Uj Élet, 1962 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1962-01-01 / 1. szám
A nevelő munka fontossága Az új világot építő magyar nép, a népi demokratikus társadalmi és állami rendszer mély humanizmusának újabb bizonyítéka az új büntető törvénykönyv, amelyet az országgyűlés legutóbbi ülésszakán fogadtak el és emeltek törvényerőre. A szocialista törvényesség 1957. óta teljes egészében helytállt hazánkban, de a régi BTK-ban még több olyan jogszabály volt, amely már nem felelt meg a fejlődésnek, a megnövekedett felelősségérzésnek. Az új büntetőikönyv már arra az elvre épül, hogy szocialista államban a büntetőjogi következmények alkalmazása nem egyetlen és nem is fő eszköze a bűnözés elleni küzdelemnek. Az új büntetőkönyv is nagy segítséget ad abban, hogy a bűnözés és bűn ellen még fokozottabb szerepe legyen a nevelőmunkának. Szocialista társadalomban — mint azt az országgyűlési vita hozzászólói hangsúlyozták— a jog nem kerülhet ellentmondásba az erkölccsel A nép fejlődésének markáns bizonyítéka, hogy már eddig is jelentősen csökkent a bűnözés. Minden remény — és tegyük hozzá, jogos remény — megvan ahhoz, hogy mind az új büntetőtörvénykönyv (és az azt megelőző, létrehozó és törvényerőre emelő termékeny viták) mint a mind hatékonyabb nevelő tevékenység előbb-utóbb teljes mértékben kigyomlálja életünk kertjéből a bűn csíráit és katángjait A hamis legendák ellen Nálunk is bemutatták most a Friedrich Wolf ״ Mamlock professzori’ című színművéba készült NDK-filmdrámát. A színművet annak idején már ismertettük, de a minden ׳ vonatkozásban megragadó film néhány érdekes vonással teszi teljesebbé és hitelesebbé a nácizmus elleni élethalálharc szükségességét, csak az utolsó pillanatban felismerő, tragikus sorsú német-zsidó orvosprofesszor alakját. Az egyik ilyen — a filmben nagyobb hangsúlyt kapott — motívum az, hogy Mamlock azért sem hiszi el, miszerint Hitler kancellárságéval Németország a legsötétebb barbárságba hullott, mert Hitlert a ״ parlamenti többség” választotta meg, mert kancellári tiszte ״ törvényes”. Ha visszagondolunk az 1944-et megelőző — és előkészítő — esztendőkre, eszünkbe kell, hogy jusson, hány magyar Mamlock-kal találkoztunk! A tragikusan csalárd látásmód sojscak számára illúziókkal „szépítette” meg az előkészített vágóhidat Egyéni és közösségi tragédiáknak kellett bekövetkezni ahhoz, hogy mind megláthassuk, milyen talajra is épült a régi világ. S a Mamlock-film nézése is megerősít bennünket abban, hogy soha többé ne engedjük meg a hamis legendák és emberellenes tények világának feltámadását. A harmadik Adolf Az egyik Adolf, húszmillió ember gyilkosa, egy berlini bunkerben végezte életét, hogy megmeneküljön attól a bitófától, amire százszor is rászolgált A másik Adolf, a „nagy” Adolf egyik hűséges kiszolgálója, akinek működését szintén milliók halála kísérte, tizenöt évi bujkálás után most végre a jeruzsálemi bíróság előtt felelt bűneiért. De a harmadik Adolf, aki ugyan személyesen senkit sem ölt meg, „csak” jóváhagyta száz és száz szovjet partizán legyilkolását és az sem zavarta, hogy a kivégzettek sorában karonülő gyermekek, nyolcvan éves aggastyánok voltak, az nemcsak szabadon él, de újból fegyveres erők parancsnoka, sőt nemcsak egy német hadsereget hanem az egész NATO fegyveres erőit bízták rá. Adolf Heusinger kétségkívül szakember, a tömegpusztítás szakembere. Lehet, hogy ezért bízták rá a NATO fegyveres erőit ahelyett — hogy az előkerült és megcáfolhatatlan bizonyítékok alapján —, mint háborús főbűnöst bíróság elé állítanák. Mert különben józan ésszel nehezen lehet elhinni, hogy gazdái szemet hányjanak olyan bizonyítékok előtt mint a 11047/42. sz. távirat, amit 1942-ben a birodalmi vezérkar főnöke Adolf Heusinger adott fel és amiben jóváhagyta a ״ tervezett renfiszabályokat”, ami alatt több száz partizán és családtagjainak agyonlövetésére kértek tőle engedélyt. A jóváhagyás csupán annyit fűzött hozzá: „az eredményeket jelenteni kell”. Az eredmények — ártatlan emberek, aszszonyok, lányok, gyermekek meggyilkolása volt és Heusinger úr bizonyára meg volt elégedve. Mint ahogy most a NATO gazdái is meg vannak vele elégedve. Az emberiség azonban nem nyugodhat bele abba, hogy a harmadik Adolf ne idegjevi bűntetteiért KP. Béna. BP, TO. ״ Dr. Benoacofsky Imre: Páriái pillanatképek Mikor állítják bíróság elé Krimeyt és társait ? A mártírok névjegyzékének folytatása .