Magyar almanak

1794 és 1796 között jelent meg a Bécsben élő orvosíró s szerkesztő, Decsy Sámuel kiadásában a „Magyar almanak, mellyben Az Esztendönek, Hólnapoknak, Heteknek, 's Napoknak Járásán, a' Hóldnak szokott változásain, a’ Nap mindennapi fel-kelése 's el enyészése idejének szoros fel-jegyeztetésén kívül, minden Európai egyházi, 's világi Fejedelmeknek közönségessen, különösen pedig a’ két Magyar Hazában közönséges hivatalokat viselő Hazafiaknak neveik fel vagynak irattatva D. D. S. által”.Decsy Sámuel 1793 tavaszán kerül a bécsi Magyar Kurír c. lap szerkesztői székébe, az I. Ferenc abszolutisztikus irányzata számára kényelmetlenné vált, szókimondó Szacsvay László utódjaként. Decsy sejti, ha felhagy a Szacsvay-féle kritizáló hangnemmel, ez óhatatlanul az előfizetők számának csökkenésével fog járni. Talán ennek ellensúlyozására vág bele egy igen költséges s kockázatos vállalkozásba. 1794-től kezdődően a Magyar Kurír valamennyi előfizetője számára ingyen kíván eljuttatni egy évkönyvet. Az évkönyv a Magyar Almanak nevet viseli „amelly annyit teszen, mint Kalendárium, az is lészen annak eleje; de azután más hasznosabb dolgok is fognak abban elő fordulni” — ígéri Decsy az 1793. május 20-án keltezett Tudósításában.Éppen ezek a „más hasznos dolgok" teszik értékessé a Magyar Almanakot például az orvostörténészek számára is. Decsy ugyanis a „Geográfia, História és Politica jelenvaló állapottyának" ismertetésén kívül fontosnak tartja a hazai polgári és egyházi tisztviselők címtárát is közzétenni. Nem azért, hogy „késői maradékaik” olvashassák elődeik nevét, hanem „leg inkább azért, hogy ügyes bajos környül állásaink közt tudhassuk, kihez kellyen ez, avagy ama vármegyében folyamodnunk”. Tiszticímtáras kalendáriumok léteztek Decsy vállalkozása előtt is (1730-tól), ám e címtárak csak a főispánok ill. 1759-től az alispánok nevét közölték. A megyék egész tisztikara, beleértve az egészségügyi személyzetet is, először Decsy Magyar Almanakjában jelenik meg az 1794—1796 közti években.Az Almanakban megjelenő további témák:„A' 4 Kántorról; A' föld Gyolobisáról; A' Hollándiai Respublika Utrekti Szövetségén épült első Alkotmányának és Constitutiojának rövid le rajzolása; A' Kalendariomhoz tartozó hasznos és szükséges Jegyzések; A' Magy. Orsz. Vármegyéknek Tisztviselőiről az A. B. C. szerént; A' Magyar Almanakban első-fordulo dolgoknak laistroma; A' Magyar Országi Iskoláknak és Tudományoknak jelenvaló állapatjáról; A' Magyar Országi Kir. Szabad Városoknak Tisztviselőiről; A' Magyar Országi nevezetesebb Protestans Gymnasiumoknak Tanítóiról; A' Magyar Országi Oskoláknak és Tudományoknak jelenvaló állapottyáról; A' Magyar Országi Posta Hivatalokról; A' Magyar Országi Törvényes Székekről; A' Magyar Országi Világi Tisztviselőkről; A' Magyar Országi Vitézi Rendekről; A' Máltai nagy mesterről; A' Napnak és Plánétáknak Jegyeiről; A' Német Birodalombeli nevezetesebb eggyházi fejedelmekről; A' Német Birodalombeli világi fejedelmekről; A' Német Birodalombéli Választó-Fejedelmekről; A' Római Pápáról, és Kardinálisokról; A' világi Rendekről; A' változó Innepekről; Az Egyházi fő Rendekről; Az Esztendőnek négy czikkelyeiről; Az Európai Fejedelmi Udvaroknál lévő Apostoli Követekről; Az Európai folyó pénzeknek nemeiről; Az Európai Királyokról; Az Európai méllyföldeknek nemeiről; Az Európai uralkodó Fejedelmekről; Az Európai Urlakodó Fejedelmeknek, más Európai Uralkodó Udvarokhoz küldeni szokott Követjeikről; Az Európai Világi, 's Egyházi Uralkodó Fejedelmi Hazáknak Genealogica Laistroma; Az ezen esztendőben esendő napnak és hóldnak fogyatkozásairól; Az égi 12 Jegyekről; Európáról közönségessen; Luccának, Ragusának és St. Marinónak elöjáróiról; Magy. Orsz. Kir. Akadémiákról; Magyar Ország' Egyházi és Világi Tisztviselőiről; Magyar Országnak jelenvaló Egyházi, Polgári és Törvényes Állapattyáról; Magyar Országról; Néhány emlékezetes dolgoknak kezdetéről; Pesti Kir. Fő Iskolának Igazgatóiról és Tanítóiról; Áfrikáról; Amérikáról; Ásiáról; Australiáról; Polynésiának históriája”Az Almának megszűnésének fő okát maga Decsy árulja el a Kurír hasábjain: „…Nem tsak vissza nem térültek az arra fordított költségeim sőt kész pénzt 15 száz forintnál többet vesztettem rajtok, és álhatatossan el tökéllettem magamban, hogy mivel nemzetemben semmi gusztust nem tapasztalok a Magyar litteraturához, többé soha semmi könyv ki adásával nem szerentséltetem erszényemet.” E keserűség azonban csak a felszín, a mélyben ott izzik tovább a Pannóniai Féniksz szelleme: Decsy kész lenne tovább folytatni az Almanak megjelentetését — legalább háromévenként egyet — ha minden megye előre megrendelné a szükséges példányszámot és hajlandó lenne értük kötetenként 1 forintot kifizetni. Sajnos, az állandóan fenyegető háborús veszély — a napóleoni háborúk korában vagyunk —, az 1797-es inszurrekció (nemesi felkelés) miatt a megyék aligha reagáltak Decsy javaslatára. így a Magyar Almának 1796-os évfolyama egyben az utolsó évfolyama is Decsy úttörő vállalkozásának./Forrás: Kiss L.: Magyar orvosi névtár 1794-1796-ra Decsy Sámuel magyar Almanakjában/