Zalamegye, 1882. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-17 / 12. szám

f. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1882. szeptember 17. Előfizetési (lij. Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyílttér petítsora 12 kr. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDÁSZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. 11. szám. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Bér­mentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kü­ld­ü­nk vissza. A szeptemberi megyei rendes közgyű­lés jegyzőkönyve. Főispán úr őméltósága üdvözölvén a tör­vényhatósági bizottság tagjait, a közgyűlést meg­nyitja, — kedvezőbb viszonyok között — úgy­mond, mint az előzőt, mert a mezőgazdák fára­dozásait kedvező terméssel jutalmazza a gondvi­selés, s ez lendületet ad az anyagi viszonyoknak, képessé teszi a gazdaközönséget a beruházásokra, mi megyénkben különösen a vízszabályozás és csatornázás terén hálás feladat, mert az elisza­podás következtében sok ezer hold föld hever még terméketlenül, mely a kellő beruzások mel­lett szép jövedelmet igérne. Felemlíti továbbá őméltósága a szőlőmive­lésünket fenyegető phylloxera veszélyt, melynek kiirtását azonban a magas kormány segélye, a hatóság erélyes intézkedései és a szőlőbirtokosok áldozatkészsége mellett remélnünk lehet. Végül a közgyűlés napirendjére kitűzött választásokat jelezvén Felolvastatott Svastits Benő a­l is­p­án úr jelentése a hatásköréhez tar­t­o­z­ó közigazgat­á­s­i á­g­a­k áll­a­p­o­t­á­r­ó­l és a törvényhatósági ügyvitel köré­ben tett intézkedésekről. A közfigyelemmel kisért alispáni jelentés a köz­gyűlés teljes elismerésével fogadtatván, annak kapcsán a következő határozatok hozattak: ügyet A törvényhatósági bizottságnak egyik minden köz­áldozatkészséggel felkaroló, és a közszolgálati érdekeket is tevékenyen előmozdító,­­ valamint a me­gyei közigazgatási bizottságnak is életbe léptétől fogva folyton közbizalommal megválasztott tagja, a megyének volt buzgó tisztviselője Horváth Mór úrnak f. évi julius hó 17-én történt elhunyta felett a közgyűlés mély saj­nálatát fejezi ki, s azt jegyzőkönyvbe iktattatni határozza. A l­ évi közmunka váltságból még 20083 frt 98 kv behajtatlan levén, a járási szolgabíró urak és Nagy-Kanizsa város tanácsa felhívatnak, hogy a hátralékok mielőbbi erélyes behajtását eszközöljék. — Azon hátrányok elkerülése végett, melyek abból származnak, hogy a megyei útépítészet körében felme­rülő kisebb, de sürgős intézkedést igénylő javítások hosszadalmas eljárás útján későn foganatosíttatnak, el­határoztatik, hogy jövőben az ily halasztást nem szen­vedhető munkákra vonatkozó tervek és költségvetések az útfelügyelő bizottsággal előzetesen ne közöltessenek, hanem csak a már foganatosított munka felülvizsgálása leend a bizottság feladata. Mivel ezen végzés Svastits Benő alispán úrnak, az összes szolgabiráknak, a kir. építészeti hivatalnak, és az útfelügyelő bizottság tagjainak kiadatni határoztatik. Az alispáni jelentés adatai szerint a községi költ­ségtervek és számadások rendezése jelentékenyen előre­haladt ugyan az utóbbi időkben, s igy p. o. a sümegi és letenyei járásokból az 1882. valamint 1883. évekre az összes községi költségtervek már beterjesztettek, a kanizsai járásból pedig 1882. évről csak 3, 1883. évről pedig 5 költségterv van hátralékban, mind az ál­tal a többi járásokban még jelentékeny hátralék mutat­kozik, mert 1882. évről 179, 1883.