Szórakoztató Zenészek, 1982 (23. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 3. szám
Nagykörút ■ ■ • a város fő ütőere ... sokszor megénekelt, megirt, fotózott városrész ... üzletek, szórakozóhelyek, mozik, tánciskolák, híres épületek. Ide vágynak vissza a külföldön élő magyarok. Régi emlékeik között van ugyanis a Nagykörút, a máig gyászolt Kamara Varieté, nagy műsorok a Békében, Emkében, Tabányi Mihály, Sierrer Pál, Len Hughes zenekara, az első örömzenék a Savoyban. Eljött az idő, amikor legálisan lehetett dzsesszt játszani, s nem írtak többé az újságok Chet Baker mérgezett trombitájáról, s a Coca-Cola mámorban fetrengő dzsesszkedvelő romlott nyugati fiatalokról, a sólet-partik a Lúdlábban, ami azt jelentette, hogy beültünk nyolcan-tizen, s köret nélkül 1 4,80-ért ettük az általunk „dzsessz-sólet"-nek nevezett, csodálatos ételt. Nagykörút, jó öreg, mindig kedves, mindig megújulni képes kis Budapest, kis Magyarország. A Körúton most több mint 20 zenés vendéglátóipari szórakozóhely van, közülük 15- ben jártam. Részben tudatos, részben véletlen válogatás után. A színvonal marad NIRVANA bár. Két műszakban üzemel. Délután irodalmi műsorok és tánczene, éjjel tánczene a program. Ottjártamkor a jó hangulatú műsor után a Hoffmann Péteri duó játszott. Elmondták, hogy a fő követelmény a műsorkísérés, amit alkalmanként próba nélkül is meg kell tudni oldani, pl. beugrások esetén. Szeretik ezt a munkát, jól érzik magukat. Tánczenéjük halk, kellemes, táncolni és beszélgetni egyaránt lehet mellette... BÉKE KUPOLA. A három nagy műsoros hely egyike. Évek óta az Ungár szextett játszik. Az utóbbi időben a zenekarban két tag cserélődött: most Kovács Béla dobol és Serényi Zoltán gitározik, énekel. — Mi az oka, hogy a változások általában nem rendítik meg a zenekart, a színvonal marad, esetenként még nyersz is az új tagokkal? — kérdezem Ungár Istvánt, a zenekar vezetőjét. — Mikor új tagot keresek, igyekszem alaposan körülnézni és minél több zenész közül választani. A most legutóbb hozzánk került két kollégát 105, igen százöt jelentkező, ill. számbajöhető zenész közül választottam. Ezt a munkát mindig magam végzem. Nem könnyű és esetleg hónapokig tart, de megéri. — Mik a terveitek a megújult zenekarral? — Júniusig dolgozunk itt a Békében, majd külföldre megyünk. A „THE PLATTERS” énekegyüttest fogjuk pár hónapos turnén kísérni. — Változik-e a műsorotok külföldön? — Nagyjából ugyanazt játszszuk mint itthon, nagyobb hangsúlyt fektetve a nosztalgiahullámra, és a skandináv országokban játsszuk az ott mindenkire kötelező helyi specialitásokat is. Sajnos a műsorkezdés véget vet beszélgetésünknek. Bár láttam a mostani műsor bemutatóját, újra megnézem az azóta már több hónapja futó produkciót. Most is Mátray Zsuzsa, Bogdányi Nelli, Garay Zsolt és Munkácsy Sándor énekszámai tetszenek a legjobban. A Garay Zsolt által énekelt „I WISH YOU LOVE” a műsor egyik csúcspontja. Kár, hogy a szimpatikus és hihetetlenül szerény énekes hangját esténként csak néhányan hallhatják. Bízzunk benne, hogy egyszer valaki — megtekintve a Béke műsorát — felfedezi Garayt az egész ország számára ... Szép környezetben A BÉKE BÁRban Ligeti Éva zongorázik és énekel, Németh László dobol és szintén énekel. A bárt nemrég alakították át — gyönyörű! S a duó jól illeszkedik ebbe a szép környezetbe. Megjelenésük és játékuk egyaránt elegáns, könnyed, felszerelésük szuper, magasan meghaladja a hazai duók felszereltségét Ligeti Éva igazi zenész, nem csak „női” zongorista. Minden műfajban otthon van, Horváth Jenő blokkja különleges csemege. Énekében benne van Horváth Jenő bűbájos világa, amit oly kevesen tudnak elővarázsolni még a neves énekesek közül is. Komplett trióként szólalnak meg, különösen a dzsessz-örökzöldek előadása tetszett Éva itt balkézzel igazi „stenkert” bőgőzik. Partnere finoman kíséri, igyekszik alkalmazkodni, s bár még csak egy hete(!) dolgoznak együtt, minden esélyük megvan arra, hogy kitűnő