Zalai Hírlap, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
Regionális csúcstalálkozó Velencébe utazott a magyar kormányfő Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedd délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria regionális együttműködés kétnapos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz városban. Kedden este a Duna—Adria együttműködés öt tagállama, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia külügyminisztereinek rövid találkozójával megnyílt Velencében a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója. A Duna—Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító szakaszának végére érve az öt állam politikai dokumentumban körvonalazza a regionális együttműködés céljait, feladatait, s három évre szóló munkaprogramot dolgoz ki az elképzelések valóraváltására. Jelképes értékű gesztusként a helsinki záróokmány aláírásának 15-ik évfordulóján a Duna—Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsinki folyamat részes államainak vezetőihez. A kormányfők és a külügyek irányítóinak részvételével folyó velencei csúcsot közép-európai kulturális fórum kíséri, amelyen az öt résztvevő állam művészeti, tudományos életének neves személyiségei vitatják meg az európai együttműködés jövőjével összefüggő kérdéseket. (MTI) Új közszolgálati vezetők ________eskütétele_______ Hankiss Elemér a tv, Gombár Csaba a rádió elnöke A Miniszterelnöki Sajtótitkárság közli: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antal József miniszterelnök javaslatára, 1990. augusztus 1-jei hatállyal kinevezte Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnökévé és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, valamint Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban kinevezett ügyvezető igazgatója kedden délelőtt a miniszterelnök előtt letette a hivatali esküt. Antall József utána rövid, kötetlen megbeszélést folytatott a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új elnökével. (MTI) Letette a hivatali esküt a miniszterelnök előtt tegnap Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnöke, Gombár Csaba a Magyar Rádió elnöke és Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Ismét dolgoznak a gyékényesi kavicsbányászok Kedden délután véget ért a sztrájk a Gyékényesi Kavicsbányában. Először a műhelyek dolgozói vették fel a munkát, majd az éjszakai műszakban a termelés is beindult, miután a délelőtti tárgyalások az alapvető követeléseket illetően eredményre vezettek. (Folytatás a 2. oldalon) Súlyos rendbontás a Göcsej expresszen A hétfő délutáni Göcsej expressz közel egy órát késett. A MÁV-tól kapott információ szerint ezt a vonaton utazó katonák egy részének randalírozása okozta. Mi történt valójában a Göcsej expresszen? — erről kérdezte Keleti György ezredest, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét az MTI munkatársa. A hétfőn 17 óra 25 perckor (Folytatás a 2. oldalon) Átadás előtt Megújult a kiskanizsai Móricz művelődési ház A napokban lebontották a Kiskanizsa egyetlen közművelődési intézményét övező deszkapalánkokat. Mindez jelzi: a sokáig hányatott sorsú épület hamarosan újra működni kezd. Bár az ott lakók közül néhányan még idegenkednek színeitől, de a leendő programok valószínűleg őket is becsalogatják. A tervezési munkákat 1989-ben a Zalaterv készítette el, majd az IKV vállalta tizenhárom és félmillió forintért a kivitelezést. Ez lehet sok is, meg kevés is, hiszen — a színházterem parkettázását leszámítva—1965- ben végeztek utoljára állagmegóvást az épületen. Ekkor korszerűsítették a tetőszerkezetet, és az épület villamos hálózatait, valamint ekkor vezették be a vizet és a gázt. Hogy most milyen átalakításokra került sor, arról Vizeli Dezső igazgató beszél. — Eddig a ház szociális létesítményei nagyon sok kívánni valót hagytak maguk után. Ezután erre nem panaszkodhatunk, a földszinten és az emeleten is új WC-k (Szakony Attila felvétele) kerültek kialakításra, s az öltözőhöz most már zuhanyozó is tartozik. De változott az épület belső elrendezése is. A könyvtár átköltözik a bolt helyére, így 35-40 négyzetméterrel növekszik az alapterülete. A könyvtárból társalgó lesz és ide költözik az eme(Folytatás a 2. oldalon) Kívülről már teljesen kész az épület Országgyűlési bizottsági ülések Felkészült-e a Vagyonügynökség több tízezer kereskedelmi egység privatizálására? Tegnap több országgyűlési bizottság ülésezett. A költségvetési bizottság támogatja, hogy a kormány minél előbb hozzákezdjen az állami kiskereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás privatizációjához, ám az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még sok kiegészítésre szorul — állapították meg a bizottság ülésén. A testület úgy foglalt állást, hogy a kormány törvényjavaslatát csak általános vitára tartják alkalmasnak, azt ugyanis összhangba kell még hozni a kapcsolódó jogszabályokkal, többek között az adópolitikai koncepcióval, a hitelpolitikai irányelvekkel, valamint a kormány privatizációs irányelveivel. A bizottság szükségesnek tartja azt is, hogy a törvényjavaslat kiegészítésével párhuzamosan készüljön hatásvizsgálat arról, hogy a privatizáció miként érinti a lakosság ellátását, hogyan befolyásolja a foglalkoztatás