Zenetudományi dolgozatok, 2015-2016
Régi zenetörténet - Gilányi Gabriella: Használatitól a műremekig: a 15. századi hangjelzett esztergom-budai kódexek
GILÁNYI GABRIELLA Használatitól a műremekig: a 15. századi hangjelzett esztergom—budai kódexek A 15. század második fele a magyarországi művelődéstörténet egyik legfényesebb korszaka, amelyet elsősorban, s teljes joggal, könyvkultúrája miatt méltat az utókor. A korabeli magyar kódexgyűjtemények neves külföldi kortársak figyelmét is felkeltették. Vespasiano da Bisticci, a kor legnagyobb firenzei könyvmásoló műhelyének tulajdonosa elismerően szól a humanista Vitéz János könyvtáráról, tőle tudjuk, hogy kevés olyan korabeli latin nyelvű könyv létezett, amely Vitéz gyűjteményében meg ne lett volna. Janus Pannonius, pécsi püspök, Vitéz unokaöccse, akit az esztergomi érsek Ferrarában, Guarino Veronese nagyhírű iskolájában, majd Padovában taníttatott, Vespasiano beszámolója szerint „megszerzett minden könyvet, amit tudott, mind a görögöket, mind a latinokat, mindenféle szakból [...], nem törődve az árral, sem semmi mással”. A bibliofil magyar főpapok pompás könyvgyűjteményei, a tematikák változatossága a tudós humanista műveltség magyarországi meggyökeresedésének, majd kultuszának, s ezzel a kódexekben megőrzött klasszikus tudományos örökség iránti szenvedélyes érdeklődésnek a bizonyítéka. Ez a rajongás a klasszikus műveltség és a díszesen kivitelezett, felbecsülhetetlen értékű kódexek iránt mindent elképzelést felülmúló tetőpontra jutott Hunyadi Mátyás Corvina-könyvtárával, amely a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 2000—2500 darab itáliai, illetve budai műhelyben elkészített pazar kiállítású kódexből állt,3 s Csapodi Csaba jeles Corvina-kutató . A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával, továbbá az NKFIH K 120643 pályázatának keretében készült. Lásd Csapodi Csaba, „A reneszánsz könyvkultúra (Humanista könyvtárak). Vitéz János könyvtára”, in A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig, szerk. Madas Edit—Monok István (Budapest: Balassi Kiadó, 2003), 70. 2 Uitt., 71. 3 Csapodi Csaba—Csapodiné Gárdonyi Klára, Biblioteca Corviniana, 4. kiadás (Budapest: Helikon Kiadó, 1990), „A Corvina Könyvtár története” című fejezet online: http://www.corvina.oszk.hu/ studies/csapodi_hun.htm. Lásd továbbá Kókay György, „A reneszánsz és a humanizmus. A Corvina és könyvbeszerzői”, in A könyvkereskedelem Magyarországon (Budapest: Balassi Kiadó, 1997). Online: http://mek.oszk.hu/03200/03233/html/kokay14.htm ZENETUDOMÁNYI DOLGOZATOK 2015-2016