A Köztelek az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) közlönye, köz- és mezőgazdasági lap volt, amely 1891-1944 között jelent meg hetente kétszer, 1931-től hetente, Budapesten. A folyóirat nevét az Egyesület előzményének tekinthető, gróf Széchenyi István kezdeményezésére 1827-ben létrejött Pályafutási Társaság (amely később Állattenyésztő Társaság nevet vette fel) székházának helyéről kapta, amely az egyesület birtokában lévő, Széchenyi javaslatára „Köztelek”-nek elnevezett területen épült.
Az OMGE 1891 szeptemberében, szakítván addigi hivatalos újságjával, a Gazdasági Lapokkal, Köztelek címen indította el saját orgánumát.
Az egészen tág értelemben vett mezőgazdaság minden érintőleges kérdésében jelentetett meg cikkeket. Közölte az egyesület híreit, a közgyűlések és szakosztályi ülések jegyzőkönyveit, törvényeket és rendeleteket, beszámolókat a képviselőház üléseiről. Rendszeres rovatai szaktanulmányokat publikáltak az agrártudományok egyes területeiről: gazdasági növénytan, növénytermelés, állattenyésztés, állategészségügy, gazdasági gépészet, vízszabályozás és talajjavítás, gazdasági vegytan, építészet és jog stb. Foglalkozott a mezőgazdasági kísérletekkel és a mezőgazdasági szakoktatás eredményeivel. Beszámolt a gazdasági egyesületek mozgalmairól, a kereskedelem, a tőzsde, a vásárok, a terményárak változásairól. A külföldi és magyar szakirodalom ismertetése mellett szépirodalmi alkotások is megjelentek oldalain (pl. Tömörkény István, Bársony István elbeszélései).
Hatása igen nagy volt a hazai mezőgazdasági ismeretek fejlődésére. Érdemei voltak az újabb eljárások ismertetésében, a mezőgazdaság aktuális nehézségeinek és problémáinak felvetésében, tudatosításában, okaiknak és megoldásuknak a keresésében. Agrárpolitikai vonatkozásban – nagyobb hatékonyságuk okán – a nagybirtokok primátusát képviselte, minthogy az OMGE tagjai nagyrészt e körökből kerültek ki.
Szerzői között megtaláljuk a magyar mezőgazdaság élvonalbeli szakembereit: Cserháti Sándor, Ujhelyi Imre, Kosutány Tamás, Rodiczky Jenő, Hensch Árpád, Kerpely Kálmán, Kodolányi Antal, Sporzon Pál, Páter Béla, Szentkirályi Miklós, Gyárfás József, Surányi János, Bittera Miklós.
Az első számban így határozta meg programját:
„Önálló, független és magyar lapot óhajtunk a «Köztelek»-ben adni, amely, mig teljes képét nyújtja állapotainknak, addig tartalmában specziális viszonyainknak legyen teljesen megfelelő. Kötelességünk ugyan folyton éber figyelemmel kisérni a külföld munkásságát is, de igyekezetünk oda irányul, hogy magyar irók és szakértők eredeti dolgozataival vigyük előre, minden irányban hatva és buzdítva ügyünket, sőt hogy a példaadás és lelkesités által megnyerjük gazdasági irodalmunknak azt a számos, eddig még nem szereplő kitűnő gazdát is, akiknek alkalma, tere eddig nem nyílt a toll forgatásra és arra, hogy gazdag tapasztalait közkincscsé tegye. Minél nagyobb kört sikerül a tollnak megnyerni, s minél több tollat hódítunk mezőgazdaságunk szolgálatába, annál inkább érjük el a czélt, mezőgazdasági ügyeink emelését.”
