Zenetudományi Dolgozatok, 2009

Szemle - Julie Brown: Bartók and the grotesque: Studies in Modernity, the Body and Contradiction in Music (Büky Virág)

Julie Brown: Bartók and the grotesque: Studies in Modernity, the Body and Contradiction in Music Aldershot: Ashgate, 2007 (RMA Monographs, 16) A groteszk egyike a könnyen felismerhető, de rendkívül nehezen definiálható jelenségeknek. A kifejezés a reneszánsz idején a képzőművészetben tűnt fel először. Azokat a római kori ornamenseket nevezték így, melyek az 1480 körüli ásatások során megtalált Domus Aurea falfestményeit díszítették. Ezeken az ábrázolásokon növényi, állati és emberi alakok fonódnak egymásba, és teszik szemléletessé mind a mai napig a groteszk lényegi vonásait. A szó ugyanis megjelenése óta egymással összeegyeztethetetlen sajátosságokat egymás mellé helyező képződményeket jelölt, noha egyetlen korszak egyetlen művészeti ágában sem határozták meg egyértel­műen, hogy pontosan mely elemek együttese minősül groteszknek, és hol húzód­nak a jelenség határai. Julie Brown a Bartók zenéjében megjelenő groteszk változatait kívánja bemutat­ni. A témaválasztást azzal indokolja, hogy míg a Bartók-recepció megkülönbözte­tett figyelmet fordít a bartóki szintézis tanulmányozására, addig a bartóki groteszk jelenségéről szinte tudomást sem vesz, jóllehet a szintézist eredményező folyamat során éppúgy különböző, egymástól gyakran távol eső elemek olvadnak össze, mint a groteszk formák keletkezésekor. A továbbiakban ezért a szintetizálás helyett Brown egy olyan kifejezést használ, a hibridizációt (hybridisation), amely inkább a groteszk formák kialakulásához vezető eljárás leírására szolgál. A terminus haszná­lata némiképp vitatható, mivel a szintézis során az egyes elemek elvesztik egyedi sajátosságaikat és egymással összeolvadva valami újat és minőségileg mást hoznak létre. Ezzel szemben a „hibridizáció" révén születő groteszk képződmények lényegi vonása éppen az alkotóelemek különbözőségében áll. Következésképp, ha a bartóki szintézis folyamatát hibridizációként írjuk le, akkor ezzel azt sugalljuk, hogy ez a szintézis végső soron nem valósult meg. Mindenesetre a bartóki groteszkről még nem született a Brownéhoz hasonló igényű és terjedelmű munka. Pedig a zenei groteszk jelenségének megragadása még a groteszk más művészeti ágakban jelentkező formáinak leírásánál is nehezebb ZENETUDOMÁNYI DOLGOZATOK 2009

Next