Zalai Hírlap, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
Zalai Hírlap XLVIII. évfolyam, 282. szám_________________________________________Kiadja a Journal Kft.__________________________________________________________Ára: 9,80 forint Ismétlés következik Nem járultak elegendő számban a választópolgárok az urnákhoz sem Zalaegerszeg 16. számú választókörzetében, sem pedig Keszthelyen, az 5. számúban. Megyénk két városában helyhatósági választásokat tartottak vasárnap, az önkormányzati képviselő-testület megüresedett helyeinek betöltésére. A szavazás azonban érvénytelen maradt, mert a szavazásra jogosultak 40 százaléka helyett Zalaegerszegen — Páterdomb, Botfa, Besenyő—csak 25,2 százaléknyian, Keszthelyen 23 százaléknyian adták le voksukat, így a jelöltek újabb két hetet kaptak, hogy anyait-apait beleadva szaporítsák szavazóik számát. (Részletes eredmények a 2. oldalon.) Az I. és a II. világháborúban elesett katonáira emlékezett tegnap délelőtt Rédics község népe, miközben felavatták azt a gránitból faragott emlékművet (képünkön), amelyre 76 férfi nevét vésték. Hogy emlékeztessen a borzalmakra, s hogy jusson eszünkbe mindannyiszor, ahányszor ránézünk: van mit féltenünk — ezek Lóránt József polgármester szavai voltak, aki az egybegyűlteket — köztük a szlovéniai és ausztriai testvértelepülés küldöttségét — köszöntötte. Az avatóbeszédet Pálfi Dénes, a megyei közgyűlés elnöke mondta. Elérzékenyülve emlékezett az áldozatokra, s reményét fejezte ki, hogy gyermekeinknek, unokáinknak nem kell többé hősi emlékműveket állítaniuk. Az emlékművet Hóbor Erzsébet, a köztársasági megbízott Zala megyei hivatalának vezetője leplezte le, majd Kovács József plébános áldotta meg. Az áldozatok hozzátartozói, a rokonok, falubeliek, s a különböző szervezetek képviselői pedig elhelyezték az emlékezés koszorúit, virágait, s gyertyát gyújtottak. (Szakony Attila felvétele) Jó, hogy az új évezred küszöbén is itt van velünk ez a Turulmadár. Ha jelképesen is, de azt hirdeti, hogy a magyarság megőrizte hazáját, magyarságát, és azt a hitét, amely a legreménytelenebb helyzeteken is átsegítette. S itt a Turul föbbénk terjesztett védőszárnya alatt lehetetlen nem arra gondolni, hogy ezer év múltán egy újabb ezer esztendőre ismét hazát kell teremtenünk. A demokratikusan gondolkodó és cselekvő egyenjogú polgárok új, békés és jómódú Magyarországát. Mindezt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hangsúlyozta vasárnap Tatabányán, a honfoglalás emlékére emelt, és most felújított Turul-emlékmű újraavatási ünnepségen. Az ünnepséget követően Göncz Árpád a Hotel Árpádban találkozott a rendezvényre meghívott újságírókkal. A köztársasági elnök egy ki nem mondott kérdésre is válaszolt. Ahogy mondta: nem azért biztosította — állítólag — túl sok rendőr az ünnepség helyszínét, illetve őrködött Tatabánya rendje felett, mert ő esetleg félne. Ilyen érzést még az október 23-ai Kossuth téri ünepség eseményei sem váltottak ki benne, most is odament az ünnepség végén az 1500-2000 fős tömeghez, és a legtöbben tapssal, örömmel fogadták őt. Csak néhányan javasolták neki, hogy mondjon le, s ő ezt nem veszi sértésnek, mert elfogadja, hogy nem gondolkodik mindenki egyformán. — Ez így van jól, s ezt tudnia kellene minden politikusnak —vélekedett a köztársasági elnök. (MTI) -Göncz Árpád nem fél Nyílt Fórum az egerszegi színházban Hogy legyen magyar dráma A mai magyar drámáért legalább Zalaegerszegen nem kell aggódni. Vagy nagyon is érdemes. Ez utóbbit nem azért kívánatos cselekedni, mintha olyan rossz volna, hanem mert van rá fórum. Nyílt. Zalaegerszegen. Nyolcadszor. A zalaegerszegi színház kezdettől tudta, hogy le kell győznie a „nagyon messzi vidék” helyzetből fakadó szélárnyékot, s ezzel — persze nem szándék nélkül — a magyar drámairodalomnak és a mai magyar színjátszás mai magyar dráma-ügyben