Zalai Hírlap, 1996. június (52. évfolyam, 128-151. szám)

1996-06-01 / 128. szám

1996. június 1., SZOMBAT Kolping: francia kapcsolat Európa felé kíván nyitni az alsópáhoki családi­ üdülőközpont A francia Euroville üdülésér­tékesítő vállalat elnöke és több munkatársa érkezett csütörtö­kön este az alsópáhoki Kolping családi üdülőközpontba, hogy a jövőbeni együttműködési lehe­tőségekről tárgyaljanak az októ­berben nyitó szálloda magyar, illetve német vezetőivel. Edmund Maire elmondta, hogy Nyugat-Európában már szinte minden országban műkö­dik a láncolat, mely a fiatal és az idősebb korosztály részére egy­aránt kedvező üdülési lehetősé­geket kínál. Az elnök hangsú­lyozta: valójában egy csere­üdültetési rendszerről van szó, melynek célja nem is annyira profitszerzés, sokkal inkább az európai népek határok nélküli és persze politikamentes „barát­­koztatása”. Ebbe a láncolatba— a kelet-európai országok közül elsőként — szeretnék bevonni hazánkat is, s mivel Németor­szágban már nagyon kedvező tapasztalatokat szereztek a Kol­­ping-szervezetről, úgy gondol­ták, hogy Magyarországon is e céggel veszik fel a kapcsolatot. — Az alsópáhoki épület még így, első ránézésre is csodaszép, biztosak vagyunk abban, hogy a vendégek itt megtalálják a ké­nyelmet és természetesen a ba­rátságot is — mondta Edmund Maire. Ezen reményének adott han­got az augsburgi Kolping-szer­­vezet német ügyvezetője, Joa­chim Lehmann is. Kiemelte: ter­mészetesen nagyon örülnének, ha a tárgyalások eredményre ve­zetnének, ám előtte alaposan át kell gondolniuk, hogy hosszú távon megtérül-e az üdülési lán­colat beindításába befektetendő összeg. Németországban — mintegy tapogatózásként — a minap már végeztek egy közvé­lemény-kutatást, melyből két fontos dolog derült ki: egyrészt, hogy Magyarország Törökor­szág után a legolcsóbb európai állam, a barátságosság szem­pontjából pedig csak az Ameri­kai Egyesült Államok előzi meg hazánkat. Ezek az eredmények az ügyvezető szerint rendkívül biztatóak, így — az Eurovillel karöltve — talán megvalósul­nak azon terveik, melyek 1997- re negyven alsópáhoki vendég­­éjszakát irányoznak elő. Bár a tárgyalások már most előrehaladott állapotban van­nak, az együttműködési megál­lapodást a tervek szerint csak augusztus végén írják alá. Bal­­dauf Csabától, az alsópáhoki Kolping családi­ üdülőközpont ügyvezető igazgatójától meg­tudtuk, hogy hamarosan Salz­burg környékén tanulmányoz­zák az Eurovill működését, majd Franciaországban folytat­ják a megbeszéléseket. Véleménye szerint egyéb­ként megtalálják az együttmű­ködés legmegfelelőbb formáját, melynek eredményeként az al­sópáhoki Kolping-centrum Né­metország mellett Európa más államai felé is megnyithatja ka­puit... — sámel — Privatizációs menetrend Idén a privatizáció messze nem lesz olyan látványos, mint 1995- ben volt — jelentette ki Polgár Viktor, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója pénteken az Euromoney és a Central European ma­gazin által szervezett nemzetközi szemináriumon. Polgár Viktor szerint a Mal Rt. magánosítását jövő évre kell befejezni. Az olajipari cég 20 százalékát már privatizálták, az ÁPV Rt. 25 százalék plusz egy arany részvényt megtart, a fenn­maradó tulajdoni hányadot pe­dig két lépcsőben szeretnék el­adni. A magánosításra váró nagy állami cégek közül az ÁPV Rt. vezetője megemlítette a Rábát, a Taurust, az Ikarust, a TVK-t, az Antenna Hungáriát. Az Alkaloi­da eladása előtt komoly környe­zeti károkat kell a gyárnak sem­legesítenie. Aláhúzta, hogy a privatizáció egyik legfontosabb területe a bankszektor, ahol a néhány