ע EGYES SZÁM ARA: S FORINT A MAGYAR IZRAELITÁK LAPJA XVIII. ÉVF. 1. SZÁM, 1962. január 1. Eichmannt 16 vádpontban találta bűnösnek a jeruzsálemi bíróság (Az ״ Új Élet” jeruzsálemi tudósítójának jelentése.) A jeruzsálemi törvényszéknek az Eichmann-ügyben kihirdetett ítélete hangoztatja, hogy minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani Eichmann felelősségét a ״ végső megoldás” keresztülvitelében. A bíróság megállapította, hogy a vádlott hamis és hazug tanúvallomásával úgy próbálta beállítani, mintha csak jelentéktelen „csavarja” lett volna a náci gyilkos gépezetnek. A bíróságnak az a véleménye, hogy a vádlott nemcsak vezetőszerepet vitt a nácik gyilkos programjának végrehajtásában, hanem döntő szerepet játszott a kezdeményezés terén is. Bár a "IV. B. 4.” jelzéssel felállított alakulat, Eichmann hivatala, a második helyen szerepelt és csupán a belügyminisztérium alá rendelt hatóságnak volt feltüntetve, a tények arra mutattak, hogy ״ az európai zsidók likvidálása terén a náu gyilkos gépezetnek a legfőbb hivatala volt ■ ״ Eichmann hivatala nemcsak az európai zsidóság keletre való elszállításában működött közre, hanem az eredeti lakhelyükön a zsidó tömegekkel szemben elkövetett kegyetlenkedésekben «. » Az ítélet azt leszögezi, hogy Eichmann a Warmsee-i konferencián a zsidók meggyilkolására, a „végső megoldás” végrehajtására kapott felhatalmazást nemcsak kihasználta, hanem vissza is élt vele. Gyakran előfordult, hogy más náci vezetők gazdasági érdekből átmenetileg a zsidószállítmányokat munkára akarták felhasználni, de Eichmann követelte, hogy a szállító- hiányokat haladéktalanul pusztítsák el. Eichmann mindent elkövetett a németországi vagy más országokban levő zsidók kivándorlásának meggátlására, mert minden zsidót a halálba akart küldeni. * Rudolf Höss, az auschwitzi tábor parancsnoka, azt vallotta, hogy Auschwitzban az Eichmann hivatalától kapott utasítások értelmében történt a foglyok elgázosítása. 1944 elejéről való az a levél, amelyben Höss utasítást׳ kapott, hogy a magyarországi zsidó transzportok elpusztítása ügyében is Eichmannal tárgyaljon. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Bergen-Belsenben és Theresienstadtban is Eichmann utasításai alapján kellett végrehajtani a foglyok elpusztítását. * Eichmann több ízben megakadályozta a különböző országokből olyan, csoportok kivándorlását is, amelyeknek az eltávozására Hitler is engedélyt adott. Eichmann gátolta meg egy ezer főnyi gyermekcsoportnak Bulgárián és Törökországon keresztül való kivándorlásét és egy többezernyi magyar zsidót magahamfoglaló csoportnak kivándorlását.* Eichmann vezette be a gázkamrákat Ő volt az, aki a sortűzzel való kivégzések helyett a teherautók motorjából kipufogó gázzal való kivégzést ajánlotta és ő volt az — az egybehangzó vallomások és dokumentumok szerint —, aki Rudolf Hőssel, a táborparancsnokkal együtt a cik- Ion-gáz használatának bevezetését kezdeményezte az auschwitzi táborban. * Eichmannt a bíróság bűnösnek találta a zsidó lakosság ellen különféle európai területeken elkövetett gyilkosságok, elűzetések és szolgaságba döntés miatt, továbbá a német és a lengyel zsidók keletre és a niszkói rezervátumba való kényszerki telepítése miatt, zsidó milliók ellen elkövetett terrorakciók miatt. Ezen kívül bűnösnek