta a bányásznapi ünnepségeket, a központi megemlékezést Nagykanizsán rendezték. Több száz dolgozót tüntettek ki, s a legjobbak között mintegy másfél millió forint jutalmat osztottak ki az üzemek ünnepségein. Trombitás István, a KFV vezérigazgatója ünnepi beszédét mondja a bázakerettyei ünnepségen. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatával tünteti ki Horváth Józsefet, a kerettyei üzem dolgozóját. (ZH-fotó : Polgár Tamás felvételei) Befejeződött a külföldi magyar egyesületek tanácskozása Pénteken Budapesten véget ért az az ötnapos találkozó, amelyen a Magyarok Világszövetsége — immár harmadik alkalommal — közös tanácskozáson látta vendégül nyugati országokban működő magyar egyesületek vezetőit, képviselőit. A cél és a téma ezúttal is a kapcsolattartás, az óhazával való együttműködés továbbépítése volt. A zárótanácskozás mérlegét Szüts Pál, a Magyarok Világszövetségének főtitkár-helyettese vonta meg. — A világ számos országában működő magyar egyesületek, klubok, különböző társaságok nem a kizárólagos, de nagyon fontos bázisai a magyarság-tudat megőrzésének, a magyar kultúra terjesztésének az ott élő magyarság körében. Az egyesületek — amelyek a szórványban élő magyarság leghagyományosabb tömörülései — kiemelkedő szerepet töltöttek—töltenek be ma is a magyarság összefogásában, hazánk jó hírnevének megteremtésében, elmélyítésében. Elmondta a főtitkár-helyettes, hogy hazai részről a külföldi magyar egyesületek segítése, a velük közös tevékenység, a kölcsönös érdekeken nyugszik. A teljes magyar kultúra, az összes magyar szellemi érték megőrzése miatt sem mondhatunk le azokról a honfitársainkról, akik határainkon kívül élnek, de a nyugati világban is megőrizték magyarságukat és azt tovább akarják adni az elkövetkezendő nemzedékeknek is. (MTI)