­ évről pedig 302 községi költségvetés nem lett beterjesztve. A községi háztartás törvényszabta rendje érdekében tehát, hogy a még 1882. és 1883. évekről elrendeltetik hátralékban levő községi költségtervek e folyó év végéig annál is inkább beterjesztessenek, mert törvény értelmében elő­zetesen megállapított költségterv nélkül pótadószedésnek helye nem lévén, a költségvetéseiket a kitűzött határi­dőig be nem terjesztő községek a pótadó­szedéstől szi­gorúan eltiltatnak, és a netán ezáltal a községi háztar­tásban előidézendő fennakadásért a községi elöljárókat egyetemben a községi képviselő testületekkel terhelendi. Mivel ezen végzés az illető községek utasítása vé­gett a járási szolgabíró uraknak kiadatni határoztatik. A közgyűlési tárgysorozat rendje szerint a lemon­dás által megüresedett zala­egerszegi járási szolgabírói, és a nagyméltóságú belügyminisztérium által engedélye­zett novai járási orvosi állomások betöltése következvén, a választás eszközlése végett mindenek előtt megalakit­tatott a kijelölő választmány, melynek tagjaiul főispán úr őméltósága által Nagy Károly, Séllyey László és Skublics Gyula bizottsági tagok kineveztettek, Novák Ferenc, Árvay István és Hátzky Kálmán bizottsági tagok pe­dig a közgyűlés által megválasztottak, s ezen kijelölő választmány előtt a pályázók jelentkezvén, főispán úr ő méltósága által a kijelölés eredményeül kihirdettetett, hogy a zala­egerszegi szolgabírói állomásra pályázó 2 jelölt közöl Zarka Miklós novai járási szolgabiró az el­ső, s Farkas József a 2-ik helyre jelöltettek ki, míg a novai járási orvosi állomásra egyedül Farkas Ferenc he­lyettes novai járási orvos jelentkezett. A novai járási orvosi állomás Farkas Ferencnek közfelkiáltással történt megválasztása által töltetett be, ellenben a zala­egerszegi szolgabírói állomásra szavazás követvén, az főispán úr őméltósága által elrendelte­tett, és Novák Ferenc, Árvay István és Hátzky Kál­mán bizottsági tagokból álló szavazat­szedő küldöttség előtt a törvény értelmében a szavazók neveinek fel­jegy­zése mellett eszközöltetett, s az eként foganatosított szavazás eredménye szerint Zarka Miklós 71, Farkas József pedig 38 szavazatot nyervén, Zarka Miklós a zala­egerszegi járás szolgabirójául főispán úr őméltósága által elnökileg kijelentetett. A Zarka Miklós megválasztatása folytán megüre­sedett novai szolgabírói, és még esetleg üresedésbe jövő más tiszti állomások betöltése elhatároztatván, a novai szolgabírói állásra egyedül Botka Ferenc pacsai járási segéd szolgabíró pályázott és jelöltetett ki, és választa­tott meg a közgyűlés által, mig az eként üresedésbe jött pacsai járási segéd szolgabírói állomásra pályázó és kije­lölt Fitos Márton zala­egerszegi járási hely, szolgabiró, Merkly Antal joggyakornok, és Szabó József tiszt, szol­gabiró jelöltek közös szótöbbséggel Fitos Márton vá­lasztatott meg. Miről ezen végzés tudomás és további intézkedés végett Svastits Benő alispán úrnak kiadatni határoz­tatik. — Következvén a közigazgatási bizottság kebelében Horváth Mór elhalálozása folytán üresedésbe jött válasz­tott tagsági hely betöltése, az Novák Ferenc, Árvay István és Hátzky Kálmán urakból alakított szavazatsze­dő küldöttség előtt a törvény által elrendelt titkos sza­vazás szavazatlapokkal foganatosíttatott, az idő előreha­ladottsága folytán azonban az eredmény kihirdetése a holnapi közgyűlésre határoztatott el.