A hiánypótló hatalmas mű összeállításához 1860 után fogott hozzá a szerző, ami végül 1891-ben jelent meg. „Írta a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából id. Szinnyei József, a Magyar Nemzeti Múzeumi hírlapkönyvtárának őre.” – áll az impozáns sorozat borítóján. A fáradhatatlan szorgalmú bibliográfus (kortársai emiatt „gőzhangyának” nevezték) így ír műve bevezetőjében:„Célom: az egész hazai irodalmat életrajzokban összefoglalni, hogy annak minden ága lehetőleg teljesen legyen abban képviselve. Miként a hadviselésnél nem egyedül a hadvezérek nyerik meg a csatát, úgy az irodalomban is minden közmunkás figyelmet érdemel a kutató részéről. Midőn 1860-ban egy ily munka irásához fogtam, ismertem föladatom nehézségeit; tudtam, hogy csaknem egy század mulasztását kell pótolnom oly időben, mikor közkönyvtáraink még rendezetlenek voltak és hirlapjaink igen mostoha sorsban részesültek.”Szinnyei József műve, a 14 kötetes, közel 30.000 életrajzot tartalmazó Magyar írók élete és munkái c. írói lexikon, három évtized fáradhatatlan szorgalmának eredménye. Az életrajzgyűjtemény az 1900-as évekig élt szerzők munkásságának tanulmányozásához ma is nélkülözhetetlen forrás. A lexikon cikkeinek első részét az életrajzi adatok alkotják, melyet az ismertetett szerző önálló műveinek időrendben történő felsorolása követ. Majd a cikkek, tanulmányok megjelenési adatai következnek, ezután feltünteti az egyes írók arcképeinek lelőhelyét és a róluk írt fontosabb műveket. A lexikon adatai pontosak, ma is megbízhatóan használhatók. A szerző az „író” fogalmát tágan értelmezi: írónak tekint mindenkit, akinek magyarul vagy idegen nyelven megjelent valamely írásműve, vagy kéziratot hagyott hátra. Ezt a nagy értékű, de nyomtatásban gyakorlatilag hozzáférhetetlen lexikont tartalmazza kiadványunk, amely így a mai olvasóknak, kutatóknak is elérhetővé válik.