együttessé váljanak. Bevallom, eddig nem sokat tudtam a SAVOY bárban dolgozó „FULL-TON” együttesről, bár néhányukat ismertem. „Felfedezésük” óriási meglepetés volt számomra! A legsokoldalúbb, legtöbb hangszeren játszó kvartett, akiket az utóbbi időben hallottam. Babits Marcella a zenekar vezetője énekel, szakszofonozik, dobol, a zenekar számait konferálja, több nyelven cseveg a közönséggel, a műsorban táncol, igazi „showman”, ill. „Showlady”. Molnár János billentyűs hangszereken játszik és énekel. Egy hét alatt tanulta be a kétórás műsort és játssza estéről estére a zenekar repertoárját, precízen, hibátlanul — fejből, ill. emlékezetből, Ő ugyanis — nem lát, kiskora óta vak. Teljesítményét csak csodálni lehet! „Jupiter 4” polifón szintetizátora döbbenetes dolgokat tud, s János mesterien alkalmazza a különböző effekteket. Mészáros István basszusgitáron, trombitán, pozánon játszik és énekel. Szerénysége szinte zavaró. A zenészvilágban, különösen a fiatalok között egyre ritkább tulajdonság az övé. Sajnos! A zenekar dobosa Kaszás Péter, énekel és gitározik. A vokál kristálytiszta, az egyéni énekszámok stílusosak. Különösen tetszett, hogy a műsort teljes odaadással kísérik, érezhetően drukkolnak a szereplők sikeréért, együtt örülnek velük, ha felcsattan a taps. Mint beszélgetésünkből kiderül, több évig színpadon dolgoztak, sokat voltak külföldön. Fiatal koruk ellenére igazi profik, akik lelkilegmegmaradtak lelkes amatőröknek, s úgy érzem, az a legnagyobb dicséret, amit egy hivatásos zenészre mondani lehet. A Savoy bár különben teljesen megváltozott az utóbbi időben. Átalakították, új világítóberendezéseket kapott, a közönséget alaposan megszűrik, a zenekar is jó hatással van a közönség összetételére. Marcella vallja, hogy a közönség nevelhető, és ők igyekeznek is hatni rájuk. A műsorból kiemelkedik Rácz Kati show-ja. Kati különleges szín a hazai énekesek között. Éneke, mozgása, temperamentuma nálunk példa nélküli. A közönségnek először leesik az álla a csodálkozástól, aztán felocsúdva, vastapssal jutalmazza a nem mindennapi produkciót. ötórai tea MOSOLY cukrászda. Ötórai tea — tánc. Játszik a „Topáz” duó — hirdeti a kirakatban a hatalmas tábla. A zenekar — sajnos a duó is egyre inkább zenekarnak számít! — frissen, hangulatosan játszik. A dzsessztől az operettig, magyarnótáig mindent kérnek a vendégek és meg is kapják. A zene kellemesen halk, a vendégek és a személyzet egyaránt kedveli a két szimpatikus fiatalembert, Barkóczy Tibor zongoristát és Mecsnek János dobost A GONG presszóban Fábián Ede zongorázik esténként — ennyit tudtam, mikor felmentem a galériára és leültem a pianínó mellé. Elkezdtünk beszélgetni, s különös életpálya rajzolódott ki előttem. Ede dzsessz-zenésznek indult, elvégezte a dzsessztanszakot, a „Ki mit tud”-on négyszer lett egymás után első a dzsesszkategóriában, kertészmérnöki diplomája van, ének-zenetanár, zenét szerez, tanított is több évig. Közösségi ember, szakszervezeti bizalmi, érdekli mások gondja, baja. Szabad ideje a családé, nem iszik, nem dohányzik, esténként tejet hoz be magával, amiért kezdetben kinevették, ma már ezért is és munkájáért is egyaránt becsülik. Tudatosan választotta a vendéglátóipart, mikor rájött hogy a dzsesszből nem lehet megélni. Vallja, hogy azért, mert valaki pl. egy presszóban játszik, nem szükségszerű lezülleni sem emberileg, sem zeneileg. Játsza a kért számokat minden műfajban, de örül, ha valaki igényesebb számot kér, mint mondja ez elég gyakran előfordul ... A Hungáriában A HUNGÁRIA étterem a város legszebb étterme. Ma már csak emléke maradt meg, a valamikor falai közt pezsgő színes, érdekes világnak. A mai vendégkör itthoni és hazalátogató magyarokból és külföldiekből áll. Őket van hivatva szórakoztatni Miskolci Horváth Zoltán és cigányzenekara, és ezt a feladatot a vendégek legnagyobb megelégedésére látják el. Esténként egyórás folklórműsor van énekesekkel, táncosokkal s a műsort zenekari