Új Élet, 1981 (36. évfolyam, 1-24. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Látogatás Reb Jajfis sírjánál Williamsburgból menetrendszerű autóbuszjárat visz Reb Jajfis sírjához. Mi kocsival New York egy másik pontjáról indultunk. 120 kilométernyi út után, letérve a főútról, érintettünk egy Monró nevű régi községet, ahonna 10 perces autóút után egy dombtetőn értük el a temetőt. A képen látható feliratos tábla a temető bejáratánál van. A temető területe még nincs bekerítve. A három egyforma sírkő a bejárattól oldalt áll. E három kőtől kissé távolabb még hat, ugyancsak ilyen sírkő van. A bejárattal szemben van a Nagy Rabbi Onell je, sírkőterme. A teremnek bejáratával szemben még egy ugyanilyen kijárati ajtó található. A falak mentén polcok, sok könyvvel. Elvettem egy kisebb Zsoltároskönyvet, amelyből útmutatás szerint elmondtam a 90-től a 107. zsoltárig. A szokásos elő- és utóimákkal. Ennek végeztével hozzám lépett a sírra felügyelő jesivanövendék és felajánlotta, óhajtok-e „kvitlit” írni. Bár ismerem ezt a szokást, egy pillanatra megrezdült bennem a gondolat, hogy nemet mondok, mégis igent mondtam, és ő felírta négyünk héber nevét egy papírlapra. A neveken kívül egykét szót hozzáírt, majd behelyezte a cédulát a sírbolt és a feliratos sírkő közötti résbe, ahol egy dobozban már sok ilyen cédula volt. A fiatalember gondolkodása érett lélekről tanúskodott. Amely közösségnek ilyen fiai vannak, biztosított a jövője. A temető közelében áll két nagy épület, egy harmadik most épül. Az épületekben jelenleg 300 benlakásos jesivanövendék tanul. Elbeszélgettem velük. Tisó-Beáv előtti délután volt, amikor tanulási szünet van. Kérdésemre, hány éves korig tanulnak ott a növendékek, azt felelték, amíg meg nem házasodnak. Az egyik bócher azt kérdezte, ismertem-e Pesten Schächter Ármint, akinek ő az unokája. A környéken építkezések folynak. Útépítő gépek zaja hallatszik, azt mondották, két hét múlva lesz a Nagy Rabbi első jahrzettja. Sok látogatót várnak. A Nagytemplom belsejében már imádkoznak, de még nincs egészen kész. Oldalfalai végig márványlapokkal lesznek kirakva. A templom körül egy haszid lakosságú város épül, több ezer ember részére. Jelenleg 300 család él már ott. Modern, egy- és többlakásos házakban, erdővel övezett területen. Intéző bizottság hagyja jóvá, ki költözhet oda. Szigorúan haszid vallásosság a követelmény. Egy New York-i gyárnak van már ott üzemrészlege, ahol alsóneműt készítenek, ötvenen dolgoznak a részlegben, főleg nők. A férfiakat négy autóbusz viszi reggelente New Yorkba munkába. Kocsival, félórányira innen van a vizsnyici chaszidoknak is egy hasonló települése. És még másutt is van hasonló chaszid település. Mire is törekszik a chaszidizmus? Valamit röviden erről: a chászidok a gyarlóságok kigyomlálásával az emberi szívet óhajtják átformálni. Ezért a sok lemondást és önfegyelmezést kívánó követelmény. Tabák Mózes 'yfazr&bpי* M&wfrsfyfc ^ >ד& mm tv? m s-wi mm í ffp&m tm tfan : זייי־א •״5,?