­­A balaton­füredi kir. járásbíróság­hoz tartozó községek kérvénye Balaton-Füreden szolgabírói állomás rendszere­sítése iránt.­­ A kérelem nem csupán a folyamodó községek, hanem az általános adminisztratio érdekében is figyelem­re méltónak és pártolandónak találtatik. Mert a nagyter­jedelmü tapolczai járás, 41643 főnyi népességével a köz­igazgatás bonyolult és sürgős feladataival szemben még kedvező helyrajzi viszonyok között is alig lenne kielé­gitőleg adminisztrálható; az adott körülmények között pedig, helyrajzi fekvésénél fogva teljes lehetetlen, hogy a járási főtisztviselő járásának 5—7 mértföldnyi távolba J ^&K&M-ÜGJ-B^­­iáifeáják­. Levél a fürdőről. Ha suffrage universelle alá bocsátanék a kérdést, váljon a négy évszak közöl melyik a legkedvesebb, bi­zonyára a tavasz nyerné el a szavazatok többségét. Mé­gis mihelyt bekövetkezik a nyár, s vele a fürdő-évad, minden száz között bizonyosan lesz kilencven oly hálá­datlan s következetlen, ki egészen elfeledi a tavasz bá­jait s kellemeit, és örömmel engedvén át magát a für­dő-évad elveinek, a nyárnak adja az elsőséget. S ezen nincs mit csudálkozni; mert hisz mily sokatmondó, s ezer és ezer gondolatot és vágyat keltő is e szó: fürdő"? S mily különböző és ellentétes célok s érdekek elésére szolgál az eszköz gyanánt? Fürdőbe megy például az egyik, hogy otthon irigyeket keltsen maga iránt; nagyzási vágyból megy a másik; fürdőbe megy ez, hogy tehetőséget fitogtasson, bár otthon száraz kenyéren él s minden krajcárt fogához ver is, mielőtt kiad; oda megy amaz azért, hogy hazajövet kedves barátnői­nek nagy szerényen és titkon elbeszélhesse, hogy ilyen és ilyen mágnás körökben töltötte idejét, hogy neki Frici báró, leányainak pedig Manó és Pál grófok udva­roltak, s ha még egy hétig a fürdőben marad, Malvin leánya és Manó gróf közt a parthie bizonyosan létrejött volna, de ő már megunta a sok mende-mondát, mit a viszony felől rebesgettek, s azért . . . hazajött. Egy kedves szerelmi viszony szövése, vagy folytatása végett megy fürdőbe az ötödik; oda megy a hatodik, hogy férjet, a hetedik, hogy feleséget szerezzen magának; fürdőbe megy a nyolcadik, hogy a házi cerberus argus szemei elől menekülve, szabadon engedhesse át magát vágyai­nak; oda megy a tourista, hogy országot, vidéket lás­son, és oda megy — na a beteg is, hogy baja orvos­lását nyerje. — Azonban, hogy olvasóink, kik cikkünk réséből tán azt várták, hogy nem arról fogunk bevele­szólani, hogy ez a köszvényes a fürdő használata ugyan kö­vetkeztében mily fürge táncossá lett, vagy hogy ama gyomorbeteg Vitullius étvágyával dicsekedve hagyta el a fürdőt, hanem, hogy el fogjuk beszélni, hogy azon kü­lönböző célok, a­melyek a közönséget a fürdőbe vezet­ték, miként nyertek valósulást, és hogy egyik-másik terve mint vált üres ábránddá, s tán azt is, hogy pi­káns történetkéket fogunk elbeszélni s holmi titkos dol­gokról is fel fogjuk a leplet kissé lebbenteni, oly szél­hámosoknak ne tartsanak bennünket, mint a kik ritka hangzatos cég alatt mindennapi