A Nagy Francia Enciklopédia (Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers - Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára) harmincöt kötete 1751 és 1780 között jelent meg Diderot és d'Alembert szerkesztésében. Munkatársai között megtalálhatók a kor jeles francia gondolkodói: Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Condillac, Turgot, d'Holbach, Helvetius és mások. A szerzők célja az »általános felvilágosultság« terjesztése egy olyan enciklopédia által, mely egész könyvtárakat helyettesít az átlagos olvasó számára a tudomány, a művészetek és a kézművesség terén. Noha a szerzők különböző világnézeti és filozófiai háttérrel rendelkeztek, sajátos egységet ad a műnek, hogy céljait (a tudományos-technikai ismeretek összegyűjtése, általános rendszerük felvázolása, egy egységes név- és fogalomhasználat kialakítása) írói egyszersmind a társadalmi cselekvés eszközének is tekintették. A mű ugyanakkor kiválóan szemlélteti a modern enciklopédiák nehézségeit is. Diderot szerint a köteteket gyorsan kell írni, másként az első szócikkek tartalma elavul, mire az utolsó megjelenik. A gyors kivitelezés ugyanakkor kiküszöbölhetetlen torzításokhoz vezet, hiszen »csak az idő mutatja meg a dolgok valós arányait«. Az ebből adódó egyenetlenségek dacára az Enciklopédiát a kritikai racionalitás következetes érvényesítése miatt ma mégis a felvilágosodás egyik alapdokumentumának tekintjük. Az Encyclopédie nem betűrendbe sorolt szócikkeket közölt, hanem - mivel az alkotók nézete szerint a mű felépítésének a tudományok belső rendszerét kell tükröznie - az emberi tudás jelképes rendszere alapján készült, amit Francis Bacon A tudás előrehaladása című munkája ihletett. Eszerint a tudás három fő ága: „Emlékezés” (Történelem), „Értelem” (Filozófia), és „Képzelet” (Költészet). Jellemző az alkotók racionális gondolkodásmódjára, hogy a teológia a filozófia alá került. Az Enciklopédia már a megjelenése pillanatában heves ellenállást váltott ki. A jezsuiták vallásgyalázás, a pápa szentségtelen nézetek terjesztése miatt támadta, s felléptek ellene a francia akadémia maradi gondolkodású professzorai is. A francia kormány betiltotta a mű terjesztését, de a nehézségek ellenére az Enciklopédia jelentősen hozzájárult a felvilágosodás szellemének terjedéséhez.
A szöveges köteteket 12, csak illusztrációkat tartalmazó kötet egészíti ki, amelyek mai szemmel nézve is csodálatra méltó színvonalú, kidolgozottságú művészi, ugyanakkor tudományos alaposságú, részletességű ábrázolásai az Enciklopédia mindent átfogó témáinak. Ugyan a tömör, szöveges ábramagyarázatok francia nyelvűek, de maguk a nagyfelbontású metszetek önmagukért beszélnek, illetve egy egszerű szótár, vagy a Google fordító segítségével bárki könnyen eligazodhat bennük. Kollekciónk ezt a tucatnyi kötetet tartalmazza.