ki­sebb és nagyobb pénzintézet várja külföldi vásárlóit. A másik fontos terület az ingatlanok pri­vatizálása. Egyebek között 29 volt szovjet katonai bázis ma­gánosítására írnak ki tendert, és a helyi önkormányzatok a bevé­telek 50 százalékát megkapják. Leszögezte azonban, hogy a magyar állam nem kívánja elad­ni a portfoliójában lévő erdőket, az állami gazdaságok esetében pedig a többségi tulajdonos ma­rad. A privatizáció másik fontos területe a szállítmányozás lesz —mondta Polgár Viktor —, így tervezik a Hungarocamion, a Mahart és a Malév még állami tulajdonrészének eladását, vala­mint fővárosi taxi­vállalatok magánosítását. (MTI) Huszonegy oklevél Huszonegyen vehették át okle­velüket tegnap a POTE Egész­ségügyi Kara zalaegerszegi ta­gozatán, az ápolási otthonok és háziápolási szolgálatok veze­tőinek három hónapos tanfo­lyamának zárultával. Ezt volt az első olyan hivata­los, posztgraduális képzés e szakterületen az országban, me­lyet felsőfokú diplomával vagy több szakmával és sok éves egészségügyi gyakorlattal ren­delkezőknek szerveztek. A tan­folyam a Soros Alapítvány pá­lyázatán elnyert 300 ezer forint révén ingyenes volt. Alapos elméleti képzésben részesültek a résztvevők. Or­vostudományi, jogtudományi, biztosítási jogi, otthoni ápolási, szociális, rehabilitációs, geriát­riai, kommunikációs ismeretek alkották többek között a tan­anyag gerincét, melyhez egy rö­vid felhasználói számítógépes tanfolyam is társult. A tanfolyamon elsajátított is­meretekről vizsgadolgozatban kellett számot adni. Legtöbben időskori problémákkal, lélekta­ni és komunikációs kérdésekkel foglalkoztak záródolgozatuk­ban. A huszonegy vizsgázó ki­váló és megfelelő minősítéssel zárta a tanfolyamot. KRÓNIKA Közgazdász vándorgyűlést rendeznek '97-ben Kanizsán A Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi ülésén úgy határo­zott, hogy 1997-ben Nagykanizsán rendezi meg hagyományos országos vándorgyűlését. A döntés hátteréről dr. Veres József professzort, a társaság elnökét kérdeztük. — Békéscsaba, Pécs és Nagykanizsa pályázott a követ­kező évi vándorgyűlés megren­dezésére. Az első két helyen már voltak hasonló rendezvények, de nem ez szólt elsősorban a dél­zalai város mellett. A megye­­székhelyeken kívüli, nem buda­pesti szervezetek között van 6-8 olyan városi szervezet, ame­lyekben nagyon tartalmas mun­ka folyik. Ezek közül kiemelke­dik Nagykanizsa, ahol a 70-80 fős társaság rendszeresen össze­jön, s megvitatnak egy-egy ak­tuális közgazdasági témát. Eb­ben szerepe van dr. Polay Jó­zsefnek, a helyi szervezet elnö­kének, aki sokat tesz az eredményes működés érdeké­ben. Mindezek együttes figye­lembevételével döntöttünk a ka­nizsai helyszín mellett, s remé­nyeink szerint a '91. június ele­jén megrendezésre kerülő vándorgyűlés az eddigiekhez hasonlóan sikeres lesz. —Véleménye szerint mit pro­fitálhat Kanizsa a vándorgyű­lésből? — Sokat. Nagyot lendíthet a város fejlődésén. Úgy tudom, szeretnék, ha Nagykanizsán megtelepedne egy gazdasági­kereskedelmi felsőoktatási in­tézmény. Ehhez is hozzájárulhat a vándorgyűlés mégpedig oly módon, hogy az egyetemek, fő­iskolák kutató oktatóinak — mi­vel pénzszűkében vannak az in­tézmények — csak a részvételi díj felét kellene kifizetniük — a többit az idei vándorgyűlés be­vételéből és más forrásokból te­remtenénk meg —, így a kollé­gák segíthetnek a várost kitűzött céljainak megvalósításában — hangoztatta dr. Veres József professzor. — mgy — Emelkedő minimum-járulék Zala megyében mintegy 10 ezer vállalkozót érint a változás A Zala Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztárnál több mint 10 ezerre becsülik azoknak a zalai vállalkozóknak a számát, akik jövedelmük alapján a minimál­bér szerint fizetik a társadalom­­biztosítási járulékot. A minden hónap 10-éig szo­kásos — csekkel vagy átutalás­sal történő—befizetésre ezúttal érdemes jobban odafigyelni, mert változott, azaz emelkedett a legkisebb járulékalap. Eddig a legkisebb járulékalapot a meg­előző év utolsó napján érvényes minimálbér alapján — ez 1995 végén 12200 forint volt — kel­lett fizetni. A járulékfizetésről rendelke­ző kormányrendeletet módosí­tották, s az új rendelkezés május 1-től lépett életbe. Eszerint a legkisebb járulékalapra nem a megelőző év utolsó napján, ha­nem a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes mi­nimálbér az irányadó. Esetünk­ben ez április elseje, 14.500 fo­rint minimálbérrel, aminek az 52,5 százaléka, a június 10-ig befizetendő tb-járulék 7.613 fo­rint. Ezt az összeget azoknak kell befizetniük, akiknek az adókö­teles jövedelme 1995-ben nem érte el a 174 ezer forintot. A rendelkezés hatálya alá tar­tozó körbe a főfoglalkozású — nem kezdő — egyéni vállalko­zókat sorolták, továbbá az egyé­ni vállalkozók biztosítási köte­lezettség alá eső segítő család­tagjait, a társas vállalkozások főfoglalkozású tagjait, illetve a segítő családtagokat, háztartási alkalmazottakat. A külön meg­állapodás alapján járulékot fize­tő személyeket is. A bedolgozó, illetve megbízási, vállalkozói jogviszony keretében foglal­koztatott személyeknél is a mi­nimálbér 60 százaléka az irány­adó. Teljes havi foglalkoztatás ese­tén ez havi 8.700 forint, naptári napok esetén pedig 290 forint. A rendelkezés nem érinti a ki­egészítő tevékenységet folytató vállalkozókat és társasági tago­kat. A már említett kezdő vállal­kozók is kiesnek e körből. A tár­sadalombiztosításnál jelenleg azokat sorolják a kezdő kategóri­ába, akik 1996-ban váltották ki a vállalkozói engedélyüket. Ők egyelőre a tavalyi 12.200 forin­tos minimálbér alapján fizethet­nek. — hp — Homokverés Zalakomárban Az öregek sem emlékeznek ek­kora homokverésre. Ötszáz hektáron pusztított a kétna­pos szélvihar Zalakomárban. Döbbenten álltak meg a zala­­komáriak a földjeik szélén a leg­utóbbi szélviharok után. Az e tá­jon nem jellemző hatalmas ho­mokförgeteg katasztrofális kárt okozott. — Amikor végigjártam a ha­tárt, teljesen elkeseredtem — meséli Szita Béla, a zalakomári Árpád vezér­szövetkezet elnö­ke. — Huszonöt éve dolgozom az agrárszakmában, de ilyent még nem láttam. A faluban a legöregebbek sem emlékeznek ekkora pusztításra. Szövetkeze­tünk területi adottságai olyanok, hogy éppen egy púpon helyez­kednek el a földek, s a Kis-Bala­­ton hatalmas víztükrén képes volt a szél száz kilométeres se­bességre felgyorsulni. Éppen út­jában vagyunk és a földjeink egy része homokos talajú, ami­be megkapaszkodott, felkapta és két napig hordta, vitte. Fol­tokban kitépkedte a növényeket, máshol betakarta, az éles ho­mokszemek pedig összevagdos­­ták a zsenge leveleket. Úgy néz ki a határ, mintha leforrázták volna. Vannak helyek, például a legszebb nyolcvan hektáros bú­zatáblánk, amire rápakolta a ho­mokot. A legnagyobb kár a nap­raforgóban keletkezett, sok he­lyen el is tűnt a növény. Utána a kukoricában esett legtöbb kár, majd a búza és árpa sínylette meg. A 750 hektárnyi szántóte­rületből 500 hektáron pusztított a homokvihar. — Fizet a biztosító? — A biztosító erre nem fizet semmit. A helyzet az, hogy ilyen természeti csapás nagyon ritkán fordul elő és rendkívül magas a biztosítási díja. A Föld­művelésügyi Minisztérium me­gyei hivatalához