Zenetudományi Dolgozatok, 2009
Szemle - Julie Brown: Bartók and the grotesque: Studies in Modernity, the Body and Contradiction in Music (Büky Virág)
Julie Brown: Bartók and the grotesque: Studies in Modernity, the Body and Contradiction in Music Aldershot: Ashgate, 2007 (RMA Monographs, 16) A groteszk egyike a könnyen felismerhető, de rendkívül nehezen definiálható jelenségeknek. A kifejezés a reneszánsz idején a képzőművészetben tűnt fel először. Azokat a római kori ornamenseket nevezték így, melyek az 1480 körüli ásatások során megtalált Domus Aurea falfestményeit díszítették. Ezeken az ábrázolásokon növényi, állati és emberi alakok fonódnak egymásba, és teszik szemléletessé mind a mai napig a groteszk lényegi vonásait. A szó ugyanis megjelenése óta egymással összeegyeztethetetlen sajátosságokat egymás mellé helyező képződményeket jelölt, noha egyetlen korszak egyetlen művészeti ágában sem határozták meg egyértelműen, hogy pontosan mely elemek együttese minősül groteszknek, és hol húzódnak a jelenség határai. Julie Brown a Bartók zenéjében megjelenő groteszk változatait kívánja bemutatni. A témaválasztást azzal indokolja, hogy míg a Bartók-recepció megkülönböztetett figyelmet fordít a bartóki szintézis tanulmányozására, addig a bartóki groteszk jelenségéről szinte tudomást sem vesz, jóllehet a szintézist eredményező folyamat során éppúgy különböző, egymástól gyakran távol eső elemek olvadnak össze, mint a groteszk formák keletkezésekor. A továbbiakban ezért a szintetizálás helyett Brown egy olyan kifejezést használ, a hibridizációt (hybridisation), amely inkább a groteszk formák kialakulásához vezető eljárás leírására szolgál. A terminus használata némiképp vitatható, mivel a szintézis során az egyes elemek elvesztik egyedi sajátosságaikat és egymással összeolvadva valami újat és minőségileg mást hoznak létre. Ezzel szemben a „hibridizáció" révén születő groteszk képződmények lényegi vonása éppen az alkotóelemek különbözőségében áll. Következésképp, ha a bartóki szintézis folyamatát hibridizációként írjuk le, akkor ezzel azt sugalljuk, hogy ez a szintézis végső soron nem valósult meg. Mindenesetre a bartóki groteszkről még nem született a Brownéhoz hasonló igényű és terjedelmű munka. Pedig a zenei groteszk jelenségének megragadása még a groteszk más művészeti ágakban jelentkező formáinak leírásánál is nehezebb ZENETUDOMÁNYI DOLGOZATOK 2009