יימ־יזרח: Vádnál Alfréd halála kis közösségből származott, de életének túlnyomó részét Kispesten töltötte el. Dolgos életpályáját kettétörte a második világháború. Ő maga is megismerhette a munkaszolgálat és a munkatábor, poklát. Egyetlen fia kivételével szinte egész családját elveszítette. A felszabadulás után három és fél évtizedig élt boldog házasságban második hitvesével. A kispesti körzetben évtizedekig mint elöljáró, s hosszú ideig mint körzeti elnök áldásos tevékenységet folytatott. Halálával családján kívül közösségünket is nagy gyász érte. Kegyelettel őrizzük emlékét. Sch. A. Bolmányi Ferencről, a kiváló festőművészről lapunk egyik , régebbi számában nagyobb cikket írtunk abból az alkalomból, hogy ő készítette a kecskeméti Technika Háza csodálatos, színes üvegablakait. A volt zsinagóga méltó díszei lettek ezek a művészi ablakok, amelyek tervezéséért a Művelődési Minisztérium most magas nívójutalomban részesítette Bolmányi Ferencet. Mielőtt vásárol, tekintse meg LEGNAGYOBB LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKAT! Kitűnően vásárolhat MODERN és STÍLBÚTORT, Komplett SZOBABERENDEZÉSEKET ÜLŐ- ÉS FEKVŐGARNITÚRÁT, EGYES BÚTORDARABOKAT, KONYHABÚTORT, KELETI SZŐNYEGET, AJÁNDÉK- ÉS DÍSZTÁRGYAKAT, FESTMÉNYEKET Gyorsított OTP-szolgáltatás! Házhoz szállítás a Boy Szolgálattal! Budapest VII., DOHÁNY UTCA 16. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. Tel.: 427-935. Mándi Gyula — a Tisza Kálmán tér szerelmese Buzánszky Jenő, a legendás hírű „aranycsapat” jobbhátvédje, egy élménybeszámolón arra a kérdésre, hogy ifjúkorában melyik hátvéd gyakorolta rá a legnagyobb hatást — így felelt. — Egyszer a Hungária bajnokcsapata Dombóváron járt és bemutatómérkőzést játszott, feltűnt neki egy szikár alakú jobbhátvéd, Mándi Gyula, a későbbi „aranycsapat” állami edzője, aki őt, a vidéki parasztfiút, szeretetével tüntette ki. Mindketten ugyanazon a poszton játszottak. Mándi Gyula, Sebes Gusztáv mellett, az 50-es évek elején egyik kovácsa volt a nagy magyar sikereknek. A neves hátvéd a XX. század hajnalán született és most 10 éve halt meg. Úgy gondoltam nem lenne érdektelen beszélni a legendás hírű Mándi Gyula özvegyével. A gondolatot tett követte. Meglátogattam őt. Kisvártatva megérkezett Attila fia is, hármasban emlékeztünk a múltról, egy nagy játékos végtelen családszeretetéről és emberi egyszerűségéről. A Tisza Kálmán téri srác volt, Rongylabdás mécscseket játszottak a többi fiúval és a csapatkapitány mindig a Gyula volt. Brill bácsi, egy kis cukrászda tulajdonosa délutánonként kiment a térre gyönyörködni a fiatalokban. Aki aznap a legjobban játszott, tejszínes haboskávét és hozzá két „túrós bátyút” kapott, no meg a fejére egy barackot. Gyula igyekezett, hogy ezekből az uzsonnákból minél többször részesüljön. Egy alkalommal — idézi fel emlékeit özvegye —■_ Gyula lerúgta a cipője talpát. Alig várta, hogy apja elmenjen hazulról, elővette lakkcipőjét és felkötötte a lábára, abban ment le játszani a térre. A lakkcipő természetesen szétment. Később édesapja őt is sétálni akarta vinni a testvéreivel, de nem találta a cipőt a helyén. Azonnal Gyulát vette elő, s amikor viszontlátta a „cipőjét”, azt mondta a fiúnak: ha egyszer pénzt fogsz keresni, az első fizetésedből művészed a tönkrerúgott lábbelit. Mándi, a Vas utcai kereskedelmit kijárva az FTC-hez került, ahol tizenegy meccset játszott, pedig abban az időben a Fradiban nehéz volt újoncnak helyet biztosítani, mivel a válogatott hátvédpárja játszott a csapatban. 