alakulását, a munkanélküliek számának növelését. A bizottság véleménye szerint egyébként egyelőre hiányoznak a törvény végrehajtásának feltételei, a Vagyonügynökség ugyanis még nem készült fel több tízezer kereskedelmi egység magántulajdonba adására. (Ezzel a megállapítással az MDF-es képviselők egy része nem értett egyet, de Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség napokban kinevezett ügyvezető igazgatója elmondotta: jelenleg még csupán egy szakértővel rendelkeznek, aho szintén csupán két hete dolgozik a szervezetnél, így tényleg jogos az aggodalom. Csak úgy képzelhető el a tervbe vett privatizáció gyors, szakszerű végrehajtása, ha a Vagyonügynökség munkájába üzleti alapon más vagyonkezelő szervezetek is bekapcsolódnak.) Végül a testület állásfoglalásában arra is kitért, hogy a törvény csak akkor léphet hatályba, ha azzal egyidőben nyilvánosságra hozzák a privatizáció pályázati feltételeit. A magántulajdonba adás ugyanis csak pályázatok útján, nyilvános versenytárgyalások révén történhet, s e téren szigorítani kell a feltételeket, a korrupció veszélyének csökkentése érdekében. Mindezek alapján a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvénytervezetet azzal a megszorítással, hogy a képviselők módosító indítványait egy újabb ülésükön, augusztus második felében vitatják meg. A bizottság ezután két másik törvényjavaslatot vitatott meg a társadalmi szervezetek kezelői jogának megvonásáról, valamint vagyonelszámoltatásukról. A testület mindkét törvényjavaslattal egyetértett. Megállapodtak abban, hogy mivel a párttörvény amúgy is szabályozza a pártok anyagi viszonyait, így felesleges az MSZP-t is feltüntetni a törvényjavaslatban azon társadalmi szervezetek között, amelyeknek a használati jog (Folytatás a 2. oldalon) Spájzolnak a gazdaságok? Kevesebb kenyérgabonát vettek át eddig Javában tart a kalászos gabona betakarítása: a gabonaipar eddig a szokásosnál kevesebb búzát vett át a termelőktől. Nem arról van szó, hogy akadozik az átvétel — a szállítmányokat a legtöbb helyen folyamatosan fogadják—, a gabonaipari szakemberek más okokkal magyarázzák, hogy a termelők részéről némi visszatartási tendencia érződik. A termelők továbbra is bizonytalanságban vannak afelől, hogy milyen lesz az idei termés exportszubvenciója, a keretszámok ugyan hozzávetőleg ismeretesek, azonban a részletekről nincsen tudomásuk a gazdaságok vezetőinek. Márpedig addig, amíg a kérdést végérvényesen rendező ismeretek birtokába nem jutnak, addig a végső döntéseket, értelemszerűen, csak vonakodva és megkésve hozzák meg. Azt, hogy a szokásosnál kevesebb gabonát fogadtak eddig a termelőktől, holott a betakarítás az idén sokfelé előbbre tart, mint az elmúlt években, azzal is indokolják: a kánikula sújtotta Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Szolnok megyékben, továbbá az ország más területein is, ahol hetek óta tart a szárazság, az őszi betakarítású kukorica igencsak sanyarú állapotban van. Márpedig ha valóban kisebb lesz a kukoricatermés a vártnál, akkor a legtöbb helyen takarmánybúzából igyekeznek majd pótolni a kieső kukoricatételeket. Ily módon a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságok már most óvatosabbak a takarmánygabona átadásánál, és gondolva a kukorica „kiégésére”, az őszi-téli takarmányhoz szükséges gazdag fehérjetartalmú gabonát igyekeznek házilag raktározni. Van olyan feltételezés, hogy a szárazság következtében a búzatermés is kisebb annál, mint amit eredetileg prognosztizáltak a termésbecslésnél. Erről azonban véglegeset a gabonaiparban mondani egyelőre nem tudnak, hiszen országos összesítés az idén már nem készül, s a területi jelentésekből biztosat mondani egyelőre még nem lehet. Még néhány napig tart ez a bizonytalanság, amíg a területi adatokat a gabonaipari központokban összesítik, utána derül ki, hogy valójában visszatartják-e a termelők a búza egy részét, vagy pedig a terméseredmények kedvezőtlenebbek a feltételezettnél. A telepeken egyébként az átvételnél sorbanállás nincsen, a szerződéses gabonát és azt is, amire nem volt szerződéses megállapodás, folyamatosan veszik át a gazdaságoktól. (MTI) Nem növelhető tovább az adósságállomány Szeptemberben kezdődnek a tárgyalások az IMF-fel a hároméves megállapodásról Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves megállapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapesten jártak az IMF-szakértők, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hitel-megállapodásban foglaltakat, így hazánk — az IMF igazgatótanácsa kedvező döntése nyomán—lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme : 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben esedékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptemberben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF- fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dollár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az idegenforgalomban, s a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál összesen. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföldi kölcsönök kamatainak kifizetésére. Ha ez sikerül, — a Magyar Nemzeti Bank szerint — biztosítható külföldről az a kétmilliárd dollár is évente, ami a lejáró (Folytatás a 2. oldalon)