jelentkező feladatainak szolgálatába állt. Azon elhivatott színházi emberekkel, akik Budapestről partnerek lettek a dologhoz. Kevés művészeti ág mondhatja el ugyanis magáról, hogy művelői, művészei, azok megvalósítói partnerei, sőt, ítészei egy asztalhoz ülnek, penzumokat teljesítenek, szeretik egymást, de őszinte és velős véleményt mondanak egymásról. Egy közös hajóban ülő művészeti csoportozat, amely annyira kívánja, ugyanakkor annyira féli a szembesülést még a szakmai befogadói közeggel is, kiteríti magát, vállalja, az „ide lőjetek” életveszélyét. Mindezt Zalaegerszegen, a zalaegerszegi színház jóvoltából. A múlt csütörtök óta Egerváron — a helyválasztás alighanem szintén kitűnő — folyó munka, szemináriumsorozat mellett, amelynek során a négy kiválasztott fiatal drámaírói produktum bírálatához elméletinek tekinthető előadások csatlakoztak, a Hevesi Sándor Színház színtársulatának jónéhány tagja áldozza idejét arra, hogy két darab színpadi vázlatát elkészítse a szakmai közönségnek. A legnagyobb várakozás persze a Nyílt Fórumon ezúttal debütáló Szabó Magda szombati előadását kísérte, aki Márton László: Nagyratörő — a XVI. századi Erdély a helyszín — című drámájának elemzése kapcsán beszélt a magyar történelmi drámáról. A 75 éves írónő a magyar történelem iránti elementáris érdeklődését és vonzalmát bizonyítandó lenyűgöző történeti tényanyaggal kápráztatta el a neves irodalom(Folytatás a 2. oldalon.) Tolnai Ottó: Könyökkanyar című drámájának vasárnapi próbáján Siménfalvi Lajos színművész és két ifjú stúdiós. (Szakony Attila felvétele) Mai számunkból Göcseji lakodalmas „Az iskola tanárai és a diákok szülei mutatták be a többi szülőnek.” (3. oldal) Vedd könnyedén! „Cigarettát reklámoznak.” (4. oldal) Mi a KOSZ? „A demokratikus értékrendre alapozva tevékenykednek.” (5. oldal) Horvát birtokok „Csak annyit láttam, hogy a szőlőn átfutó nyúl felrobban...” (7. oldal) Fafaragó, Szerdahelyről „Maradandóan szép köztéri alkotása a nemrég felavatott Zrínyi-szobor.” (11. oldal) MDF elnökök, zárt ajtók mögött Vasárnap délelőtt a Budapest Műszaki Egyetem Auditórium Maximum termében Für Lajos ügyvezető elnök köszöntőjével megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum elnökeinek gyűlése. A zárt tanácskozás témája: felkészülés az MDF január végi VI. Országos Gyűlésére. Vasárnap este befejeződött az MDF elnökök gyűlése, amelyen a megyék képviseletében körülbelül 500 szervezet elnöke vett részt. A tanácskozáson Medgyasszay László alelnök, sajtófőnök tájékoztatása szerint a résztvevők 100 százaléka az MDF valódi, tényleges egysége mellett foglalt állást, és elutasította a szélsőségeket, valamint szélsőséges vitákat. Antall József miniszterelnök, pártelnök a megyei képviselők felszólalása után másfél órás beszédben józanságot és felelősséget kért mindenkitől. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell őrizni a párt sokszínűségét. Mint fogalmazott: a párt tragédiája lenne, ha bármely oldal homogenizálná az MDF-et. Ugyanakkor kijelentette, hogy a belső megtisztítás kényszere nem az MDF-típusú pártok sajátja, és óvott az úgynevezett „önszeleteléstől”. A párton belüli ellentétek megítélése szerint a becsület, a tisztesség és az egyenes beszéd előtérbe helyezésével oldhatók fel. A résztvevők politikai nyilatkozatot fogadtak el, amelyben körvonalazzák az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait a gazdaság és az igazságtétel területén. A dokumentum megállapítja, hogy az ország stabilitásának kulcsa az Antall József által vezetett kormány. Az elnökök gyűlése nem enged elhatározottságából, hogy nyugodt erőként, kompromisszumokat keresve, de határozottan valósuljanak meg a mégoly nehéz lépések is, mivel meggyőződése, hogy az ország sikerének, nemzetközi megbecsülésének, és a magyarság érdekeinek ez felel meg a legjobban—szögezi le a nyilatkozat. (MTI)