Zalai Hírlap, 2006. december (62. évfolyam, 283-304. szám)
2006-12-04 / 283. szám
2»ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Politikai válság Romániában Bukarest (mti) Kilépett a román Konzervatív Párt (PC) a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezette koalíciós kormányból, így kisebbségbe kényszerül a Romániai Magyar Demokrata Fórumot (RMDSZ) is magában foglaló kabinet a törvényhozó testületben. Slota veszített Pozsony (mti) A szombati szlovákiai önkormányzati választások után a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) 215 helységben lesz polgármestere, ez 18-cal kevesebb, mint az előző ciklusban. A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke 16 év után kibukott Zsolna (Zilina) polgármesteri székéből. Elkülönítenék a két posztot Budapest (mti) - Az MSZP Társadalompolitikai Tagozata szerint nem szerencsés, ha a miniszterelnök és a pártelnök ugyanaz a személy - mondta Gráner Gyula, a tagozat elnöke a tagozat szombati közgyűlésén. Kósa Lajost választották Debrecen (mti) Szombattól a megyei jogú városok szövetségének új elnöke Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, társelnöke Botka László szegedi polgármester. Még bujkál a szökött elítélt Budapest (mti) - Szigorítani fogják az előállítások biztonságát - közölte vasárnap Csere László, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, aki szerint a fővárosi katonai ügyészségről pénteken megszökött és azóta is keresett elítélt Budapesten rejtőzködik. KRÓNIKA Az infláció fokozza a megszorításokat Tízszázalékos reálkereset-veszteségtől tartanak jövőre (Folytatás az 1. oldalról.) Mindez a valamennyi munkavállalót érintő megszorító intézkedésekkel együtt az átlagot jelentősen meghaladó, mintegy 10 százalékos reálkereset-veszteséget eredményez. Az érdekvédők elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a legnagyobb ágazat, legnagyobb megtakarítás torz szemléletének érvényesítése miatt a közoktatást súlyos megszorító intézkedések érik. A PSZ állásfoglalásában kitér arra, hogy jövőre a közoktatás mintegy 8 milliárd forinttal kevesebb állami forrást kap, mint 2006-ban. A veszteségeket tovább növeli az infláció, amelynek hatása a közintézményekre az átlagosnál is nagyobb lesz. Az érdekvédők úgy vélik, hogy ezek a lépések nem indokolhatóak a gyermeklétszám csökkenésével. Kitérnek arra, hogy a fejkvóta alapú finanszírozás normatívái, amelyek 2007. augusztus 31 -ig biztosítják az intézményfenntartók központi támogatását, nominálisan azonosak az idei összegekkel, azaz reálértékük jelentősen csökken. A 2007. szeptember 1-jétől bevezetendő új finanszírozási rendszer véleményük szerint további elvonásokat eredményez, amely pénzügyi alapon történő átszervezésekre ösztönzi a nevelési, oktatási intézmények fenntartóit. A PSZ az önkormányzati szövetségekkel egyetértésben elítéli ezt a módszert, amely nem a hatékony működésre, a színvonalas oktató-nevelő munkát eredményező intézményfenntartásra ösztönöz, hanem a rendszerből való forráskivonás újabb eszköze. Elvárják a kormánytól, hogy olyan költségvetési módosító indítványokat terjeszszen be, amelyek elősegítik a jelzett problémák megszüntetését. Szavaznak a küldöttek a Fáklya Művelődési Központban, ahol a Pedagógusok Szakszervezete tartotta szombaton munkakongresszusát Fogyatékosok nehéz helyzetben Fidesz: Alkalmatlan Budapest (mti) A kormány december 1-jétől szűkítette azoknak a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amik megvásárlásához támogatást ad az egészségbiztosító, így ellehetetleníti az érintettek életét - közölte Soltész Miklós (KDNP) országgyűlési képviselő vasárnap. A mozgáskorlátozott, kerekes széket használó Hirt Ferenc fideszes képviselő elmondta: 1300 gyógyászati terméket kivettek a támogatotti körből, és a közelmúltban végrehajtott áfaemelést is figyelembe véve a mostani döntés mintegy 40 százalékos támogatáscsökkentést jelent — tette hozzá. Hirt közölte: januárban meghívják Kiss Péter szociális és Veres János pénzügyminisztert „parlamenti bejárásra kerekes székkel”. Gyurcsány távozását követelik Petíciójukban hangsúlyozzák: a magyar föld nem eladó (Folytatás az 1. oldalról.) Fáber Károly főszervező szerint december 16-án az „alkotmányozó nemzetgyűlés” előtt újabb „vonulásos demonstrációt” tartanak azért, hogy felhívják a figyelmet: szerintük még karácsony előtt hatályon kívül kell helyezni az alkotmányt, meneszteni kell a kormányt, fel kell oszlatni a parlamentet és a népnek vissza kell szereznie hatalmát. Felolvasták azt a petíciót, melyet kedden adnak át a kormánynak. Ez arról szól, hogy a magyar föld nem eladó, és január 1-jétől külföldiek ne vásárolhassanak termőföldet. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bi- szava a feltámadás, de eljön az zottság 2006 ügyvivője a Cor-idő, legkésőbb március 15-én, vi közben arról beszélt, hogy a amikor ezt úgy kell értelmezni: „rendszerváltó felvonulás” jel- „fel, támadás!” A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 rendszerváltó tüntetési menete -pho a feladatára a kormány (Folytatás az 1. oldalról.) Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy a koalíciós pártok között nincs vita a stratégiai kérdésekről, de mivel a koalíciót egymással is versengő pártok alkotják, mindenben nem értenek egyet. Ritka kivételnek nevezte a múlt heti szavazást a nyugdíjról, amikor a két párt nem tudta belül megoldani a vitát. Mint mondta, ez a koalíciós működés velejárója, de tartalni kell belőle. Gyurcsány Ferenc szerint a kormány által áttekintett 18 nagy kérdésből az egyik a közösségi közlekedés átalakítására vonatkozott. A végső döntést az előterjesztésről a kabinet jövő szerdai ülésén hozza meg, amelyről csütörtökön tart tájékoztatót a miniszter - mondta kérdésre válaszolva Gyurcsány. Elmondta, hogy a kormány az előterjesztésen még némi pontosítást igényelt, ezek a következő napokban megszületnek. Korábban Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt mondta, hogy a hétvégi őszödi kormányülés dönt majd a közlekedési tarifákról, díjakról, illetve a közlekedésfejlesztési kérdésekről. Gyurcsány elmondta: döntés született arról, hogy a közigazgatásban egységes, integrált kistérségi szolgáltató és fejlesztő központokat hoznak létre. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője reagálásában kijelentette: Gyurcsány Ferenc kormánya két napra elvonult a világtól és „a megélhetési válság küszöbén ezen két nap alatt egyetlen döntést voltak képesek meghozni” egy új kormányzati luxusnegyedről. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője sajtótájékoztatót tart KOMMENTÁR Szente Ottó Maguknak szabják Az Országgyűlés házszabályát felváltó új törvényt alighanem kedvükre valónak találják majd az országlakosok. Merthogy büntetni rendeli a kötelességüket rendszeresen elmulasztó képviselőket. A T. Ház tevékenységét többé-kevésbé figyelemmel kísérő választópolgárokat ugyanis az idegesíti leginkább, amikor az üres padsorokat látják az éppen beszélők mögött. Nekik úgy van meg, hogy a fizetésért minimum be kell menni a munkahelyre. Más kérdés, hogy az üres padsorok képét az új szabályok sem száműzik. (Ha csak azáltal nem, hogy a tv-felvételek készítése továbbra is a parlamenti szervezet — lehet, hogy alkotmánysértő — privilégiuma marad.) Legalábbis a tervezet szerint csak a szavazások jelentős részéről hiányzókat marasztalják majd el. Amíg csak beszél valaki az ország házában, akár az összes többi képviselő hiányozhat, anélkül, hogy bárki szúrós szemmel nézne rájuk ezért. Apropó, kötelességmulasztás. Új, az alaptörvénnyel is harmonizáló házszabály elkészítésére 1998-ban szólította fel az Országgyűlést az Alkotmánybíróság, amikor a frakcióalakításra vonatkozó előírásokról derült ki, hogy nem felelnek meg ennek a kritériumnak. Azóta két ciklusnak is búcsút mondtunk, ám az új házszabályt nem sikerült megalkotni. A két politikai oldal konszenzusa kell ugyanis hozzá, az meg nálunk ritkán fordul elő. Most állítólag van rá esély. Talán, mert Szili Katalin házelnök egyeztet(ett), s hogy vele szót ért az ellenzék, azt célszerűnek látszik demonstrálni. 2006. DECEMBER 4., HÉTFŐ Büntetést kapnának a hiányzó képviselők Budapest (mti) - A jövőben törvény szabályozná az Országgyűlés működését, amely az eddigi házszabálynál szigorúbb előírásokat tartalmaz, mind a parlamenti bizottságok előtti megjelenést, mind a szavazásokon való részvételt illetően - derül ki az mti birtokába jutott dokumentumból. A házszabály eddig is kimondta, hogy a képviselő köteles jelen lenni az Országgyűlés szavazásain. A változtatás szerint azonban a távolmaradást szankcionálnák: a jövőben a képviselő alapdíja - amely most 220 800 forint- a felére csökkenne, ha a szavazások több mint egynegyedéről igazolatlanul hiányzik Ha ennél is több szavazásról hiányzik, akkor alapdíja ezzel arányosan még kevesebb lesz. A hiányzást „az Országgyűlés képviseletével, állampolgári kötelezettség teljesítésével vagy keresőképtelenséggel járó betegséggel” lehetne igazolni, aminek elfogadásáról a házelnök döntene. Az eddiginél pontosabban szabályozná a javaslat a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységét is. Ötpárti fórum a házszabályról Budapest (mti) Az Országgyűlés elnöke szerint szükség van a 12 éves házszabály újraszabályozására, ezért jövő hétre ötpárti egyeztetést tartanak. Erről maga Szili Katalin beszélt vasárnap. Mindegyik párt, az MSZP, a Fidesz és a KDNP, az MDF és az SZDSZ is elmegy az egyeztetésre. Az új szabályozás szükségességét Szili Katalin azzal indokolta, hogy eleget kell tenni az Alkotmánybíróság határozatainak, figyelembe kell venni a gyakorlati tapasztalatokat, továbbá a mai politikai viszonyokra tekintettel erősíteni kell a parlament szerepét. A házelnök emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság húsz olyan határozatot hozott, amelyek alapján módosítani kellene a házszabályt vagy ki kellene tölteni az űröket a szabályozásban. Példaként említette az ülésezési rendet.