számok, virtuóz cimbalom és hegedűszólók színesítik. A zenekarban ifj. Miskolci Horváth Zoltán a segédprímás, Bártvay Gyula a terhhegedűs, Farkas Tibor cimbalmozik, Berki Sándor bőgőzik és Didi Béla a brácsás. Nemrég tértek haza Damaszkuszból, ahol a Hungar Hotels által rendezett Gasztronómiai Heteken léptek fel, nagy sikerrel, s ahová visszavárják őket. Műsoruk virtuóz számokból, operettrészletekből, nótákból, csárdásokból áll, de játszanak olasz slágereket, örökzöld Beatles számokat(!), Horváth Jenő szerzeményeket. Ami melodikus, jó zene az nem idegen tőlük. A prímás büszkén meséli, hogy a zenekarban még nem volt fegyelmi probléma, késés, italozás nincs! Két éve vannak együtt, azóta senki nem hiányzott egy napot sem. Műsorukból nagyon tetszett egy Boulanger szerzemény és a Horváth Jenő blokk. Meglepően pontosan, stílusosan játszottak, a címhalmos nagyon jól kísérte, cigányosan, de nem „romásan”. A számok után gyakran csattan a közönség hálás tapsa. Megérdemlik. A HUNGÁRIA bálban Tarnay Ágnes és Brunner György játszik második éve. — Jó zenekaraid voltak, jó helyeken dolgoztatok, mi az oka, hogymégis átpártoltatok a duóra? — kérdezem a kitűnő zenét játszó házaspárt. — Kizárólag családi okból. Kisgyerekünk miatt nem akartunk hosszabb időre külföldre menni, a többiek viszont akartak, így aztán közös megegyezéssel, jóbarátságban elváltunk. Megtudom még, hogy jól érzik így és itt magukat. Mindent játszanak a komoly zongoraszólótól a diszkóig, kellemes vendégkörük van, a személyzettel a kapcsolat barátian jó. Szabad idejükben kirándulnak, lehetőleg olyan helyekre „ahol csend van”. A közeljövőben szeretnének bővülni még egy billentyűs hangszerrel, amit Ági kezelne. Jelenleg ő basszettán játszik, Gyuri orgonázik, mindketten énekelnek, s dobgéppel komplett trió hangzást produkálnak. Ági a szakma egyik legjobb énekese, s az általam ismert legkeményebb profi zenész, aki pillanatnyi hangulatától függetlenül, akár betegen is százszázalékos teljesítményt nyújt! Abszolút hallása sokat segít abban, hogy a rádióból délelőtt felvett szám akár már estére műsorukban legyen. Egy „apróság” hiányzik A NEMZETI SZÁLLÓ ÉTTEREMBEN finoman szólva nem volt nehéz szabad asztalt kapnom. Sajnos ez nemcsak itt volt így, mert Budapesten alig-alig van olyan nap, hogy a vendéglátóipari szórakozóhelyek megtelnének. Mostanában érett be annak a több éves harcnak az „eredménye”, amit rosszul értelmezett kultúrpolitikából a vendéglátóipari szórakoztatás, az éjszakai élet ellen folytattak. Most az a helyzet, hogy vannak gyönyörűen átalakított szórakozóhelyek, jó zenekarok, elfogadható műsorok, csak egy „apróság” hiányzik: a vendég! A módosabb réteg inkább otthon szórakozik, a kispénzűek csak a legolcsóbb helyekre merészkednek be — külföldi viszont még szezonban sincs annyi, hogy belőlük megéljen a vendéglátóipar. — Hát enynyit a svéd kórházakról — mondhatnám Rejtővel, ha a saját bőrünkön nem éreznénk, hogy az elmondottak egyáltalán nem vicces dolgok. A Nemzeti Étteremben Gabora József cigányzenekara játszik. Segédprímás Lakatos József, cimbalmos Budai Pál, bőgős Burányi József, brácsás Baranyi Béla, klarinétos Zsigmond László. A prímás büszkén meséli, hogy nemrég jött haza sokadik külföldi útjáról, s percekig sorolja, hogy hol járt. .. Európa, Amerika, Kanadában önálló tévéshow, a programján a virtuóz szólók mellett Bartók és Kodály művel is. Mint mondja, a finom, a halk zene híve, mindig a vendégnek játszik, igyekszik az ízlését eltalálni, örül, ha új cigányzenész tehetség tűnik fel. Szabad idejében szívesen futballozik, figyeli a sportvilág eseményeit, sok híres futballistát személyesen ismer. Kollégáit, a tagembereket megbecsüli, a tagok kiválasztásánál az emberi tulajdonságokat előnyben részesíti. Munka közben szigorú fegyelmet tart, mint mondja, zenében nem ismer tréfát. ABAROSS Étteremben január óta Hammerl Károly triója játszik. A zenekarvezető dobol, Egyházi Péter zongorázik, Nagy