találta a bíróság Eichmannt háborús bűnök miatt, százezernyi lengyel lakos kiüldözése miatt, sok tízezernyi európai cigány haláltáborba való szállítása miatt és a lidicei gyermekek deportálása miatt. * A bíróság 16 vádpontban mondta ki bűnösnek a vádlottat, elsősorban a zsidók elleni bűncselekmények miatt, amelyeket 1941 és 1945 között követett el a zsidók ellen Németországban és a németek által megszállott területeken. A londoni Daily Telegraph megállapítja, hogy a per teljes mértékben elérte célját és a világ most megértette, mit tettek a nácik és híveik. A New York-i Daily Mirror rámutat arra, hogy Eichmann megbüntetésének az egész világra kiterjedő hatása lett, mert úgy, ahogy Eichmannt bíróság elé lehetett állítani népirtás vádjával, majd, mások is bíróság elé kerülnek. A nyugatnémet sajtó jelentős része sem ellenzi az Eichmann-ügyben hozott ítéletet, de nem követi a Frankfurter Allgemeine Zeitungot és nem követeli a többi bűnös felelősségrevonását. A német jobboldali körök ■ugyanis azt hiszik, hogy az Eichmann-ügy körüli „zene bonával” elterelhetik a figyelmet Globkéról és társairól, akiknek Eichmann mellett lett volna a helyük a vádlottak padján és akiket továbbra is szeretnének megmenteni. H. R. A mártír gyermekektől a boldog gyermekekig írta: SOS EISDRE IX ötmillió európai zsidó ־*־* meggyilkolásának előkészítésében és a tömeggyilkosságok lebonyolításának megszervezésében játszott döntő szerepet az az Adolf Eichmann, akit a jeruzsálemi törvényszék halálra ítélt. A hatmillió meggyilkolt európai zsidó sorában egymillió zsidó gyerek, egymillió zsidó fiú és lány elpusztult. A Times tudósítója feljegyezte, hogy nemcsak a közönség körében hullottak a könnyek, hanem az egyik bíró is sírt, amikor a bíróság tagjai egymást váltva felolvasták a bűncselekményeket. Az ítélet hangoztatta, hogy csupán a rendelkezésre álló paragrafusok értelmében lehetett büntetést kiszabni, ezek a paragrafusok pedig voltaképp nem ilyen méretű bűncselekményekre vonatkoztak. Olyan vérengzések és akkora gyötrelmek históriája került a bírák elé, hogy ezekre a szörnyűségekre és borzalmakra emlékezni kell az idők végtelenségéig. A jeruzsálemi ítélet indokolása ismertette, hogy a magyar zsidóság is hatszázezer mártírt adott, és ezek sorában százezer magyar zsidó gyerek szerepel. Igen, százezer magyar zsidó gyerek található az egymillió európai zsidó mártírgyerek között. Százezer magyar zsidó gyereket raktak deportáló vagonokba, hurcoltak haláltáborokba, gázosítottak el, lőttek tarkón, vagy ástak el elevenen a fasiszta pribékék! Sok-sok magyar zsidó fiú és lány indult el a magyarországi gyűjtőtáborokból, marhavagonokba zsúfolva, a külföldi haláltáborok felé. Sok-sok magyar zsidó fiú és lány volt azon a 147 vonaton, amely egyenesen Auschwitzba vitte a pusztulásra ítélteket. De nem hiányoztak a fiatalok a más lágerekbe szállító szerelvényekről sem. A jeruzsálemi ítéletben olvashatunk azokról a francia zsidó gyerekekről, akiket Eichmann parancsára vittek Auschwitzba és ott gézkamrákban elégettek. A jeruzsálemi ítéletben szó esik a varsói gettóban elpusztított lengyel-zsidó gyerekek ezreiről és ezreiről, akiket szintén Eichmann parancsára öltek meg. A theresienstadti „mintaláger” ugyancsak az ő legfőbb parancsnoksága alatt állott. Az ő utasítására kellett eljátszaniuk a kiéheztetett és összerugdosott zsidó gyerekeknek a legszemfényvesztőbb színjátékot a Nemzetközi Vöröskereszt Theresienstadtba érkezett képviselői előtt. Arról kellett énekelniök, hogy a legjobb körülmények között élnek, hogy gyönyörű játszótereken kergetőzhetnek és kalácsot apríthatnak a tejeskávéjukba. Amikor a színjáték befejeződött és a Nemzetköfolytatás XX. oldalán. A legendák világából írta : dr. Schweitzer József pécsi főrabbi Három világrész zsidó legendakincséből ad válogatást Dagobert D. Runes szép kiállítású