közönséges portékát árulnak, bevalljuk, — azt hiszszük, még idejek ie­m­ teszszü­k ezt, — hogy a mint cikkünk címe is mutatja, nem fürdőből, hanem fürdőről írunk. Ez a fürdő pedig saját fürdőnk: a kaszaházi fürdő, mely általánosan és közelebbről érdekli olvasóinkat, mint bármely világhírű fürdő krónikái. A természet a Zala folyó által városunkat oly ki­tűnő fürdővel áldotta meg, a­melyet sok nagy város méltán irigyelhet tőlünk. A fürdőhöz azonban nem elég, hogy vizünk legyen, hanem egy alkalmas és jól berendezett helyiség is szük­séges. Helyiségünk volna, s azért köszönet Kummer Fe­renc úrnak, ki a fürdőházat felépítette, azt meglehetős számú öltöző szobácskákkal ellátta , s a fürdőt általán véve berendezte, hogy a nem túlzott igényeknek eléggé megfelel. Sok kivánni való van még hátra azonban arra, hogy fürdőnk minden tekintetben s a kevésbé szerény gényeknek is megfelelő legyen. Nevezetesen szükséges lenne az öltözőszobácskákat, a folyosót és a lépcsőket szőnyeggel ellátni már csak azért is, hogy netáni szerencsétlenségek, melyek a padló nedvessége folytán bekövetkezhető megcsuszamlásokból származhatnak, megelőztessenek. Szükséges lenne továb­bá kényelem tekintetéből nemcsak a folyosót, hanem minden öltözőszobácskát tükörrel ellátni; szükséges lenne - s ezekre a policiális hatóságok figyelmét is felhív­juk — a malomkerekeknél a vízben lévő cövekeket eltávolítani, vagy olymódon megjelölni, hogy azok bármi­lyen vízállás mellett is megláthatók s ennek folytán ki­kerülhetők legyenek; továbbá az úszni nem tudók szá­mára kijelölt helyet nem csupán korláttal, a­mi a sze­rencsétlenségek meggátlására nem elégséges, hanem, s különösen arra való tekintetből, hogy a vízállás nagyon változó, kettős rácsozattal is elzárni, ezenfelül még öltö­zőszobácskákat készíttetni, végre több és különböző zu­hanyokat felállítani, s a fürdőt akként berendezni, hogy ott alkalmas hely legyen az úszás tanítására is. — Ha a fürdőtulajdonos figyelmébe ajánljuk még azt, hogy a nők és fér­fiak számára rendelt fürdőórák pon­tosan betartassanak, megmondtunk mindent, s ha min­dezek megtétetnek, fürdőhelyiségünk olyan lesz, hogy bármily túlzott kívánalmakat is teljesen kielégíthet. Van azonban még egy dolog, mi a fürdői kénye­lemhez megkívántatik, a­minek teljesítése azonban már­nem a fürdőtulajdonos feladata, hanem a városi elöljá­róság kötelesség- köréhez tartozik, s a minek elmulasz­tása miatt lehetetlen rosszalásunkat ki nem fejeznünk. Ez pedig a kényelem a hozzáférhetésben, a csinos, kellemes út, hogy t. i. ne kelljen piszkos és szemetes uton, bokáig sárban vagy porban, és a nap égető suga­rainak kitéve a fürdőbe menni; azért a városi elöljáró­ság intézkedését kérjük ki nemcsak a fürdőközönség, hanem a város érdekében is arra nézve, hogy a fürdő­be vezető utcák, valamint a réten vezető út is plank­oz­tassanak s megkavicsoztassanak, a csatornák időnként kitisztogattassanak, s a sétatérről a csapó­ utcába vezető kis utca és a réten keresztülvezető út, és pedig ez utóbbi nagyobb árnyék nyerése és csín tekintetéből is, kettős fasorral ültettessék be, hogy a fürdőbe menés és vissza­térés onnét a közönségre nézve egy kellemes séta lehes­sen, s városunk oly fürdővel dicsekedhessek, mely min­den tekintetben kiállja a kritikát.

Next