1918- ban került az MTK-ba. Amikor a profiligában az MTK-ból Hungária lett, már olyan mesterien játszott, hogy nem volt nehéz útja a válogatottságig. Nem ok nélkül nevezték el „gondolkodó” hátvédnek, harmincegy alkalommal öltötte magára a címeres mezt! Harminchat éves korában a Hungária világhírű csapatának, a kilencszeres bajnokcsapatnak erőssége volt. Többször hívták ezidőben külföldre is. Mándi válasza ez volt: „A Tisza Kálmán tér nélkül — nincs élet sehol!” A fasizmus vihara a Hungária csapatának zsidó játékosait is lesöpörte a pályáról. Mándinak a címeres mez helyett sárga karszalag jutott, a Himnusz helyett ocsmány szájú keretlegények embertelen parancsait kellett hallgatnia. 1941-ben Erdélybe, Érdmihályfalvára hurcolták. Sérült térde nagy fájdalmát, a munkatábor megerőltető robotját nehezen viselte el. 1943-ban, Győr mellett, mint munkaszolgálatos egy parasztgazdánál dolgozott másodmagával, répát szedett. Amikor 1944- ben sikerült svéd menlevelet szereznie, feleségével együtt némileg biztonságban érezte magát. A felszabadulás! Özvegye elhallgat néhány pillanatra, a fiára néz, kutatja arcán az apja vonásait. Attila már családos ember, látom a tekintetén, fáj neki, hogy édesapja soha nem láthatta kis unokáját, a legifjabb Mándifiút... — Férjem 1955-ig volt egy csodálatos labdarúgókorszak mesteredzője — folytatja özvegye az emlékezést — Sebes Gusztáv megbízott benne, mint a testvérében. Gyula úgy bánt a játékosokkal, mintha a fiai lettek volna. Még ötvenhat éves korában is megmutatta labdával a hátvédnek, miként képzeli el egy-egy csel alkalmazását. Amikor elkísértem őt Latin-Amerikába, meglepődve tapasztaltam, ott is mennyien ismerik és szeretik. Sajnos később megbetegedett, nagyon sokat fogyott, végül orvosi tanácsra, szerződése lejárta előtt hazajött. Ő betegen is dolgozni vágyott, folytatni a munkát tovább. Az UEFA-csapatának szövetségi kapitánya volt, amellett az ifjúság jelentette számára az élet értelmét. Az utcában a srácok, ha megpillantották, messziről köszöntötték. Ilyenkor derűs megelégedettség suhant át az arcán. Tíz évvel ezelőtt hunyt el. Az a nemzedék, mely látta őt játszani, nem felejti el soha! Rónai Egon Chanukka ünnepségek PÉCSETT, december 7־ én a rendkívül rossz időjárás ellenére is sokan gyűltek össze a hitközség Goldmarktermében, a Chanukka megünneplésére. A gyertyagyújtási szertartást Tímár Károly főkantor végezte, majd az ünnepi énekek elhangzása után Révai Zsuzsa hangversenye következett a zsidó templom énekeiből és a zsidó otthon dalaiból. Az ünnepi délután előadója Deutsch László rabbi, a Börcsisz könyve útján Ádámtól Jákóbig, az imádkozni még nem tudó embertől a harmadik pátriárka Jákób isteni segítséget kérő fohászáig vezette végig és mutatta be az istenkereső ember életét a Teremtés Könyvében. Dr. Schweitzer József főrabbi zárószavaiban az egybegyűltek köszönetét nyilvánította a megérdemelten nagy sikert aratott előadóknak, majd szólott a Chanukkáról, mint a zsidó történelem és a zsidó család ünnepéről. A HUNYADI TÉRI KÖRZETBEN, december 8־ án, délután a zsúfolásig