ZeneSzó, 2021. (31. évfolyam, 1-10. szám)
2021 / 8. szám
nevüket a Galántai táncok.” Józsa Mónika előadásában többek közt megemlítette még, hogy Kodály zeneszerzői, egyházzenei, népzenekutatói, zenepedagógiai munkásságának egy-egy szelete visszavezethető a gyermekévekre, azaz még a „legszebb hét esztendő” városában eresztett gyökeret. Előadását sok vetített képpel, melléklettel díszítette. Kovács Attila, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának nyugalmazott zenei szerkesztője,, 75 éve indult világhódító útjára a Kodály-módszer” címmel tartott előadást. 1945. november 19-e a magyar zenetörténet jelentős napja -mondta az előadó -, mert ezen a napon hirdette meg Kodály Zoltán a Pécsi Nemzeti Színházban Magyar zenei nevelés című előadásában azt a zenei koncepciót, amely Kodály-módszerként vált ismertté világszerte. Benjamin Britten mondta: „Korunk zeneszerzői közt bizonyára egyetlen zeneszerző sem játszott olyan fontos szerepet hazája zenei életében, mint Kodály Zoltán.” A Kodály-módszer elindításában és terjesztésében kulcsszerepet vállalt Agócsy László, aki 1931 és 1962 között 16 pécsi bemutatót, köztük ősbemutatót is vezényelt kórusaival. Neki ajánlotta Kodály „Az éneklő ifjúsághoz” című művét a következő ajánlással: „Agócsy Lászlónak, a Pécsi Éneklő Ifjúság vezérének”. Antal György Liszt-díjas karnagy, szakiskolai és főiskolai igazgató szintén 16 mű pécsi ősbemutatóját vállalta a Tanítóképző kórusával. Tillai Aurél Kossuth-díjas kanügy nevéhez 11 pécsi bemutató fűződik, köztük a Weöres Sándor versére komponált Öregek című műé. Ivasivka Mátyás 8 pécsi bemutatót vezényelt, köztük két ősbemutatót is. 1965-ben a Keszthelyi Helikonon vezényelte nagy sikerrel a Kisfaludy Károly versére komponált Mohács című alkotást. Kovács Attila egy Csorba Győző vers idézetével zárta minden részletre kiterjedő tartalmas előadását: „...véghezvitted, amibe fogtál, s úgy mentél el, hogy megállapodtál a múlhatatlan csillagoknál.” Kertész Attila, a magyar Kodály Társaság elnöke „Jubileum 25 + 1 - A Magyar Kodály Társaság Pécs-Baranyai Tagcsoportjának története” címmel tartott előadást. Elmondta, hogyan alakult meg a Pécs-Baranyai Tagcsoport 1995. április 28-án, kik voltak az alapító tagjai. Jelen volt Dr. Bónis Ferenc akadémikus professzor, valamint Tillai Aurél és Kertész Attila karnagyok. A Kodály-szobor megkoszorúzásával kezdődött az ünnepség, a Pécs-Vasasi Berze Nagy János Népdalkor Fábián János vezetésével két népdalcsokrot énekelt, Hasznos Árpád Káldi János: Kodály Zoltán c. versét szavalta el. A Pécsi Nevelők Háza Egyesület dísztermében folytatódott az ünnepség. A Kodály Zoltán Gimnázium Leánykara Kodály Zoltán Táncnóta és Ének Szent István királyhoz című műveit énekelte Kertész Attila vezényletével, majd Tillai Aurél egyetemi tanár megnyitó beszéde után Bónis Ferenc tartott előadást „A Psalmus születése” címmel. A Tagcsoport minden év december 16- án megemlékezik Kodály születésnapjáról, az ünnepi koncertek mellett tudományos előadássorozatok is emelik a kerek évfordulók fényét. Minden évben megemlékeznek a Pécsi Dalárda megalakulásának évfordulójáról /1962. március 20./, népdaléneklési versenyek, osztályéneklési fesztiválok rendezésével, koncertek szervezésével hívják fel a figyelmet Kodály Zoltán szellemi nagyságára. Az évente megrendezésre kerülő Éneklő Ifjúság hangversenyek reprezentálják kóruskultúránk szintjét. A kép ellentmondásos, hiszen korábban 30-35 kórus is jelentkezett a fesztiválra, mostanra ez a szám összezsugorodott, mára mindössze 12-14 énekkar maradt. Mindez összefügg az énekórák számának drasztikus csökkenésével, a szakfelügyelői rendszer megszűnésével. Kodály mondta: „Van-e jobb szemléltető eszköze a társadalmi szolidaritásnak, mint a kórus? Sokan egyesülnek valaminek a megvalósítására, amit egyes ember, ha mégoly tehetséges, egymaga nem tud megvalósítani. Ahol mindenki munkája egyaránt fontos, s ahol egyetlen ember hibája mindent elronthat.” Kertész Attila elmondta még, hogy többször megemlékeztünk Agócsy László tanár úrról, akit Kodály Zoltán a pécsi éneklő ifjúság vezérének nevezett, az általa alapított híres Szeráfi Kórust 22 éve Nagy Ernő irányítja, aki a Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja. Dr. Szabó Szabolcs: „Két nagy művész egymásra találása /Kodály Zoltán -Weöres Sándor: Öregek/” címmel tartott előadását egy Kodályvallomással kezdte: „Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát