Kiss János szerk.: Religio, 1928.
1. szám
HÉ 1. ÉRTEKEZÉSEK. AZ EGYHÁZ FOGALMA ÉS ELNEVEZÉSE. AZ EGYHÁZNAK nincs absolut fogalommeghatározása, mert a világi joggal foglalkozó tudósok kizárólag csak a jogi momentumokra szorítkoznak, a kanonisták pedig saját vallási dogmáikat is beviszik a fogalommeghatározásba , s mivel a keresztény felekezeteknek dogmatikus hittételei eltérők, természetes, hogy ez az eltérés az egyháznak fogalommeghatározásánál is megnyilvánul.1 Az egyházról szóló tannal a dogmatika s különösen az alapvető hittan foglalkozik.2 A kath. egyház a theologiai alapból indul ki, mely az Egyházat isteni kinyilatkoztatásra s ennélfogva isteni alapításra vezeti vissza: „Te vagy Péter és ezen a kősziklán építem fel anyaszentegyházamat." (Máté 16, 18.) Vallási szempontból az egyház: a keresztény kinyilatkoztatásokat elfogadó híveknek összesége, azoké a híveké, akik a keresztség folytán a keresztény hitet vallják. A kath. felfogáshoz legközelebb áll a keleti egyház tanítása. A Philaret moszkvai metropolita által szerkesztett orthodox egyházi nagy katekizmusnak a fogalommeghatározása szerint az egyház , az embereknek Isten által alapított közössége, azoké, akiket a hit, az isteni törvény, a hierarchia és a szentségek kötnek össze."4 A pogányok nem tudják megérteni azt, hogy a keresztény vallásfelekezeteknek az egyház lényegéről vallott tanai ellenmondók , így a kínaiak nem értik meg azt, hogy ha egy az Isten és egy a Krisztus, hogyan lehetséges mégis, hogy több egyházra van szükség. — Mihely Károly : „A fehér faj válsága." — Kath. Szemle 1927. 338. 2 Papi körökben előszeretettel Guilelmus Wilmers S. J. : De Christi Ecclesia" című 1897-ben megjelent kitűnő monográfiáját használják. 3 Nikodemus Milasch orth. orient. Bischof in Zara : „Das Kirchenrecht der morgenländischen Kirche." — Übersetzt von Alexander R. v. Pessié. Mostar. 1905. 79. lap 11. jegyz. 4 Milasch most idézett műve 206. Religio, 1928.