megtelt kultúrhelyiségben tartották meg a Chanukka ünnepséget. Dr. Kerekes Béla gyújtotta meg a menóra lángjait. Az egybegyűltek hagyományos dallammal énekelték a Mont Curt. Ünnepi beszédet mondott Vásárhelyi Júlia, az Anna Frank Gimnázium III. osztályos növendéke. Jávor László elöljáró konferálta be a műsort, melyben jeles fővárosi művészek léptek fel. Szavaltak: Beer Noémi, a körzet Talmud Tóra tanulója, Bőhm Karolina és Povázsai Zsuzsanna, az Anna Frank Gimnázium növendékei. A műsor szervezésében nagy részt vállaltak Frisch Gyuláné és a Nőcsoport lelkes tagjai. DEBRECENBEN nagy sikerű Chanukka ünnepélyt tartottak decmber 7־ én. A dísztermet nagy számban töltötték meg a városból s környékéről megjelent kistestvérek. Gutfreund Antal elnök nyitotta meg az ünnepséget s felhasználta az alkalmat, hogy üdvözölje az újjászervezett Nőcsoport elnökasszonyát, Gergely Miklósnét és a vezetőség tagjait: Deutsch Sándornét, Éliás Józsefnét, Gelberger Menyhértnét és Gelbermann Miklósnét. Az elnökség támogatásáról biztosította a Nőcsoportot s azt a reményét fejezte ki, hogy együttműködésük gyümölcsöző lesz. Ezután Gergely Miklósné elnökasszony szólt terveiről. Reméli — mondotta —, hogy áldásos munkálkodása segít a debreceni zsidó élet felvirágoztatásában. A canukka gyertyát Lőwy Tamás rabbi gyújtotta meg. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, hogy a Talmud-Tóra kis növendékei — Fehér Adrienne, Abonyi Tibor és Dickmann Ákos énekelték a Monz Curt, a szülők és a közönség nagy örömére. Lőwy Tamás rabbi előadásában szólt a Chanukkát megelőző történelmi eseményekről s arról, hogy mit jelent a ma zsidóságának ez az ünnep. Hatalmas sikert aratott a Goldmarkkórus zongoristájának és szólistáinak műsora. Grosz Katalin, Fekete László és Tóth Emil a műsor első részében kántori, hászid és szombati dalokat adtak elő, sokszor a kórussá alakult közönség kíséretével. A műsor második felében az operát kedvelőket örvendeztették meg, bizonyítva, hogy ebben a műfajban is otthonosan mozognak. A műsor Lőwy Tamás rabbi zárszavával ért véget. Kifejezte örömét, hogy ilyen sokan jelentek meg, s köszönetet mondott a szereplőknek a szép műsorért. A BETHLEN TÉRI KÖRZET ez évben különös bensőséggel ünnepelte meg Chanukkát. Kálmán Tamás főkántor, Klein Ervin zongorakíséretével gyújtotta meg a gyertyákat és liturgias énekeket adott elő. Bihari Andor egykori igazgató, tanító héber dalokat énekelt és a régi emlékekből megható részleteket elevenített fel. Dr. Máté Miklós főrabbi Chanukka ünnepének történeti és vallási jelentőségéről beszélt. Klein Vilmos, a Vasvári Pál utcai körzet elnöke további lelkes munkára szólította fel a hívőket. Bálint Marcell beszéde után Izsák László elöljáró jelentette be az előadott számokat. Háziasszony: Székács Lászlóné volt. Somogyi Sándorné elnökasszony és Székács Lászlóné mondott köszönetet a híveknek a megjelenésért. Füredi Miklós alelnök zárszavával ért véget a sikerült összejövetel. A GYŐRI hitközség december 7- én, vasárnap délután tartott Chanukka istentiszteleten dr. Vértes Árpád főrabbi gyújtotta meg az ünnepi gyertyákat. Chanukka ünnepének történeti hátteréről és jelentőségéről tartott utána beszédet.