kis kötete (Lost Legends Of Israel. Phyosophical Library, New York 1961), amely azért is figyelemre méltó, mert az egzotikusnak számító zsidó közösségek (mint Jemen, Marokkó, Etiópia) körében ismert legendák mellett a szerző gyermekkori emlékei nyomán megörökíti a kelet-európai zsidóság ajakán élt legendák egyikét-másikát. Já, meg* Mává olyan darabokkal, amelyek ״ lelke álomvilágában születtek, miközben írójuk a zsidó történelem emlékekben oly gazdag lapjait forgatta”. Runes együttérző megbecsülő szeretettel ír az apró templomok és tanulószobák világáról, ahol a zsidó legenda ״ az egyszerű hit kicsiny, de nagylelkű emberei" számára egyszerre volt lelki gyönyörűség és erkölcsi tanulság, őt magát éppen az emberségnek és jóakaratnak kiáradó hangjai ragadták meg a legmélyebben. Könyvéből két fejezetet közlünk az alábbiakban. Hősük az ókori utolsó zsidó szabadságharcban vértanúhalált szenvedett tudós, Rabbi Aktba. * X. Hogyan lett Akibából rabbi? Már hírneves tudós volt, amikor néhány ellensége azzal a gúnyos váddal illette, hogy napi három imádságából kettőben pogány isteneknek hódol, miután ő csupán 40 éves korában lett a zsidó hit gyermeke. Egyszer meg is kérdezték őt, mi a magyarázata háromszori imájának. — Az elsőben családomért, és magamért, a másodikban a zsidóságért és barátainkért, a harmadikban ellenségeimért könyörgök. — Ők életedre törnek, te pedig áldod őket? — Sorsunk sok dolog által van meghatározva és Isten teheti úgy, hogy barátaink olykor kárunkra vannak, de ellenségeink foldorlatai néha megnyitják felemelkedésünk útját. — Hogyan ? ־ ׳ . — Tudjátok, hogy gyerekkoromban apám nyáját legeltettem, tevéit gondoztam. Volt egy gonosz szomszédunk, aki megkeserítette életünket. Az eltévedő bárányokat kővel dobálta, tevéink ivóvizét beszennyezte. Sem apám pörlekedése, sem anyám könnyei, sem az én kérlelésem nem használt. Szüleim halála után a helyzet tűrhetetlenné vált. Odahagytam mindent és a zsidó Kaiba Sabuanál vállaltam munkát. Itt találtam meg életem boldogságát, ennek az embernek a leányában, ki feleségemmé lett,, s általa ismertem meg életemnek urát, Istenünket. Így lettek napjaim az ő tórájának tanítása és éjszakáim annak tanulása. És mindezt a boldogságot nem barátnak, sem nem valamely támogatónak, hanem végső fokon egy rossz ember gonoszságának köszönhetem. Ez a harmadik imám magyarázata. A gúnyolódók aznap már nem kérdezték tőle többet. .. • Három élet Máskor egy tanítványa faggatta Akibát, imádságai felöl. — Mesterünk, miért kell naponta háromszor imádkoznod? Egyetlen szívből fakadó fohász nem elegendő a Világ Urának? A rabbi így felelt: — Tulajdonképpen három életet ־ élünk, mert utunk három fokozaton visz keresztül. Az első az álmoké, melyek holnapra megvalósulhatnak s mi úgy szilünk ezekkel, oly könnyedén mint a madár a szivárvány íve felé az ég peremén. A második: a mi valóságos világunk. A zöldellő mezők, a kékesen csillogó vizek, a messzi égbolt, melynek színei olykor megszürkülnek. Mi, emberek ezekre írjuk életünk történetét, a mezőkre, a vizekre, az égre. Vegyesen jót meg rosszat, néha csodálatosat máskor egyhangút. De mindezeken felül van egy harmadik életünk is, amit a szívünkben élünk és még valahol, egy könyvben — a könyvben. Ez a harmadik a tudás élete. Tudnod kell, hogy zsidóságod tegnapja és holnapja egybe van fonódva és ez a megismerés és felismerés ez a mi harmadik életünk. Ezért imádkozom először ifjúságomért, azután harcos éveimért, harmadszor pedig Isten szolgálatában való életemért. Látod fiam, ezért kell háromszor imádkoznunk minden napon. Mert álmaink meghalhatnak, de mi még élünk és vágyaink elhagyhatnak és mi még mindig élünk, az egyedüli ami megmarad: a szeretet. A szerető szív túlél álmokat, vágyakat, melyek messze, messze elmaradoznak mellőlünk. De ha a szeretetünk meghal, akkor már nem élünk tovább.