fordultunk, hogy volna-e valamiféle segít­ség, de sok reményünk nincs. — Kiheverheti a növényzet a homokverést? — Van, ami regenerálódhat, a természet csodákra képes. A tavaszi lemaradást is behozta, úgy számolok, június végén, a szokásos időben lehet kezdeni az őszi árpa aratását. Nagyon várjuk, mert pénzügyileg kime­rültünk a tavaszi vetésekkel. Ezért nem is tudok arra gondol­ni, hogy foltokban újra beves­sük a kipusztult területeket. — Egyáltalán, mit kezdenek a sérült növényekkel? — Nézegetem őket, a levelek le vannak forrázva, de a növény belseje él. Egyelőre várunk, re­generálódás lesz-e vagy sem. Nincs mód beavatkozásra. — Mit jelent ez a csapás a szövetkezetnek? — Nagyon nehéz helyzetet teremtett. Két héttel ezelőtt kap­tunk 103 milliméter csapadékot, ami egyméteres vízmosásokat okozott. Most itt van a homok­verés. A szegény embert az ág is húzza. A növénytermesztésen kívül húsmarhával, tőzegbányá­szattal foglalkozunk. Ötven csa­lád megélhetését biztosítja a szövetkezet és ha szükséges, ak­kor a túlélés érdekében hozzá kell nyúlni a 200 húsmarhához. Ez nem jelenti azt, hogy pánikba estünk, csak számba vesszük a lehetőségeinket. Próbálom a tö­­biek hitét is erősíteni. Bozsér Erzsébet Ennyi látszik a kukoricából. (Szakony Attila felvétele) ZALAI HÍRLAP . Közgyűlés A nagykanizsai önkor­mányzat soron következő ülését június 4-én, 14 óra­kor tartja a Hevesi Sándor Művelődési Központ ka­maratermében. Néhány a tervezett napirendi pontok közül: tájékoztató a Város­gazdálkodási Vállalat át­alakításával kapcsolatosan végzett vizsgálatról (zárt ülés); a szociális támoga­tásokról szóló rendelet módosítása; a Nagyrác és a Templom téri iskolák ösz­­szevonása. Kórustalálkozó Három zalai város ve­gyeskarának immár ötödik találkozójára, koncertjére kerül sor vasárnap, június 2-án este hattól Zalaeger­szegen, a Városi Hangver­seny- és Kiállítóteremben. Az esten a keszthelyi Fes­­tetics-kastély Helikon Kórusa, a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődé­si Központ Vegyeskara és a Zalaegerszegi Vegyes­kar lép fel. Kiállítás Vajdasági magyar fes­tőművészek képkiállítása nyitr a letenyei művelődési házban. A tárlaton Kovács Sándor, Szalma László és Török István alkotásai te­kinthetők meg június 10- ig, 10 és 18 óra között. Tanulmányi siker Az általános iskolások német tanulmányi ver­senyének országos döntő­jében Balogh Kitty, a kani­zsai Péterfy-iskola 7. osz­tályos tanulója társalgás­ban 3., összesítésben 9. helyezést ért el. Felkészítő tanára: Rost Jánosné. Kiadják Nemrégiben mutatták be a kanizsai nevelésszoci­ológus, Zsidi Zoltán ma­gánkiadásban megjelent, s a nehezen nevelhető fiata­lokról szóló könyvét. Mi­vel a könyv hézagpótló, ezért a Nemzeti Tan­­könyvkiadó megvette és még az idén kiadja. Évadzáró Szentgróton A szentgróti Városi Művelődési Központ mű­vészeti csoportjainak évadzáró bemutatóját ren­dezik meg az intézmény színháztermében ma dél­után 15 órai kezdettel. A műsorban fellépnek gim­nasztika- és balettcsopor­tok, a VMK táncegyütte­sei, valamint a Stimmes népzenei együttes. Tárlatok Két kiállítási megnyitó­ra kerül sor vasárnap a keszthelyi Goldmark MK- ban:fél 11-kor nyílik az in­tézményben húsz éve mű­ködő kerámiastúdió jubi­leumi kiállítása, 11 órakor a kisgalériában pedig Lo­­sonczi Lilla festőművész alkotásait ajánlja az érdek­lődők figyelmébe dr. Lo­­sonczi Miklós, művészet­­történész professzor. Éremcsere Vasárnap 8—14 óráig a keszthelyi színház klubter­mében rendez éremcsere lehetőséggel egybekötött találkozót a Magyar Érem­gyűjtők Egyesületének vá­rosi csoportja.

Next