Péter basszusgitározik és énekel. Univerzális zenét játszanak. A közönség sokféle rétegből tevődik öszsze, sokféle műfajt kérnek és a gyakori rendezvényeken is szinte mindent kell játszani. Hárman három korosztályt képviselnek, de zeneileg jól kiegészítik egymást. A Baross Étterem híre nem volt valami jó, de ma már ez is változott. Az együttes jól érzi itt magát, a személyzettel a kapcsolat jó. Ha a körülmények engedik, szívesen maradnának együtt hosszabb ideig. Ritmusos, jó zenét játszanak. Zenészkordon A HAVANNA bárban zenészkordon üli körül a zenekart majd minden este. Nem lehet kellemes ebben a „gyűrűben” dolgozni, bár ahogy tapasztaltam, általában a zenekar jó ismerősei járnak ide. A zenekar vezetője Kral György zongorista-énekes, tagjai közül Sárközi Elemér szaxofonozik, basszusgitározik és énekel, Horváth Dezső dobol és énekel. Itt a legfőbb követelmény, hogy a zene halk legyen, viszont mindent kell játszani. Sok dél-amerikai számot játszanak, a nosztalgiahullám sem hagyható figyelmen kívül és kérik az új nótákat is. Felszerelésük márkás,a számokon érződik a rendszeres próba. A főnökség nyugati szintű munkát és fegyelmet követel meg, de büszkén mondták, hogy eddig még semmilyen probléma nem volt. A gázsijukkal — ezt kétszer is megkérdezem, olyan jól esik hallani! — elégedettek, jól érzik itt magukat. A LÜDLÁB étterem sem a régi, bár a sólet ugyanolyan jó, mint húsz évvel ezelőtt. Halk zene fokozza a sólet által felélesztett nosztalgikus hangulatomat. Arany János és Németh Ottó duó játszik, s jó egy órán át meggyőződhetek arról, hogy műsoruk tényleg minden műfajra kiterjed. A leglehetetlenebb kéréseket is mosolyogva teljesítik, s a mosoly marad akkor is, ha a kéréshez nem mellékelt semmit a vendég. Mikor leülünk beszélgetni, megtudom, hogy 1964(H) óta játszanak együtt, ebből 12 évet töltöttek azEurópa bárban, s 3 évet a Szép Ilonkában, ahonnan csak azért jöttek el, mert maszek lett a bolt. Siók vendég jön utánuk Budáról, de a környékről és külföldről is. Legszívesebben szvingzenét és kedves, melodikus számokat játszanak, de magyarnótát és mai slágereket is. Szívesen dolgoznak a vendéglátóiparban, örülnek, hogy azt csinálhatják amihez kedvük van. A magánéletüket is kitölti a zene. Opera, hangversenybérlet, rendszeres lemezvásárlás az életükhöz tartozik. Egyszerre akarnak nyugdíjba menni, de addig szeretnének jókedvvel, jó hangulatban dolgozni, mint eddig. A fiataloknak azt tanácsolják, hogy a hangszertanulás, vizsgára készülés mellett gyűjtsék a repertoárt, mert ebben a szakmában az létkérdés. Búcsúzásnál arra gondolok, bár a most, indulók között is lenne minél több ilyen „örök fiatal” ember, ennyi hittel és lelkesedéssel, mint ez a két szimpatikus, elegáns, ezüstös hajú kolléga... A ROYAL bárban 1984 végéig kötöttek szerződést a Bartos Gyula—Bordács Zoltán duóval és a vállalat nem csinált velük rossz üzletet. Zongorán, orgonán játszik és több nyelven énekel Bartos Gyula, Bordás Zoli szaxofonon, basszusgitáron játszik, énekel, és télen is olyan napbarnított, mint egy napolaj reklám. Persze neki könnyű, hiszen minden idejét a vízen és a szabadban tölti, a nap és szél minden évszakban a vízparton találja. Zenéjük tényleg internacionális, számomra felfoghatatlan nyelveken, pl. svédül, norvégül is énekelnek, s ha beszélni kell ezeken a nyelveken akkor se jönnek zavarba. Munkájukat két dobgép segíti, így két szám között nincs technikai szünet, műsoruk pereg. A vállalat időnként hozzájárul, hogy pár hónapos külföldi munkát vállaljanak a szerződési időszakon felül is, ilyenkor svájci törzshelyükre mennek, ahol évek óta szívesen látják őket. Egyszerű emberek Ha pár évvel ezelőtt valaki a TAVASZ bárba invitált volna, gondolkodás nélkül nemet mondtam volna. A város egyik leghirhedtebb lokálja volt, de a most itt dolgozó Balatoni László és Czuczuka György duó szerint ez már a folytatás az 5. oldalon Végig a pesti Nagykörúton 4 SZÓRAKOZTATJV/.KNTSZKK